Mindezek a d olgok józan értelem m el nem lennének felfogh atók, h a nem lehetne bevilágítan i a d o lgok rejtekeibe.
A m agyar nemzet (Erdélytől eltekintve) nem létezett. V o lt név- le g m agyar nemzet is, de nem létezett tö b b é szerves és szervezett m ag yar állam. A z oligarch ia azelőtt is nemzetnek nevezte m agát, de azért volt a m agyar állam nak is bár fogyatékos szervezete, vo lt népe, m elyét nemcsak szipolyozott, hanem ném ileg ig a zg ato tt is. Mohács után ez megszűnt. A m agyar állam egyszerűen parazitává fajult el, amelynek elsatnyultak m indama szervei, m elyek önálló létharcra ké
pesítenek, csupán a gyom ortöm lő m aradt, mely a vele szim biózisba kerülő A usztria testéb e nőtt bele, mintha egészen és csupán annak a része, szerve lenne.
A z oligarchia okult a történelem tanulságain: M ohács után b e látta, h o gy ha m egőrzi a kiváltságait, úgy nem képes m egvédeni az
országot idegen inváziótól és ekkor a kiváltságai is o d a vannak. H o g y h át a kiváltságait is m egőrizze és legyen m ajd, aki az országot is m egvédje, m egtalálta az egyetlen m ód ot: az állam ot egészen levá
lasztja m agáról és go n d jait áthárítja olyan m egválasztott királyra, akinek van m ég más országa is és h ad serege, m ely elég erős, h ogy m egvéd je az országot a nem esség nélkül is.
V ilá g o sa n szó lv a: az oligarchia elad ta az országot H absburg
nak, h o g y a kiváltságait m egőrizze. S ő t m ég m eg is szaporította ki
váltságait, mert az aranybulla csak adóm entességét biztosította, de a honvédelm i kö telezettsége m egm aradt. 1526 után ettől is sikerült a
gya k o rlatb a n mentesülnie, mint látni fo g ju k .17)
N a gyo n ravasz fikcióba b u jtatták ezt a parazita szervezetett F en tartja az elvet, h o g y 1.) az oligarchia a nemzet. 2.) ragaszk o d ik a kiváltságaihoz, v a g y is ahhoz, h o g y se adót, sem más közterhet nem visel és h o g y a várm egyében m aga ig a z g a tja az öt érdeklő ügyeket, v a g y is kap icán yon tartja a jo b b á g yo t. 3.) kiváltságai értel
mében a paraszt az ő házi állata, v a g y kecsesen , k ö zjo g i szóval, az ő m ajorsága, az ő tehene, akit rajta kívül senkinek sem szab ad f e j
nie, ha csak ő bele nem egyezik, de akkor is csak ad d ig a határig,, m elyet ő m egszab. 4.) ezért három évenként országgyűlést kell ösz- szehivni, h o g y itt felp an aszolh assa esetleges sérelm eit és időnkint m egszabja, h o g y mennyit enged fejni a parasztból.
Ez az alkotm ány s erre esküt tesz a koronázáskor a király, h o g y ezt az országot nem más országok m ódjára fo g ja korm ányozni, h a nem sajá t törvén yei szerint, — ami nem jelen t sem többet, sem ke
vesebbet mint azt, h o g y a kiváltságo k érinthetetlenek.
A m i az ország d o lgait, korm án yozását illeti, az a király felség jo g a és fela d a ta . A b b a a nemzet bele nem szól csak annyiban,, am ennyiben hivatalról van szó, az a nemes urakat illeti, nagyobb- h ivatal csak birtokos nem eseket.
K ülügye nincs az országnak, a külügyek intézése a király fe lsé g jo g a , aki persze mint A usztria ura, v a g y római császár végzi ezt..
Ö sszes címei közt ott szerepel ugyan béke v a g y nemzetközi szerződ é
seken a m agyar királyi m inősége is, csak úgy mint a jeruzsálem i királyé, de azért az osztrák uralkodó üzen hadat, va g y köt békét, egyik d olgában sem kérdik az országgyűlést, nem is igen v á g y ik rája az ország sem. Egyszer-kétszer kéri, hogy a törökkel való b é kekötésnél m agyar tanácsad ó kat is igén ybe vegyenek, d e ez in káb b
a z t célozza, h o g y ennél latifundum ai lehetn ek érd ekelve. N éha sérel
mezi, h o g y a kérését nem teljesitik, de napirendre tér fölötte. E téren soha sincs törvényről szó, csak a legszen tségesebb fejed elem h ez való alázatos esdeklésről, h o g y teljesítse ezt v a g y azt a kérelm ét
az ország rendéinek.
D e nincs h ad ü g ye sem, e g yá ltalá n semmi intézm énye, szerve
zete az ország védelm ére. Itt lenne a nemesi fölkelés : minden nemes, h a a király táb o rb a száll, felhívásra szintén táb orb a száll. A H abs
b u rgo k azonban sohse szálltak táborba, teh át a nemesi fölkelést se lehetett igén yb e v e n n i. D e ha vették voln a is, már a 16-ik században se lehetett ilyen önkéntes, parádés csap ato kn ak hasznát venni. M ég a 16-ik században itt-ott akad e g y e g y , (jobbára horvát) aki harcol, védi a saját tulajdonához tartozó várat. H a ez a vár stratégiai szem pont
ból fontos, esetleges országos költséggel is hozzájárultak a véd elm é
h ez, de ez csak helyi ügy, e g y pontnak a hadi frontból kiszigetelt védelm e.
íg y m ég hallunk Zrínyi M iklósról, h o g y a tulajd onát képező S zigetvá rá t hősileg véd te, Jurisichról: szintén horvát, aki K ő szeget vé d te , D obóról, Szondiról, Losoncziról, de ezek mind jelen téktelen h elyi ügyek, igazában az egész török elleni h arcot a császár a saját nevében, a m aga id egen , zsoldos seregével látja el, mert e nemesi fö lk elés egészen kim ent a divatból. Zrínyi M iklós a költő egyen esen g yá va sá gg a l v á d o lja és harctól teljesen elszokottnak, elpuhultnak festi a m agyar nemes urakat. A z országgyűlés m egszavaz bizonyos össze
g e k e t hadinép fogad ására, mert ő határozza m eg, m ennnyit lehet fejn i az ő tehenéből, de egyáltalán nem érdeklődik, h o g y a császár mire költi ezt a pénzt, avval se törődik, h o g y a m agyar kato n ák at F lan d riában . Sp an yolországban v a g y a fran ciák ellen használják-e.
A nemes urak a parasztot nem merik fölfegyverezn i, — nem is akar
já k elereszteni, — a vá rm eg yék m ajd összefogd osn ak m egfelelő számú csavarg ó t, szökött jo b b á g y o t, betyárt v a g y kóbor hajdút, 17 15 -btn m egszavaz végre állan dó had sereget. Szó nélkül m egszavazzák, csak a z t kötik ki, h o g y a nem esség felkelési kö telessége azért fenm arad.
E zt ugyan már nem lehetett alkalm azni, nem is kellett, száz év óta b e nem hívták, de a nem esség kö vetelte a fentartását, m ivel — az adom án ylevelekben az adóm entességek ellenértékéül a had i szo lg á la to t kötötték ki. A ttó l félt tehát az oligarchia, h a b eleegyezik, h o g y a nemesi fölkelés kötelezettsége m egszűnjék, veszedelem érheti adó- m entességét és latifundium ait is.
A császár 1715-ben nem kért ném et v a g y a császárn ak aláren
d elt h ad sereget, csupán állandót. A z ország kiköthette volna, h o g y legyen az a h ad sereg m agyar, v a g y nemzeti, az o rszággyű lés ellen őrzése alatt álló. A z országgyűlés evvel nem törődött — nem is akar nemzeti sereget — egyszerűen m egszavaz két millió negyven ezer fo
rintnyi a d ó t — persze a jo b b á g y zsebéből — , am elyet, mint e g y é b ad ót a császár m aga szedhet be pénzügyi kam arája utján. E pénzzel tehet akárm it, nem is muszáj katon át tartan ia érte, de azért g y ű jt
het katonát is, ahol neki tetszik. N ém etországban, Flandriában, d e jo b b á g y o t nem szedhet katon án ak, mert ez az űré. C sak annyit leh et belőle szedni, am ennyit az ur m egszavaz.
Ez az 1715-iki VIII. tcikk az egyetlen törvény, amit 1867-ig a m agyar országgyűlés a hadi ügyekben alkotott. C sak arra vig yá zn a k a rendek, h o g y kikössék, h o gy ez a had iad ó a parasztnak szem élyes ad óssága, mert nem terheli a telket, hiszen a jo b b á g y telkét is ne
mesi birtoknak tekintik az urak. „O nus non inhaeret fu n d o “ , A h o z is ragaszk o d n ak még száz évig, h o g y a nemesi fölkelés intézm énye fentartassék. A napóleoni háborúban Ferencz igén ybe is vette az insurrekciót, ez m eg is jelent a harctéren — d e nem az Iliász, hanem a béka-egér harc lan tjára méltó eredm énnyel.18)
Nem v o lt az országnak pénzügye se. A m egszavazott ad ót az osztrák kam ara em berei hajtották be s szállították B écsbe H ovafor- ditásáról a bécsi cs. minisztérium határozott s a m agyar országgyű
lésnek van több h atározata, m ely ilyen kérdésekben a bécsi császári korm ányt m ondotta illetékesnek.
A h ad iad ó val együtt az összes állam i bevételek felrúghattak a 19-ik század elején va g y 40 millió forintra, — de a rendeket nem érdekelte az, mire fo rd ítják a pénzt. Ez fe lség jo g , m ely iránt m ég érdeklődni sem akar az országgyűlés, félvén attól, h o g y m ajd a ne
m esség m egad óztatása kerül ki belőle.
Pénzügye nem lévén az országnak, nem is vo lt országos pénztár sem. Mikor II. L ip ó t kijelentette, h o g y csak úgy fo g a d ja el a ne
m esség koronázási ajándékát, ha nem a paraszttól szedik azt be, (ed d ig ezt a várm egyék szed ték be a területükön a paraszttól, mint a házi adót, v a g y is mint a nemesi várm egye kö zigazgatási költsé
geit) nagy bökkenő elé került az egész ország, h o gy h ova fizessék be a nemesi adom ányokat, ha a p araszttól nem lehet beszedni, hisz az országnak se pénztára, se egyáltalán semm iféle h ivatala nem vo lt.19)
Nem volt k ö zgazd asági ügye sem, az országgyűlés az 1547-től 1867-ig terjed ő 320 esztendőben (a forradalm i 48-as országgyűléstől eltekintve) c sa k e g yetlen eg y gazd asági kérdésben intézett egyszer jav aslato t a k irá ly h o z: h o g y legkegyelm esebben gon d o sk o d jék arról, h o g y a m alom kövek ára 6 forinttal leszállitassék. E kérdésben az alsó táblán n agy vita fejlőd ött, de a vám , a kivitel-bevitel, a term e
lés fejlesztése, a p én zérték szabályozása, a b an kok d evalvációja d ol
gában nem érezte m agát illetékesnek. V élem én ye szerint ez nem áll kap cso latb an a kiváltsággal. Mikor a császárok látták, h o g y nem lehet rábírni a nem ességet, h o g y adófizetést vállaljo n , m egtalálták más m ód
ját, mikép a d ó zta ssá k m eg. K iviteli vám m al terh elték m eg a g ya p jú t.
A kiviteli vám persze a bécsi pénztárba fo lyt. A gyapju kelm ét aztán M agyarország felé beviteli vám m al terhelték meg, am ely szintén a császár pénztárába fo ly t be. A usztriát k iv é v e — kiviteli tilalm at hoztak a marhára, ú gy h o g y az osztrák p iac áron alul kap ta a m agyar m arhát és versen y nélkül állt a m agyar piacon. Ilyenképen aztán az ország három szorosát is fizette az ad ón ak A usztria részére v a g y is közvetve a n em ességet is súlyosan m egad óztatta.20)
Persze iskola, egyh áz, minden kulturkérdés, kereskedelem és földm űvelés — egészen a bécsi minisztérium reszortjába került. O rszá
g o s közigazgatás nem is létezett, a várm egyék m aguk igazgatták m agukat. A 18-ik században ugyan felállították: Budán az U dvari K an celláriát és a H e ly ta rtó T an ácsot, d e ezek csupán a bécsi kor
m ány végreh ajtó kö zeg ei voltak, nem vo lt jo gu k önálló intézkedésre.
A z ellen, h o g y a korm án yszékeknek a bécsi miniszterek ad jan ak uta
sításokat, soha nem szó la lt fel az országgyűlés, legfeljeb b azért szó
lalt fel néha, h o g y k ö v e te lje , h o g y a főbb hivatali állásokat birtokos nem eseknek a d ják és ne idegeneknek.21)
íg y festett ez a p arazita szim biózis: A m agyar nemzet kizárólag a kiváltságos osztály. A m agyar a lk o tm á n y : a k iv áltság o k összes
sége. A m agyar o r s z á g g y ű lé s : a kiváltságok ellenőrző testületé. K ü l
ü g y i i g , á llam jo gilag a v ilá g felé, v a g y A usztria felé M agyarország csak egy része az ausztriai ház birtokának. Ez a M agyarország 52 parcellában lá tja el a helyi közigazgatást és intézi el a deres és a robot dolgát, v a g y is az úri széken való bíráskodást és a jo b b á g ysá g g azd asá gi létfeltételeit, — de országos kö zigazgatása nincs, ha v a lam i útépítés, v a g y va lam i országos intézkedés szüksége fo ro g fenn,
— ezt a császár kö zege intézi az ország tudta és hozzájárulása nélkül.
Ez a M agyarország tehát nem állam , mert olyan közület, m ely.
nek se h ad ügye, se p ézü gye, se külügye, sőt egyáltalán semmi orszá
go s ü gye nincs és hiján van a gazd asági szuverenitásnak, v a g y akár csak a kezdem ényezésnek, az intézm énynek, a szervnek — állam nak nem tekinthető, persze szó sem lehet arról, h o g y 1526 óta ez b ár
miképp ellátta v a g y elláthatta voln a az európai kultúra védelm ét a török ellen. Sőt ellenkezőleg, ez hurcolta be és állan dósította az országban a törököt. M ég az ország m egtisztításában sem vett részt a
„ nem zet".
1690-ig E rd ély független volt, javarészt jó , néha mintaszerű korm ányzat és iga zg atás alatt, m ely sokat tett a kultúráért, nem csak nemzeti, hanem nem zetközi viszonylatban is. D e a török ellen ez sem harcol, hisz a török fen h ató ság a a latt állott. 1690-től 1848-ig, h elyesebben 1867-ig a császár örökös tartom ánya.
V alam ig E rd ély független volt, a k a d ta k néha, akik E rd ély s e gítségével ig y e k e zte k M agyarországot a parazita helyzetből felébresz
teni. Ilyenkor a m agyar urak ficán koltak, átm entek tüzelni a császár ellen, h ogy aztán m egfizettessék m agukat az uj hűségre térésért íg y csináltak a B o csk ay, a R ákóczi G y ö rg y idején. Ennek köszönhették azt a hírüket, h o g y karakán kurucok, kik örökösen a szab ad ságért harcolnak. K önn yű volt ez a hősiesség. Ha a császár a hitszegésért üldözőbe vette őket, E rd élyb e vonultak, ott is volt domíniumuk s b é
kén m egvárhatták, valam ig uj hűségért uj bért is szedhettek.
Am int azonban E rd ély 1690-ben a császár kezére került, elm ent a kedvük a lázongástól és csak e g y Ízben próbálkoztak m ég forra
dalom m al, II. R ákóczi F erenc idejében. E bbe is súlyos kén yszerűség alatt m entek bele. A z országban ugyanis m indenfelé lázon gott a p a rasztság, a császár nem véd h ette m eg az urakat, mert egész h ad ere
jé t a sp an yol örökösödési háború vette igén ybe a külföldön. A n e
mes urak igazában a paraszt elő l menekültek a császár elleni fo rra dalom ba. A parasztság küld öttséget m enesztett a L en g yelo rszá g b a em igrált Rákóczi Ferenchez, h o g y jö jjö n és álljon az élükre. A n e mes uraknak nem vo lt mihez fogni, a paraszt fölkelés e g y R ákóczi vezén ylete alatt n a g y veszedelem m el fen yegette őket. O d asereglettek hát Rákóczi köré, aki mihamar el is fo glalta az egész országot, m ég E rd ély n agy része is a kezébe került. A francia király is szövetségre lépett vele. Itt volt az ideje, h o g y az ország vég le g m egszabadulha
tott volna a H absburgoktól, de m ikor Rákóczi avval a ja v a s la tta l állt elő, h o g y a paraszt, am elyik a hazáért fe g y ve rt fog, k a to n a 1
szo lg á la ta idejére m enttessék fel az úrbéri szolgáltatások alól, az urak
■ elég érthetően tudom ására adták, h o gy ők nemesi kiváltságaikért- fo g ta k fe g y ve rt és nem a paraszt jóvoltáért. E zó ta m egkezdődött az á ru lá so k hosszú sorozata, am inek az eredm énye az volt, h o g y R ákóczi
•és a szabadságharc, a nemzeti ügy vereséget szen ved ed és az egész m ozgalom 17 11-b en összeom lott. R ákóczi újra em igrációba ment, de e g y ik generálisa g ró f K á ro ly i Sándor 2*3 kövér uradalom ellenében
•sietett letenni a fegyvert, az urak hűségre tértek és osztozkod tak R á k ó czin a k m integy 2 millió holdnyi uradalm ain. És h o gy árulással szerzett jav aik at teljes biztonságban bírhassák is, ugyan azok akik é ve k e n át az oldalán harcoltak, e g y törvén ycikkben hazaárulónak
nyilvánították.*2)
A z ó ta aztán csendben m aradtak, csa k a gerinctelen m egaláz- E o d á s m aradt eg yetlen m egnyilatkozásuk. N yú zták to váb b a parasz
tot. Mária T erézia segíteni szeretett voln a a népen, de az urak ellen
állásán minden kísérlete m egtört. R en d eletileg a k a rta legaláb b any- nyira m egsegíteni a parasztságot, h o g y ne szedjenek tőle többet, mint am ennyi jár. E lrendelte tehát, h o g y a várm egyék a helyszínén írják ö ssze minden e g y e s község úrbéri terheit. A z urak n agyrészt m eg
a k a d á ly o ztá k e táblázatok elkészítését, ahol p ed ig ez nem sikerült, ott hamis táb lázato kat készítettek. Ezt a kecses alkotm án yjátékot a jó k e d v ű urak e szóval n evezték: lusimus Tréziam ! ,,B ecsaptuk T ré- 2sit“ , ugyan azt a Trézsit, akinek húsz évvel azelőtt kivágták a Vitám et sanguinem -et. Életünket s vé rü n k e t! de mikor a m egszavazott k a to n a s á g ellátására szükséges költségeket is k érte a nő-király, a lova-
g ia s nemzet azt fe le lte: Vitám et sanguinem , séd avenam non ! É le
tünket és vérünket (az ugyanis a jo b b á g y élete és vére volt) de za b o t nem, mert ez már az úri gránárium ból ment voln a esetleg.
II. József is segíteni akart a paraszton s evégböl nem akarta m agát m egkoronáztatni, neh ogy kén ytelen le gy e n letenni az esküt az alkotm ányra, v a g y is a kiváltságok m egoltalm azására. Nem akarta le tenni az esküt mert m egakarta oltalm azni a parasztot a kiváltságok á tk a alól. D e ez a tiszta fejű s tiszta szándékú em ber épp úgy m eg
tört az urak árm ánykodásán, mint annakidején Corvin M átyás.
A m agyar történetírók úgy szeretik feltüntetni a d olgot, mintha a nem esség azért lázadozott volna, mert a császár ném etesiteni akart.
Nem. A császár jo g o sn a k ismerte el, h o gy e g y nép a nyilvános élet
b e n is a m aga n yelvével éljen. A császár avval okolta m eg némete- sitő rendeletét, h o g y a nemzet a m aga n yelve h elyett e g y kihalt
ide-gén nyelvet k e g y e lt s használt, sokkal célirán yosabb hát, h a e g y é ló Id e gen nyelvre k a p a tjá k , mint e g y holtra. H alála után az 1790-91-ki országgyűlésen a rendek e g y része a m agyar n yelv törvén yesitését követeli, a király ebbe b ele is egyezett, de a rendek n a g y tö b b sége a m agyar nyelv ellenében a latin védelm ére kelt. D e ugyanakkor, mi
kor a ném et n yelvi rendelet miatt lázongott és hire ment, h o g y a.
szekulaizált egyh ázi ja v a k a t József olcsó áron áruba b ocsátja, az egész nem esség ott tolon gott előszobájában alázatosan hajb ókolva, h o g y lehetőleg n a g y falato t nyelhessen az olcsó zsákm ányból.23) N éhány év múlva, mikor a császárné e g y fogad ás alkalm ával m egcsókolta g ró f T elek y Lászlónét, valam ennyi úri dám a a grófnőhöz rohant, h o g y azon m elegében ajk aival érinthesse azt a szent helyet, aho va a fe jedelm i csók tapadt...
S a já tsá go s, h o g y a m agyar urak ezt az állam osdit 300 éven á t olyan ügyesen játszották, h o g y a világ nem is sejtette, h o g y a m a
g y a r állam igazában nem létezik, csak e g y parazita gyom orállat m ód
jára s z í v életerőt m agába. E gy franciát illeti m eg az a kitüntető el
ismerés, h o g y ezt m eglátta és először tette szóvá.
Lezay-M arnesia Adrién az a francia, akit N apóleon első kon
zul korában M agyarországra küldött ama bizalm as m egh agyással, h o gy tu d ja ki, lehetne-é a m agyar nem zetet fellázítani a H absburgok ellen és m egnyerni a forradalom nak. Ennek a jelentése az Archives- N ationalesban az állam titkárság iratai között fekszik Ez a jelentés, a múlt század végén két m agyar történetiró kezében is volt, de ezek ó va k o d ta k em lítést tenni felőle. E jelentésből csak a következő afo- risztikus h elyeket idézzük, annak m egjegyzésével, h o g y soha előtte- és utána is sok id eig emberi szem ilyen m élyen be nem hatolt e h a mis történelem odvaiba. V elős, szellem es form ulái p ed ig egyen esen m esteriek:
„V alam en n yi ország között, melyek az ausztriai ház uralm a alatt állnak, M agyarország a legjelen tősebb és a — legelh an yago ltab b ."
„ A föld g a zd a g , az ország szegén y".
„N em essége egykor katonai, később politikai testület, valam ig' M agyarország önálló országnak tekinthette m agát, a legn agyo bb h a
talom az állam ban, ma azonban, amikor az ország egyszerű hübére Ausztriának, jelen tőség hiján való úgy békében, mint háborúban".
„E k ko ra területen nyolc millió birtokos kevés volna, nyolc m illió szo lg a sok“ .
„ A parasztság öt különféle nyelven beszélő nemzethez tartozik.
Nincsenek gondolataik, alig vannak igényeik. A rendkívüli rossz bá
násm óddal lázadásba lehet őket kergetni, de h a m eg is m ozdulnának, ez inkább az ausztriai ház érdekében történnék, mert az véd i őket elnyom óik ellen “ .
i „ A nem esség ellene fordulna minden forradalom nak, melynek, célja a kiváltságok eltörlése lenne11.
„E rd é ly uniója igen veszedelm esekké tette a lázadásokat a zen- dülőkre, az erdélyi fejedelem m ajd m indég ellen sége volt a m ag y ar királynak, m ajd minden nagyobb m ágnásnak birtoka volt a fe je d e lem ségben is, a zavargások idején hát onnan tám ogatásra szám íthat
tak, ha ped ig rosszul állt a dolog, ott m enedéket találtak. Amigp T örökország félelm etes ellen fele volt Ausztriának, a két hatalom közt fekvő M agyarország m egengedhette m agának a lázadásokat, biztosan szám íthatván háta m ögött tám ogatásra. Ez a h elyzet sokkal fontosabb- szerepet játszott jo g a i m egőrzésében, mint az egész alkotm ány11.
tak, ha ped ig rosszul állt a dolog, ott m enedéket találtak. Amigp T örökország félelm etes ellen fele volt Ausztriának, a két hatalom közt fekvő M agyarország m egengedhette m agának a lázadásokat, biztosan szám íthatván háta m ögött tám ogatásra. Ez a h elyzet sokkal fontosabb- szerepet játszott jo g a i m egőrzésében, mint az egész alkotm ány11.