Ezen általános jegyzeteknél nem késem továhb, hanem azon tárgyok', dolgok’ víszg‘álatára meg-yek дна! , . mellyek a’ következö leczkék’ tárg-yait ‘так.’ Ezek ma
Q'oktòl öt re'szre oszolnak. Az elsö bevezetöé rtekézést
I
BEVEZETÉS. ‚ 19
foglal magában az ízlésről ’s az ízlés” örömeinek kutfejeí ről; A’ második а’ nyelvet vizsgálja közelebbről. A’
h a rm a di k az liráslnôd’ szl'abilyaft adja elő. A’ n e g- y e dik а’ tulajdonkép” иду nevezett ékesszólást, vagy köz keleti ünnepélyes beszédeket teszi czéljává. Végre a'kö tött és kötetlen beszéd” jelesebb nemeiről fog szó lenni.
l ' V! -I \ ' ‚‚ A "
i.| i ‘ —‚ Ii p
fr. ` 1 I
u} ъ ' »1. „ -
. щ
A l
я!‘ '
\ \._
n
.i .
\ I
‘n
f s
Í e V
V c
l u
’i y» a r' \ I _
i
|.
"'- ’ .
. 4 l ‘I r'
‘ "I | 'ff-'vu
Y: Ё ' r "h
n
MÁsonlK Lnczmz.
Az IzLÈsnóL.
Ezen munkám’ természete azt kivánja, hogy leqelö ször az izlésröl értekezzem, minthog-y az irás- és besze'd beli elöadás’ érdemének meg‘itélésében ezen tehetséget иду szokás nézni , mint leg-fensöbb bíròt.
Kevés tárgy van, mellyröl az embereknek zavaro sabb ’s bizonytalanabb képzeteik volnának , mint az izlés röl; kevés ,mellyet nehezebb volna tisztán meg‘határozni ; 's еду sincs, mellyet ezen leczkék’ folyaxiiatjában 11211111 zabbnak ’s homályosabbnak tarlanék. A’ mit itt ezen tárg-yról mondani akarok, аж а’ következö renddelfoqom elöadnì: elsöhen az izlés' tel'mészelét maqyarázom, a’
mennyiben az az emberi léleknek eg‘y külön ereje. vagy tehetség‘e; azután azt ‘изд-1110111, шеппу111е11 Llehet ezen tehetséqet kimivelni; továbbá, kimiveltetésének kutfejeit
’s tökéletesség‘ének esmértetö jeleit mutatoln meg-nègre
azon sokfe'le különböze'seket, mellyeknek alája vag‘yonтете, adom elö 's ай nyomozom, ha van-e valamelly
közös mérték, melly szerint a’ különféle izléseket meg itélni kell , hog‘y az iQ'az és romlott izlést egymástòlhiztosan megkülönböztethessiìk. l
Az izlést а’ természet’ és mesterség" szépségeihen g'yönyörködés’ tehetségének lehet mondani. Az elsö kér dés , mellyitt elöfordúl,az , ha valljomaz izlést ng'ykell-e nézni , mint külön helsö érzést, гад-у csak mint az 01105 ság'nak eq‘yik tulajdonsáqát. Ez a’szó: 011053119- , igen ál talános kifejezés; de ha alatta a’ léleknek аж а’ lehet ségét értjük, melly a.’ vizsg'álódási tárg‘yokban az igazat íölfedezi, а’ cselekedetiekben 11011115 az eszközöknekiczél<
'l Másonm ьвсжкв. AZ lzLÉsRöL. 21
irányos- ‘гад-у сжёпгапуйшпвацаг megitéli, ugy a’ kér
désre vélekedésem szerint köimyii felelni. Mert semmi sem lehet világosabb mint az , hogy az izlést аж okosság’eñ'éle` mutatkozásának nem tarthatjuk. Nem аж ёпе1еш’
észrevételének vagy okoskodásnak munkàja az, midön valamelly szép штамп , vagy tökéletes költeme'nyben gyönyört lelünk. Az efféle tárgyok közvetetlenül, ’s mint egy nézés мы hatnak sziviinklie , ’s mély henyomást okoz nak а’ nélkiil, hogy képesek volnánk gyönyörködésiinknek ока: adni. Azokv néha egyiránt lneghatják mind а’ höl ' cselkedöt, mind а’ földluívelöt, mind а’ gyenueket, mind
а’ férñat. Az a’tehetség или“, mellyel eiféle szépségeket érzünk, ткань látszik rokonságban мы valamelly testi érze'ssel, mint аж éi‘telemmel. ’S ezen okból is kölcsö nözte nevét egy külsö érzéstöl, mert аж аж érzés, mely
`lyel az eledelek’ ízét kóstoljuk és`megkülönböztetjiik, csaknem minden nyel'vekhen eredetet мы: аж izlés’azon hasonlatossági jelentése'nek, mellyhen ш itt vizsgáljuk.
Azonban , mintllogy аж o1l`y dolgokban, mellyek а’ lélek’
lnunkálkodásait illetik, nagy iìgyelemmel szükség a’ szók kal gondatlanúl élést távoztatnunk , itt mindjárt megjegy zem, hogy abbúl , а’ mit mondottam , nemkell azi következ шла, inintha аж izle's’ mutatkozásaihan аж okosságnak semnii része sem “Шла. Jóllehet az ízlés tagadhatatlanúl а’ szépségnek еду hizonyos természcii ösztünforina érzé
вёл alapúl, шамана аж okosság sok esetekhen вещн
ségére van ’s ещё: neveli,Аж izlés аж Щ meghatározott értelemhen ollyan te lietség, melly bizonyos mértékben minden emberekkel közös, ’s аж emheri terxnészetnek еду tulajdonsága sem
olly igen egyetemes , mint a.’ vszépse'g' egy vagy más ne
lnének érzése , а’ rendnek‘l aránynak , illönek, Шла}: szere~
tete ’s a’nagynak ,jelesnek ‘s а’ t. csodálása: Meri a’ gyer
mekekben is számtalanszor jóidején látszanak аж izlés’
jelei , példánnk okáért abban: воду а’ rendszeres testeket ‚
22 MÁsoDrx LEczKE.
q'yönyörködve nézik, a’ festett 's faragott képeket 's egyéb utánozásokat csodálják; hog-y „плащ, a’ mi új és osodálatos , nagyon szei‘etik. A’ legtudatlanabb paraszt emlierek is gyönyörködnek némelly dalokban ’s reg‘ék-A ben , ’s а’ természetnek а’ földön ’s az égen látszô szépf ség'ei mélyen Ваша]: rájok. Мёд‘ Amerika’ pusztáib'an is, hol az emberi természet leg-durváhb állapotjáhan jelenik meg, чаша!‘ a’ vadaknak öltözetbeli czifraságaik , hadi dalaik, halotti énekeik, ’s lszt'inokziik. Ebböl мы azi;
kell következtetniink, hogy az izlés’ elvei mélyen az e1n~l пей természetben alapulnak. A’ szépség’ egfy bizonyos érzése nem kevesebbé t-artozik az einher’ vàlóságához, mint az okossággal és beszélö tehetséQ-Qel birás *).
‘Ч L. Gerztrd's Essay on taste -- D' A l amber-t Reflexions sur l‘usage et sur l'abus de la. philosophie dans les matieres
` de qout. — Du Bos Reflexions critiques sul' la. poesie et sur la peinture. -- Honie’s Elements of criticism. — Hulne’s Essay on the standard of taste -.- Burke’s Introduction to the Essay on the sublime and beautiful.
Eqye'biránt az ízlésröl , ha az ugry nózetik, mint а’ lélek nek kiilön tehetsége , sokkal kevesebbet találunk а’ 1‘11ег01‘111а'
’s kritika’ rég'ibb tanítóinál, mintyaz ùjabbaknàl, Mindnzáltal Ciçexfónak következö nevezetes helye,A иду шшк ‚ azt mutatja , 110W попавшим ezen tárqy felett eqészen meqegyeznek а’
föntebb elöadott szabályokkal. Az irásmód' és kellemes hang"
szépségeiröl szôl _: „ Illud autem nequis admiretur, quonam modo )mec vulgus imperitorum in midiendo notet; cum in omni genere, tum in hoc ipso magna quaedam est vis, in credibilisque naturae, Onmes enim tacito quodam sensu , sine ulla. arte aut ratione, quae sint in artlbus et rationibus recta et prava, dijudlcant: idque cum faciunt in picturis et in slqnis et in aliis operibus, ad quorum intelliqentiama na tura minus habent instrluuenti, ,tum multo ostendunt, inagis in verborum , numerorum vocumque judicio; quod ea sunt in communibus inñxa sensibus, neque earum rerum qucmquam'
funditus natura voluit esse expertemf‘ Cic, de Orar. LUI,
Az lzLÈsnöL. 23
Azonban 11011а senki sem születik ezen tehetség`
nélkiìl, мёд-15 igen különbözö mérlékben adatik аж, аж emberereknek. Némellyeknél аж izlésnek c_sak Q‘yenge csillámlása látszik; az illyeneknek csak а’ legalacsonyabb nemü szépség‘ek tetszenek, ’s még‘ azok ,is csak erötlen
cap. 50. Senki se csodàlkozzék azon, lmgy a'hallqatòk köziil
а’ köznép is észrevesz illyeket; тег: van ogy blzonyos ter nlészeti érzés, mellynek ereje àltaljàban mindenütt's különösen
e’ részben rendkiviil messze hat. Ezen természeti érzés’
seqítséqével mindcn ember mesterséq‘ és mesterséçes rend szer nélkül is nlkalmns biztossáqqal itél m‘ról, a’ mi a' mes.
terséqekben és n_msterséçes szerkeztetésekben illö~ vaqy nem illö. Iqy van а‘ doloç а‘ feste'sckre, a'\llò képekre ‘s eQ‘yéb mesterséqi můvekre nézvel mellyeknek nleqitélésére nekik а’ természet kevesebb módot Мой; ’s méginkz'lbb iqy van mindenre nézve, а‘ 1111 n’ szóknt, а‘ szók' kellcmes hanqzń sàt 's a‘kifejezéseket illeti; ennek okn аж , hoqy аж efféle dol Qokra nézve eQ'y bizunyos közös érzés van , mellyel а’ ter mészet minden embert felrnházott. — Quintilianns uqylàtszik, hoqy аж izlést (mellynek olly értelembcn. mint vétetik, kite, vésére a' x'éQ'ieknek snja'lt szavok nincsen) abba foqlalja, а‘
mit judicium szóval fejez ki: „Locus de judicio mea пишет opinione adeo partibus hujus operis omnibus connexus nc mixtas est, ut ne а sententiis .quidem aut verbis, saltem sin.
gulls possit separari, nec maqis arte traditur, quam Qustus aut odor. Ut contraria viteiuus et communla, nequid in elo-.
quendo corruptum obscurumque sit.' referaturoportet ad ешь 8118, qui non docentur.“ Institut. L. VI. C. 3. Edit. Obreckri.
Azaz: A’ helyesnek~`s illendönek meQ-itéléséröl szóló 111110 lnàny vélekedésem szerint ezen munkámnak minden részcivel olly szorosan öszve van kötve ’s eleqyedve, hoqy azt méQ-nz eqyes qondolatoktól sem lehet különvàlaszmni, ’s szime uqy lehetetlen tanítás által màssal közölni` mint а‘ szaqolâst és izlést. Az eqymással ellenkezö vaqy igen alacsony gon dolatok’ távoztatáa, 's а’ lxomályossáqnak ’s az elöndás’
eqyéb hibàinak kerülése bizonyos értelemben а’ tanitůs alà nem esö érzések’ dolqa.
24 MÁsoDlK LEozKE.