fog‘lalja mag'ában, mellyek rendkivüli megeröltetést ki
‘так, р. о. а’ hösi indulat, nagylelkůség, a’ gyönyö rök’ ’s a’ halál’ meg‘vetése. Az illyenek, mint már {ба tebb meqjeg'yeztem, а’ nagyság" és fönnség’ érzését tá masztják а’ nézöben. A’ тазик osztályba átaljában a’
92 ~ öTömK шашки.
társasági ’s szelídebb és дуепдётз erények шпона:
millyenek а’ szánakozás, jòsáq, barátság‘, nelnes szí viiség. Ezek a’ ‘изд-$116’ szivében olly Q'yönyörérzést Qerjesztenek, melly а’ külsö tárqyok’ szépség'éböl szár mazòval annyira rokon, hoqy ámbár magokban neme sebb természetüek is, még‘is emezekkel еду osztályba
tétethetnek.
A’ szépségnek еду másik, ’s minden eddig emlí tettektöl különbözö neme abhól származik, ha czélzást уаду mesterség'et veszünk észre; уаду más sz_òkkal:
ha látjuk, 110ду аж eszközök bizonyos szándékokkal, ’s а’ részek az egésznek czéljával megeqyezök. Ha va.
lamelly plántának таду élöfának szerkezetét vizsg‘álván tapasztaljuk, hog-y gyökere, töve, héja ’s levelei, szô
‘а! minden részei az eQ-észnek tápláltatását ’s növését elömozditják; vag‘y шёд inkáub, ha valamelly élö апа tot minde'n taqjaival egyiitt, ‘аду valamelly jeles mes teri míivet, р. 0. Ьагавдо1;, hajót, ‘гаду egyéb mestèrsé
— ges müszert szemüg-yre veszünk: ollyankor аж а’ дуб nyör, mellyet a’ szemlélés okoz, egészen а’ вжёрвёд’
illyen érze'sén alapul. ’S ezen érzés viláqosan külön böz а’ színböl, штаны, кй1’бп1’ё1езёд1эб1, ‘гад-у едуёЬ föntebb említett okokból származô szépség'nek érzésé
töl. Ha p. 0. еду (на: látok, mellynek tokja m‘estersé gesen van készítve, аж nekem а’ föntebb említett okok ért fog' tetszeni, ажаж а’ szép szinért, jeles kisimítás ért, а’ jòl ищете“ képekért. Ha ellenben а’ гид!) toll’ minémíiségét ‘издают, а’ kerekek’ mesterséqes alkottatását ’s a’ belsö elrendelés’ helyességét dicsé rem: akkor Qyönyörködésem eqyedül azon „машет
ra шею‘) mesterség’ látásäból származik, melly szerint
olly sok és különféle részecskék еду közös vég-re öszszeegyeztettek. ‘
А’ szépségnek а’ helyesséqböl és czélirányosság
Ы)! származó ezen érzése sok képzeteinkre паду Меф
\
A’szÉPsÉGnöL, ’s Az xzLÉsN. EGYÉB GYöNYön. 93 lyással hir. Ezen alapul azon szépség', mellyet az aj МВ, ahlakok, bolthajtások ’s oszlopok és egyéb építés beli rendelkezések’ arányosságában észrevesziink. Ha valamelly épiilet’ czifrasáqai még` olly mesterséqesen vagynak is készítve, még‘is elveaztik szépséqöket, ’s meg‘iitköztetnek minket, mihelyt a’ helyesség‘ és czél irányossáq' ellen vétenek. A’ kereng‘ö oszlopok р. 0.
mag‘okban véve tagadhatatlanul ékesek; de, minthog'y erötlenséq látszik ki belölök, visszatetszenek, ha. еду nagy épiilet’ olly részének emelésére fordítatnak, melly erösebh támadékot látszik kivánni. Általjában akármi féle míivet ищу munkát sem vizsgálhatunk а’ nélkül, hoqy képzeteinknek természetí összekapcsolódásánál
‘од-“а annak czéljáról ne qondolkodnánk, ’s követke zésképen részeinek а’ czélhoz irányzását is ne ‘выше nök. Ha ezekben czélirányossáQ-ot ’s helyességet те sziink észre, akkor а’ munka >mindenkor szépnek lát szik lenni; de ha. az а’ helyességnek ’s czélirányossáq пак hijával van, nem tartathatik szépnek. Következés képen a’ helyesség" âés czélirányosság’ érzése olly erö
vel ’s eg-yéb érzéseink között olly fö ranggal big, llog'y
egyéb képzeteinket is a’ szépség` felöl nagy részint az határozza el. Ezen jegyzést annál sziikség-esebb нет elött tartani, minthoQ-y az mindenekre nézve, kik irás beli munkákat akarnak шее-11111111, felette igen tontos.Mert az eposban, történetirásban,' szónokí beszédben,
‘аду eg'yéb elmemüben is, valamint minden eqyéh munkákhan mindenkor meqkivánju-k az eszközöknek a zon 'czélh0z, mellyet 'vélekedésiink szerint az író elérni akar, helyes irányzását. Ha az iró’ festése még- olly qazdag, ’s irásmódja még` olly ékes is; de ha az ékes ség ‘аду restés nincsen a’ maga. helyén, ha nem illik mint helyes rész az egészkez, ’s ha a’ шапка’ czélzását elö nem mozdítja: minden szépsége elenyészik, söt rút ságqá válik. Olly nagy befolyása van a’ helyesség" és
94 öTöDiK LEczKE.
illöség’ érzésének a’ szépség’ megitélésébe, hogy vala inelly tárgyat, melly kiilönben szép lett volna, egészen inegváltoztathat.
l Miután a’ szépség’ kiilönféle nemeiröl általánosan röviden emlékeztein, inár most csak a’ van hátra, hogy a’ szépségröl még annyiban szòljak, a’ mennyiben az
irásra vagy beszédre alkalinaztatik: melly kifejezéssel
rendszerint és gyakran igen határozatlanúl szokás élni.Mert mindenre, а’ 1111 tetszik, szoktuk azt alkalinazni,
akármelly okföhöl származik is a’ gyönyörködés; ’s egy szép költeményen, vagy szép szónoki beszéden rendsze rint nein egyebet értiink, hanem ollyan munkát, melly a’ maga neinében jòl van készítve. Ezen értelemben a’
326 világosan nagyon határozatlanúl vétetik, ’s nem jelenti a’ szépségnek valainelly különös nemét. De van egy másik valainivel határozottabb értelem is, melly szerint az irásbeli munkák’ sze'psége az elöadásnak 1111 lönös `módjat teszi; midön vele а’ kifejezések’ vagygon dolatok’ választásában ’s összekapcsolásában egy bizo nyos kellemet fejeziink ki', mellyel némelly 11611 mago
kat inegkil'ilönböztetik. Ezen érteleinlien olly irasmódot
jelent, melly nein észrevehetökép fönnséges, sein igen tüzes e's szenvedelmes, seni igen elmés, hanem az olva 36’ szivében ollyan szelíd csendes nemi'i megindulást okoz, mint a' természetlieli szép tárgyok’ vizsgálása szokott okozni, mellßr a’ lelket sem igen föl nem eine li, sein igen meg nein inditja, hanem a’ képzelödésre egy bizonyos kellemet és tetszö vidámságot teijeszt.Addison egészen illyen tulajdonságu irò, ’s egy azok közi'il, kik az illy nemi'i irásmódnak legjobb példáit ad ják. Fenelon, a’ „Teleniak’bujdosása"‘ szerzöje , hason lóképen ezen nemhez tartozik. Virgilius is, noha né mellykor nagyon szerencsésen fölemelkedik a’ fönséges re, még is általánosan véve inkább szépség és kellem, mint fönnség által kiilönbözteti ineg magát. A’ szóno
A’ szÉPsÉGRöL, ’s Az IzLÉsN. EGYÉB GYöNvöR. 95 kok közt Gicerôhan több van а’ szépségböl, mint De mosthenesben, kit elméje egészen a’ hatòságra ’s eröre
vezet.
Ennyi elég legyen a’ szépség’ tárgyáról. Annak föbb nemeit elö kívántam itt adni, minthogy a’ fönnsé
ges után a’ szépség legtermékenyebb forrása az izlés'
gyönyöreinek, ’s mínthogy annak különféle nemei’ vizs gálása az izlés’ kimív'eltetését sok tekintetben elömozanja. '
De a’ tárgyok nemcsak a’ fönnségesnek és szêpnek alakjaiban gyönyörködtetik a’ képzelödést, hanem több egyéb okfökböl is veszik gyönyörködtetö erejeket.
Az ujság р. 0. 11111111 Addison , mind mások által, kik a’ dologròl írtak, illyenféle tulajdonságnak nevez tetik. Az ollyan tárgy, m'ellyet a’ szokatlanságon ’s ůjságon kivül semmi egyéb érdem sem ajánl, már сви pán ezen tulajdonság által is eleven és kellemes meg indulást ’s érzést gerjeszt a’ szívben. Innét van az új ságkivánás’ azon nagy ösztöne, melly az emherek kö zött olly igen uralkodik. Az olly tárgyok és gondola tok, mellyek elöttünk már régen esméretesek, sokkal erötlenebb behatusúak, mint hogy lelki tehetségeinknek kellemes gyakorlást adhatnának. Az új és szokatlan tárgyok a’ lelket mintegy felrázzák álmából ’s eleven és kellemes megindulást okoznak benne. Az a’ mulat ság, mellyet a’ költemények és mesék adnak, nagy ré 521111 innét származik. Az uìság által gerjesztett érzés elevenehb ’s kecsegtetöbb természetü, de egyszersmind kevesebb ideig is tal-tó, mint a’ szépség’ érzése. Mert ha a’ tárgynakmagában kecse ’s ingere nincsen, mely lyel íigyelmiinket fenntarthatná, az a’ csillámló fény, mellyet az újság ad, csak hamar elenyészik.
Az ůjságon kiviil az utánazás is egy kútfeje az íz
lés’ gyönyöreinek. Innét származnak azon gyönyörök,mellyeket Addison a’ képzelödés’ màsodrendü gyönyö
96 _ örömx LEczkE.
reinek nevez, ’s mellyek tagadhatatlanul egy igen ладу terjedelmii osztályt tesznek. Mert minden utánazás gyö nyörködtet valamennyire liennünket, még pedig nem csak a’ szépség’ és nagy tárgyek’ utánazása, az által, hogy' az elféle tárgyok’ eredeti szépségének vagy nagy ságának képzeteit beiiniink megújitja; hanem még a.’
sein szépséggel, sein nagysággal nem biro, söt ri'it és borzasztó tárgyok is tetszenek, ha helyesen utánaztat
nak.
A’ melodia’ és harmonia’ gyönyörei is az izlés’ 161’
gyai közé tartoznak. Sem a’ szépség, sem a’ fönnség nein táinaszthat olly kellemes 612651, melly a’ muzsika’
hangjainak ereje által fölebb nein emeltethetnék. Innét van a’ poezis’ versmértékeiliöl, valamint ’s a’kötetlen beszédnek rejtettelib ’s szabadabli 526 és szólásbeli mér tékeiliöl származógyöiiyör is.
Az elinésség, szeszély és nevetséges is sok olly gyönyörökre adnak az izlésnek alkalinat, mellyek az eddig enilítettektöl egészen különliöznek. _ Ez uttal Anein szükség az izlés’ gyönyöreiröl 116 vehben értekeznein. Legföbli forrásaikat általánosan kiinutattain; ideje már, hogy azokat fö tárgyunkra al
kallnazzam.
Ha az a’ kérdés, hogy az izlés’ eddig elöszámlált gyönyöreinek mellyik osztályáhez tartozzék az a’ gyö nyör, mellyet a’ poesis, az ékesszólás, vagy átaljában a’ szép elöadás ad: az a’ feleletem, hogy egyikhez seni kiilönösen, hanem mindnyájokhoz. Az irás és 11652611 heli munkák annyilian minden egyebeket feli‘ilhaladnak, hogy minden oldalrol nagyon tágos mezövel liírnak, ’s nemcsak egy liizonyos neiiihez tartozó tárgyokat, ha nein mindent, valaini csak az ìzlést és képzelödést gyö nyörködteti, nagyon tökéletesen le tudnak rajzolni, a