125 Tóth Géza: Az időjárás mint hadititoTi dolgot, amelyeket annak idején egy hasonló tárgyú előadásom-ban nem érintettem.
Ismeretes, hogy az időjárá-si körülmények figyelembevé-tele a magasabb hadvezetésnél milyen döntő fontosságú. Egy-egy hadjárat előkészítése, az időpont kitűzése, illetve esetle-ges momentán megválasztása, vagy elhalasztása csak az idő-járási körülmények kellő mér-legelése mellett történhetik megfelelően. A lezajlott háború több példát nyújtott erre.
Mindjárt a kezdet kezdetén, a lengyel hadjárat megindítása azért volt olyan sürgős,, mert az időjárási szakértők néhány napos szép, száraz időt helyez-tek kilásába, ami biztosította a a tankok és a repülőerők nagy-méretű és sikeres bevetését.
Igen valószínű, hogy ez a kö-rülmény, tehát az időjárási szakértők véleménye, döntő súllyal esett latba azokban az órákban, amikor az angol
ha-lasztó indítvány elfogadása, vagy visszautasítása felett kel-lett határozni. Annál is inkább valószínű ez, mert a német had-vezetőség már jóval a háború előtt hathatósan felkarolta s teljesen katonai ellenőrzés alá helyezte azt a német kutatóin-tézetet, mely a hosszabb lejá-ratú időelőrejelzés kérdésével foglalkozott. Ezt a látszólag ke-vés katonai vonatkozással bíró, a repüléssel közvetlenül
össze-függésben nem álló intézményt olyan szigorú titokként kezel-ték, hogy az intézet tudomá-nyos szakembereinek a külföl-di szakemberekkel való érint-kezését is teljesen megakadá-lyozták, ugyanakkor, amikor egyébként nemzetközi kon-gresszusra Berlinbe gyűjtötték össze az egész világ meteoroló-gusait. E sorok írója például hiába kísérelte meg 1939 nya-rán, hogy az intézet vezetőjét, aki régebbi ismerőse volt, inté-zetében felkeresse: bár otthon volt, letagadtatta magát.
Hasonló szerepe még többször volt a háború folyamán az idő-járási szolgálatnak, így a jugo-szláv hadjárat megindításánál, az afrikai expedíció előkészíté-sénél is. Kérdezhetnénk vi-szont, hogy miért nem tudta ez a szervezet megakadályozni az oroszországi téli háború kudar-cát. Hiszen maga Hitler a rend-kívül kemény telet tette fele-lőssé az elszenvedett vesztesé-gekért. Ebben az irányban ma még nem mondhatjuk ki az utolsó szót, mert még nem is-meretesek a német nagyvezér-kar aktái s a háborús cselek-mények irányító rúgok Annyi azonban bizonyos, hogy itt is valószínűleg a bűnbakkeresés
tipikus esetével állunk szem-ben. Az időjárás fontos, sőt sokszor alapvető jelentőségű té-nyező ugyan a hadjáratok sor-sának eldöntésénél, egymagában
126 Tóth Géza: Az időjárás mint hadititoTi azonban nem tehető felelőssé
mindenért. Valószínűleg itt is az történt, hogy a német idő-járási szakértők figyelmeztették ugyan á hadvezetőséget a téli háború veszélyeire,, azonban a tanácsokat nem vették figye-lembe, mert egyéb meggondo-lások nagyobb súllyal estek a mérleg serpenyőjébe. Bizonyá-ra úgy gondolták el a dolgot, hogy a nagyobb hadiesemények még a tél beállta előtt lebonyo-lódnak s a télen át az addig megvert, összetört, megbénított orosz hadsereg nem sok vizet fog zavarni, míg aztán a ta-vasszal megújuló támadás az Uraiig viszi előre a diadalmas seregeket. Amivel nem számol-tak, az az orosz hadsereg nagy-szerű ellenállása és a partizán-háború minden várakozást fe-lülmúló ütőereje volt A hideg tél hozzájárult ugyan az orosz sikerhez, de semmiesetre sem mint döntő tényező. A hideg súlyos kihatása a német had-sereg küzdőképességére nem annak köszönhető, mintha az időjárási szakértők nem mérle-gelték volna kellőleg a. téli .há-ború fenyegető megpróbáltatá-sait, hanem annak, hogy a né-met hadsereg nem volt felké-szülve téli háborúra, mert an-nak lehetőségét kizárták a meg-gondolásokból. Hogy ezt a sú-lyos hibát élkendőzzék, az idő-járást állították oda bűnbakul.
Az igaz, hogy az 1941—42-es
tél p á r j á t ritkítóan szigorú volt, azonban egy átlagos orosz tél sem sokat változtatott volna a téli háború esélyein.
A magasabb hadvezetés irá-nyító tevékenységén kívül fon-tos szerep jut az időjárásnak a hadműveletek kivitelezésénél.
Mindenki ismeri és méltányolja az időjárásnak a repülésre való hatását, úgyhogy erről itt nem is kell bővebben beszélni. De ez m á r egymagában is elegendő lenne arra, hogy érthetővé te-gye az időjárás hadititokként Való kezeléséit. Ezen la helyen inkább elmondok néhány m á s tárgykörből eredő példát arra, hogy az időjárási körülmények figyelembevétele, vagy mellő-zése milyen döntő hatással le-het egyes hadműveletek sike-rére vagy kudarcára
Mindenki emlékszik a mult világháború utolsó hónapjaiban a Piave mellett folyó súlyos tá-madó küzdelmekre, melyek hadseregünkre rettenetes vér-vesztességgel és kevés eredmény-nyel jártak. Ott elkövették azt a hibát, hogy az időjárási kö-rülmények kedvezőtlenségét hem vettek tekintetbe. A tá-madás kitűzött időpontja előtt óriási esőzések voltak az Al-pokban és a folyókat annyira megduzzasztották, hogy az át-kelés szinte lehetetlenné vált.
Nem tudni, megkérdezték-e egy-általában az időjárási szakértő-ket, annyi azonban tény, hogy
127 Tóth Géza: Az időjárás mint hadititoTi megindult a támadás s közben megjött az árhullám, mely a m á r megindított átkelést félbe-szakította, a hidakat elsodorta és a helyzetet tarthatatlanná tette.
Találunk azonban példát az ellenkező esetre is bőven a mos-tani háború folyamán. Igen jellegzetes ilyen eset volt pél-dául Genova emlékezetes bom-bázása az angol flotta által, melynek sikerét tisztán az an-gol hadsereg meteorológiai szolgálatának ügyessége bizto-sította. Az előre kitervelt vál-lalkozás számára olyan időpon-tot válaszidőpon-tottak ki, amikor a Földközi-tenger nyugati meden-céjét nagykiterjedésű, hatal-mas ködréteg ülte meg. Ez meg-iakadályozta a német és olasz felderítő repülőgépek felszállá-sát, úgyhogy a Gibraltárból [kifutó angol flotta észrevétle-nül eljuthatott Genova közvet-len közelébe, ahol viszont nem volt köd. A bombázás gyors végrehajtása után a hajók a köd védelme alatt ismét eltá-voztak és sértetlenül elérték hazai kikötőjüket. A szakembe-rek sikere annál nagyobb és feltűnőbb volt, mert ezeken a vizeken az ilyen tartós köd meglehetősen ritka jelenség.
Igen fontos szerepe volt az időjárási szolgálatnak a hajó-karavánok útjának biztosítása körül is. Különösen az Ameri-kából Murmanszkba folyó
szál-l
lítások sorsa függött a meteo-rológus ügyességétől. Ezek a karavánok a sarkkör közelében olyan útvonalat jártak,, ahol igen sok a köd, mely a légitá-madásokat megakadályozta és egyúttal a tengeralattjárók te-vékenységét is korlátozta, egy részt a saját tájékozódási lehe-tőségek, de főként a légi felde-rítés és irányítás működésének megbénításával. Az alacsony felhőzetükkel és ködrétegükkel védelmet nyújtó helyek ezeken a. vidékeken sem állandó elhe-lyezkedésűek, hanem az úgyne-vezett időjárási frontokkal vo-nulnak együtt. Egyes évsza-kokban az ilyen frontok eléggé állandó „útvonalakat" követnek az amerikai szárazföld felől Ázsia felé vivő ú t j u k b a n : az
időjárási térképek alapján ezek az útvonalak jól megfigyelhe^
tők. Az amerikai hajókaravá-nok tehát ilyen „ f r o n t " felhő-takarójának védelme alá he-lyezkedtek s igyekeztek a -me-teorológiai szolgálat utasításai szerint ezekkel együtt mozogni.
Ez természetesen nem mindig sikerült teljesen, m á r csak azért sem, mert nem mindén ilyen „felhőrendszer" teszi meg az egész utat végig Kanadától Murmanszkig. Gyakran meg-esik, hogy közben az egész rendszer feloszlik,] a betakarás megszűnik s a karaván derült ég alá kerül. E r r e vadászott az ellenség felderítő
repülőgépei-128 Tóth Géza: Az időjárás mint hadititoTi vei: ha egyszer a karavánt
fel-fedezték, jött a támadás.
A valahol Norvégiában vagy Észak-Finnországban állomá-sozó német támadó légiflotta ugrásra készen állott és várt
az ilyen alkalomra. Meteoroló-gusának felelőssége óriási volt.
Könnyen megeshetett ott a ma-gas északon, hogy az útba indí-tott támadó légiflotta alatt és körül ismét bezárult a köd- és felhőtenger s a visszatérés le-hetősége is megszűnhetett a ki-indulási repülőtér beködösödé-se folytán. Minthogy pedig az ottani nehéz terepviszonyok nem igen adtak módot úgyne-vezett kitérő repülőterek el-helyezésére, a meteorológus hi-b á j a a gépeket és legénységet súlyos életveszélybe sodorhatta és eleve meghiúsította a vállal-kozás sikerét.
Egy-egy ilyen hajókaravá-nért tehát a két szembenálló fél meteorológusa valóságos
pár-b a j t vívott Nem csoda tehát, h a mindkét részről a legkivá-lóbb szakembereket, az elkép-zelhető legnagyobb apparátust mozgósították. .Egy. időben pél:
dául német részről Weickmann professzor, a lipcsei Geofizikai Intézet világhírű vezetője, a Nemzetközi Légkörkutató Bi-zottság háború előtti elnöke maga állott a szóbanforgó légi-flotta meteorológiai különszol-gálata élére, míg ugyanakkor Amerikában a svéd származású
Carl Gustav Rossby, a massa-chusettsi műegyetem ugyan-csak világhírű t a n á r a irányí-totta a munkát. Természetes, ha mindkét fél igyekezett min-dent megtenni annak érdeké-ben, hogy ezekről a területek-ről állandó időjárási híranyag beérkezését biztosíthassa. Ezzel a törekvéssel magyarázhatók azok az expedíciók, melyeket a hadviselő felek az északi ten-gerek szigeteire, a Spitzber-gákra,, Medve-szigetre és egyéb pontokra irányítottak s ame-lyek az ellenfél időjárási állo-másait igyekeztek onnan ki-emelni. Számos helyen került sor teljesen automatikusan, ember nélkül működő meg-figyelő- és rádióállomások el-helyezésére is.
A példákat még szaporíthat-nám, ez azonban itt nem lehet célom. Ehelyett inkább a meteo-rológiának egy másik irányú szerepére akarok kitérni, mely ugyan nem tisztán háborús vo-natkozású, de ilyen szempontból is figyelmet érdemel. A hábo-rúra való felkészülésnek, de a békés együttműködés megszer-vezésének is fontos előfeltétele egymás megismerése. Tudjuk, hogy ebben az irányban milyen súlyos mulasztások történtek és különösen a Szovjetunió kul-turális és gazdasági fejlődésé-vel kapcsolatban mennyi téves nézet, milyen téves megítélés látott napvilágot és volt
ural-129 Tóth Géza: Az időjárás mint hadititoTi kodó. A meteorológusok azon-ban kivételt jelentettek ebből a szempontból, sajnos, anélkül, hogy szavunkat hallatni le-hetett volna. Az időjárási szol-gálat terén oly erős és általános
a nemzetközi együttműködés, hogy ez a legjobb alkalmat n y ú j t j a az egyes államok szer-vezettségének, • tudományos és gazdasági előrehaladottságának megítélésére. Oroszország a Nemzetközi Meteorológiai Or-ganizáció (Organisaiton Météo-rologique Internationale) mun-kájában szívvel-lélekkel és ugyanolyan felkészültséggel vett
részt, mint a nyugati államok -vagy Németország. Az orosz állomások százairól jövő idő-járási sürgönyök époly
szabá-lyossággal, naponta többször befutottak rádió útján a kül-föld meteorológiai intézeteibe, mint a többi kultúrállaméi, napról-napra tanúbizonyságát
szolgáltatva annak a hatalmas szervezettségnek, annak a ma-gas tudományos fejlettségnek, mely ebben a hatalmas biro-dalomban uralkodik.
Éppen ezért mi, meteorológu-sok mosolyogtunk azokon a naiv vagy propagándaízű
véle-ményeken, melyeket az orosz felkészültséggel szemben hallot-tunk, Sajnos, véleményt nyil-vánítani" csak baráti körben le-hetett. Most már elmondhatok egy érdekes esetet, mely külö-nösen jól mutatja a helyzet
Tudomány, 9
fonákságát. A finn háború el-húzódása idején rengeteg jám-bor találgatás folyt arról, hogy az oroszok miért nem tudják a finnek ellenállását legyűrni.
A legérdekesebb és talán leg-naivabb elképzelés az volt, hogy az oroszok nem voltak fel-készülve a finn tél viszontag-ságaira és azért nem boldogul-nak a finnekkel, akik viszont jól ismerték saját országuk ég-hajlatának sajátosságait. Hogy ez az elgondolás mennyire lehe-tetlen volt, azt csak a meteoro-lógus szakemberek érezték át eléggé, de azt hiszem, hogy a fentiek alapján a nagyközönség is belátta volna — ha mindent akkor is elmondhattunk volna.
Sajnos azonban, akkor nem le-hetett ilyeneket elmondani, pe-dig jó alkalmam lett volna reá.
Akkortájban ugyanis „Időjárás és hadviselés" címmel előadást tartottam a Természettudományi Társulat népszerű estjei so -rában, bevallhatom, hogy mér-sékelt érdeklődés melletti, Ott legalább annyit fel akartam említeni a dolgokkal kapcsolat-ban, hogy a finn háború elhú-zódása nem az időjárási körül-ményekkel áll összefüggésben, hanem egészen más, általános politikai és hadvezetési ténye-zők függvénye. Á katonai cen-zúra, melynek előadásom szöve-gét tárgyánál fogva előre be-mutattam, nem „tanácsolta"
azt, hogy erre a kérdésre
bár-130
miféle célzást tegyek. Maga a cenzor teljes mértékben belátta okfejtésem helyességét, de azt mondta, hogy a kérdés boly-gatása számunkra nem kívá-natos. Egyébként akkor még Oroszországgal a legnagyobb barátságban voltunk.
Távol áll tőlem azt mondani, hogy ha információink kellően érvényesültek volna, változtat-hattak volna az események menetén. Hiszen elég sokan
Tóth Géza: Az időjárás mint hadititoTi voltak ' nagysúlyú politikusok és katonák is, akik tiszta kép-pel rendelkeztek az oroszországi viszonyok felől és ők sem tud-tak semmire sem menni. Min-denesetre jó példa ez arra, hogy a tudományos érintke-zés, közte a meteorológia terén lévő egészen példátlanul szoros együttműködés mennyire alkal-mas arra, hogy a népek meg-ismerjék egymást s közelebb kerüljenek egymáshoz.
A
PILLANGÓKAT általában igen rövidéletű,gyenge teremtmények-nek tartják, amelyek csupán egy-egy korlátolt területen röpködteremtmények-nek ide-oda ; a valóságban legalább 29 O-féleségük, köztük sokan a legelter-jedtebb fajtákból, hónapokon át élnek és a mérföldek ezreit járják be.Amikor az USA-ban elterjedt Monarch nevű pillangó ősszel, rengeteg tömegben dél felé száll, sokan közülük a tenger felé sodródnak, sőt némelyek, nyilván az uralkodó szél szárnyán, Angliát is elérik.
Egy másik ilyen kitartó repüő a kis sárga Terias Lisa, Észak-Ameriká-ból több, ízben elérte Bermudát, még pedig igen nagy számban, holott a megtett, út legkevesebb 600 mérföldet jelentett.
A - Painted Lady (Festett..Hölgy), nevű pillangót gyakran látni felhőszerű rajokban Észak-Afrika partjai mentén. A Földközi-tengeren, keresztül, Európát átrepülve, júniusban Angliába érkeznek; egyesek időnként az Északi Jeges-tengerig is elérnek. Kaliforniában 1924-ben megfigyeltek egy olyan rajt, amely legalább, is 40 mérföldnyi utal tett meg ; az út három napig tartott, óránként hat mérföld repülési sebesség melleit. A .megfigyelő becslése szerint a rajban mintegy 3000 millió pillangó lehetett.