Igen derék mars
adnotam: Mars haza 1. Hív magyarok, haza kőfalai,
Régi vitéz őseink fiai, Hív viadalra dicső nevetek, Kardra szokott deli termetetek,
5 Dob, trombita, muzsikák marsot vernek elöl, Kísér tikteket erő a szerencse jobbja felől.
2. Rajta, nemes sereg, űzzed azért, A’ ki hazánkra tör ontani vért!
Vágjad ezer darabokra, ne szánd,
10 Villogó fegyvered élire hánd,
Ránk fent éles agyarát önnön véribe fesd,
Rontsad dühös erejét, rajta, no, kinnyes porba temesd!
3. A’ maradék becses érdemidet, Tiszteli, hirdeti tetteidet,
15 Zöld olajág fedi homlokodat, Rózsa borítja be két karodat,
A hír dicsekedik a föld sok nemzetinél,
Melyen az idegen is örvend, hogy még a magyar él.
156
5 Márs mezejére kiállnak, Ellenséggel szembeszállnak, Meg nem retten bátor szívek, Kezekben ívek.
Hidd el, hogy a vitéz magyar vér
10 Vissza még szerencsével tér, Mert hívek, készek a hazáért, Hazánk dicső királyáért.
2. Hidd meg, dölfös francia nép, A vitéz magyar szertetép,
15 Erődet ereje rontja, Véredet ontja.
Viadalra ki mér hívni, Veled kiáll szembe vívni.
Hatalmod meg nem ijeszti,
20 Azt sőt éleszti.
Ily reménység, hogy kevélységed Megrontja, kénszerít téged Tőle békességet kódúlni, S így országodban lódulni.
25 3. A kegyesség vezéreljen Hát titeket minden helyen, Erősítse, bátorítsa,
Hogy meghódítsa.
Szívetek az ellenségnek
30 Erejének vessen véget, Előttetek hulljon arcra, Ha kiszáll harcra!
Vitézség által hogy mindég Köztünk lakjon a csendesség,
35 Hogy hazánk boldog lehessen, Sok jókkal bővölködhessen.
33, 35 [szótagszámhiányos sorok]
II_A_2_Katonadalok_2.indd 156 2013. 11. 06. 9:21:12
113.
adnotam: Lovagolni kurta [farkú paripa körme tetején]
1. Rajta magyar, ne hadd magad, kettőztesd a haragodat, Mutassad meg, hogy magyar vagy, bátor szívet adj!
Ládd, mely szörnyen rohan feléd a Patrium népe, A republicanus fia, kinek lárvás képe
5 Zörög, morog, agyarkodik, rád tátotta száját, Lobogtatja a kalapját s cifra kokárdáját.
2. Nézz e vipera szemében, meríts kardot kebelében, Lőjed, tépjed a kaputját, vágd feje lágyát!
Így bémegyünk országába, a cifra szobába,
10 Nyakig verjük dühös fejét a franc kalodába.
A jószágát elpusztítjuk, tarisznyára tegyük, A republik sapkás fáját töviből kivégyük!
3. Rajta, huszár, paripára, gyújts rá hamar a pipára, Tapodd a francia kontyát, síró porontyát,
15 Ne adj pardont, nem érdemli, e felfordult népnek, Sem apjának, sem anyjának, se rútnak, se szépnek, Így visszaér, talán megtér elébbi útjára,
Ha közülök sokat juttatsz végső vacsorára.
114.
I.
Kardra, magyar Éden, győzni, halni vagy azt megelőzni!
Rakj, menj elébb, ravatalt a kényes francból!
A Kárpátot nézd epedve, Szirtormain csüggedezve,
5 Harsogja hadi dalait a rabláncból.
Márs, magad is zordon szívén verd keresztül érckezedet, A viadal ostromi közt zúzd széjjel jégkebelét!
6 Logogtatja [értelem]
18 kezülök [értelem]
2 ravatal [értelem]
6 szívét [értelem]
158 A rabigát el ne fogadd, Scytha neved úgy felmarad,
10 Ősi jussod érdembére, Melyért folyt Atilla vére, Így lesz a Bodrog kéj helye Derült virány víg csermelye.
Ah, zeng már a harsány dobszó,
15 Már társad hal, ne mulass, ó!
Édes honyom, enyhelyedért Én is kész vagyok ontani vért!
115.
I.
Mars
Mars haza! Jaj be kevés ideig Volt pihenés idekinn, mi pedig Három egész napig újra elő Várjuk az attakot állni elő.
5 Jó nap, mit sietel el?
Még vissza se felelsz!
Meglásd, várakozol még, Majd mikor öszveroskad az ég!
116.
1. Talpra, német, kardra, magyar, Mert készen vár a franc agyar, Tested darabokra bontom, Piros véredet kiontom.
5 Agyarog mérgében az kardom, Fejedet Plutóhoz hordom, Fegyverem mérgétől ásítoz, Halálos sebet ordítoz.
12 helye [kikopott lapszél]
Ad 116.
3 Testet [értelem]
II_A_2_Katonadalok_2.indd 158 2013. 11. 06. 9:21:12
2. Adj hát pardont vagy takarodj,
10 Előttem térdre vakarodj, Könyörögj a kegyelemért, Hogy kardom súlya még nem ért!
Ha nem, a pattogó ércfegyver Mennydörgő lármája lever.
15 Bömböljetek, óndarázsok, Buzogjatok, vérforrások!
3. Fajer, dob, síp most zörögjön, Kortács, ágyú mennydörögjön, Trombita, puska harsogjon,
20 Puma [?] veszedelmet súgjon.
Érdemes barátim, székelség, Kikben lakik a vitézség, Mérgesen atakérozzatok, És elevenen nyúzzatok!
117.
Réztrombita, síp, dob, zörgő muzsika, Trombitaszó hasogatja dicső híreteket, A hír veletek kérkedve dicsekedik, Emlegeti érdemetek a maradék.
118.
Rajtad az ellenség, magyar haza, Nincs nyugodalmod idehaza, A francia magyar vérbe mártott Karddal jön rád, máris sokat ártott.
5 Nemes szívű, vidd szablyádat, Oltalmazza esdeklő hazádat!
Míg nemes eredbe’ foly a véred, Őriz szabadságod, ősi véred, Addig soha pert ne hadj kardodon,
10 Míg elődbe nem térdel a pardon.
Az ellenség kardra hív bennünket, Verjük hát vérébe fegyverünket, Hadjuk el szülénket, lakhelyünket, Áldozzuk fel értek életünket!
15 Üljünk paripánkra, marsot vernek, Nem magyarok, akik most hevernek!
160
Jertek hát, bajtársim, jó magyarok, Hazámért vért ontani akarok.
Vagy meghalunk, vagy harcnak véget
20 Vetvén érünk kívánt békességet.
Isten hozzád, édes szerelmesem, Már szerető öledből kiesem, Akkor felejts el, ha rám talál Egy sebes golyóbison az halál.
25 Isten hozzád! e végső szó szavam, Megyek már, felülök paripámra.
17 Bajtásim [értelem]
II_A_2_Katonadalok_2.indd 160 2013. 11. 06. 9:21:12
II. A) 3. Katonaélet
Katonaéletet sok legény kerüli…
119.
I.
1. Megbolondult ez világ, fegyverben az ország, Elmúlt az szép békesség, támadt sok ellenség, Esszevesztek királyok,
Nagy hatalmas császárok,
5 Úri méltóságok.
2. Szegény Magyarország is bánatját újítja, Mert királyné asszonyom táborban hívatja, Készen minden vármegye,
Az országnak jobb része,
10 Mert kéntelen véle.
3. Katonát ad nemesség, hajdút az szegénység, Sanyargatja mindenütt őköt az nagy ínség, Lovat, szablyát, karabélyt,
Bagaria pantallért,
15 Készít nékik mundért.
4. Búslakodik, bánkódik az gazda magában, Mert kételen-kelletlen nyúl az ládájában, Eléviszi erszényét,
Számlálgatja sok pénzét,
20 Régi keresményét.
5. Jó bort kezdett Monorban most az csaplárosné, Rajta iszik s vígan van nyalka katonáné,
………
………
25 ………
23–25 [hiányzó sorok]
162
6. „Jer bé, rózsám, katonám, járjunk egy pár táncot,
……….
Húzzad, cigány, az nótát, Ne kéméljed az húrját,
30 Megadom az árát!
7. Az uramnak nem maradt semmire valója, Elöl-hátul kilátszik füstös dúdolója, Nekem is nincs ingecském,
Megrongyollott pendelykém,
35 Kilátszik az micském.
8. Megeheti az uram az száraz kenyért is, Megihatja reája az rossz kútvizet is, Nem szeretem az dolgát,
Ebül forgatja magát,
40 Nem rúgja az donyhát.”
9. Ez éneket szerzette egy idegeny legény, Hodos nevű helységben ki vala jövevény, Ezerhétszáznegyvenben,
Nyolcadik novembrisben
45 Torda vármegyében.
26 [eredetileg a 22. sor után is odaírva, majd a következő oldal tetején újrakezdve a strófa]
27 [hiányzó sor]
41 legyén [értelem]
II_A_3_Katonadalok_3.indd 162 2013. 11. 06. 9:22:26
III.
A katonák fölállításárúl
1. Megbolondult a világ, fegyverben az ország, Elmúlt már az békesség, támod sok ellenség, Öszvevesztek királyok,
Nagy hatalmas országok,
5 Úri méltóságok.
2. Szegíny Magyarország is tanácsát újítja, Mert fölséges királyunk táborban hívatja, Készül minden vármegye,
Az ország nagyobb része,
10 Mert kíntelen véle.
3. Katonát ád nemesség, hajdút a szegénység, Mindeniket súlyosan nyomja az nagy ínség, Lovat, szablyát, karabint,
Bagaria pantallért,
15 Mind készétnek mundért.
4. Búslakodik s bánkódik az gazda magában, Nagy kíntelen-kölletlen nyúl az ládájában, Előveszi erszényét,
Számlálja a költségét,
20 Régi keresményét.
5. Gyakorta gyűlnek egyben falu gyűlésében,
Pörlekednek egymással, holy egy, holy más helyben, Majd üstökben is kapnak,
Erősen káromkodnak,
25 S nag y haragban vannak.
6. Az katona vígan van, iszik, csókolodik,
Gazdasszony szomorkodik, szívében bánkódik, Mert megürül ládája,
Oda köntöse ára,
30 Költ az katonára.
6 ujtya [szótagszám]
25 s. haragban vannak [szótagszám]
27 gazdaasszony [szótagszám]
164
7. Öszveülnek némelykor szomszédasszonyával, Panaszkodnak egymásnak Jutka leányával, Mondja szegény, mit tegyen,
Nem tudja, hová legyen,
35 Csizmát is min vegyen.
8. „Mert rám hozták az zászlót és executiót, Kitekerték kezembűl a szoknyára valót.
Mivel födjem testemet, Mezítelen seggemet,
40 Hitván szemérmemet?
9. Nemrégiben eladtam tíz pár kappanyomat, Tikom s ludam, kenderem, kevés olajkámat.
Jaj, reám mely sok esett, Az mit uram keresett,
45 Eb szájában esett.
10. Nem úgy nevelgettem volt egynéhány csibémet, Kiért adott az tyúkász egy erszény pénzecskét, Hogy katonára költsem,
Az ő erszényét töltsem,
50 Más szobáját fűtsem.
11. Elvitte uracskámnak egy szép paripáját, Az nyakában vetette kontos karabinját, Egy aranyos szép nyergét,
Péter bátyám fegyverét,
55 Aba köpönyegjét.
12. Nem maradt már uramnak testére valója, Elöl-hátul kilátszik füstös dúdolója, Magamnak sincs péntőkém, Elrongyollott köntöském,
60 Kilátszik az micském.
13. Bárcsak immár valami kis pénzecském volna, Az melyér’ az urammal bort ihattam volna, De íme, mind elhúzták,
Katonára prédálták,
65 Mim volt, mindenemet.”
31 szamszéd [hangzás]
II_A_3_Katonadalok_3.indd 164 2013. 11. 06. 9:22:26
14. „Jaj, édes komámasszony, bezzeg pórul járánk, Pálinkára valóbúl szépen kipusztulánk, Az kasbúl is kifogyott,
Erszénbűl is kikopott,
70 Igyunk már csak fingot!”
15. „Hallod-e, komámasszony, ne gyötörd magadat, Gyere hozzám jó reggel, megöntöm torkodat, Maradt még amaz kasban,
Lisztem, búzám hordóban,
75 Jó lesz égett borra.
16. Elküldtem a szolgálót két font pecsenyéért, Ilona leányomat vagy három pint borért.
Vonjad, cigány, az nótát, Ne kéméljed az húrját,
80 Megadom az árát!
17. Megeheti az uram a szegény kenyeret, Megihatja reája amaz szép kútvizet, Nem szeretem a dolgát,
Rosszul forgatja magát,
85 Nem rúgja az dunyhát.
18. Jó bort kezdett csárdában tegnap az csaplárné, Nála iszik, vígan van nyalka katonáné.
Tedd félre most rokkádat, Holnapra hadd dolgodat,
90 Készítsd az torkodat!
19. Jó emberem korcsmácsos, semmit se búsuljunk, Az urammal, veszettel ne sokat gondoljunk!
Nosza, vígan csak igyunk, Igen jó helyett vagyunk,
95 Estvég dombérozzunk!
20. Jer bé, rózsám, katonám, járjunk egy pár táncot, Majd nyakadban függesztek egy szép aranyláncot, Nem is tudom hogy vagyok,
Mert érted majd meghalok,
100 Még ma veled hálok.
69 erszembül [értelem]
166
120.
I–II.