Az állmirigy vizsgálata az utóbbi húsz évben került előtérbe. A mirigyszekrétumot az állatok speciális mozdulattal kiálló tereptárgyak felületére dörzsölik, ezt a jellegzetes viselkedést nevezzükálljelölésnek.Az állmirigy mindkét
Házi és üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) álljelölési aktivitásának vizsgálata
nemnél megtalálható, de a hímeknél kifejezettebb, szekréciós aktivitása is nagyobb. Ennek köszönhető, hogy kezdetben azt hitték, hogy ez a mirigy csak a hímeknél fordul elő.
7.1. kép Állmirigy mérése. A hím állatok állmirigye jelentős méretű
Mykytowycz és munkatársai megállapították, hogy a hímeknél az álljelölés a territórium határainak kijelölésére szolgál, mintegy kiegészítve és erősítve ezzel az ürülékbogyókon levő anális mirigy-szekrétum hatását.
Megállapították, hogy náluk mind az állmirigy mérete és szekréciós aktivitása mind a jelölés frekvenciája nagymértékben összefügg a szociális rangsorban elfoglalt hellyel, ehhez kapcsolódóan a tesztoszteron szintjével és a reprodukciós aktivitással (Mykytowycz, 1965).
Bárnőstényeknéljóval kevesebb vizsgálatot végeztek, az eddigiek szerint a jelölés aktivitásanagymértékben összefügg az állat reprodukciós állapotával (Soares és Diamond, 1982). González-Mariscal és munkatársai (1990) a nyulak természetes reprodukciós állapotához kapcsolódóan vizsgálták a nőstények spontán jelölési aktivitását. A kísérlet során felnőtt nőstény nyulakat használtak, az állatokat egy arénába téve, majd melléjük egy kisméretű téglát behelyezve feljegyezték a jelölésszámot. Naponta tesztelték az állatokat egy másfél hónapos időszakban, majd ekkor bepároztatva, a párzás után, a vemhesség harminc napja alatt, a szoptatás idején, majd a kölykök elválasztása után néhány napig. Eredményeik szerint a párzást követően lecsökken a spontán jelölési aktivitás, avemhesség és a szoptatás időszaka alatt végig alacsonyszinten marad. Ha az ellés után elvették az anyától a kölyköket, erős aktivitásnövekedést tapasztaltak. A szoptatás befejeztével azonban a jelölési aktivitás fokozatosan visszaállt az eredeti magas szintre.
A reprodukciós ciklust beállító nemi hormonok szerepét Hudson és munkatársai (1990) ováriumirtott házi nyulaknál vizsgálták. A vizsgálatokat a különböző állapotok “szimulálásával”, nemi hormonok különböző mennyiségű és arányú adagolásával végezték. A természetben az ösztruszos [fogamzóképes] állapotot az ösztradiol magas szintje jellemzi, vemhességkor a progeszteron állandó magas mennyisége tapasztalható, míg elléskor a progeszteron szint hirtelen csökkenése figyelhető meg. Ennek megfelelően az ovárium-irtott nyulakon ösztradiol-benzoát adagolásakor az ösztrusz állapotot akarták szimulálni, az ösztradiol és progeszteron együttes adása a vemhességnek felelt meg, míg a progeszteron elvonása az ellésre jellemző hormonális állapotot hozott létre. A vizsgálat során az állatok spontán jelölési aktivitását, valamint párzási hajlandóságát figyelték meg. Az eredmény a “természetes” állapothoz hasonló volt:ösztradiol adagolásakor a jelölési aktivitás megnőtt, ösztradiol és progeszteron együttes jelenlétében (vemhesség) a minimálisra csökkent, ilyenkor az állatoknak a bakokkal szembeni viselkedésében is minőségi változás volt megfigyelhető: jóval vadabbak, barátságtalanabbak voltak, rúgtak, haraptak. A progeszteron hirtelen
Házi és üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) álljelölési aktivitásának vizsgálata
elvonásakor (ellés) a jelölési aktivitás megemelkedett, bár az ösztruszos állapotra jellemző értéket csak 2-3 nap után érte el. Megfigyelve a párzást megelőző másfél hónapos időszak jelölési-aktivitás eredményeit arra a következtetésre jutottak, hogy a jelölési aktivitásban nem mutatható ki ciklus. Így a kérdés még ma is nyitott, hogy vajon létezik-e a nyulaknál ösztrusz ciklus, és ha igen, ez az álljelölési aktivitás mérésével nyomon követhető-e.
A hormonális állapoton kívül különböző egyéb faktorok is befolyásolhatják a jelölést, ezekre próbált fényt deríteni Hudson és Vodermayer (1992). Ők négy tényező hatását vizsgálták: létezhetnek a jelölésaktivitásban egyéni különbségek, hatása lehet a nappal hosszúságának, ismeretlen fajtárs szagának, illetve jelei jelenlétének, valamint az állat habituálódhat a különböző szagokhoz, így azok hatása lecsenghet. Az álljelölés mellett az ösztruszos állapot váltakozását a vulva színének megállapításával is nyomon követték, melyet egy ötfokú skálán, a sötét lilásbordótól (5) a halvány beige-ig (1) határoztak meg. Kimutatták, hogy anaphossznak jelentős szerepe vanaz állatok hormontermelésének szabályozásában (Hudson és Vodermayer, 1992). Mesterséges megvilágításnál tartva az állatokat a megvilágítás hosszának változatásával kimutatható volt, hogy a rövid-hosszúnappalos időszak határán (8ó:16ó világos-sötétről 16ó:8ó világos sötétre), illetve ahosszúnappalos időszakban a spontán aktivitás nagyobb volt, mint a rövidnappalosban, vagy a hosszúnappalos végén. A vulva állapotával is követhető volt a váltás:
hosszúnappalos periódusban sötét és duzzadt, míg a rövidnappalosban kicsi és halvány színű volt. Emellett eredményeik szerinta jelölési aktivitást fokozza más állatok, fajtársak jeleinek jelenléte. Bakok vagy nőstények által “előjelölt” tárgyak növelték az aktivitást, az egyikre mindig erősebben reagáltak, ez a különbségtétel több napig megmaradt.A nőstények a bakok jeleire mindig erősebben reagáltak., és fordítva. Ugyanakkor, ha két azonos nemű állat jelét mutatták nekik (akár hímekét, akár nőstényekét) az állatok az egyik jelre ebben az esetben is erősebben reagáltak. Ezek alapján feltételezték, hogy az álljelölés az állatok között az egyedi felismerésben játszhat fontos szerepet. Vizsgálataikban azonban nem kontrollálták az előzetes jelek mennyiségét, amely a jel erősségének, és így az általa kiváltott hatásnak a szempontjából igen fontos lehet. Ezt a hiányt pótolta Dombay és munkatársai vizsgálata (1997). Ebben a vizsgálatban azt vizsgálták, hogy vajon a fajtárs által lerakott előjelek számának, vagy ami ugyanerre utal, a mirigyváladék mennyiségének van e szerepe. A kísérletben nőstény nyulakat használtak. Az álljelölési aktvitást 1x1m-es dróthálóval körülvett arénában vizsgálták. A tesztben részt vevő állatokat a teszt előtt harminc percre az arénába helyezték, hogy megszokják az új helyet. A habituációs idő után 3 téglát helyeztek melléjük az arénába: az egyik jelöletlen tiszta tégla volt, a másikon egy bak állat 7 a harmadikon pedig 14 jelet helyezett el előzetesen ugyanaz az állat. Azt találták, hogy az előzetes jelek száma befolyásolja a felüljelölési aktivitást (Lásd 7.2. ábra) tehát a mirigyváladék mennyisége befolyásolja a válaszreakció erősségét.
7.2. ábra Nőstény nyulak felüljelölési aktivitása bakok által előjelölt illetve üres téglán.
ANYAGOK
Kísérleti állatok és eszközök
A gyakorlat során a Gödi Biológiai Állomáson lévő tenyészetből származó csincsilla fajtájú házinyulak spontán álljelölési aktivitását kell megfigyelni. Videofelvételek segítségével a jelölés gyakoriságát kell összehasonlítani
Házi és üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) álljelölési aktivitásának vizsgálata
hím és nőstény nyulakon. Az adatokat számítógépen, az Excel és az Instat programok segítségével kell majd elemezni.