mód-1-22 Dr. Cavallier József: A Magyar Természettudományi Akadémia
szerével t á r t a fel tanítványainak a lét titkait és rejtelmeinek ér-telmét. É s hiába gyönyörkö-dünk a dialógusok szépségében és tanításainak emelkedettségé-ben, Platón maga mondja el
ne-künk hetedik levelében, hogy filozófiáját nem lehet csak a műveiből megérteni: csakis az élő szóval való tanítás* a vele együtt végzett munka, vagyis a kutatás egyengeti az utat gondolatai megértéséhez. És leg-nagyobb tanítványa, a meta-fizikának és a természettudomá-nyoknak atyja, egyaránt él megfigyeléssel és a tapasztalat-tal a szellem és a természet világának tanulmányozásakor.
Aristoteles m á r jól el is hatá-rolja egymástól a lassanként el-különült tudományszakokat és valóban nem r a j t a múlott, hogy a fizika még sokáig bölcseleti diszciplína maradt.
A tudomány története a bi-zonyság reá, hogy új, tudomá-nyos igazságok megismerése rendszerint nem a tudomány szokványos üzemeiben történt.
A rendi iskolák, a.tudományos egyesülések,- az egyetemek - álta-lában ismereteket közvetítettek.
A szellemtudományi és a ter-mészettudományi felfedezések szinte szabályszerűen az el-vonultság és gyötrődés*- nem ritkán a nélkülözés és szenve-dés gyümölcsei. Régebben egy-egy bőkezű pártfogó támogatta ezt vagy azt a tudóst. Ujabban
alapítványok segítik kisebb-na-gyobb mértékben a szellem-vagy a természettudományi ku-t a ku-t á s ku-t Ilyen például a Fondaku-tion Thiers vagy a Rockefeller- és Carnegie-alapítvány. A kísér-letező természettudomány ered-ményei a mult század dereka óta az egyetemeket is a r r a késztetik, hogy laboratóriumot rendezzenek be egy-egy tanszék mellé. Sőt, itt is, ott is az állam még a r r a is rászánta magát, hogy kutatóintézeteket alapít vagy támogat ilyenfajta magán-kezdeményezést. Az első világ-háború után a kontinensen a Kaiser Wilhelm-Institut intéze-tei vittek jelentős szerepet.
Hogy, hogy nem, de ezekkel az intézményekkel a régi vágású tudományos akadémiák úgy-szólván alig tudtak lépést tar-tani. A tudomány öncél! —-hangzatos jelszava mögé bás-tyázódva alig vették észre, hogy a tudomány, elsősorban éppen a természettudomány és a gya-korlati élet szerves kapcsolat-ban vannak egymással. É s így esett meg, hogy az akadémiák múltja és jelene közt általában véve mélységes szakadék tátong.
Pedig ez a mult szép és érde-mes, ösztönzött és világított.
Csakhogy, úgy látszik, minden-nek szerte e világon története van, azaz kezdete s vége. A vég pedig csak megújhodással toló-dik ki.
Történetesen éppen
három-1-22 Dr. Cavallier József: A Magyar Természettudományi Akadémia
száz esztendeje, hogy Róbert Boyle s néhány társa össze szoktak volt ülni részint Lon-donban, részint pedig Oxford-ben az „ ú j filozófia", vagy másként a „kísérleti filozófia"
kérdéseinek megvitatására. A tudósoknak, ez a testülete, a
„láthatatlan kollégium" (invi-sible college) Francis Bacon eszméit igyekezett megvalósí-tani, úgy, amint azok a Nóvum Orgánum lapjain olvashatók.
Vagyis természettudósok voltak, a kísérleti tudomány művelői s jónéhányuk nevét megőrzi a tudomány története. Boyle a lég-nyomás, a légszivattyú s a hang terjedési sebességének tanul-mányozásával végzett számot-tevő munkát és a Boyle-Mariotte-törvény felfedezésével minden-korra megörökítette emlékeze-t é emlékeze-t Ez a láemlékeze-thaemlékeze-taemlékeze-tlan kollégium 1660-ban forma szerint is meg-alakult s Royal Society of Lon-don for Improving Natural Knowledge néven voltakép-pen ma is az angol tudomá-nyos akadémia. Az 1902-ben véglegesen megalapított Bri-tish Akademy ugyanis csak a történeti, bölcseleti s nyelvé-szeti tudományok ápolásával foglalkozik. A Royal Society híres-neves múltjában tán a legkiemelkedőbb mozzanat, hogy
1687-ben kiadott egy munkát és ez közel három évszázadon által utat és irányt mutatott.
Szerény címe: Philosophiae
na-turalis principia mathematica.
Auctore Is. Newton. É s belső lapján még egy érdekesség húzódik meg:- Imprimatur S-Pepys, Reg. Soc. Praeses. Julii 5, 1686. Vagyis abban az idő-ben a királyi társaság elnöke a naplóírók nagymestere volt. S hogyha feljegyzései nem is ve-tekednek Newton lángelméjének termésével, mégis becses és olykor' mulatságos forrásai a XVII. századbeli Anglia társa-dalmi és tudományos életének.
É s a Royal Society életének háromszázadik esztendejében alapította meg Szent-Györgyi Albert a Magyar Természet-tudományi Akadémiát. Csak-hogy a tudósoknak ez az össze-fogása merőben különbözik a többi akadémiának szervezeté-től. Röviden szólva, megszervezi a természettudományt és lehe-tővé kívánja tenni, hogy a tudós művelhesse is a tudo-mányt. Ebben a vonásában em-lékeztet Nagy Péter akadémiá-j á r a s a modern orosz tudómá-nyos akadémiára.
Platón akadémiája óta se szeri, se száma nincs a tudo-mányos, irodalmi s művészi egyesüléseknek. Es a legtöbb akadémiának nevezte magát, nem egyszer csúfot űzvén ezzel a fogalommal. A XVI. század-ban például olasz földön Tira-boschi szerint össze-vissza 171 irodalmi akadémia működött.
Az aprólékos Jarkius viszont
1-22 Dr. Cavallier József: A Magyar Természettudományi Akadémia
azt állítja, hogy számuk a hét-száz körül járt. A legnevesebb volt köztük az Accademia della
Crusca s a beléje olvadt Acca-demia Florentina. Nagy szó-tára még manapság is kincses-bányája a toszkánai nyelvjárás-nak. Franciaországban a tudo-mányt a nagymultú Académie frangaise képviseli. Alapítói sorában ott van Descartes,
Gassendi s a két Pascal is.
Napjainkban az öt akadémia, az Academie frangaise, az Aca-démie des Inscriptions et Bel-les-Lettres, az Académie des Sciences, az Académie des Beaux-Arts-és az Académie des Sciences Morales et Politiques, együttesen az Institut de Francé.
Az orvosoknak külön akadé-miájuk van. Németországban a Societas Regia Scientarum volt az Akademie der Wissenschaf--ten zu Berlin ősé s mintája.
Leibnitz dolgozta ki tervét és ő is volt az első elnöke. S ugyan-csak Leibnitz és Wolff volt az, akit Nagy Péter cár megkért, adjon tanátesot, miként szer-vezze meg a szentpétervári tudományos _ _ _ akadémiát . (Im-peratorskaya Akademiya naüic).
Jóvá is hagyta m á r 1724-ben alapszabályait, de hirtelen ha-lála megakadályozta az aka-démia megszervezésében. 7. Ka-talin azonban a következő esz-tendőben Nagy Péter tervei szerint megszervezte az aka-démiát és t a g j a volt Wolff is
és a két Bemouilli. Ebben az akadémiában, a tagok a pro-fesszor címét és megfelelő javadalmat kaptak, hogy gond-talanul élhessenek a tudomány-nak. És ez éppen kétszázhúsz esztendővel ezelőtt t ö r t é n t . . .
Csábító, de lesújtó vállalko-zás megvizsgálni, hogy m i t fordítottak az egyes államok a tudomány exakt ágainak támo-gatására. A szellemtudományok még csak megvoltak valahogy.
Igaz, hogy nem volt szükség la-boratóriumra, műszerekre, meg-felelő segédszemélyzetre, vegy-szerekre, stb. A magyar költség-vetések és zárószámadások ta-nulmányozása pedig ebben a vonatkozásban egyenesen riasztó képet fest. És h a összehasonlít-juk a honvédelmi t á r c a beval-lott kiadásaival, nyugodt lélek-kel megállapíthatjuk, hogy
Kle-belsberg Kunó korát kivéve szinte semmit sem törődtek a természettudományokkal és v a j m keveset a szellemi tudo-mányokkal. Ilyen helyzet köze-pette szakadt reánk az elmúlt évek rémsége. H a igaz, hogy a tudomány hatalom, mint ahogy valóban igaz, akkor mű-veltségünk átlagos színvonalá-nak mérhetetlen lezüllése főoka az erkölcs ijesztő hanyatlásá-nak és természetes következ-ménye, a humanumnak lábbal való taposása nem is m a r a d t el.
A tudomány világában Szent-Györgyi Albertet régóta hírnév
1-22 Dr. Cavallier József: A Magyar Természettudományi Akadémia és dicsőség övezte. Amidőn meg-.
kapta az 1937. évi fiziológiai s orvostudományi A/o&eí-díjat a biológiai égésfolyamatokra vo-natkozó felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra s a fumarsav katalízisére, nevének fénye a nagyvilágba is át-szüremlett és a figyelem Ma-gyarország felé is fordult. Mert ne legyünk rpmantikusak, a gulyás és a cigányzene, no meg a barackpálinka mégsem kul-t ú r é r kul-t é k . . . ! És moskul-t, a rekul-tkul-te- rette-netes erkölcsi s anyagi felfor-dulásunk után, amelynek so-rán szinte kizártuk önmagun-kat a kultúrnépek sorából, csakis kulturális, tehát szellemi s tudományos felemelkedésünk-kel tudjuk létünk jogosultságát a világ ítélőszéke előtt igazolni.
Ilyen körülmények között kel-lett Szent-Györgyi Albertnek határoznia, amidőn néhány tu-dós Bay Zoltán vezetésével a r r a kérte meg őt, állítsa talpra itt-hon a természettudományt és mentse meg a tudósokat. Mél-tóztassanak ugyanis tudomásul venni hogy valóban ez a pro-bléma ! É n láttam rombadőlt la-boratóriumokat, ahol azelőtt európai viszonylatban is fi-gyelemre méltatott munka folyt.
Láttam kormos falakat, tudom, mi mindent nem hurcoltak el külfödre s ami megmaradt, abból sok mindennek lába kelt. É s ismerem a tudomány hőseinek anyagi viszonyait... !
Ugyanakkor tudom azt is, hogy például a Szovjet-Unió 1934-ben a nemzeti jövedelemnek leg-alább is egy százalékát, ezer-millió rubelt fordított az exakt tudomány ágainak támogatá-sára. És ismerem az orosz tu-dományos akadémia tíz pontját a harmadik ötéves terv kereté-ben. Vagyis azokat az irány-elveket, amelyeket a tudomá-nyos kutatásnak a gazdasági és kulturális fellendülés elő-mozdítása érdekében követnie kell.
Szent-Györgyi Albert minden nehézség ellenére is vállalta, hogy megmenti a végső pusz-tulástól hazánkban a természet-tudományi kutató munkát. É s erre legalkalmasabbnak a
termé-szettudományi akadémia mu-tatkozott, ezt egyetem nem t u d j a megszervezni. Először ki kellett válogatnia azt a negy-ven tudóst, akinek munkájára feltétlenül szükség van. Azután meg kellett állapítania, hogy munkásságuknak milyen
keret-ben kell okvetlenül folyta-tódnia. Majd számba kellett vennie azokat a tudományos kérdéseket, amelyek az ország újjáépítését szolgálják, hisz a tudomány útmutatása hiányá-ban az e f f a j t a munka csak rendszertelen és költséges kap-kodás. É s hogy mindezt meg is lehessen valósítani, gondos-kodni kellett az anyagi feltéte-lekről. Itt jött Szent-Györgyi
1-22 Dr. Cavallier József: A Magyar Természettudományi Akadémia Albert segítségére Ráth István
dr., aki gyakorlati érzékével és tudásával a gazdasági ügyek vitelét vállalta magára a tudo-m á n y és az ország talpraállí-tása érdekében,
ségei megnyílnak előttünk.
A Magyar Természettudomá-nyi Akadémia tehát egyrészt biz-tosítja a tudós munkáját, más-részt tanácsadó s irányító fórum a természettudomány eredmé-nyeinek céltudatos és gazdaságos felhasználására Ezért elsőbben is segítségére van a tudósnak mű-szerrel, vegymű-szerrel, segítő sze-mélyzettel, könyvvel, folyóirat-tal, intézetének és műhelyének rendbehozásával és ezer
ágas-bogas ügyének lebonyolításával.
Azután rendelkezésére áll az ille-tékes köröknek, tehát az állam-nak, az iparállam-nak, stb. a tudomá-nyos eredmények szakszerű köz-vetítésével. Va^vis szervez és segít, utat mutat és irányít Nehéz és súlyos felelősséggel járó feladat, ám nélküle nincs meg-újhodás, sem gazdasági talpra-áüás. Fájdalom, hazánkban még nem közkincs a megismert tudo-mányos igazságok rendezett hal-maza, a tudomány és a tudós
még nem foglalja el sokrétű éle-tünk irányításában a neki járó helyet. Es legyünk csak őszinték, ezt a tényt híven is tükrözi a kapkodó, a műkedvelésben ver-senyt futó életünk...
Az Akadémia e munkássága mellett természetesen kellő gon-dot vet arra, hogy a magyar ku-tatók munkáját a külföld is meg-ismerje. A tudomány közismer-ten a folyóiratokban éL Ezért öt
nemzetközi folyóiratot indít meg már a közel jövőben. E folyóira-tokban; a matematikai, fizikai, kémia, fiziológiai s biológai ak-tákban csak eredeti s önálló ku-tatás eredményei fognak angolul, franciául s esetleg németül meg-jelenni. A tudományos világ ezekből az aktákból fest majd ké-pet a magyar természettudósok tevékenységéről.
A Magyar Természettudományi Akadémia szeptember 6-án tar-totta ünnepi alakuló közgyűlését.
A negyven tag szaktudományok szerint a következő:
Matematikus: Borbély Samu, Egerváry Jenő, Fejér Lipót, Ke-rékjártó Béla, Riesz Frigyes.
Fizikus: Bay Zoltán, Békésy György, Gombás Pál.
Csillagász: Detre László.
Műszaki: Jendrassik György, Kotsis Iván, Tárczy Hornoch Antal, Papp Simon.
Vegyész: Bruckner Győző, Bu-zágh Aladár, Csűrös Zoltán, Er-dei-Gruz Tibor, Gróh Gyula, Isse-kutz Béla, Laki Kálmán, Náray Szabó István, Schulek Elemér, Straub Brúnó, Varga József, Zemplén Géza.
. Biológus: Beznák Aladár, Ernst Jenő, Ivanovics György, Jancsó Miklós, Jávorka Sán-dor, Manninger Rezső, Mans-feld Géza, Miskolczy Dezső, Rusz-nyák István, Sántha Kálmán, Szent-Györgyi Albert, Tóth László, Törő Imre, Wolsky Sán-dor.
Külföldi tagok: Hevesy György, Holényi Mihály, Kármán Tódor,
1-22 Dr. Cavallier József: A Magyar Természettudományi Akadémia Koller Pius, Neumann János,
Riesz Marcél, Tomcsik József, Verzár Frigyes, Wigner Jenő, Zechmeister László.
A tagok javarészt egyetemi ta-nárok.
Az akadémia tisztikara:
Elnök: Szent-Györgyi Albert, alelnök: Bay Zoltán, gazdasági igazgató: Ráth István, főtitkár:
Gombás Pál, titkár: Cavallier József, Az elnöki tanács tagjai:
a tisztikar, valamint Békésy György, Csűrös Zoltán, Egerváry Jenő, Mansfeld Géza és Wolsky Sándor.
Az első ülésen a tagok meg-vitatták munkatervüket és a folyóiratok megjelenésének mód-jait. Majd Ivanovics és Csűrös vezetésével megalakult a magyar penicillin bizottság. E jelentős eseményről egyébként a napi-sajtó részletesen beszámolt.
Amerikában is megindult a fából való alkoholgyártás
Á
FA jelentékeny részben, átlag mintegy 55 százalékban, cellu-lózéból van. Ennek az anyagnak kémiai összetétele igen ha-sonló a keményítőéhez, mind a kettő szőlőcukormolekulákból van fel-építve. Az a nagy különbség, ami az igen állandó, nehezen felbont-ható és előnyös mechanikai sajátságokkal rendelkező cellulózé, valamint a kémiailag könnyen szétbontható és mechanikai ellenállóképes -séget nem tanúsító keményítő között fennáll, szerkezetben különb-ségekre vezethető vissza. A keményítő savak hatására könnyen el-bomlik szőlőcukorra, amely vagy mint ilyen kerül fogyasztásra, (krumplicukor), vagy pedig erjesztés útján alkohollá dolgozzák fel.Bár a cellulózé sokkal ellenállóbb a keményítőnél, magas hőmérsék-leten és nagy nyomás alatt savakkal ez is elbontható szőlőcukorrá.
A nyersanyagokban szegény Németország már évekkel ezelőtt rájött, hogy ilymódon értéktelen fahulladékot (fűrészport, faforgácsot) értékes anyaggá lehet feldolgozni. A „facukor" kiváló takarmány, sőt kellő tisztítás után értékes emberi tápszer is, vagy az alkoholgyár-tásnak a keményítő-cukorral egyenrangú nyersanyaga.
A háború az olyan gazdag országokat, mint Amerika is megtaní-tott a nyersanyagokkal váló takarékos gazdálkodásra és a hulla-dékok minél tökéletesebb értékesítésére. Most nyáron készült él Springfield (Oreg) városában Amerika első olyan szeszgyára, mely-nek fűrészpor és faforgács a nyersanyaga. Ez egyúttal a világ egyik legnagyobb ilynemű szeszgyára, napi termelése 500—600 hektoliter.
Bár ez a gyár a háborús gazdálkodásnak köszöni létrejöttét, kétség-kívül békében is megállja majd a helyét, mert nyersanyaga csaknem értéktelen hulladék lévén, versenyre tud kelni az értékesebb mező-gazdasági termékekből kiinduló szeszgyárakkal, noha műszaki beren-dezése drágább ezeknél.