a) London és Cambridge
Bethlen István g ró f londoni szereplése nem egyszerű kirándulás, nem is rendszeres tám adás, hanem győztesn ek az e lfo g la lt területen va ló előnyomulása. F en yegetésk ép ható kifejezések k el vezette be s ócsárlásokon végezte. Nem röstellt a cam bridgei d iákság és a lon
doni előkelő politikus h allgató ság előtt a rom án nép kulturátlansá- gára, a m agyarság szellem i fölényére, diadalm as politikai rutinjára hivatkozni és kicsin yéivé hangsúlyozni, h o g y a román nép m ég fi
atal. Ez a kifejezés a pesti szalon apacs argotban különös kicsin ylést fejez ki.
H ivatalos előad ásain kívül m egjelent — a cam bridgei egyetem i h allg a tó sá g körében, ahol különösen ünnepelték. M ég a m agyar fé l
h ivatalos lap o k sem közölték ezt az előadást, nem is tudtam hozzá
jutni sehol, de azért én is, az olvasó is eltudja m ajd gondolni, m ilyen is lehetett az a beszéd, ha csupán a legben fen tesebb Pester L lo y d tu
dósítását olvassuk e l : nA h allgatóság torm álisan m agába szívta minden eg ye s szavát. A z előadás után kérd éseket intéztek a h a llg a tó sá g köréből. E ze k közt volt eg y-e g y cseh és román diák is, mind a kettő céd u lával a kezében, m elyeket bizonyára m agasabb helyről ka p ta k s abból piron kodva és zavartan d a d o g v a o lvastak néhány kérdést. A z U niversity Union elnöke eleinte nem akarta a kérdések intézését ezekn ek m egengedni, hisz különben sem állottak kap cso lat
ban az előad ás tárgyával, a h a llg a tó sá g is viharos pisszegéssel s láb d o b o gással tolm ácsolta, h o g y a két kérd ést intéző arrogan ciáját
helyteleníti, de Bethlen gróf, aki n agy rutinnal bir az i l y e n e l e m e k k e l v a l ó e l b á n á s b a n , mint am inők C echia és Rom ánia két fiatal em bere, m aga kérte az elnököt, h o gy en ged je őket szóhoz, mert felelni akar nekik. A válasz, m elyet nekik adott, o ly élces, ta r
talm ilag o ly lesújtó, h o g y a h allgatóságb an viharos tap so t s h an go s k a ca g á st vá lto tt k i.“
Szóról-szóra ig y a Pester L lo y d nov. 27 ki esti lap jáb an . N agyszerű ötlet vo lt ez a cam b rid g:i kiruccanás! Nem e g y kon certhelyiség népgyülési publikum mal Már a C am bridge szó h a lla tára gót ablakos ódon épület, m elynek festett ablaküvegein át so k
színű világítás árad be, jár az em bernek az eszébe, ahol d ékán ok ülnek v a sta g aran ylán ccal a nyakukban, m agashátu egyh ázi székekben s m ég a pedellusok is hosszufürtü parókákban díszelegnek, mint W allen stein a Reinha dt színpadán. M ennyi pápaszem és mennyi tisz
teletben m egvénült vaskalap ! Itt nem lehet ú jságból szedett ötletek
kel boldogulni, Itt kom oly vizsgát kell letenni, aki innen bukatlan k i
m egy, az a v ilá g minden kated ráján m e g szó la lh a t!...
H o gy miről beszélt Cam bridgeben a derék gróf, mit kérd eztek C echia s Rom ánia fiatal em berei s miben nyilatkozott arroganciájuk s végül mit válaszolt nek'k a nemes gró f, a Pester L lo y d m ég csak nem is sejteti. Bizonyára olyan igazságok lehettek, melyekcől tatán a n yom dafesték is elpirulhatott volna s ezért célirán yosabbnak látszott mellőzni a tartalom ism ertetését.88) M indezekből azonban nyilvánvaló, h o g y ez a kitűnő urlovas teljesen n yeregben érezte m agát és tisz
tában vo lt vele, h o gy itt nem csak kedvező rezonanciára, hanem h a tározott tám ogatásra is szám íthat, lega lá b b is az előad ás tartam ára.
Göm bös m agyar korm ányelnök okult a német példán. E ltiltotta a horogkeresztes pártot, elnyom minden hitlerista m ozgalm at, csö p ö g a dem okráciától, h o g y Bethlen ne Hitler v a g y Mussolini ilyen v a g y olyan szinü ingében, hanem kifo gá sta la n dem okratikus dresszben j e lenhessék meg. M ég romániai p ártját is utasította, h o g y igyekezzék a korm ánnyal v á lisztá si paktum ot kötni, siet kijelenteni, anélkül, h o gy kérdezte vo ln a valaki, h o g y ő csak békés utón akar reviziót, a zsid ó kk al ölelkezik, hisz jól tu d ja, h o gy a T E S Z 29) m ajd csak tu d ja, mint kell viselkedni, am inthogy tudja is, mert az egyetem eken országszerte radauhui ám fut vég ig hirtelen, ami alkalm at ad úgy az egyetem i hatóságoknak, mint a korm ánynak megmutatni, h o g y meny
nyire szeretik a zsidókat. Nem is m igap ártjab eli gró fo t m eneszt
London ba, hanem Bethlent, akit szükség esetén le is tagad h at, hisz ország-világ tu d ja, h o g y nyílt ellenfelek.
A színhely is nagyszerűen van m egválogatva. London ban is so k féle szinü világítás árad b e a h ivatalos ablakokon. M inthogy M usso
lini nem akarta A usztriát N ém etországnak átengedni, egyelőre M a
g ya ro rszá g volt az összekötő kap ocs Itália s N ém etország között és Beth
len a legjo b b sta féta a k ét diktátor s A n g lia közt, mert egyrészt B ethlent már úgy Mussolini, mint H itler m éltatta privát audienciára, másrészt kitünően tud angolul. A z angol közvélem ény nem is n agyon kéreti m agát, lelkes tap ssal fo g a d ta a lo va gis m agyar nemzet fiát, aki méltó az angol liberalizmusra, hisz az angol közvélem ény bizonyára m a is abban a nézetben van, h o g y minden m agyar politikus K ossuthfá- ból van fara g v a, akiről a nevén kívül alkalm asint épen annyit tud, mint Bethlenről, h o gy jó l beszél angolul.
A n gliáb an akkor m ég le nem h igg a d t a közvélem ény, szortiro- za tla n együ ttfekszen ek a tojások, az em ber nem tu d ja még, m elyik galam btojás, .m elyik vércséé. A z angol politika sem a régi szövetsé
geseivel nem akart szakítani, sem az uj jelentkezőkkel m ég nincs tisztában. M ióta H itler békét zengett, kezd ett szalonképessé is válni, azonfelül azt is han gsúlyozza, h o gy neki terület kell, ahol em berfölös
le g é t elhelyezze. E gyelőre u gyan nem lehet a szavára s fo g a d k o zá sára építeni, d e már a b ékefo ga d ko zá sa is elegen d ő, h o g y a v ilá g előtt ne mutassuk, h o g y nem hiszünk neki, m indenesetre kalkulációba k e ll venni.
A z udvarias parlirozás diplom aták kö zö tt u gyan nem jelen t semmit, de annál töb b et a közön ség szem ében. A n glia-, Német- és O la szo rszá g ga l az egyik oldalon , azt a benyom ást teheti a nagy- közön ségre, mintha F ran ciaország elszigetelve lenne. M eghallgatni m indenkit lehet. E m iatt kár lenne elm ulasztani egy angolul jó l b e szélő gentlem annek talán érdekes causeriejét, m elynek az egyetlen eredm énye legfeljeb b az, h o g y az angol közön ségn ek eszébe ju ttatja, h o g y a m agyar nem zet ezer esztendős hős kulturnép, aki 300 éven á t véd te a török ellen az európai kultúrát, ellenben tán ig a z á n lehet, h o gy a békeszerződés ron d a mü.
íg y aztán nem csuda, h a alelujával és szapora tap ssal fo g a d já k a fran k-affér d a c á ra is széphangu trubadúrt.
É s Bethlen g ró f nem csak a rendezéshez ért, de a színjátszás
hoz is. A kön n yzacskókra nem igen appellál, mint h ajdan ában az‘
annyiszor m ártírhalált szen ved ett örm ény vértanuk küldöttei, tu d ja
h o g y mai nap a kön n yzacskók m ég tán a p énzeszacskóknál is üre
sebbek. L e é g e tt ő is, de csak a többi leégett ja v á ra kér tám ogatást.
O tt van az a szegén y H orvátország, m eg az a m ég szegén yeb b ruthén nép s S z lo v e s z k ó !
Jó lesz Jehlicskát m agával v in n i: vitézkötés h elyett h ad d lá s s a a világ a csehvágta sebeket igaz szlovák testén. A g ró f nem játsza a vértanút, — ő csak cicerónéja.
B ethlen István g ró f London ban H orvátország részére autonó
miát követel, m ikor H orvátországra nem is em el igén yt s nem is em elhet, hiszen m agyar kisebbség ott e g yá ltalá n nincs.
E zek után term észetes, h o g y Bethlen nem is e g y e s m agyarlak ta területeket követel, mint péld ául a Csallóközt, B odrogközt, hanem mint a szlovákok szószólója, Szlovenszkó és Ruszinszkó önrendelke
zési jo g á t követeli. A n n ak idején T u k a is valam i ilyesm iről álm odo
zott, a Tuka-per alkalm ával u gyan H linka m egírta, h o g y ő azonosítja m agát T u kával, d e mióta T u ka jogerősen el van Ítélve, hallgatott- Á m a hitler-m éreg itt is kikelesztette ezt a bürköt újra. A ném et konkordátum m egkötése ébresztette H linkát uj tevéken ységre, ezó ta jutott a p rágai nunciusnak az eszébe, h o g y külön szlovák nem zet is van, sőt szenved is. E gyid ejű leg történt a H linka részéről a pittsburgi egyezm ényre való felebbezés, később az a kijelentés, h o g y a szlovákok vo ltakép nem járu ltak soha a köztársasághoz, amit Bethlen L on d on
ban már ú gy állít be, h o g y a köztársaságot a szlovák nép fe je fö
lött, m egkérdezése nélkül s akarata ellenére egyesítették Szlovensz- kóval.
Nem ártatlan eszm ecsere ez, nem is csak a m agyar k o n yh á n k a v a rja a ko tyvaléko t, hanem Zágrábban s P ozsonyban is. Bethlen nem hiába járt Berlinben Hitlernél, nem csak m agyar voltában , hanem H itler Ugynökekép is járt Londonban.
Pozsony e g y m acskaugrás B écstöl s Bécsben kitünően láto g a to tt pokolkon yhát tart fenn a m agyar korm ány. T u ka is itt szerezte m eg m agának az illavai kom psszeszorátust.
É s egyszerre tele van vele a világ, h o g y M agyarország v o lta kép a csehszlovák köztársaságtól m agam agán ak nem kér semmit,, csak a szegén y szlovák népnek, a cseh nép kitag ad o tt testvérének^
kér autonómiát. U gyan ilyen testvéri, m egbizás nélküli ügyvivője a szegény rutén népnek, no m eg az u gyan csak a testvérétől elnyom ott h orvát népnek, akire a m agyar uralom a latt minden h arm ad ik esz
tendőben katon ai statárium ot küldtek.
Nem békerevizió ez, hanem ném ileg kutm érgezés.
Bethlen londoni szereplése, biztos fölén yessége m egtaníthat min
den kit, h o g y az angol német-olasz antant m errefelé is v ito rlá z n a : F ran ciaországot izolálni, a faszcizm ust kiépíteni erős kőfallá K iéitől M arokkóig s h ogy ebben a koszorúban ne kelljen M agyarországn ak pirulnia, vissza juttatni neki régi területét! h o g y aztán egész Európát za va rtalan u l egyfo rm ává hitleritsék.
E zzel ugyan m eg lenne p ecsételve a m agyar nép sorsa is, d e mikor bánt vele saját uralkodó osztálya jo bb an ? L eh en gerelve lenne a kis antant, lenne zsákm ány a D unatoroknál német gyarm atosokn ak 5 véres igában egész Európa.
Szerencsére A n g lia idejekorán útját szegte a kom binációknak, a francia dem okrákia á llja a helyét és nincs körülm ény, am ely abbeli bizalm unkat s hitünket m egingatná, h ogy valam ig a francia dem o
krácia megáll, nem boríthatja el az iszap Európát.
A z egész em beriség szive ma is m ég Párizsban dob og. Ez az i em beriség ugyan kissé nagyon is viseltes, d e a szive ép s hiszünk benne, h o g y A n g liá é is együtt fo g a rem énykedő, bizakodó em beri
sé g é v e l dobogni.
M ost vár talán a kisantant népeire világtörténelm i szerep...
M eg kell védenie a békét. A faszcista árad atn ak gátat kel v etn ie M eg kell véd en ie a kis népek szabad ságát.
b) Amiről Bethlen elfelejtett beszélni
B ohózatba illő motívum lenne B ethlen István grófn ak, a le g sö té teb b reakció kép viselőjén ek a cam bridgei egyetem en és a londoni
tudós társaságo k keretében tartott „tu d om án yos” előadássorozata, ha nem körn yékezn é annyi szomorú és veszedelm et rejtő körülm ény. Ez az em ber több, mint tiz esztendős korm án yzása alatt a terror és statárium eszközeivel, a szab ad vélem ény nyilván os elnyom ására irá
nyuló h arcával, korm án yzati m űködésének és történelm i szereplésé
nek legkim agaslóbb tén yével, — a íran co typ iával — olyan nevet és hirt szerzett m agának, am ely a közhit szerint elegen dőn ek látszott arra, h o g y lehetetlenné te g y e a cam bridgei egyetem fa la i között v a ló szereplését. Nem ism erjük e lé g g é a cam bridgei egyetem tör
ténetét, d e tudjuk, h o g y a D arw inok, H uxleyek, M acaulayak, Ram- s a y k kerültek ki belőle. É s ebben ilyen m últtal előad ást tartani, sőt o tt lelkesed ést kiváltan i!... Politikai fegyvern ek elvégre a
írankcsi-náltatás is m egjárja, de semmi esetre sem olyan tény, am ely ilyen régi kultúra első egyetem ében való ünnepeltetését m egokolttá tenné.
D e a világn ak rövid az em lékezőtehetsége. A müveit an gol közön ség M agyarországból csak nehány grófi nevet ismer, akik mind ked ves pozőrök, jó vadászok, ném elyik még lo va g o l és agarászik is, Á m a gró fo k között o ly csekély az egyén i különbség, h o g y kön nyen összetéveszthetjük őket egym ással. A z az előkelő angol, akinek v a n tizenkét m agyar g ró f ismerőse, n agyitó ü vegge l sem tud köztük kü lön b séget találni. A kin ek p ed ig elfelejtik a m egrendelés nélküli frankcsinálást, mért ne néznék el annak a m egrendelésre szo lg á lta to tt tőrténelem csinálást ? A történelm i valuta sokkal kisebb jelentőségű, mint a pénz.
É s aztán f — ki kiván e g y g ró ftó l m egokolt történelm i a d a to k a t ! E lé g szép, h o g y irni, olvasni m egtanult, sőt angolul is beszél.
K ülönben is A n gliáb an h agyom án yos nemzeti szokás, — am ennyiben p illan atn yilag a politikai áram latok ú tját nem á lljá k és nem za v a rja a külügyi von atkozások cirkulusait, — elnyom ott népek vértanú fiait részvéttel m eghallgatni s a humanizmus és n épszabadság jeg y é b e n ünnepelni. íg y ünnepelték valah a az elnyom ott gö rögöket, az eln yo m ott örm ényeket stb.. íg y ünnepelték h ajd an K ossuth L ajo st, aki mint a m agyar vértanuság eleven szenvedő tanúja m egrázó színekkel festette H absburg zsarnokságát, m ely cári segítséggel a fö ld re te- perte a szab ad ságért küzdő m agyar népet. Bethlen is a m agyar nép p an aszával jön, de mit szólt voln a az an gol közönség, h a K ossuth h elyett H aynau jö tt voln a elpanaszolni a m agyar nép szen ved ését?
V a g y mit m ondana hozzá, h a G öring jönne előad ást tartani afelől, h o g y a m agyar numerus clausus m ilyen m éltatlan jelen sége a zsidó üldözésnek ?
A béke-mü széttépte M agyaro rszágo t darabokra, de ma eln yo mott, g azd asági létfeltételektől m egfosztott, emberi, polgári és p o
litikai jo g a ik b ó l kivetköztetett m ag yarság csak M agyarország terüle
tén létezik.
Erre von atko zó lag a következő kétségbevon hatatlan té n y e k e t sorolom f e l :
i. N agym agyaro rszágb an az an yaállam n ak 18.3 millió lak o sa, d e ezek között csak nem egészen 700 ezer választó jo g o s p o lgára v o lt a háború v é g é ig , va g yis a lak o sságn ak v a g y e g y huszonötöd része, körülbelül n égy százaléka v o lt választó. M a Szükm agyar- országon sem lén yegesen n agyob b a választó jo g o s o k aránya, de h a
ina n agyob b is valam ivel, e tekintetben az összes európai, afrikai, am erikai és ausztráliai állam ok m ögött m indenesetre messze elm aradt.
2. Sok helyütt m űködhetik a világo n cenzúra, de a nyíltan faszcista állam okon kívül nincs olyan állam a földkerekén, ahol a vélem én y n yilván ítás szab a d sá ga annyira el lenne nyom va, mint M agyarországon .
3. D ániel A rn o ld n ak ad atai szerint, m elyek a hivatalos m agyar statisztikai adatokon alapulnak, N agym agyaro iszago n 1913-ban a száz h old tól ezer h old ig terjedő birtok az összes t ö mő i öld 14.4 százalé
kát tette, az ezer holdnál n agyobb birtok, v a g y is a mammut lati
fundium negyven százalékát, közép- és n agyb irto k tehát összesen az egész term őföld 54 4 százalékát tette. 1921-ben az ezer h old ig terjed ő középbirtok 16.7 százalékot, az ezer holdnál n agyob b birtok 35.9 százalékot, közép- és n a g yb irto k tehát összesen 52.6 százalékot tett.
L átszó lag tehát Szükm agyarországon 1.8 százalékkal ked vezőbb lett az arány, de ez csa k látszat, m ert N agym agyarországon a földbir
tokn ak igen n a g y részét tették erdők és erdei legelők, va g yis cse
kélyebb értékű földek, de Szükm agyarországon, m inthogy erd őöve
zetétől m eg lett fosztva, a latifundinm szántóföldekből, rétből, kert
ből és szőlőből agg a tó d ik össze. V elejéb en tehát a latifundium arár.ylagcs értéke a látszólagos 1.8 százalékos ap ad ás dacára is óri-ásilag nagyobb.
Iszonyú birtokeloszlás ez ! Ma nincsen az egész v lágon hason ló.
A z egész termő területének több mi nt a fele, m integy hatezer család (30 ezer lakos) kezén, mig a m egm aradó kisebbik felén 433.510 földm ü- m üves család osztozkodik és ezeken felül* 431 ezer család e g y talp- alattn yi földbirtok híjján tisztán bérm unkából él. M inthogy p ed ig tiz holdon alul levő birtok nem biztosítja egy család létminimumát és a fenti 443.500 család közt ilyen kisbirtokos család 292 ezer van, ösz- szesen 723 ezer földm űves családnak nincs m eg a létminimuma. M eg
jegyzen d ő , h o gy ha latifundium nak tekintjük a 600 holdnál n agyob b birtokokat, ú gy a latifundium ra az összes földbirtoknak legaláb b 45 százaléka jut. V a g y is az ország össztermő területét kerek 16 millió hold ban vevén fel, a körülbelül kétezer latifundium os családra hét millió s 200 ezer hold jut.
E zek az 1920-as népszám lálás h ivatalos adatai. A Szükm agyar- ország birtokviszonyai tehát m ég sokkal szomorúbbak, mint am ilyenek a N agym agyarországéi vo ltak, ami a foglalko zási statisztika ad ataib ól m ég jo bb an m egvilágosodik.
1913 N a gym agyaro rszágb an földbirtokos és bérlő 1,981.000 ezek segítő család ta g ja i 1,723.000 m ezőgazdasági bérm un
kások és alkalm azottak 1,840.000 100 birtokosra és bérlőre
98 bérmunkás
1920 Sziikm agyarországban 556 000
478.000
988.000 va g yis
178 bérmunkás és alkalm azott jutott.
E gész éven át csak a gazd asági cselédeknek van munkaalkalmuk, d e 1920-ban csak 229 ezer cselédet számláltak, ellenben 754 ezer m ezőgazdasági napszám ost. V a g y is a mezei nincsteleneknek több, mint három negyed része arra a kevés nyári m unkaalkalom ra van utalva, amit a g azd ák föld jén talál, de ez m ég a g azd asá gi v á lsá g előtt is nagyon kevés vo lt a m egélésre. A ta p aszta la t kétségtelenül bizo
n y ítja , h o gy e g y 1 0 — 15 hold as kisüzemekre ta g o lt latifundium h á romszor, ötször n agyo b b népességet tart el, mint az osztatlan lati
fundium.
A z igaz, h o gy 1920 óta Bethlen István korm ánya idején volt földosztás, birtokreform S zükm agyarországban is, sőt Bethlen István
nak g o n d ja volt arra is, h o gy ehhez m egfelelő statisztikát is ham i
sítsanak. A z O rszágos Földrendező B íróság egy millió 150 ezer hold n agybirtokföld felosztását jelentette. E z azonban csa k am olyan B ethlen-igazság. A z üzem statisztika 1930-ban ugyan 459 ezerrel több g azd asá go t mutat ki, mint 1925 ben vo lt. vagyis 1.600.000 üzemet, d e hogy ez szélhám osság, első pillanatra kitűnik, ha m eggondoljuk, h o g y M agyaro rszág mai földm üvessége a lig több 5 m illiónál, vagyis kerek 1 millió család . íg y minden paraszt család ra kellene 1.6 üzem
nek jutnia, mert hisz az üzem statisztika az e g y közösségben élő c sa lád üzemét tünteti fel. N yilván való tehát a szédelgés. A z O rszágos F öldrendező B íróság lehet, h o g y kiosztott több mint egy millió hold at, de legn agyo bb részét szükséget szenvedő m ágnások, m egszo rult nemzeti kaszinói tagok, kurzusbeli bűntársak és vitézi rendiek számára. E g y é b adatokból m égis m egállapítható, h o g y a szegén ység között is kiosztottak földet. M eg is lehet állapítani, h o g y m ennyit.
1925-ben a húsz h old nál kisebb gazd asá go k ra 32.9 százalék, 1930 bán 34.2 százalék jutott. A z egész összterm elő terület 16 millió h old at tevén ki, ez az egész 1.3 többlet 217 ezer h o ld at tesz. E n n yivel n ö veked ett a kisem ber kezében levő föld a Bethlen István g ró f b irto k
reform ja révén.
A z 1920-ik évi statisztika ad atai különben már tú lh aladottak, m ert a m ezőgazdasági népesség 4,450.000-röl 1930-ban felszaporodott 5 millióra. Ez a szaporodás fő leg bevándorlás folytán állt be. E szap o ru lat betud ásával ma 830 ezer földm űves család él Bethlen-or- szágban , am elyn ek nincs létminimuma, 4,150.000 lélek az összes m agyaro rszági népességn ek több mint a fele.
Bethlen István g ró f ur erről a dologról elfelejtett C am bridgeben is, L on don ban is beszélni, de felhívjuk az an gol közvélem ényt, h o g y mutasson m ég e g y országot, ahol hatezer család é az ország term ő
földének több mint a fele, va g yis a lak o ssá g 1/1366 részéé,
•ellenben a lakosságn ak a fele állandóan koplal és az éhhalálnak van kitéve.
Mert a M ezőgazdasági K am ara jelen tése szerint már 1932-ben e g y m ezőgazdasági munkásra átlag csak 130 m unkanap jutott, ma mikor B ethlen g ró f ur E urópa közvélem énye előtt visszakövetel n e hány millió m agyart, a helyzet m ég sokkal rosszabb.
F elh ívju k a cam bridgei egyetem ama ügybuzgó lelkes h a llg a tó se re g é t, m ely o ly lelkes ovációban részesítette Bethlen István gró
f o t , h o g y szám jtsa ki, mit jelen t e g y család eltartására 130 munka nap e g y évben. T e g y ü k fel, h o gy n ég y pengőbe leh et számítani eg y m unkanapot, — p ed ig a napszám máma sokkal kisebb n égy pen gőnél, — úgy e g y család évi keresete 520 pengő, vagyis 20, szóval
f o t , h o g y szám jtsa ki, mit jelen t e g y család eltartására 130 munka nap e g y évben. T e g y ü k fel, h o gy n ég y pengőbe leh et számítani eg y m unkanapot, — p ed ig a napszám máma sokkal kisebb n égy pen gőnél, — úgy e g y család évi keresete 520 pengő, vagyis 20, szóval