a) A sajátságos szövetségesek.
M inthogy a m agyar korm ányzat egyetlen Uzemtőkéje a revizió>
és az ebben való hitet nem tu d ja az országban m eggyökereztetni, szövetségeseket keres idegenben, h o gy elhitesse a néppel, h o g y e h a talm as frigyestársak m eg fo g já k valósítani azt, amit M agyarország egyed ü l nem kép es m egvalósítani.
M agyarországn ak M ohács óta nem lehetett szövetségessé, m ert külügyi viszon ylatban csak a H absburg birodalom alkotó része vo lt, d e külön állam i léttel nem birt H absburgnak vo lt sokféle szövetsé
gessé, d e ezek legtöb b ször ellenségei v o lta k a m agyarságnak.
Ma is b ajo s o lyan szövetségest találni — a kisantant állam ain kívül — am elyiknek a g azd asá gi érdekei közösek lennének, de a
kis-antant állam aival nem akarja a szövetséget, mert a kiskis-antant állam ai a dem okrácia term észetes fészkei és a dem okráciával ö ssze e g y e zte t
hetetlen a latifundium uralm a M agyarországon .
M agyarország tehát kén ytelen a faszcista alaku latok szövetségét keresni. A faszcizm us m indenesetre könnyebben m egfér a latifundium m al, tehát a faszcizm us szinte term észetes szövetsége Latifundiának.
H o g y ez azonban nem érdeke egyszersm ind a m agyar népnek is, sőt egyen esen rom lása, világos.
S a já tsá g o s a szövetsége O laszországgal már csak azért is, mert az olasz határ 500 kilom éternyire van a m agyar határtól.
M agyarország ezredéves történelm e folyam án m ég sohasem volt O laszo rszággal sem szövetségben, sem benső érintkezésben. N éha keresték a szövetséget, de az soha nem létesült, mert nem léte
sülhetett.
Nem csak azért nem, mert 500 kilom éterre esnek egym ástól, hanem azért se, mert O laszország az A lp o k szorosai felé gravitál és nem kelet felé. Noricum, a mai A usztria, az A lp o k o n át telepitőd ött be, Pannónia, a mai Dunántúl a B alkán felől. M agyarország a B al
kán felé gravitál, a történelmünk 20 századán O laszország felé soha P ed ig volt N a g y L ajo sn a k N ápolyra jussa, igén ye és p ártja, el is vezette N áp o ly alá a daliás vitézeket, m eg is hódította, d e a h o gy a láb át kitette, m egszakadt minden kötelék.
Mert Pannónia nem az A lp o k felé gravitál, hanem a Balkán felé.
M átyás N áp o lyb ó l hozott asszonyt — avval a célzattal, h ogy a p ápa ellen létre hozza a Sforzák. M ediciek és az A ra g o n o k szövetségét.
Nem lett belőle semmi, term éketlen h ázaságo k köttettek O laszo rszág
g a l, de politikai frig yek m ég term éketlenek sem létesültek soha M a
g yaro rszág és Itália között. P edig akkor nem vo lt a m agyar határ 500 kilom éterre az olaszoktól, hisz leért a tengerig és a tenger p á dimentumán nincs küszöb, mely Itáliát elreteszelné M agyarországtól.
M ég sem lehetett, mert a íö ld go lyó b is b o lto zata nem engedi.
Mi hasznát is vehetné M agyarország az olasz "szövetségnek ? V a sa , petróleuma, szene, fája nincs, nem lehet tehát tőle remélni sem üzletet, sem az ország felfegyverezését. O laszország csak olyan háborúban küzdhetne F ran ciaország ellen, am elyben A n g lia is F ran ciaország ellen harcolna, mert különben elhárithatatlanul ki van téve a francia flottának. Ilyen ten gerileg exponált ország nincs több a vi
lágo n mint Itália. A hhoz, h o g y O laszország F ran ciao rszággal szem beszálljon, Fran ciaországot teljesen izolálni kellene. E zt B ethlen
nyil-tan m egm ondta Budapesten, h o g y a revízióra csak akkor lehet g o n dolni, ha A n g lia m ellettünk van, aminek az igazi értelm e az, h o g y O laszország és más állam ok szövetségében A n g liá n a k is h ad ba k e l
lene állnia Fran ciaország ellen. O laszország v o lt már a hárm as szö
vetségn ek a ta g ja . B ism arck vitte be ebbe á hárm as szövetségbe, d e nem szab ad felejteni, h o g y B ism arck eszm evilágában c sa k kontinen
tális háború lehetősége merült fel. M ég a hetven es francia háborúba sem ment bele, mielőtt A n g lia részéről nem biztosította m agát te lje sen. Ellene vo lt a ném et birodalom egységesítésén ek is m indaddig, am ig A n g lia ki nem jelen tette, hogy ez a kérdés őt nem érinti. H a A n g liá t a V ilm os császár n agyzási h ó b o rtja nyom án a múlt század végén m eginduló óriási ílottaépitkezések nem so d o rják az an golok ellen, úgy O laszország értékes része lehetett voln a a hármas szövet
ségnek, m ég akkor is, ha F ran ciaország ellen m egy a harc, de mi
h e ly t A n g lia is a francia oldalra került, teljesen elgon dolhatatlan volt, h o gy Itália a hárm as szövetségben m aradhasson. És h iába kötne ő m a is akárm ilyen szövetséget H itlerrel és H orthyval, ha A n g lia fran
c ia oldalon áll, ép ú gy m eg fo g ja találni 1936-ban a m egegyezés útját a franciákkal, mint a h o gy 1916-ban m egtalálta. Ez nem a jó hiszem űségen fordul m eg, hanem az elháríthatatlan kényszerűségen.45) A z olasz szö vetséggel M agyarország nem nyerhet semmit, sem most, sem a jövőben, csak kockáztath at és veszíthet. Ezt M agyar- ország Barthou londoni eredm ényei után m aga is belátta, mert sie
tett leventéit tisztelegtetni a vérfürdőből nem m egfrissülve kikerülő H itler előtt, am ivel igazáb an O laszországn ak v á g ta od a az eb ura fak ó t.
Fölm erült az az eszme Is, h o g y Szükm agyarországból és Roncs- ausztriából am olyan liliput O sztrák-M agyar m onarchiát csinálnak. A z em bernek önkéntelenül az a kép jut az eszébe, h o g y eg y bal láb á t vesztett rokkant karon fo g egy jobb láb át vesztett rokkan tat és a kettő azon hiszemben b egyesked ik az utcán, h o g y a két nyom orék
ból ime e g y ép legén y lett. Ez a viszony ma ezerszer n agyo b b nyo- m orékság lenne, mint am ilyen v o lt a H absburg idejében . Hisz akkor a m agyar búza és hizott ökör 34 millió lakta id egen területet kap o tt fo gyasztó területül, biztosított és m egvédett fo gyasztó területül. B écs e g y n a g y császárságnak volt a székhelye. A z A d riátó l a Visztuláig, a Brennertől a tömösi szorosig terjed t, ren geteg sok leh ető ség g el.
D e ez a két nyom orék egym áshoz kö tve m ég nyom orékabb lenne.
A u sztria nem azért nyom orék ország, mert m eg van csonkítva, hanem
azért, mert elvesztette azt, amiből élt. A zelő tt H absburgcentrum vo lt. C sehország ép olyan iparvidék vo lt mint most, de a cseh ip ar term ékei Bécsben kerültek piacra. A B alkán egész A lbániáig a K arszt G alícia, mind B écsen keresztül éltek. A bécsi ipar látszatipar, p ro
tekciós ipar volt és csak a d d ig élt igazán mig a dom brovai m eg a cseh szénbányák és a galíciai petróleum kutak Bécsen át öntötték ki tartalm ukat. Bécs nem gyártott, hsnem kon fekcion ált ét ettiketirozott.
A mai osztrák ip ar csenevész, de igazában csenevész volt mindig, ám a császárságban díszhelyen állt és érvényesülhetett. O lyan b okréta am e
ly ik azelőtt szalonban állt, mindennap m egöntözték és pacsulizták, m a p ed ig e g y szegén y pitvarba került, ahol fo n n yad t és nem fecsken dezik parföm m el. E zt az ipart bizony M agyarország sem fo g ja fe l
virágoztatni, hiába való önfeláldozás is lenne. Budapest, nem utolsó
sorban a m a g y a r zsid ó ság élelm essége és szeretete nyomán, g a zd a ságilag, szellem ileg h atalm as lendületet vett, a B éccsel va ló versen y is szárn yat ad o tt neki, m egvoltak a saját segéd forrásai, itt is kiélték a gyarm atos népeket, a védvám a m agyar búzának és tőkének szer
zetth aszn ot, de három száz évig adózott M agyarország A usztriának, n e
hány évig ad óztatta B udapest Bécset. D e volt mit elhódítani B écstől.
M a nincs más elhódítani való tőle, mint a sok m unkanélkülije. E bből M agyarország szintén elég bőségesen produkál. Hisz valam ennyit e l
adhatna fölös term ényeikből A usztrián ak, de ettől ugyan nem lenne zsírosabb a káposzta. K étszer annyit veszíthetne a réven, mint am eny- nyit nyerhetne a vám on.
A z A u sztriával való m onarchiásodás talán segítene valam it Ausztrián, de ennek többszörös árát adn á m eg M agyarország. M a
g ya ro rszá g erre a frig yre csak ráfizethetne m ég akkor is, h a ez az O sztrák-M agyarország csak olyan m onarchia volna, mint amilyen k i
rály sá g ma M agyarország — császártalan. Igazi császárral azonban m ég n agyob b a veszedelem . H a csak O ttó ur arra nem szánná el m agát, h o g y napokat egyen két-három n agyhatalom nál. D e ha arról volna szó, hogy a császári udvart — a m agyar g ró f urak tartsák el, a g ró fi lelkesed és is fölötte lelohadna. A régi O sztrák-M agyar m onar
ch ia olyan volt mint a Szent István p alástja, körülövezte gazd ag o n a testet és a nyakon két egym ásba fogó — néha fo jto g a tó — ka pocs összetartotta. Ez a liliput O sztrák M agyar m onarchia azonban . c s a k két puszta kapocs voln a a nyakon , am ely m ögött sem m iféle
p alást nincsen, de azért fo jto gatn a.
Nem s o k k a l biztatóbb, ha a m agyar-olasz kettős szövetség
he-lyére a m agyar-olasz-ném et hárm asszövetséget tesszük. A „ ja j d e huncut a ném et'1 nem vo lt a m agyar üdvére soha. A k k o r sem, m ikor H absburg kép viselte ezt a huncut németet, m ég kevésbb é mikor a p o rosz militarizmus képviseli.
N ém etország lelkileg m ég messzebb van mint O laszország, h o g y a k á r az egyik akár a másik szövetségessel közvetlen érintkezésbe k e rülhessen M agyarország — hiszen kizárólag repülőpostával m égsem lehet hatályositan i ilyen szövetséget, — első sorban az lenne szükséges h o gy A usztria b ekapcsoltassék e hárm as szövetségbe. D e ha Francia- ország [casus bellit lát A usztria A nschlussában , akkor casus bellit kell látni abban is, ha O laszország szövetségese, de O laszo rszággal eg yü tt N ém etország szövetségesei.
Mig tehát az olasz szövetség n agyon kevés jó va l kecsegtet, az olasz-ném et szövetség iszonyú ko ck ázato kk al és veszedelm ekkel jár.
N ém etország ma delirium ban van. A z őrület lehet rendkívül szuggesztiv hatású. T á n co l a saját levében, a p é ld ája ragad óssá válik, a szem lélők kezd enek rángatózni, együltükben tipegn ek to p o gn ak a lábaikkal, ütik a pad lót, az egész hállgató sereg benne van az ütem
ben. A m olyan tipegős to p o g ó közönség-hitlerizm us már van minden országban, de a n a g y országokra nem fo g átragadni. A sülyed t em beriségnek a kipusztitása úgy is elgon dolható, h o gy egym ás után min
den nép bele esik az őrjön gésbe és a paroxizm us fokán aztán v a la m ennyien egym ásnak esnek és egym ást fo jto g a tjá k halálig. D e ezt nem csak azért nem tartju k valüszinünek va g y lehetségesn ek, mert a töm egek öngyilkosságára nem volt ed d ig péld a, de azért se, mert bárm ennyire zavaros is a felszín, a néplélekben m ég mindig erősebb a z akarat az élethez, mint a pusztuláshoz. A halálösztőn m ég nem d iadalm askodott teljesen az életösztön felett.
A z a kérd és tehát, h o g y mikép végződhetik ez a b etegség f V a g y ú gy, h o g y nem bir elég erőt szerezni e g y háborús kirobbanásra, amely esetben elfúl a hom okban és a nyom án m arad a töm eggyü- lölet és a rettenetes szegén ység. Érdem es ilyen szövetségre pályázni?
m elyből a néplavina ép o ly gyo rsan leolvad , mint a h o gy m egnőtt.
E d d ig egyetlen Ígéretét sem váltotta be és lassankint m indenkinek a szeméről lehull a h ály o g, h o g y háború nélkül be sem válth ató egyetlen Ígérete sem. L eh etségesn ek kell hát tartani, h ogy h a előbb e l nem pusztul, háborúba kell mennie.
A N ém etországgal való szövetkezés tehát a háborúval való szö vetkezést jelenti, de nem olyan kényelm es háborút mint a világ h á
ború volt, ahol M agyarország határain kívül volt a csata tere, ennek a háborúnak a íőcsatatere csak M agyaro rszág lehet, már csak azért is, mert a kisantant országai a legrövid ebb utón csak M agyarországon át közlekedhetnek eg ym á ssa l.
Belem ehet M agyarország ilyen k o ck ázatb a ?
D e mit érne M agyarország m ég e g y jó l befejezett háboraval is?
Juttatót e m ég va lah a neki valak i a hóditm ányaiból ?
V isszaállíth atja Szent István régi birodalm át ? Hisz a nem zeti
ségi kérdés újra háborúba sodorhatná, — de az 50 milliós H absburg birodalom k erete híján.
N incs M agyarországn ak keresni s találni v a ló ja Itáliában — nehány p referen ciás vám tételen kívül — sem a H itler kon yh áján , — csak történelm ének régi glóbuszán — a kisantant országain ak a k e belén. E gy en jo gú részese lenni e g y idestova, 60 millió em berlakta gaz*
d asági nagyhatalom nak — ez n ag yo b b és szebb am bíció, mint nehány várm egyetöred éket visszaszerezni, — hisz igy lehetne igazán az eg ész m agyarság kulturm estere.
b) A köd oszlik
Február hóban kezd ett a köd osztani a m agyar m esterkedések felől.
O laszország M agyarország segítségével a zavarosban lassan kén t n agyo n m egerősítette a helyzetét. O laszországnak sikerült a német veszedelem n ek az elhárítására kieszközölni, h o g y a n agyh atalm ak garantálták A usztria független ségét, anélkül, h o g y kikötötték voln a eg yid ejű leg A uszria teljes sem leg esség ét A sem legesség azt je le n tette volna, h j g y A usztriának nem szab ad katon ai v a g y politikai természetű szövetséget senkivel kötni, míg ellenben a fü ggetlen ségé
nek a garan tálása csa k azt jelentette, h o g y tilos az Anschlusz, ami viszont a z t jelen tette, h o gy A usztria O laszország véd n öksége alá k e rült. E vvel O laszország p ozicióia ugyancsak m egerősödött, mert b e le szólást nyert a Dunai Á llam ok ügyeibe. Első sikere abban m utatko
zott, h o g y sikerült az ausztriai d< m okráciát megsemmisíteni és ig y a faszcizált A usztriát az olasz szövetségbe belekovácsolni és M agyar- országot is erősebb vonzókörébe vonni. Ennek nyom án O laszország ugyan ellentétbe került N ém etországgal, de ez a kisantantra nézve nem elég m egn yugtató, mert ez a szerepváltozás egyrészt igazi erejét m essze tú lh aladó befolyást juttatott O laszországn ak a keleti kérd é
sekben, m ásrészt sikerült A usztriával s M agyarországgal kiegészíteni a faszcista blokot, ami a kisantant állam aira nézve legalább akkora
veszedelem volt, mint N ém etország. A h elyzet ú gy alakult, h o gy O laszország lett a keleti helyzet ura, mert csak tőle fü gg, mikor ál
lítja helyre az egész faszcista front eg ysé g é t az északi tengertől az afrikai partokig, hisz csak a tetszésétől fü gg, mikor n yitja m eg Hitler előtt az osztrák csapóhidat, h o g y az egész faszcista front ércfalkép m eredjen a világ elé.
Erre kö vetkezett a római konferencia, m elyen O laszország és A usztria s M agyaro rszág szövetségét nem titkolózás híján, de n a g y ünnepélyességgel a d tá k tudtára a világn ak.
A kisantantra nézve és az európai békére is ez azért n yugta
lanító, mert ig y a m agyar kérd és nem nyert m egn yugtató elintézést és avval fen yeget, h o g y a revizió kérdése m ihamar újra napirendre k e rül. A római egyezm én y érdem leges tartalm át u gyan hivatalosan úgy tüntették fel, h ogy ez csa k o ly m egállapo d ás a három szövetséges közt, h o g y valam ennyiüket érdeklő kérdéseket egym ás nélkül el nem intéznek és h o g y a szövetségesek gazd asá gi en gedm ényekkel benső
ségeseb b é teszik kapcsolatukat, igy többi közt, h o g y O laszország átvesz M agyarországtól búzát preferenciás alapon, de azért senki sem kételked ett abban, h o g y az ünnepélyesen m egállapított szövetségnek vannak m élyebben járó kikötései is.
A kisantant azonban idejében jutott arra a belátásra, h o g y e veszedelm ek elől a legh ath atósab b védelem , h a egym áshoz va ló v i
szon yát bensőleg, g azd asá g i m egállapodások utján is m egerősíti és ezt im ponáló m ódon a d ja tudtára a világnak. A bukaresti parlam ent
ben Titulescu és Maniu, valam int Prágában Benes beszédei egyelőre visszavertek minden közvetlen veszélyt s elvették a ked vét az ellen fe
leknek a kulisszam ögötti m anövereitől.Titulescu nagy tapin tattal ad ta ki útját az olasz b eavatko zásn ak, kijelentvén, h o g y nem kételked ik ugyan Mussolini jóhiszem űségében, d e egyszersm ind téved ésn ek nevezte azt a föltevést, h o g y Rom ánia és a kisantant a revizió kérdésben bárm ily engedm ény tételére h ajlan dók lehetnének.
E bukaresti s prágai m egnyilatkozásra következett O roszország belépése az európai állam ok rendjébe és Barthou európai körútja, m ely a Fran ciaország körüli népcsoportosulást h atalm asabbn ak tün
tette föl, mint valah a.
D e azért, m inthogy A n g liá t m aga m ögött érezte, O laszország Barthou bukaresti látogatására a durazzói tüntetéssel felelt
Szerencsére A n g lia m eglepte a faszcistákat és hozzájárult az európai s vele a világb éke legh ath atósab b biztosítása m ódjához a
francia regioniális paktum ok tervéhez. Ehhez járul a hitlerség fekete szom batja, mire hirtelenében O laszország is ennek a francia-angol rendszernek a védősáncai közé sietett menekülni.
Ettől azonban u gyan csak m egfeszültek a m agyar-o lasz szövetség pántjai is, mert Mussolini m egn yilatkozására Göm bös a vva l felelt, h o g y — elküldte leventéit, h o g y tisztelegjen ek H itlernek és evvel elérte azt, h o g y örökre elesett az alibi kifogás lehetőségétől, mert ha Hitler nem is a háborút, de m indenesetre annak a szándékát teste
síti meg.
A mai európai konstelláció teh át a következőkben fo glalh ató ö s s z e : F ran ciaország, A n g lia , O roszország, a kisantant, a B alkán állam ok egy táb orb a állottak a béke védelm ére. O laszország sietett m e l l é - n y i l a t k o z n i . L e n g yelo rszá g egyelőre tétovázva kertel, nem látja id ejét és szükségét a színvallásnak, (talán valam i ism eretlen k ö te lé k fűzi már is N ém etországhoz) — ez azonban nem válto ztat azon a tényen, h o g y Ném etország, h elyesebb en a junius 30-án leleplezett hitlerizmus teljesen izolálva, lehet mondani, h o g y az európai állam rendből ki van zárva. Ez eredm ény előidézésére junius 30-ika nem lett volna egym agáb an elegendő, ha hozzá nem járul N ém etország gazd asági politikája.
A h o g y valam ikor a szovjet kezd etleges politikája avval a g o n dolattal foglalkozott, h o g y az összes állam ok pénzügyeit s g azd asági struktúráját o ly módon roppantsa össze, h o g y teleárasztja a világot az összes h an gotad ó állam ok b an kjegyein ek nagy töm egű ham isítvá
nyaival, — bár ez tetté nem vált soha — úgy most N ém etország azon m esterkedik, h o g y teljesn ek feltüntetett fizetésképtelenséggel s esetleg az ezáltal m egokolandó hatalm as áru dum pinggal való ban m egroppantsa az egész világ gazd asági struktúráját. V o ltak ép en ezt lehet a Hess által tett béke-nyilatkozatból is kiolvasni, m elynek v e le je ez: 1. Mi békét akarunk, — de 2. ha minket m egtám adnak, v é dekezni fogunk az utolsó csepp vérig.
Mit értenek a béke alatt? N yilván azt, h o g y a n agyh atalm ak n yu go d jan ak bele N ém etország fizetésképtelenségébe s pénzügyeit és g azd asá g i erőit tám asszák uj életre, H a p ed ig E urópa ebbe bele nem nyugszik, — és rán cba akarja szedni N ém etországot, jön a sor a dilem m a m ásodik tagjára, végszükségre hivatkozva m egkezdi m éreg
hadjáratát. Erre jó előre fel k e ll készülni, a turbulenciára kép es tö m egeket le kell fékezni. E zért k ellett m egtörni az S. A . különítm é
nyeket, ezért kellett a hatalm at a Reichsw ekr hezébe átjátszani és a
■ nagytőke kom an dója alá helyezni minden akaratot, A Hess n yilat
k o z a ta tételekor m ég A n g liá ra szám ítottak. D e m inthogy néhány óra m úlva A n g lia csú ffá tette a faszcisták eme rem én ykedését, elhalt H itler ajkán minden külügyi m egnyilatkozás.
A háború — m ondjuk preventív v a g y defenzív háború vesze-
•delme tehát m ég m indig fen forog.
Mikor p ed ig M agyaro rszág ilyen körülm ények között nem talált k i eg yeb et, mint h o g y O laszország elfordulása után leventéit H itler -előtt tisztelegtesse, a m agyar uralkodó-réteg, a 300 grófok, eg yszó v a l a m agyar latifundium tanúságot tett afelől, h o g y az eleven hét
■ ördöggel is szövetkezik, a háborúnak is kiszolgáltatja az országot s a népet, csak h o gy b ékesség ne legyen s alkalm a m aradjon a z a v a ro sb an halászni.
Ez a m agyar latifundium desperádó p o litikája. K isebb, de tel
je s e n e g y fajtájú m éreg, mint a H itleré.
Mi bátorítja erre a végső sorsdöntő k o c k a já té k ra ? Hősi halált keresn ek talán a 300 g ró fo k latifundium aik védelm ére ? A g ró fo k l a tifundium aik védelm ében m indig csak a m ások hősi h alálát keres
té k , mert furcsa jó szá g a latifundium , csak a d d ig élvezhetik, mig a z em ber életben van.
A háborúban nem hősi halált, hanem üzletet keresnek m aguk
n a k , amit előbb az olasz szövetségben véltek találni, azt keresik most a H itler háza tájékán.
c) A vásár tárgya.
A római m egállapo d ások veleje egyrészt a m agyar búza á tvé
te le preferenciás vám tételekkel, de ez a frigykötésn él inkább csak a je g y a já n d é k szerepét játsza. A vásár igazi tá rg y a M agyarország g e o
te le preferenciás vám tételekkel, de ez a frigykötésn él inkább csak a je g y a já n d é k szerepét játsza. A vásár igazi tá rg y a M agyarország g e o