A kisnyulat a tesztketrecbe (aminek mérete megegyezik a lakóketrecével) helyezés után 5 percig hagyjuk magára, hogy megszokja az új helyet, majd az 5 perc leteltével a kísérletező a ketrec mellé állva annak oldalához helyezi a kezét, és 5 percig méri a következő változókat:
1. megközelítésszám: hányszor érinti meg orrával a kisnyúl a kísérletező kezét az 5 perc alatt (db).
2. latencia: az az idő másodpercben, amíg a kisnyúl először érinti meg a kísérletező ketrec oldalánál lévő kezét.
3. átlépésszám: a ketrecet képzeletben 4 egyenlő részre osztottuk, melyből az 1 és a 2 térfél a kísérletezőhöz közelebb, a 3 és 4 térfél pedig távolabb található. Azt mérjük, hogy az egyes térfelekbe hányszor ugrik be a nyúl (db). (lásd 6.1. ábra)
Nyulak szelídségének vizsgálata
6.1 ábraA tesztketrec: tesztelő a ketrec szélesebb oldalánál középen áll, a kezét a ketrec oldalához tartja, körülbelül középen. A nyúl a ketrecben (itt a 3 térfélen) szabadon mozoghat. Az ábrán fölül a 3 térfélre nyílik a ketrec bejárata.
(a többi állat zöld tábla segítségével vizuálisan el van zárva, hogy a tesztalanyt ne zavarják).
A GYAKORLAT MENETE
A gyakorlat során az elméleti áttekintést követően a hallgatók a következő lépések szerint haladnak:
1. Megfigyeljük a tenyészházban az állatokat.
2. Megtervezzük a vizsgálatot az „Egy természettudományi vizsgálat lépései” című dokumentum kitöltésével
• megfogalmazzuk a kísérleti kérdést, ami az általunk is észlelt jelenségre utal. Ilyen lehet a Szelídebbek-e a kezelt állatok, mint a kezeletlenek?
• eldöntjük, csoportonként hány állatot hasonlítunk össze. Az ajánlott minimum 7-7.
• meghatározzuk a mérendő változókat, amivel a szelídséget jellemezzük (lásd lent)
• meghatározzuk az alkalmazandó statisztikai módszert, ez a folytonos változóknál rendszerint Student t teszt, a gyakoriság adatoknál Mann-Whitney U teszt.
3. A gyakorlat során a nyílt tér tesztben a fenti leírás szerint, meg kell számolni hányszor érinti meg az adott egyed a kísérletező kezét (megközelítésszám, db), illetve egy stopper segítségével azt is, hány másodperc telik el az első megközelítésig (latencia s). Minden egyed összesen ugyanannyi ideig, például 5 percig van a tesztketrecben.
4. Az adatokat a már megadott excel táblázatba kell értelemszerűen bevinni.
5. Az adatokat elemezni kell, vagyis átlag és szórás értékeket kell számolni.
6. Az átlagokat és szórásokat ábrázolni kell oszlopdiagram segítségével.
7. Statisztikát kell számolni az adatokra. Mivel két független csoportot hasonlítunk össze, a módszer t próba lesz, aminek eredményét a t(szf)=…, p=….. módon kell megadni, az Instat program használatával.
Nyulak szelídségének vizsgálata
8. Az eredmények alapján le kell írni milyen következtetéseket vonhatunk le a nyúl szelídségére nézve, mennyire egybehangzó a most kapott eredmény a korábbiakkal, hogyan lehetne tovább lépni,
9. Új, pontosabb kérdés: milyen vizsgálatot lehetne készíteni a jelenlegi eredmények ismeretében.
Az értékelés a következő szempontok szerint történjen:
6.2. melléklet: Adatlap minta a nyulak nyílt tér tesztjéhez
Nyulak szelídségének vizsgálata
IRODALOM
Bilkó Á. & Altbäcker V. 2000. Regular handling early in the nursing period eliminates fear responses toward human being sin wild and domestic rabbits. Dev. Psychobiol., 36: 78-87.
Bolhuis J. 1991. Mechanisms of avian imprinting: A review. Biol. Rev., 66: 303-345.
Boissy A. & Bouissou M., 1988. Effects of early handling on heifers’ subsequent reactivity to humans and to unfamiliar situations. Appl. Anim. Behav. Sci., 20: 259-273.
Csatádi K., Kustos K., Eiben C., Bilkó Á. & Altbäcker V. 2005. Even minimal human contact linked to nursing reduces fear responses toward humans in rabbits. Appl. Anim. Behav. Sci., 95: 123-128.
Csatádi K., Bilkó Á. & Altbäcker V. 2007. Specificity of early handling: Are rabbit pups able to distinguish between people? Appl. Anim. Behav. Sci. 107: 322-327.
Hemsworth P.H. & Barnett J.L., 1992. The effects of early contact with humans on the subsequent level of fear of humans in pigs. Appl. Anim. Behav. Sci., 35: 83-90.
Kersten, A.M.P., Meijsser F.M. & Metz J.H.M., 1989. Effects of early handling on later open-field behaviour in rabbits. Appl. Anim. Behav. Sci., 24: 157-167.
Pongrácz P. & Altbäcker V., 1999. The effect of early handling is dependent upon the state of the rabbit (Oryctolagus cuniculus) pups around nursing. Devel. Psychobiol., 35: 241-251.
Pongrácz P. & Altbäcker V. 2003. Arousal, but not nursing, is necessary to elicit a decreased fear reaction toward humans in rabbit pups. Dev. Psychobiol., 143: 192-199.
Price, E.O. 1984. Behavioral aspects of animal domestication. Q. Rev. Biol., 59: 1-32.
Tanida H., Miura A., Tanaka T., & Yosimoto T., 1995. Behavioral responses to humans in individually handled weanling pigs. Appl. Anim. Behav. Sci., 42: 249-259.
Zulkifli I., Gilbert J., Liew P.K., & Ginsos J.,2002. The effects of regular visual contacts with human beings on fear, stress, antibody and growth responses in broiler chickens. Appl. Anim. Behav. Sci., 79: 103-112.
Nyulak szelídségének vizsgálata
7. fejezet - Házi és üregi nyúl
A gyakorlat fő célja, hogy a hallgatók tapasztalatot szerezzenek azzal kapcsolatosan, hogyan kell élő állatot kézbe venni, kezelni a lehető legkisebb stresszt okozva az állatnak. Fontos, hogy megtapasztalják a közvetlen, élő állaton élesben végzett viselkedési teszt során milyen nehézségekkel kell szembe nézni, melyek azok a tényezők, melyeket valamilyen módon kontrollálni szükséges. Erre a célra igen alkalmas a házi nyúl, tekintettel arra, hogy a legfiatalabb háziállatunk. Ez azt is jelenti, hogy egy sor ősi sajátságát –beleértve viselkedési sajátságokat is- megőrizte.
Ugyancsak előny, hogy őse, az üregi nyúl elérhető, természetes élőhelyén tanulmányozható, így a terepi megfigyeléseket követően a kutatás szempontjából biológiailag releváns, értelmes kérdéseket tudunk feltenni.
Másrészről a laboratóriumban végzett kísérletek eredményei megfelelő módon értelmezhetőek és a kapott eredményekből ilyen módon a természetes körülményekre vonatkozó következtetéseket tudunk levonni.
Szintén a gyakorlat egyik fontos célja, hogy minden hallgató tapasztalatot szerezzen az adatlap használatában, milyen adatoknak és hogyan kell szerepelnie egy kísérleti adatlapon, milyenek az adatgyűjtés és adatkezelés szabályai. Az is fontos, hogy megtanulják, hogyan kell az így keletkező adatokat számítógéppel feldolgozni, azokat elemezni és az eredményeket grafikusan ábrázolni, valamint megfelelő módon értelmezni.
BEVEZETÉS
Az állati kommunikáció
Minden faj számára, de különösen fejlett szociális rendszerben élő állatok esetében fontos, hogy kommunikáljanak.
A kommunikáció maga az információ megosztása (Batteau, 1968.), melynek során az egyedek egymás szándékáról belső állapotáról szereznek információt. A kommunikációs folyamatban definíció szerint szükség van egy jeladó egyedre (küldő), egyjelre –mely lehet, hang, szag, vizuális jel, vagy érintés – és egy jelet felfogó,vevőegyedre.
Bár a kommunikáció, mint jelenség igen sok szinten és sokféleképpen értelmezhető, etológiai értelemben kommunikációról akkor beszélünk, ha az egyik egyed viselkedési aktusa megváltoztatja egy másik állat magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy az a kommunikáló egyed számára, nagyobbb számú eset átlagában adaptív értékű legyen(Slater 1987).
Az etológiával foglalkozó szakemberek szerint érdemes különféle szűkítéseket is tenni a kommunikáció értelmezésekor: Feltélenül szükséges például, hogy legyen benne valamiféle szándékosság. Etológiai értelemben fontos, hogy a kommunikáció azonos fajba tartozó egyedek között menjen végbe. A kommunikáció etológiai értelmezésében az is lényeges, hogy a jel leadását válasz kövesse. Az emberi verbális kommunikáció sok tekintetben különbözik az állati kommunikációtól, ehelyütt azonban ennek részleteire nem térünk ki.
Kémiai kommunikáció emlősöknél
Az emlősök sok faja komplikált szociális kapcsolatok között él, ahol alapvető az egyes egyedek közötti kommunikáció. A jelzés néha hangok segítségével történik, néha vizuálisan és nagyon gyakran szaganyagok útján.
Evolúciós szempontból nézve ennek magyarázata az lehet, hogy kialakulásuk kezdetén a korai emlősök éjszakai életmódúak voltak, ahol a szaganyagoknak különösen nagy a jelentősége.A szagláson alapuló kommunikációnak több előnye is vanmás kommunikációs utakkal szemben. Használható akkor, mikor a vizuális vagy auditív jelek nehezen detektálhatók, tehát például sötétben, a föld alatt, vagy sűrű vegetációban. Továbbá a szaganyagokjelként