A mért változóink a test bizonyos méretei (testmagasság, váll-derék-csípő arányok, mutatóujj-gyűrűsujj arány stb.), illetve akusztikus paraméterek lesznek (hangmagasság, formáns eloszlás). Ezek sajátságairól még az adatgyűjtés előtt beszélünk és pontos mérési metódusaikról megegyezünk. Az adatok felvételezése során fontos hogy a változókat alanyonként rögzítsük, mivel ez teszi lehetővé majd korrelációs vizsgálatok elvégzését.
A hangfelvételeket és a hangtani paraméterek elemzését a gyakorlatvezető végzi, ennek során a hallgatók egyesével az előkészített hangfelvevő berendezéshez járulnak, ahol három, 1-2 másodpercig kitartott „E” magánhangzót mondanak a mikrofonba. A hang adása során fontos figyelni, hogy a normál beszéd hangmagasságát tartsák, illetve kellő hangerőt alkalmazzanak.
A test méreteinek felvételét egy-egy önkéntes hallgató végzi, akik kellő mértékű gyakorlást követően végzik el a méréseket. A testmagasság mérése cipő nélkül az ajtófélfához állva történik, a fejtető legmagasabb pontjánál mérve, derékszögű vonalzó segédletével. A váll, derék és csípő kerületet egy kellő hosszúságú spárgával vesszük föl. A váll és a derék a legszélesebb, a derék a leg keskenyebb részén kerül lemérésre. Az ujjak hosszát a jobb kézfej körvonalának megrajzolásával kezdjük, majd a gyűrűs és a mutatóujj tövénél található inflexiós pontokat összekötjük.
Az így kapott szakaszok felezőpontját az adott ujj csúcspontjával összekötve kapjuk meg az ujjak hosszát (Ábra 1). Az adatokat a gyakorlatvezető által kiadott, számkóddal ellátott adatgyűjtőn rögzíti minden hallgató egyénileg és utólag anonim módon kerülnek bevitelre. Így biztosított a hallgatók személyiségi jogainak védelme és az egy alanytól származó adatok együtt maradása is.
Az összegyűlt adatokat Excel táblába visszük és összesítjük a korábbi években gyűjtött adatokkal. Ez kellően nagy elemszám elérését teszi lehetővé az elemzés során (illetve akár az egyes évek adatainak összehasonlítását is). A
Humán ivari dimorfizmus vizsgálata
gyakorlatvezető ezután néhány példán keresztül bemutatja az adatelemzés menetét és az alkalmazandó statisztikai eljárásokat.
Jegyzőkönyv elkészítése
A jegyzőkönyv önálló, egyéni munkában készül a kiadott Excel táblázat adatainak elemzésével és az eredmények értékelésével.
A jegyzőkönyv a következőket kell, hogy tartalmazza:
• Egy természettudományos vizsgálat lépéseikitöltött, saját példánya
• Adatlapkitöltött fejléces példánya (természetesen az adatsort ide nem szükséges felvinni)
• Kapott eredmények:
• Rövid bevezető,amelyben a vizsgálat elméleti háttere kerül összefoglalásra
• Kérdések, hipotézisek
• Módszer ismertetése,a mért változók, mérési eljárások ismertetése
• Rövid ismertetésaz összehasonlításokról (használt statisztikai eljárás, mit-mivel hasonlítunk össze)
• A két csoport összehasonlításaminden mért változóra(6 összehasonlítás)
• Statisztikákeredménye (számszerűen, t és p érték valamint szabadsági fok feltüntetésével és szövegesen is egy-két mondatban)
• Eredményekgrafikusközlése (Excel oszlopdiagramok)
• Egyes változók csoporton belüli viszonyának vizsgálata (3 választott változó pár, mindkét csoportban.
Lehetőleg biológiailag és a kérdésünk szempontjából releváns kapcsolatokat keressünk. Összesen 6 összevetés)
• Statisztika eredményeszámokban (p és r érték) és röviden szövegesen leírva
• Eredményekgrafikusközlése (szintén Excel, pontdiagramok trendvonal feltüntetésével)
• Eredményekszöveges értékelése maximum egy oldalban(amit kaptunk megfelel az elvárásainknak, ha nem miért nem, stb.), biológiai háttér, jelenség lehetséges magyarázatai, további lehetséges vizsgálatok tervezése.
A jegyzőkönyv preferált formájaszövegszerkesztővel készült, nyomtatott, összetűzöttkézirat, de az igényes kézzel elkészített verzió is elfogadható.
9.2. melléklet Humán ivari dimorfizmus adatlap
Humán ivari dimorfizmus vizsgálata
IRODALOM
Braun, M.F., Bryan, A. 2006. Female waist-to-hip and male waist-to-shoulder ratios as determinants of romantic partner desirability. J. Soc. Pers. Relat., 23: 805–819.
Clutton-Brock, T.H., Albon, S.D. 1979. The roaring of red deer and the evolution of honest advertisement. Behaviour, 69: 145–170.
Darwin, C. 1874. The Descent of Man and Selection in Relation to Sex 2nd ed., Humán ivari dimorfizmus vizsgálata
Eveleth, P.B., Tanner, J.M. 1990. Worldwide variation in human growth 2nd ed., Cambridge University Press, Cambridge, MA.
Fant, G. 1960. Acoustic theory of speech production, Mouton De Gruyter.
Ferdenzi, C., Lemaître, J.-F., Leongómez, J.D., Roberts, S.C. 2011. Digit ratio (2D:4D) predicts facial, but not voice or body odour, attractiveness in men. Proc. R. Soc. B Biol. Sci., 278: 3551–3557.
Fisher, R.A. 1930. The genetical theory of natural selection, Clarendon Press.
Gonzalez, J. 2004. Formant frequencies and body size of speaker: a weak relationship in adult humans. J. Phon., 32: 277–287.
Huber, J.E., Stathopoulos, E.T., Curione, G.M., Ash, T.A., Johnson, K. 1999. Formants of children, women, and men: the effects of vocal intensity variation. J. Acoust. Soc. Am., 106: 1532–42.
Kanazawa, S., Novak, D.L. 2005. Human sexual dimorphism in size may be triggered by environmental cues. J.
Biosoc. Sci., 37: 657–65.
Krebs, J.R., Davies, N.B. 1993. An introduction to behavioural ecology 3rd ed., Blackwell Science Publishing, London.
Møller, A.P., Jennions, M.D. 2001. How important are direct fitness benefits of sexual selection?
Naturwissenschaften, 88: 401–415.
Nakatsuru, K., Kramer, D.L. 1982. Is sperm cheap? Limited male fertility and female choice in the lemon tetra (pisces, characidae). Science, 216: 753–5.
Nelson, E.C., Manning, J.T., Sinclair, A.G.M. 2006. News Using the length of the 2nd to 4th digit ratio (2D: 4D) to sex cave art hand stencils: factors to consider. Before Farming, 1: 1–7.
Parker, G.A., Baker, R.R., Smith, V.G.F. 1972. The origin and evolution of gamete dimorphism and the male-female phenomenon. J. Theor. Biol., 36: 529–553.
Partridge, L. 1980. Mate choice increases a component of offspring fitness in fruit flies. Nature, 283: 290–291.
Williams, T.J., Pepitone, M.E., Christensen, S.E., Cooke, B.M., Huberman, A.D., Breedlove, N.J., Breedlove, T.J., Jordan, C.L., Breedlove, M.S. 2000. Finger-length ratios and sexual orientation. Nature, 404: 455–456.
Zahavi, Amotz, Zahavi, Avishag, Zahavi-Ely, N., Ely, M.P. 1997. The handicap principle: A missing piece of Darwin’s puzzle, Oxford University Press, USA, New York.
Zheng, Z., Cohn, M.J. 2011. Developmental basis of sexually dimorphic digit ratios. Proc. Natl. Acad. Sci. U. S.
A., 108: 16289–16294.
Humán ivari dimorfizmus vizsgálata
10. fejezet - Humán párválasztás vizsgálata 2.
Faragó Tamás
A GYAKORLAT CÉLJA
A gyakorlat célja hogy a hallgatók megismerkedjenek a kérdőíves adatgyűjtés és a megszerzett adatok kiértékelésének mikéntjével. Ez az emberi szexuális preferencia vizsgálatán keresztül történik. Ehhez a Humán ivari dimorfizmus gyakorlaton gyűjtött adatokat használjuk fel. Az elméleti bevezető során a hallgatók megismerkednek a szexuális szelekció mechanizmusaival, a hölgyválasz, illetve a humán párválasztás jellegzetességeivel, valamint a kérdőívek típusaival. A gyakorlati részben a hallgatók közösen konstruálják meg a vizsgálathoz szükséges kérdőívet a gyakorlatvezető irányításával. A preferencia vizsgálatához szükséges skálák (férfiasság-nőiesség, dominancia, vonzóság) mellett a hallgatóknak is lehetőségük van mérendő paramétereket javasolni. Ezt követően a gyakorlati részben a hallgatók a korábbi években gyűjtött hangfelvételekből célzottan kiválasztott (ami a legszélesebb körben reprezentálja a két ivart) mintakészletet hallgatják meg és értékelik ki az elkészült kérdőívek segítségével. A kiértékelés során elkészítik az elemzéshez szükséges adattömböt, ami kiegészül a Dimorfizmus gyakorlat során mért adatokkal, majd megvizsgálják a férfi és női preferencia közti különbséget, illetve a skálákon kapott értékek összefüggését a mért hangtani és testi paraméterekkel.
BEVEZETÉS
Elméleti áttekintés
Ahogy az előző fejezetben láthattuk, az ivari dimorfizmus kialakulásának egyik fő hajtómotorja lehet apárválasztás során mutatott preferencia bizonyos jellegekre, illetve anemen belüli versengés. Természetesen a két jelenség összefügghet egymással, hiszen azok a jellegek, amelyek a nemen belüli versengés során előnyösek, egyaránt lehetnek a másik nem által preferáltak. Mind a szexi-fiú, mind a jó gén elmélet értelmében előnyös lehet ezeket a jellegeket preferálni, mivel jó indikátorai lehetnek a minőségnek és garantálhatják a sikeres utódokat. Bár azember esetében is megfigyelhetőek a kultúrától független preferenciáka párválasztásban mind a férfiak mind a nők körében, aférfiak közti kompetíció jelentőségére is találunk utalásokat.A fokozottabb agresszió más férfiakkal szemben, a dús arcszőrzet (szakáll és szemöldök) megjelenése, illetve a mély alapfrekvencia és alacsony formáns pozíciók a hang spektrumában mind szoros korrelációt mutatnak a tesztoszteron mennyiségével és ezek a jellegek kevés hasznot hajthattak a mindennapi életben (pl. vadászat) során (Puts, 2010).
A választás során a jógenetikai minőség indikátora lehetakórokozókkal szemben mutatott ellenálló képesség, atest szimmetriája, illetve az androgén-függő jellegek, és ezeknek mind lehetséges jól érzékelhető megnyilvánulása, ami kulcsként használható a párválasztás során. Az immunrendszer egyik fontos, öröklött jellemzője, ami fontos szerepet játszhat a párválasztásban, az úgynevezettmajor hisztokompatibilitási komplex (MHC).Ezek olyan genetikai régiók amelyek minél nagyobb változatosságot mutatnak, annál hatékonyabb védekezést tesznek lehetővé a kórokozók széles skálájával szemben. Így a párválasztás soránelőnyös lehet olyan partnert találni, ami a lehető legtöbb allélban mutat eltérést az egyed saját MHC-itől (Roberts and Little, 2008). A preferencia kialakulását az teszi lehetővé, hogy az MHC-k megjelennek a testszagban, így nem tudatos szinten, de befolyásolhatják a párválasztást. Ezt támasztja alá, hogy a párkapcsolatban élő emberekben a felek közt lényegesen nagyobb az MHC allélok különbözősége mint véletlenszerűen kiválasztott párok esetében(Chaix et al., 2008). Az androgén hormonok által befolyásolt jellegek (pl. izmoltság, testméret) szintén a fizikai fenyegetésekkel szembeni védekezőképességről adhatnak képet, viszont mivel ezek a hormonok gátolják az immunrendszer működését, itt a férfiasabb jellegek viselői rosszabb kórokozók elleni védekezőképességgel rendelkeznek. Ezt az ellentmondást talán a handicap elmélet oldhatja föl, hiszen a jó fizikai állapotban lévő, nagymennyiségű hím nemi hormonnal rendelkező egyedek akkor lesznek sikeresek, ha képesek a gátolt immunrendszer ellenére is életben maradni. Végül az úgynevezettfluktuáló aszimmetriamértéke kapcsolatba hozható a potenciálisan káros mutációkkal terheltebb genetikai háttérrel, így a szimmetrikusabb jellegekre mutatott
előnyben részesítik a férfiasabb megjelenésű, nagyobb szimmetriát mutató férfiakatmind külső megjelenésük, mind testszaguk és hangjuk alapján.
A következőkben végigvesszük, hogy milyen könnyen mérhető fizikai paraméterek ismertek, amelyekre preferenciát mutatnak valamelyik nem tagjai az embernél.
Testméret
Azokban a fajokban, ahol jelentős méretkülönbség lehet az egyik nemen belül és szembetűnő ivari dimorfizmust találunk a testméretben, elsősorban az adott nemen belüli kompetíció lesz az első gyanús háttérmechanizmus ami eszünkbe jut. Viszont könnyedénlehet alanya a másik nem preferenciájának a testmagasság vagy testsúly, ami általában őszinte indikátora a fizikai erőnek, illetve a forrásmegtartó képességnek (resource-holding potential) (McElligott et al., 2001). Általában elmondható, hogy a dimorf fajokban ahol a hímek a nagyobb testűek, jellemző a nőstények körében a preferencia a megtermettebb hímekre, viszont ezt befolyásolhatja a relatív méret is, illetve bonyolíthatja a képet, hogya hímek is mutathatnak méret preferenciát, de nem feltétlenül azonos módon. Például egy fogasponty fajnál (Brachyrhaphis rhabdophora) kimutatható, hogy a nőstények preferálják a nagyobb hímeket a kisebbekkel szemben, viszont a hímek termetben magukhoz hasonló nőstényeket részesítik előnyben (Basolo, 2004). A fürge gyík (Lacerta agilis) esetében viszont a nőstények esetében nincs kimutatható preferencia, míg a hímek inkább választanak partnerül nagyobb testű nőstényeket. Mivel a nagyobb nőstények termékenysége is nagyobb, így a testméret preferencia egyértelmű reproduktív siker növekedéssel járhat (Olsson, 1993).