hasonlítása által kimívelni ’s tökélesiteni. Midön vnf
laki elöször esmérkedik meg' valamelly elmének jeles munkájával, ennek olvasása csak homályos és zavaros êrzést hágy а.’ szívben. A' kezdö teljességgel nem képes az általa olvasott munkának eg'yes szépségeit, ищу 111 jánosságait meghatározòlag kimutatni; nem tudja, mire
alapitsa itélete't; mindaz, а’ 11111 1610 várni 101101, 111111611 611.1юцу általânosan megluondja : tetszett-e neki a’ munka.
vag-y nem: de engedtessék csak neki 161111 1116 аж eiféle munkákkal foq'lalatoskodásra, izlése apròdonkint meg-_
ltalározottabh és értelmesehb lesz. Kicsinyenkint nem csak az eq'észnek mìnemüség‘ét, hanem eg‘yes részeinek szépségeit és hijánosság-ait is észreveszi, ’s аж eg-yes
tulajdonsáQ-okat, mellyek neki dicséretet vag‘y Qáncsot
látszanak érdemelni ‚ ki tudja mutatni. A’ köd, melly 106 nézve a* tárqyot elébb befedte , eloszlik , ’s végrebátran és minden 11а110ж65 nélkül kimondhatja itéletét iránta.
Igy 101161 аж izlés а’ mennyiben иду nézetik , mint érzés ‚
gyakorlás által nagy mértékben tökêlesítethetik.
De habâr az izlés jól meg‘vizsgálva végre érzésen alapul is , 110111 ug‘y kell аж1 ne'zni , mint csupa 110156 ér-.
zést. Az okosságnak ’s jòzan értelemnek is, mint már 0161111 01111110110111 , olly nagybefolyások van annak minden itéleteire, hog-)gaz izlés, mikor legtökéletesehb , ollryan iìg‘yesség‘nek nézethetik, melly a’ szépnek tuermészeti ér zèsélxöl eleg‘yiilt össze. Ha erröl teljesen meg` akarlulk
Az xzLÈsiiöL. 27
штат, gondoijuk meg, hogy аж е1ше’ szép шапка!
legnagyobb részint nem egyebek, mint а’ természet’ ulá,r
nozásai, ’s аж emheri gondolkozások’, cselekedetek’ éserkölcsök’ rajzolatjai. Az а’ gyönyör, lnellyet аж efféle
utánozásokból és rajzolatokból érzünk , csupàn az izlésen alapul; de azt, 11а‘аж uçánozás és l‘ajzolat jól ütött-e ki, аж ёгге1ешйё1йшец‘р :nelly az utánozott képei аж ereder -
tivel összehasonlilja.
Ha p. 0. egy költelnényt olvasunk, mint аж Aeneis, gyönyörküdésünknek nagy része nem egyéhböl származik,
mint a’ {МЛ/пак‘, vagy alapul szolgáló történetnek júl
vezetéséböl ’s elhe’széléséböl ,minden vrészeknek egymással természeti és helyes összeszövéséböl, a’ személyeknek hiv пышным, а’ gondolkozásoknak a’ személyekhez,
’s а’ kifejezésnek а’ gondolatokhoz tökéletes alkalmazá sából. Azt a’ gyönyör~t, mellyet ezen itt említett tekin-`
tetlnen egy `tökéletes költemény bennünk támaszt, az izlés
érzi, mint belsö érzö-tehetség; de а’ кёцещёпу’ ezen mesterséges tökéletességeit az okosság veszi észre, ’s
minél alkalmasabbakká tesz minket ezen jelességek’ ész revêteléi'e аж ész, annál nagyobb mértékre ми gyö«nyörködésünk. A’ gyönyörködés magában véve а’ вжёдн ség’ természeti érzéséhöl származik; az okosság ellenlgen gyönyürködésiink’ okait muiatja meg. Valahol шт аж izlés’ munkáiban а’ természet’ leraJzolása vételik czélba , valahol а’ i'észeknek az egészhez vagy аж eszközöknek а’ czélhoz irányosságára. van tekintet (а’ mi csqknem minden beszéd- és назван elöadásnál történik), ot; az izlésen kiviil аж értelemnek és itélö tehets'égnek is ладу mértékben kel'l foglalatoskodni.
[И мы аж okossu'zgnak` széles mezö nyilik tehetsé geit az izlés’ iárgyaiifa ’s különösen а’ beszéd- és ìrásbeli
elöadások’ megitélésére nézve kimutatni ; ’s innéi izlésiink’
tökélesitésének egy má‘sik ’s nagyon fontos kutfeje eredë
I t. i. ahhól ‚ ha аж Модная" ’s `5624111 értelepi’ szabályait аж
28 ' MÁsoDiK LEczKE.
izlés’ numkáirfx alkalmazzuk. A’ fattyu szépségek, 111111‘
lyenek a’ iermészetelleni erkölcsi képek, erötetett ér zések , mesterkélt irásmód, elsö tekintettel tetszenek, de csak azért tetszenek , minihog'y azoknak а’ terniészettel
’s az illendöséggel ellenkezésöket nem vettiìk észre ,vag'y
még‘ nem vizsg‘áltuk meg. Mutassa çsak meg valaki, hog-y
ezen esetben a’ természet helyesebben utánoztathatik ’s igazabban föstethetik, hog‘y tárgyát az 11‘6 czélirányo sabban adhatta volna elö; a’ csalódás azon szempillan (шпал meg-szünik ’s ama.’ hamisfszépségek töbhé nemtetszenek.
Az izlés tehát, ha ищу tekintetik, mint természeti telietség, ezen két kutföhöl: а’ Q‘yakorlásból, ’s nz okos ság‘nak ’s józan értelemnek az izlés’ n_lunkáira alkalma zásából veszikiiniveltetését. Tökéletes állapotjában tehát tag'atlhatatlanul а’ természetnek és mesterségnek közös munkája. Feltéteti , hog'y а‘ szépséq" természeti érzése't szép tárqyok’sokszori szemlélése által Q‘yakoroltuk, de egy szersmind kilnivelt értelein által is vezéreltük és oktattuk.
Nem tartom helytelennek itt azt lneg‘jeg'yezni , lioqy valamint a’ jó ész, иду а’ nemes szív is sziìkségképen lneqkivántatik а’ jô izléshez. vAz erkölcsi szépséqek nem csak maqokban a’ szépség’mìnden вещей fülülhaladják, hanem az ízlés‘ sok tárgyaira nézve is, hol kisebb hol nagyobb mértékben befolyással birnak. Valamikor einberi érzésekröl, erkölcsi tulajdonokrúl ’s cselekedetekröl van 526 (ezek pedig minden bizonynyal legneluesebb tárg‘yo kat szolgáltatnak az elmének), mindannyiszor ezeket sem ig-azán ’s szivrehatòképen le nem festhetjiìk , sein le
festésök’ szépség‘ét elevenen nem érezhetjük, ha saját
sziviink’ indulatjai nein mnemesek. A’ kinek szive 6126 ketlen ‘аду kemény, a' ki -ig‘aizán nemest és лад-ум csodálni, 's а’ szelid és> `gyeng‘éd tárg‘yok által részvételre
Q’el‘jedni nem képes, az az ékesszòlás’ y¿és poezis legnaqyobb szépséqeinél csak kei-és Qyönyört érezhet.
Az IzLÉsRöL. 29
A’ teljesen kimivelt izlés' Lulajdonsáqaì kettöhen
eqyésiilnek: а’ finomság-han és csinosultságban.
Аж izlés’ finomsáQ-a föképen аж011 természeti érzè kenységre tartozìk, mellyen az izlés alupul. Azon lino xnabh érzö eszközöketés tehetség‘eket foglalja. maqában, lnellyek minket а’ köznép’ szemei elött elrejtve maradò szépségek' észr'evételére aikalmasokká tesznek. Lehet valaki nag‘yon érékeny szivü, ’s méQ' sein 11110111 izléfsü.
A’ szépségek, mellyeket észrevesz, mélyen hatllatnak rája; de csak ollyanokat vesz észre , mellyek nag'y mér tékben szemheötlök, Yastagok, ’s minteg‘y kézzel foglia tòk; a’ szelídebb ’s eg'yszerübb kellemek pediQ' elkeriilik iìqyelmét. Általjáhan véve rendszerint illyen állapoiball
találtatik аж izlés а’ durva ’s míveletlen nexnzeteknél.
Ellenben а’ 11110111 izlésü elnber erösen, eqyszersmind élénken is érez. Ott is lát különbség‘eket, а’ 1101 mások nein iátnak; a’ legrejtélyesebb sze'pségek sem maradnak elötte sejtetlenül, ’s а’ leQ‘kisehb hibát is észreves‘zi.