142 iwoLczA-Dix Lnczm.
tárg'yok számtalanok. А’ vad einher akárhová сеты; min
deniìtt erdöket ’s fákat Мг. Mindenik {два}; saját печей adni vég'etlen munka ’s teljes lehetetlenség‘ volna. Elsö foglalatossága тема: ahhan állott, hogy azon eQ-yes fà nak adott nevet, lnellynek Q‘yiìmölcsével éhségét eliiz te, тещу árnyéka alatt a’ nap’ hösége ellen védelmet шеи. De észrevevéu azt, hogy noha a’ töhhi élöfák attól, ‘mellynek ö nevet ád, nag-yságokkal ’s formájok kal kiilönhöznek is, шефа sok közös tulajdonságokhan, p. 0. ahhan, ho'gy mindnyájoknak gyökereik, ág-aik, le veleik vag‘ynak, eg‘ylnással meg-egyeznek: ezen közös tulajdonság'aikhól eQ-y állalános képzetet ‘аду fogalmat Гений!‘ mag'ának, mindazokat, mellyek ezen (Мамон ság‘okkal hírtak, еду osztályha rendelvén; ezen egész
osztályt vag'y nemet élöfának nevezte.i Hoszasahh ta pasztalás által tanítatván, utóhh ezen nemet ‘газу fö
osztályt islnét apròbh osztályokra ‘аду fajtákra, p. o.cserfák’, fenyöfák’, körösfák’ fajtáiral шипы -fel a’ sze
rint, mint johhan-johhan észrevette azon külön"s tulaj donságokat, mellyekre nézve azon {ё}: eg‘ymást külön höztek, vagy eg‘ymással `meggeg‘yeztek.De a’ vad emher még- шт is csak általános ki
fejezésekkel ё!‘ heszédéhen. Mert a’ cserfa, fenyöfa ’s
körösfa eg-ész osztályoknak печей voltak, mellyek kö zííl mindenik ладу számú , meg- nem különböztetett egyes dolg‘okat fog‘lalt mag‘áhan. Innét kitetszik, hog‘y z'unhár az elvont ’s általános fogatok’ ’s képzetek’ formálását
a’ lélek’ egyéh leo‘nehezehh munkájának szoktuk is tar
tani, шефа mindjárt a’ nyelv’ kezdetéhen elö kellett azoknak fordulni. Mei-t ha a’ személyek’ tulajdon ne
‘гей, р. 0. Gzézár, János, Péter, kiveszsziik, a’
töhhi fönevek, mellyekkel a’beszédhen élünk, nem eg'yes tárg‘yoknak, hanem mag-okhan sok tárgyokat fog-lalò osztályoknak, nemeknek, ‘ищу fajiáknak nevei; р. 0.
ezen szók: einher, oroszlán, haz, folyôvíz sth. Ан
v A’ NYELv’ SZERKEZETE- 143
mindazáltal nem kell gondolnunk, hogy az elfele elvont vagy általános nevek” feltalálása igen éles metaphysi
cai észt kívánt volna; mert akármint {jár is el az embe
ri lélek ezen dologban, az bizonyos, hogy mihelyt az emberek a” tárgyok közt hasonlatosságot vettek észre, természetük szerint hajlandók voltak mindazon dolgo kat, mellyek egymáshoz hasonlítottak, közös névvel nevezni, ’s egy 'sztályba tenni. ' Ezt most is minden nap tapasztaljuk a” gyermekeknél, mihelyt beszélni ta
nulnak. `
De még azután is, midőn a” nyelv az itt leírt lé pést megtette, а’ tárgyok” esmértetése igen hiányos volt;
mert ha egyik ember а’ másiknak a’ beszédben valami főnevet, p.io.ember, oroszlán, élőfa, említett,
hogyan lehetett megtudni, mellyik embert, mellyik orosz
lánt, mellyik élőfát akarja azon sok tárgyok közül, mellyek egy név alá tartoznak, értetni? Ez a” nehéz ség adott alkalmat, annak а’ tárgynak, mellyről szó volt, megesmértetése végett a.’ beszéd” azon részét fel találni, melly nemszónak vagy articulusnak neveztetik.
A’ nemszó' ereje abban áll, hogy meghatározza ’s mintegy a’ közös tömegből kiveszi azt a’ külön tárgyot, mellyről szó vagyon. Az angol nyelvben két nemszó van , a és the; az a általánosabb .’s határozatlanabb; a’
the határozottabb és különösebb. Az a csaknem annyit tesz, mint one, ’s csupán a’ nemnek vagy fajnak vala melly egyesét jelenti, melly vagy nem egészen esmére tes, vagy nincs egészen meghatározva, р. o. a lion, a king. A’ Мг, melly a’ nemszó' erejével nagyobb mér.
tékben bír, a’ nemnek vagy fajnak valamelly esméretes vagy meghatározott egyesét bizonyosabban kijeleli , p. 0.
lÍle lion, the king.
A’ nemszók igen liasznosok а’ beszédben; de né.
melly nyelvekben még sem találtatnak. A’ görögöknek csak egy nemszavok van, ő, i, m, melly az angolok'
144 nroLczAmx LEGZKE.
\
határozott nemszavának felel meg. Ellenben nincs ne kik olly szavok, melly az и angol nemszónak felelne meg, hanem azt a’ határozott nemszó' elhagyása által pótolják ki. Így p. o. pumim/g annyit tesz mint а king, ő (lomha; mint the kín g. A’ deák nyelvben semmi пеш szó sincsen. A’ helyett ezen névmások: ln'c, ille, iste, tétetnek a’ tárgyoknak , mellyeket közelebb meg nem ba tározhatnak, kijelentésére. A’ mi nyelvünk, így szól Quintilian, el lehet nemszó nélkül, ’s azért azokat a’
beszéd' más részeibe szórja el. „Noster sei-mo articulos non desiderat; ideoque in alias partes orationis spar guntur." Azonban nekem úgy látszik, hogy ez hiány a” deák nyelvben; minthogy а’ nemszók a’ nyelv' értel mességét ’s határozottságát nagyon előmozdítják.
Hogy ez világosabban kitessék, lássuk, melly kii lönböző értelem van а’ következő angol kifejezésekben, 's melly igen a’ nemszókkal éléstől függ a’ különbözés:
The son of a king. The son of the king. А son of the ki_n g. Ezen három szólás közül, mint minden, а’ ki a’ nyelvet éíiti, első tekintettel látja , mindeniknek különböző értelme van, ’s csupán azért, hogy az a és the nemszavak különböznek. Ellenben a’ deák nyelvben ez: f ilius regis egészen határozatlan, ’s több szókból álló körülírás kívántatik annak kitevésére, mellyiket akarjuk az említett három szólások közül kifejezni. На
sonlóképen egészen különböző kérdések ezek: Are yon a king?, és: Are you the king?;'s mégis ezek deá kul csak ezen egy szólásban olvadnak össze: Esne tu rex? Ez a" mondás: Thou are a man,'általános ’s nem különös jelentésü; de ez: Thou are tbe man,
‘ olly mondás , melly némelly környülmények között, mint tudjuk, rettegést és bút okozhat. Ezen jegyzések nem csak a’ nemszó’ erejét és fontosságát világosítják fel,
hanem egyszersmind angol nyelvünk’ e’ részbeli némi
elsőségét is mutatják. ~A” NYELV” SZERKEZETE. ' 145 A’ főnevek vagy substantivumok azonkívül, hogy a’
nemszó által közelebb meghatároztatnak, még а’ szám ra, nemre és ejtegetésre nézve is megkülönböztethetnek,
’s ezen tekintetben is vizsgálást érdemelnek.