B evilágítottunk a Bethlen gró f érveinek a szövevén yébe és av v a l a H afiznak tulajd onított m ondással rekeszthetjük be a v it á t : „P i
ronkodom előtted, igaz biró, mert sokkal nehezebb volt ellen feleim n e k kitalálni h azu gságait, mint nekem m egcáfolni a zo k a t.”
M egvilágítottuk M agyaro rszág m últját és struktúráját, m ely k é pessé tette, h ogy évszádokon át p o rkoláb ja vo lt a m agyar népnél
szám osabb idegen nem zetbélinek, h o gy három száz éven át fenn tudta tartan i sokakban azt a nézetet, h o g y a m agyar állam létezik, h olott nem létezett. M ost m ég csak a mai napokban kialakuló m agyar n é
ze te k és törekvések világitan dók át.
M agyaro rszág m indazok közt, kik a háborúban vesztesek m arad
tak, a legbünösebb volt, a sors ami érte, szinte elkerülhetetlen tör
ténelm i s term észeti kényszerűség volt, mi okolja m eg hát, h o gy re víziós igén ye legh an gosabban és állan dóan b ezso n gja a v ilág o t?
Ma az Emil L ud w ig kö n yve nyom án kétségtelen, h o g y bár a háborút az összes felek áhítozták, annak első m egindítójául m égis csak A usztriát k e ll tartanunk, helyesebben M agyarországot, m ert M agyarország m ég a hadüzenet előtt indította meg a háborút Szerbia ellen . A m agyar latifundium követelte és beh ajtotta a m aga bérét a d u a lizm u sért: A usztriát a m aga kizárólagos agrárpiacán ak nézte. Sem term ényt, sem állatot nem volt szab ad m ásnak Bécs felé meneszteni, mint a m agyar latifundium nak. íg y a kis Szerbiát már a hadüzenet előtt diadalm asan leteritette. Ez a gazd asá gi elnyom atásból fak ad ó gyűlölet szította olyan hatalm as lángra a szerb nép gyűlöletét, am ely a Princip bom bájában olyan tragikus szenzációképen fe lg y ú jto tta a világot.
A nemzeti lelkesed és furcsa palánta virága, de mint m inden virá g , semm ikép se hasonlít a m aghoz, am elyből kikelt. A m onarchia területéről a m agyar latifundium érdekében kizárt sertés és búza fejlesztette azokat az indulatokat, m elyek a szerb népiélekből Prinzip bom bájában kipattan tak.
H ígvelejű osztrák diplom aták a S zerbián ak szóló ultimátumot már avval a célzattal küldték, h o g y Szerbia el ne fo gad h assa és m i
kor a kiszabott határidő alatt m égis elfo gad ta, B erchtold, az osztrák császári-k irályi higvelejüségnek ez a klasszikus képviselője, le ta g a d ta az öreg császár előtt, h o g y elküldhesse a hadüzenetet. M agyaro rszág eb b ő l a bűnből kivette busásan a m aga részét. N a g y állam íérfia,
ki-nek a szobrát mint nemzeti n agyságét csak a minap leplezték le , T isza István gró f, tudta előre, h o gy A usztrián ak el kell veszíteni a háborút, de a császár parancsára mégis belem ent, ismerte a B erch - to ld szerepét, világtörténelem ben példátlan gonosztettét s m égis in kább belem ent, sem hogy a császárral ellenkezésbe kerüljön. É s T isza vo lt olyan ember, akire h allgato tt volna a m agyar „nem zet", ha m eg
győződ éséhez köti m agát. D e nem tette. É s az ellenzék vezére, az ősz A p p o n yi A lbert, szintén gróf, d iadaltól ittas m egeléged éssel „vég re"
szóval felelt T isza bejelentésére, hogy a háborút megizentük. B izo
nyára az egyetlen parlam ent a világon, am elyben a hadüzenet b e je lentését a m egkönnyebbülés öröm ével fogadták.
Mindez csak arra szolgálhatna okul, h o g y revízió dolgáb an ép M agyarország legyen a legh alk ab b , — m égis a legh an gosabb.
Mikép m agyarázható ez ?
K ényszerítő oka van a korm ányzó rétegeknek, h o g y rávetette m agát a revízióra, mint utolsó menedékére.
V a n is fegyvere, am ellyel kierőszakolni reméli.
V égü l van elég sim asága, politikai rutinja, mint, ah o gy B ethlen g ró f m ondja, h o g y a „mise en scénet" m egcsinálja.
A mise en scéne
A rendezés két irányban m utatkozik :
A világ, az európai állam ok nyilván ossága előtt az ártatlan á l
dozat fehér leplében jelentkezik, ki nem követel, holott erre is jo g a lenne, hanem kér az isten és a szent világtörténelem nevében é&
semmi egyebet, mint igazságo t. Sérelm ei orvoslását.
O t t h o n : M agyarország nem veszi tudom ásul a trianoni békét-V o ltakép en úgy tünteti fel a helyzetet, h ogy a háborúban min
denki vétkes volt, csak M agyarország nem.
M indvégig győzött és csak olyan állam ok beavatkozása, kikn ek szerinte semmi közük az egész ügyhöz nem volt, idézte elő azt, h o g y a békét is csak az erőszak e g y igazságtalan ep izó d ján ak tekinthetik,, am ely nem hogy érvényesnek, de voltakép fennállónak sem tekin t
hető a történelmi jo g és az erkölcsi törvények szerint.
Ez okból Trianon csak lidércnyom ás, amit nem csak m érlegelni nem lehet kom olyan, hanem amit m egtörténtnek sem lehet tekinteni.
R á m utatattam arra, h o g y évszázodokon keresztül a latifundium kiváltságosai képezték a nemzetet, h ogy ez a form áiban ném ileg m eg
válto zo tt kisded csoport ma is a nemzetet képezi. B evilágítottam a
•szimbiózis rejtekeibe is, miként szűnt m eg M agyarország állam isága 300 esztendőn keresztül és mikép lehetett elhitetni m égis a v ilá g g a l, h o g y a m agyar állam létezik. V o lt m indig országgyűlése, am elyen n a g y garral tárgyalták állan dóan a sérelm eket. L eh et ig y is ö ssze
foglaln i M agyarországnak 1547-től 1867-ig való történetét, h o g y e h á
rom évszázad a sérelmi politika történelm e. A z országgyű lésn ek nem lévén egyéb d olga, mint a kiváltságok m egoltalm azása, a nem esség mindig előhozakod ott a sérelm eivel, h o g y evvel elvegye a császár ked vét esetleges áld ozatok követelésétől. A sérelm i politika teh át a m agyar nem zet h agyom án yos politikája.
Ezt a sérelmi politikát tá la lja most fel az európai diplom áciának.
V a n ennek értelm e? A háború erőszak ténye, a győző d iktálja a békét és azt, h o g y a békét nem a legyő zö tt ellensége szájaize sze
rint fo g ja diktálni, mindenki term észetesnek és érthetőnek tartja.
Minden b ékét a győztes diktál, tehát minden b éke többé-kevésbbé a z erőszak ténye. Ez a m egállapítás tehát, h ogy a béke erőszak müve, teljesen fölösleges m egállapítás, mert ez senkin nem segíthet, hisz nem mutat utat sem az orvoslásra, sem az engesztelésre.
M egnyugtató m egállapításhoz csak ú gy juthatnánk, ha am a tö r
ténelmi ható okokat ellem eznők, m elyek olyan feszültségeket váltot
ta k ki, m elyek uj történelmi elhelyezked ést kö veteltek, akár vo lt
■ ezekről a had viselő-feleknek tudom ásuk, akár nem.
É pp en a H absburg m onarchiával és éppen m agyar részében nyom ták egym ást a legh atalm asabb m érvben azok a benső feszült
sé g e k , am elyek uj történelmi elhelyezked ést követeltek, helyesebben kierőszakoltak. A z egyik oldalon állt A usztria néhány millió ném ettel és n égyszer annyi idegen nem zetiséggel, a másik oldalon M agyaror
szág kilen c és fél millió m agyarral, 11 millió idegen nemzettel. Ennek a ténynek m agán ak nem kellene okvetlenül olyan feszültséget kivál
tani, h o gy ne lehessen m ásféle m egoldást találni, mint uj történelm i elhelyezkedést. H a az uralkodó ném etségnek és m agyarságn ak van kellő b elátása, korm ányzati b ö lcseségg el a más nem zetek iránti test
véries érzéssel, békességes jó ak ara tta l talán ki lehetett voln a k a p csoln i, helyesebben összhangba lehetett vo ln a hozni e külön irányú feszültségeket a közös m egértés és g azd asá g i érdek alapján. D e lát
tuk, h o g y a m agyar uralkodó osztály erre sohasem törekedett, sőt b érbead ta m agát az osztrák császárnak, h elyesebben az osztrák ár
m ádiának, h o g y évszázadokon keresztül p orkoláb szo lg á la to k a t v é gezzen .
A k a d ta k a m agyarok közt is belátók, akik figyelm eztettek az e feszültségekből szárm azó veszedelm ekre. V o lta k olyan ok, a k ik szo ciális reform ok utján akarták enyhíteni az ellentétek nyom ását. Bocs- k a y István, R ákóczi Ferencz, Berzeviczy G ergely, stb. V oltak m ások, akik egyen esen a nem zetiségeknek adott jo geg y en lő ség utján akarták kiegyen líten i az ellentéteket. „ A nem zet" m indezekre a vészkiáltásokra nem hallgatott, b ojkottálta és kiirtotta azokat, aki ilyen nézeteket mert h an goztatn i és mint ultima rációra m indig a császári árm ádiára ap- pellált. néha szó val, néha h allg a ta g.
A világháború előtt m ódja lett vo ln a M agyarországn ak a N on Possum ust odakiáltani. A háború olyan szükség, am elyik sok törvényt bont. F elb on tott szövetségeket, felbonthatta voln a a ném et-osztrák szövetséget is, de szükség esetén felbonthatta volna a m agyar-osztrák szövetséget is. E vvel tán m egakad ályozza a háborút és h a nem a k a d ályo zza meg, úgy m ódot nyújt szabad m érlegelésre és választásra, h o g y m elyik félhez csatlakozzék. M agyarország azonban m indenestül H absburghoz kötötte m agát, És ha a ném et H absburg elvesztette igén yp erét a sa já t 25 millió szlávjára, taliánjára, miért voln a a la p o
sab b az igénypere a m agyar „nem zetnek* az általa ig a zg ato tt v a g y igázo tt 1 1 millió id egen nem zetre ? Nem vo lt külön h ad vezető fél csak a H absburg birodalom e g y része, közös sors illeti hát és h a a H ab s
burg vég zete betelt, betelt vele együtt a m agyar uralomé is, a m e ly ik a sorsát a H absburg végzetéhez kötötte.
Igazán nehéz m egérteni ilyen körülm ények között, h ogy hol az a különös sérelem , m elynek orvoslását M agyarország igényelhetné.
M ert arra, akárm ilyen zűrzavarosak is a nem zetközi jo g alap vető elvei, m ég sem lehet gondolni, h o g y e g y nép igén yt tám aszthatna, h o g y tovább is elnyom hassa am a népeket, m elyeket néhány é vszáza
d o n át elnyom ott.
L ehetne u gyan am ellett fogadkozni a m agyar igén yekn ek, h ogy szánjuk-bánjuk edd igi vétkeinket, de a jövőben m egfogunk javulni.
A múltban elnyom tuk a népeket, ez ú gyszó lván történelm i divat volt, m egegyezett a kor szellem ével, de ezentúl te lje s jo gtisztelettel ó h a jt
ju k m agunkkal egyen lőkn ek tekinteni és kezelni. C sakh ogy M agyar- o rszág m ég ezt sem h an go ztatja, a békekötés óta letelt 15 esztendő
ben nem gon dolt sem a latifundium felosztására, sem a politikai j o g o k n a k általános, mindenkire való kiterjesztésére. P ed ig már csak m agyar n épessége m aradt. Ma u gyan beszéln ek az általán os választó
jo g leendő behozataláról, de a latifundium felosztását m ég ma is tilos em legetni.
H a M agyarországon nem csak igén yeket form álnának, hanem jó zanul is m érlegelnének, ú gy a békemü óta le fo lyt m ásfél évtized et legaláb b arra kellett voln a kihasználni, h o g y a latifundium ot fe lo sz- szák, az általán os választó jo go t életbeléptessék.
Mert hisz tu d ja mindenki, h o g y a háború előtti években a hi
v a ta lo s ellenvetés az általán os vá ta sztó jo g ellen az volt, h o g y nem lehet behozni, mert ez a nem zetiségeket juttatn á többséghez. A zt k ív á n ja h át a m agyar nemzeti és h azafias érzés, h o g y a m agyar nép ne kö vetelje a politikai jo g o k általán os kiterjesztését. A revíziós igé n ye k e t tehát m ég avval sem lehet alátám asztani, h o g y ezt a m agyar nép érdeke kíván ja. Mig m eg voltak a nem zetiségek, avval o k o ltá k meg- a m agyar nép jo gfo szto ttságát, h o g y a jo gk iterjesztés a nem zetisé
g eket juttatn á a hatalom p olcára, m iképp alapozhatnák h át m eg ma a nem zetiségek visszaszerzésére való igén yét a m agyar nép érde
k é v e l ?
A z ellenkező az ig a z : h o g y a nem zetiségek jo gfo szto ttság á t íen- tarthassák, m ég a m agyar népet is a jo gfo szto ttság állap otáb an hagyták. H ogy azonban ez csak ürügy volt, h o g y a m agyar n ép et a jo gío szto ttságb an m arasszák, kitűnik abból, h o g y az uralkodó osz
tály, a latifundium , a. m agyar népnek a politikai jo g o k a t akkor sem ad ta m eg, mikor megszűnt már a nem zetiségi veszedelem .
Ez a m egállapítás p ed ig csak egy tén yt világit m eg m egd öb
bentő fénnyel, h o g y a nem zetiségi veszedelem re való hivatkozás csupán d em agó g fo g á s volt avval a célzattal, h o gyar népet is a jo gfo szto tt - ság állap otáb a békózzák, h o g y ekkép örökétig biztosítsák e g y m a
roknyi g ró f csorbittatlan főhatalm át.
C sodálatram éltóan szerény lehet ám a m agyar kurzus lelkiism e
rete, m ely ilyen előzm ények után és ily körülm ények között a revízió igén yével lép fel. E l lehet-e gondolni, h o g y A n g lia és F ran ciaország dem okráciája lelkiism eretével összeegyezhetőnek tartaná, h o g y m ár felszabadult idegen nem zetrészeket újra a szolgaság h ázába szorít
sanak be ? Mi hiszünk annyira az an gol nép jogtiszteletében és sza- badságszeretetében, az angol politikusok pártkülönbségre való tekin
tet nélkül vei ükszületett hum anizmusában, h ogy m eg vagyu n k g y ő ződve, h o g y azok a parlam enti ta g o k is, akik a tén yállás nemism erése állap otáb an lekö tö tték m agukat a m agyar revízió mellett, revízió alá.
vetik e m egvilágítás nyom án tévesnek bizonyult állásfoglalásukat é s
a tén yleges viszonyokhoz alkalm azva m ódosítják nézeteiket.
Nem lehet elégszer ismételni, h o g y a történelem kényszerű fe j
lem ényeit nem lehet sem szép szóval, sem hatalm i szóval letetlenné tenni. A latifundium uralma, néhány tucat gró fn ak a döntő főhatalm a elavult. Történelm i anachronizm us m ég a faszcista id eo ló gia szem pontjából is. Sem O laszországban, sem N ém etországban nem a lati
fundium a íőhatalom töm bje, a n a g yip a r és finánctöke az.
M ellékes lenne értékelést m egkísérelni annak a m egállapítására, h o g y m elyik ér többet, elég azt a kétségtelen tén yt konstatálni, h o g y a latifundium os gró fi uralom m ég a íaszcizm us szem pontjából is elavult. Lehet, h o g y a íaszcizmus, a mai társadalom és g azd asá gi rend a halálösztön érvényesülése, de m ég ig y sem anachronizmus, nem idejét múlt a v a ta g dolog, hanem halálos betegség, m ely hátbor
zon gatóan aktuális és m odern. M eg kell ve le birkózni és aki hisz a m aga em bervoltában, an n ak hinnie kell abban is, h o g y e halálösztön lecsillapítható és az em beriség újra a m egegésségesed és felé fo g vonulni, — de a latifundum os grófi uralom m indenképen idejétm ulta d oh os lom.
A revizióigény m agyar kovácsai fájó szívvel em legetik, h o gy M agyarország ú gy van kiszabva, h o g y gazd asági élete lehetőségének és b old ogulásán ak a szálai el lettek vágva.
Ez az állítás nem egészen felel m eg a tényeknek. M ert h o g y el van v á g v a erdő-öve, b á n y a v i d é k e , m ég nem teszi élhetetlenné.
A usztriáról inkább lehetn e ezt elm ondani, mert A usztria nem termi m eg a ken yerét és e g y é b élelm iszerét, táp lálék bevitelére szorul te
hát, ellenben exportálni v a ló ja kevés, mert ipara túlnyom ó részt adap táló, kiegészítő segéd ipar. M agyarország ellenben g a z d a g or
szág, élelm iszerben fö lö slege van, bőrben és húsban is van annyi e x portálni va ló ja , h o g y im portját fedezheti. A z igaz, h o g y ilyen kis ország nem b ir el e g y fél millió hivatalnokot, azonfelül m ég titkolt hadibüdzsék terheit, de ez igazán nem o ly körülmény, m ely miatt Eu
rópának a fejét kellen e íájatni.
Bizonyos azonban, h o g y g azd asá gilag nem jó bőrben van. D e ugyan m elyik ország van jó bőrben a v á lsá g idején? A kisantantbeli állam okban jobb ak a m egélhetési viszonyok, de annak egyetlen e g y világos oka v a n : mindenütt fel van már d arab o lva a latifundium. A román földosztás nyom án ú gy áll a h elyzet, h o g y a földm űvelésben fo glala to sak köréből csak va g y 16 százalék a nincstelen, a föld hijján v a ló k cs ezek 230 napszám ra tehetnek szert e g y évben, ott tehát a
földm űves nép 84 százalékán ak a kenyere, élelm iszere biztosítva van és a nincstelen is m ajdnem egészen m eg tu d ja szerezni a létminim u
mot. M agyarországon ellenben a földm űveléssel fo glalk o zó k n a k 78 százaléka, az egész lakosságn ak 52 százaléka nincstelen és átlag c sa k
130, illető leg m ég kevesebb napszám ra van szorítva.
M agyarországon a latifundium m iatt 100 közül 52 em ber van lassú éhhalálra kárhoztatva. Rom ániában e g y sem, mert 230 napszám m égis csak más, mint 130.
M agyarország tehát nem hivatkozh at g azd asá gi nyom orára, m ert annak a íő o k a a latifundium . T essék felosztani a latifundium ot, egyetlen grófi ivad ékn ak sem kell attól tartani, h o g y éhen h aljon és 5 millió em ber jut kenyérhez, m ég h a rosszak is az árak.
A parasztra m indegy, h o g y m ennyi a búza ára, ő m egeszi, amit term el, az öt pengős búza ár annyi neki, mint a húsz pengős — és h a eg yé b szükségleti cikkek vásárlása mián kén ytelen term éséből e l
adni, nem a világárak által lenyom ott búzát, hanem apróm arhát, zö ld séget, stb. ad el.
D e különben sem látható be, m iképp javuln a m eg gazd asá gi helyzete attól, h o gy visszakapn á a m agyarlak ta határsávokat, m ég az se látható be, h o gy g azd asá gi viszonyai javulnának, h a mindent visszakap n a is.
A g azd asá gi viszon yok alapos javítását csak úgy lehetne remélni, h a egészen uj ed én yzetet kap n a úgy M agyarország, mint a szom széd állam ok g azd asá gi élete.
D e ilyesm ire nem gon dol a mai h ivatalos M agyarország. Sem a latifundium feldarabolására, sem a szom szédállam okkal való b é k e s ségre nem go n d o l és nem is gon d olh at, mert ez alapvető rendsza
b á ly o k bárm elyikének a ío ga n a to sitá sa esetén ez a latifündium os rendszer nem tarthatná m agát. Ez a rendszer a bürokráciát sarjaz- tató szűk, kiváltságos és polgárrétegen kívül senkinek Bse kell. Á m d e ez a csom ó g ró f m égis ragaszk o d ik a hatalom hoz görcsösen !
M égegyszer hangsúlyozni kell, h o g y a revíziós igén yt nem a m agyar nép tám asztja, hanem a latifundium os gró fo k néhány tu catja.
A m agyar nép e vitában még nem ju to tt szóhoz és nem is juth at a d dig, mig a latifundium fel nem d arabolód ik és a m agyar nép nem jut politikai jo go k h o z.
A k k o r azonban az egész kérd és kiford ul a mai ten gelyéb ől, mert nem e g y kicsike klikk keres m ajd további érvényesülési leh ető sé g e t a revízió utján, hanem nép szól m ajd a népekhez. Ez egészen
más beszéd. A népek olyan nyelven beszélnek egym áshoz, am elyet m indannyian m egértenek. É s e nép, h a a tudat alatt is érzi már m a, h o g y a történelem eszközölte kényszerű differen ciálódásn ak c s a k e g y e tle n m egoldási m ódja leh e tsé g e s: ha a differen ciált részek e g y m agasabb egységb en újra integrálódn ak. A revízió kérdésében é rd e kelt népeknek ez a m agasabb e g ysé g b e való in tegrálódása csak bensőséges g azd asá gi kap cso latban gon dolható el. Ez érdekelt ország
részek túlnyom ó része évszázadokon át e g ység es gazd asági s term e
lési töm böt képeztek, m ely annak d acára, h o g y a benső feszültségek e g y re rem egtették bordázatát, m égis csak m egm aradt s életet köz
vetített az egym ás ellen ható feszültségek között.
A történelem jó voltáb ól végre b eállo tt a valam enn yinek k ív á n atos differen ciálódás, mert hisz talán nem k e ll külön hangsúlyozni, h o g y ebben a feszültséges állapotban nem a m agyar nép, le g fe lje b b a latifundium hizott. A d ifferen ciálód ás tehát a m agyar nép meg- egészségesed ésén ek is az ú tját s lehetőségét n yitotta m eg. Most már a d va vann ak a feltételek arra, h o g y a visszás feszültségek kikap
csoltassan ak, — miért ne lehetne ma újra, m ég p ed ig sokkal kön y- nyebben, kevesebb kockázattal és visszássággal létesíteni a gazd asá gi
■ egységesülést ?
A kis népek á g y é k a túlnyom ó paraszt töm egeikkel igen sokszor term ékenyebb és egészségesebb á g y a a jöven d ő fejlődésn ek, mert a világ vá lsá g m érge a paraszt töm egekben vesékig és velőig nem hatol e l.41) A p arasztság méhe m űködése nem öntudatos, de a tudat a la tt igazi és helyes irányú sóvárgásokat vált ki, mig a n a g y kap italizált állam okat a hatalm i v á g y és a hiperspekuláció n agyo b b és v é g z e te sebb kockázatokb a viheti bele. H a felhős é g alatt a szellő szétborzol j a a tenger tükrét, könnyebb a halászás, de n a g y h a jó k a t tördelő v i
harban csúfot vall a mindenáron halászni akarás.
A válság m ég egyelő re csak felhősödik s borzolttükrü, de jö n m ajd a n agy vihar, ami nem csak a h alászást, hanem tán a m egm a
rad ást is kétségessé teszi, ha eleve nem igyekszü n k csöndesebb vi
z e k e t elérni. Nem szabad hát e g y pillan atra sem szem elől tévesz
teni a józan ész am a parancsát, h o g y közvetlen teendőnk eme m a
g asab b e g ysé g g é való integrálódás útját keresni és egym áshoz k ö z e ledni. L a z a érdekeltségi csoportok alakítása h iábavaló gyerekjáték.
Ilyen laza népfüzérek, olyan jármű, mint a tutaj, különféle n a g y h a talm i érdekkörök összeterelése p ed ig nem integrálódás, hanem a d ifferen ciált részeknek szétforgácsolása.
Nincs semmi értelm e a sérelm eknek és ha értelm e nincs, ered
m énye sem lehet. Nem esett sérelem M agyarországon, a m agyar népem esett sérelem ben p ed ig a békem ü ártatlan — abban csak s a já t g a z dái bűnösök. Nincs értelm e az ezredéves együ vétartozásra sem h iva t
m énye sem lehet. Nem esett sérelem M agyarországon, a m agyar népem esett sérelem ben p ed ig a békem ü ártatlan — abban csak s a já t g a z dái bűnösök. Nincs értelm e az ezredéves együ vétartozásra sem h iva t