1. kiküldötte Ferenc király nyalka verbunkját, kitétette piacára veres zászlóját.
Nosza ide, gavallérok, vígan mulassunk, teli borral az üvegek, vígan táncoljunk!
5 2. Amott sétál egy szép dáma nagy bátorsággal, Utána megy egy gavallér nagy álnoksággal:
„lassan sétálj, lassan ballagj, édes galambom, Hogy ezüst kard oldalamon meg ne csillámjon.
3. Az én kardom markolatja tiszta ezüstből,
10 Csillagokra ki van rakva, nem öntött rézből:
Hogyha reá süt a napfény, szépen tündöklik, melyet sok jó édesanyák sírva kesergik.
4. Felülök pej paripámra, elmasírozok, Utána a franciáknak, nem reterálok.
15 Hogyha nyer az én jó kardom sok franciákon, ekkor mondja jó királyom: »édes magyarom!«
5. Felülök pej paripámra, elmasírozok, Azzal egészséget mondok édesatyámnak.
tudom, sok bánatot szerzek édes rózsámnak,
20 de tudom, még többet hagyok szülő dajkámnak.
6. Bor, pecsenye – de jó volna most mellé ülni, de az atyám asztalától már meg kell válni.
Nem tehetek én már róla, ha így kell lenni, Az én kedves galambomtól búcsút kell venni.”
13 elmasérozok [hangzás]
15 én kardom [szótagszám]
II_A_1_Katonadalok_1.indd 126 2013. 11. 06. 9:19:10
65.
1. Oldalunkon fegyver Nézd, mely szépen hever,
sok ellenségünket ezzel Isten megver.
2. török, tatár, burkus,
5 ki most kevély és dús,
ez által lészen még utoljára koldus.
3. magyar ifiaknak szólok itt, nem másnak,
kik vagytok fiai hadakozó mársnak.
10 4. mi azért mindnyájan e szép társaságban
szolgáljunk a mársnak mi magyar hazánkban!
66.
I.
1. Az én csizmám szentpéteri, A sarkantyúm döbröcöni.
magam vagyok kunsági fi, Nem parancsol nékem senki.
5 2. sem a kunság, sem a Jászság, sem valami más uraság.
elvégezem minden dolgom, Nincs azután semmi gondom.
3. mind azt mondják: kicsiny vagyok,
10 de inaim elég nagyok,
már magam kardom köthetem, Paripámat megülhetem.
4. Nemes hazánknak törvénye és királyunknak reménye
15 engem katonának rendelt, Igaz magyar, aki felkelt.
128 5. Az hazáját védelmezni,
szabadságért fegyverkezni:
ez volt atyánk dicsősége,
20 magyar vitéz ékessége.
6. mi is ezeket kövessük, és a félelmet megvessük!
él a magyarok Istene, Boldog, aki bízik benne.
67.
I.
1. Az jászkun gavallérság Olyan, mint a szép virág és friss, zöld ág,
mindég kész katonaság,
5 Nagy vitéz egész Jászság, egész kunság.
ez világon nincs olyan nép, mint a jász és kun nép, termete szép, testében ép,
10 drága eleven kép.
2. kardot, kaszát forgatni Jászság, kunság aratni leghíresebb;
Gazdaságot folytatni,
15 Vigadni vagy mulatni legnemesebb.
ékes páva a lépése, Gyöngy a nevetése, Híres Isten teremtése,
20 Angyal a nézése.
II_A_1_Katonadalok_1.indd 128 2013. 11. 06. 9:19:10
3. Nemes Jászság nevére, Bár nézz vitézségére, Nagy gavallér, Bokréta süvegére,
25 Illik a kard testére, szép termete
erősebb a griffmadárnál és vitéz kádárnál, láttuk e szabad csatánál
30 ez belgrádi várnál.
4. A Jászkunság embere regementnek címere minden sorban, mert villámló fegyvere
35 Győzedelem mestere
A táborban.
semmi nemzet véle nem ér, Hadban tüzes vezér,
mert lakik benne magyar vér,
40 mástúl szívet nem kér.
5. A török lármájátúl és belgrádi basátúl Nem fél, megáll.
mennyköves bombájátúl,
45 ágyúknak morgásátúl
Nem is hátrál.
trombita harsogására Ugrik a lovára,
Bátran nyargal a prédára,
50 mennydörgős csatára.
6. A török kopasz fejét, Feje büdös velejét, Ontja vérét,
rontja termő mezeit,
55 Várainak erejit és vezérét,
öli, mint vad, a kölkeit, Viperás ölyveit,
tarsolyra hányja kincseit,
60 Aranyos öveit.
57 kőkeit [értelem]
130 7. Vitézlő nemes Jászság
Hát híres katonaság Országunkban, Igaz vérű magyarság,
65 szíviben van bátorság táborunkban,
Van vitézlő tudománya, Bár véres dolmánya, török vér azt nem is bánja,
70 Van basa-nadrágja.
68.
kálló alatt van egy cifra csárda, Abba’ táncol két huszárkatona.
Cseng-bong annak csörgős sarkantyúja, Jányok szíve majd meghasad arra.
69.
I.
1. áll a verbung, táncoljunk, nosza, kun legények!
tele csordoltig állnak borral az edények.
Pántlikát kalapunkra majd osztogatnak,
mentét, dolmányt és nadrágot hozzánk szabatnak.
5 2. Itt állnak a lovak is készen abrakolva,
melyek a magyar legényt hordozzák táncolva.
Ha sebesít sok francot az én jobb karom, Akkor mondja jó királyom: „édes magyarom!”
Ad 69.
1 tzántzoljunk [értelem]
II_A_1_Katonadalok_1.indd 130 2013. 11. 06. 9:19:10
IV.
1. áll a verbung, táncoljunk, nosza, kun legények!
tele csordultig állnak borral az edények.
Pántlikát kalapunkra majd osztogatnak,
mentét, dalmánt és nadrágot hozzánk szabatnak.
5 2. Itt állnak a lovak is készen abrakolva,
melyek a magyar legényt hordozzák táncolva.
Üljünk hát lóra, legény, üljünk paripára, Víg paripán vígan menjünk a faranciára!
3. Ó, be szép lesz harcolni édes királyunkért,
10 kedves mag yar hazánkért, szép szabadságunkért!
Ha sebesít sok francot az én jobb karom, Akkor mondja jó királyom: „édes magyarom!”
70.
1. ezernyolcszázegyedikben katonaság tűnt szememben, Béállottam regementben Nemes soprony vármegyében.
5 2. Insurgál már magyarország, Nemes vérű sok ifjúság, Vélünk együtt sok mélytóság, Hogyha lehetne boldogság.
3. mostani Ferenc királyunk,
10 Aki mellyett mi felállunk, Fegyverünket erre rántjuk, Vérünket is nem sajnáljuk.
4. sokan üljünk lovainkra, tapintsunk pár pisztolinkra,
15 Jól megtöltött karabinra, Fogjunk a kardmarkolatra!
Ad IV.
10 a magyar [szótagszám]
132
5. Vigyáznak itt a káplárok, Főhadnagyok, kapitányok, Generális, mi reájok,
20 mit tudnak a nemes ágok.
6. elhidd, semmit nem engednek, Ostobákat jól megvernek, magyarófák pergedeznek, Így van sorsa hadi rendnek.
25 7. A Béládnak fegyverére esküdtünk nemes vírünkre, marsnak véres mezejére el kell mennünk ő helyekre.
8. Nohát, pajtás, iparkodjunk,
30 regulánkra jól vigyázzunk, Úgy nem verik meg miattunk, minden tiszt lesz jó barátunk.
9. régtűl fogva amit kértem, Hogy meglenne böcsületem,
35 Azt az időt már elértem, Isten hozzád, szép nemzetem!
10. már megbocsáss, talán nem látsz, tudom, hogy bizton nem is szánsz, értem könnyeket nem is hánsz,
40 Ha veszélben esem, sem bánsz.
11. Uram Isten, tekints ide, ezen szegény nemes rendre!
Fordítsd haza békességgel Országunkban egészséggel!
II_A_1_Katonadalok_1.indd 132 2013. 11. 06. 9:19:10
71.
I.
kardra teremtetett a magyar, az eszemadta!
remekét már sok ízbe’ kimutatta.
Ha azt a szép nemzeti
5 Bajuszát nekipedri,
Haragját ellensége megemlegeti.
Pedig oly tüzes szerető Nincs e világon, mint ő,
Nincs barát, ki úgy szívelje barátját –
10 de ha felbosszantatik, általa e világ is felfordíttatik.