Mily nagy érdemeket szereztek Szent Ferencz fiai azzal, hogy itt az ország szélén, akkor még Tatárország közelében és szegény vidéken a székely nép közt letelepedtek s a Boldogságos Szűz tiszteletére avatott egyházban Isten igéjét hirdették, azt a m a r i á n u s o k n á l elmondottuk.
1444-ben Caesarini Julian pápai követ e kolostort szigorú ferenczrendűeknek ítélte oda és ezek Hunyady János erdélyi vajda, később országkormányzó segítségével át is vették.1 1492-ben VI. Sándor p á p a újra megerősítette őket e kolostor birtokában.*
Szerették és tisztelték itt Szent Ferencz fiait nem csupán a székelyek, hanem a szomszéd nemesek is. 1471. okt. 25-én Toldalagi András nemes úr magához hivatta az itt lakó ferencz-rendűek közül Szondi Osvát és Székely Miklós atyákat és előttük tett végrendeletet. A végrendelet a szentkirályi, másként székely-házi pálosok javára szólt ugyan, de a pálosokat kötelezte A n d r á s úr, hogy a nekik hagyott halastó halaiból a vásárhelyi barátok-nak is adjabarátok-nak.3 Barlabásy Lénárt erdélyi alvajda 1525. jan. 28-án tett végrendeletében náluk kér nyugvó helyet s azért nekik hagyja ősi szokás szerint a temetésre feldíszített lovát és czímereit, továbbá hagy nekik 50 forintot.4 A kolozsvári nagy jótevő, Kőfaragó György özvegye se feledkezett meg róluk s 3 forintot hagyott nekik.5 Mikor másutt m á r nagyon aggódtak, ők még akkor se gondolhattak veszedelemre, mert hiszen még 1549-ben is úgy rendelkezik egyik pártfogójuk, Szentannai Lázár János, hogy kis-faludi m a l m á n a k fele hasznából a marosvásárhelyi barátok kap-janak egy harmadot és azonkívül a réten adkap-janak nekik évenkint
10 kaszaalja füvet.6
A pártfogók segítségével és az egyházukat sűrűn látogató hívek adományaival aztán 1460 táján oly hatalmas, csúcsíves módon rakott egyházat tudtak építeni, hogy messze földön nem
1 Blahó; Annales. II. 4—5. Gyöngyösi bullarium 74—76. 11.
2 Hevenesi kéziratok. XXXIX. 325.
3 Székely Oklevéltár. III. 93. Történelmi Tár. 1888. 92.
* Teleki Oklevéltár. II. 450.
5 Egyháztörténelmi Emlékek. II. 181.
6 Székely Oklevéltár. II. 84.
volt párja s oly eröset, hogy mint most is meglevő részei bizonyítják, századok viharát és pusztítását kiállotta. A m a r o s -vásárhelyi várban levő, most református templom volt ugyanis az övék s ennek szentélye, főkapuja s tornya még átalakitás nélkül kiállották az idők dühét. Látható ebből, mily nagy bizalommal, mily nagyratörő lélekkel fogtak hozzá ez egyház építéséhez.
Már 1503 előtt j á m b o r özvegyek itt is összeállottak, hogy közös házban a szegény ferenczrendűek felügyelete és lelkivezetése mellett szerzetes életet éljenek.1
A kolostorban élő salvatoriánusok irodalommal is foglal-koztak és napjainkig fenmaradt az a zsolosmás könyv, melyet Hunyadi Kelemen atya 1522-ben, itt lakván, lemásolt.2
A konvent örvendetes virágzó állapotát m u t a t j a az 1525 ele-jén kelt összeírás is. 13 miséspap, 1 növendék és 10 segítötestvér végezte itt akkor az istentiszteletet. Egyházukban orgona is volt és azon Brassai Jeromos játszott s mellette Tőtösi Mátyás énekelt.
Bákai Gergely volt a guardián, Vásárhelyi Ferencz, Gárdi Gál, Kisdemeteri Gergely, Besenyei Gergely és Régeni György ige-hirdetéssel, Bölcskei Mihály, Kolozsvári Ferencz, Bányai Ferencz és Telegdi István gyóntatással foglalkoztak. A segítőtestvérek közt 1 ács, 2 lakatos, 1 varga és 1 borbély mesterember volt. Az ige-hirdetők vezetéknevei mutatják, hogy azok közül legalább kettő szász eredetű volt s azért laktak itt, hogy a szomszéd községek-ben a plébánosokat az igehirdetésközségek-ben segítsék. 5 gyóntató pedig azért lakott itt, mert ferenczrendűek marosvásárhelyi egyháza még akkor is híres búcsújáró hely volt.3 Az 1499-iki közgyűlés elrendelte, hogy itt a testvérek minden nap énekes misét mond-janak.4
1535-ben az erdélyi konventekből szervezett keleti őrséget marosvásárhelyinek nevezték el, mert hisz az ide sorozott k o n -ventek közül ez volt a legrégibb és legnépesebb. De ez az állapot csak két évig tartott s akkor a marosvásárhelyi őr volt Enyedi Márton.6
1 U. o. III. 152.
3 Magyar Könyvszemle. 1879. 267.
3 Chronica seu origo fratrum. Fol. 66.
4 Batthyány: Leges ecclesiasticae. III. 621.
5 Egyháztörténelmi Emlékek. II. 481. 477.
Guardiánjai közül ismeretesek:
1529. Széki Miklós 1544. Balatinczi Miklós 1531. Katonai Pál 1546. Újlaki Péter 1533. Bákai Gergely 1548. Keresztúri László 1537. Szilái Benedek 1550. Szegedi Ferencz 1539. Újlaki Péter • 1552. Pálkai András
1542. Horhi Mátyás 1551. Szerémujlaki Ferencz Külön igehirdetőként ide rendelték 1546-ban Betleni Jánost.1
Mindenesetre nagy veszteség volt tehát mind a magyar katholikus egyházra, mind a székely népre, hogy 1556-ban nem a székelyek, nem is a vásárhelyi lakosok, hanem a János Zsigmond p á r t j á r a kelt nemesek, nevezetesen Koronkai Mihályfi T a m á s és Székelyfalvi Polyák Boldizsár és társaik iszonyú igazságtalanság-gal e kolostorra támadtak, o n n a n Szent-Ferencz fiait kikergették s az egyházba Káli Balázs lutheránus igehirdetőt helyezték be.2
Ezután a marosvásárhelyi ferenczrendű kolostor és egyház a béke tanyája helyett a városi és vallási küzdelmek, veszekedések fészke lett. 1602-ben a kolostort várrá alakították át, később pedig lerombolták.3
így pusztult el a sok-sok áldozattal épült kolostor. Egyháza is belül kiüresedett, kívül megsérült. Ezen állapotában is azt írja 1610 táján róla a szemtanú Nagy Szabó Ferencz :
«Az pedig oly szép szentegyház volt, hogy valóban ékes templom vala : igen szép ablakai, hogy annak mása egyik város-b a n és Erdélyváros-ben nincsen, sem lészen, sem volt. Orgona nagy és j ó vala benne ; a n n a k oly szép és ékesen csinált háza és helye vala a templomban, hogy a n n a k is nincsen mása Erdélyben egyik kolostoros városban is, sem pedig Fejérvárott, sem pedig másutt. Igen szép csinálmány vala. Harangok választott jók. ó r a nagy és jó vala».4
Medgyes.
Erdélynek ezen élénk, h a j d a n Szász-Medgyesnek hívott városában a hívek adományából 1500 táján épült fel a szigorú
1 Egyháztörténelmi Emlékek. II. 465—524.
2 Blahó : Exempla diversarum antiquarum literarum a gyöngyösi levél-tárban. V. ö. Székely Oklevéltár. II. 138. 50.
3 Erdélyi Történeti Adatok. I. 67., 71., 76.
4 U. o. 71.
ferenczrendűek díszes egyháza és kolostora. Az 1516-iki jegyzék-ben már előfordul s természetesen az erdélyi őr felügyelete alatt áll.1
Szerették az itt lakó ferenczrendűeket a Küküllő mentén lakó nemesek is. így 1523-ban Pempflinger Márk neje, Tóbiássy Katalin 10 forintot,2 1525-ben Barlabásy Lénárd, erdélyi alvajda 25 forintot hagyott nekik.3
Egyházában orgona is volt s 1535-ben 13 miséspap, 2 növen-dék és 10 segítőtestvér szolgált itt az Úrnak ; 1 növennöven-dékkel több, mint Marosvásárhelyt. Ezek közül Berethalmi T a m á s volt a guardián, Senytei (de Sintavia) Ferencz az orgonás és Medgyesi János az énekes. Az öreg Szebeni Kelemen, Brassai Benedek és Bogácsi Fülöp a hívek gyónását hallgatták, Jamlaki (Enlakai) András, Medgyesi Imre, Dipsei (Dürrbachi) Bálint, Eczeli Mihály és Medgyesi Gábor Isten igéjét hirdették. Keresztényszigeti J a k a b volt a begina-apáczák igehirdetője és gyóntatója, György még csak űjmisés volt. A 10 segítőtestvér nagyobbrészt a szomszéd szász falvakból (Bogács, Berethalom, Kapus, Dállya, Tóbiás) származott közülök 1 mint sekrestyés, 1 mint szakács, 1 mint kamarás, 1 mint varga tett szolgálatot.4
Guardiánjai voltak:
1531-ben Buzdi Bertalan 1544-ben Dipsei (Dünbachi, Gir-1533-ban Berethalmi Tamás bahti) Bálint
1535-ben Medgyesi János 1546-ban Berethalmi T a m á s 1537-ben Feketehalmi (Zeideni, 1550-ben Berethalmi T a m á s
de Zidinio) Bálint 1552-ben Dipsei Bálint 1539-ben Berethalmi Tamás 1554-ben Dipsei Bálint.5
1542-ben Berethalmi Tamás
Nagy szomorúság érte az itt lakó testvéreket 1534. szept. 29-én.
Az erkölcstelen és törökbarát Gritti Alajos kormányzót, mint tudjuk, sok gonosz tettei miatt e napon ölték meg menekülése közben a magyarok. Kún Kocsárd a magyarok vezére ezután azt követelte, hogy a volt kormányzó holttestét a ferenczrendűek templomában temessék el. Hiába tiltakozott a guardián, Berethalmi
1 Magyar Könyvszemle. 1901. 264—5
2 Egyháztörténelmi Emlékek. I. 98.
3 Teleki Oklevéltár. II. 450—53.
4 Chronica seu origo fratrum. 66b.
5 Egyháztörténelmi Emlékek, II. 465—525.
Tamás, hiába tiltakoztak ez ellen többi társai, kénytelenek voltak tűrni, hogy az erőszakos nép az ő egyházaikban Gritti holttesté-nek helyet szorított.1
1556-ban az erdélyiek törökbarát pártja a ferenczrendüeket, mint I. Ferdinánd-pártiakat innen is kikergette. Szép egyházuk az evangélikusok kezére került, csak 1721-ben nyerte azt vissza a ferenczrendűek Stephanita provincziája.
Medgyesallya.
A mai Aranyosmedgyesen, Szatmármegyében épült kolos-torukat a szigorú ferenczrendűek rendesen medgyesallyainak nevezték, mert e helyütt a Medgyesi Móricz családnak vára (vagy i n k á b b csak erős kastélya) volt és a város a kolostorral együtt a n n a k aljában feküdt.
Bizonyára a Móricz és az azzal rokon Báthory főúri családok támogatásával építettek itt a szigorú ferenczrendűek kolostort és egyházat 1500 táján. — 1516-ban mint a nagybányai őrség egyik kolostorát említik.2 1524-ben a nem messze eső Erdőd bir-tokosa, DráglTy János végrendeletében 50 forintot hagy «az me-gyesi kalastromnak az barátoknak ruházatjokra, életekre».3
1535 elején a guardiánnal együtt 9 misés pap és 1 növendék lakott e kolostorban. Közülők Bányai Mihály, Tengődi János, Debreczeni Balázs, Velikei Mihály és Pesti József gyóntatással, Dési András és Széplaki György igehirdetéssel foglalkoztak.
Besenyei Lukács volt az énekes. 7 segítő testvér fáradozott mel-lettük s a sekrestyésen és kamaráson kívül egyik kerékgyártó-, másik esztergályos-, a harmadik szabó-mesterséget űzőit.4
Guardiánjai közül ismeretesek :
1531-ben Szilái Benedek 1550-ben Harsányi István 1533-ban Csomorkányi László 1552-ben Ugyanő
1535-ben Ugyanő 1554-ben Szántai András 1537-ben Salánki János 1558-ben Szatmári Mátyás 1544-ben Bányai Miklós 1559-ben Illevölgyi János 1546-ban Csomorkányi László 1561—3-ban Szántai András5 1548-ban Hídvégi Máté
1 U. o. II. 383. . 4 Chronica seu origo fratrum. 69. b.
2 Magyar Könyvszemle. 1901. 264—5. 5 Egyháztörténelmi Emlékek. II.
3 Magyar Nyelv. 1917. 12k. 465—527.
1556-bati a tiszántúli kolostorok közül még ezt tartották legbiztosabb helynek a salvatoriánusok s azért a közgyűlések tartásához szükséges edényeket s egyéb felszereléseket itt helyez-ték el.1 1563-ban is Szántai András guardián 4 szerzetessel nyu-godtan éldegélt itt.2 De m á r 1565-ben Jánosi Zsigmond és Miksa király hadai épen ott a Szamos mentén harezoltak s így akkor el kellett hagyni e kolostort is a benne lakó ferenczrendűeknek.
Egyházuknak falai Aranyosmedgyes keleti részén még 1764-ben is állottak s a mellette levő földrészt még akkor is barátok kert-jének hivták.3