1. Ezerhétszáznegyvenegyben Béállék az regementben, Kecskemét vármegyében.
…...
5 2. Mikor kezdett úgy csigázni Gróf generális Vilányi, Soká hagyott kvártélyozni, Mindent megtanultam lopni.
3. Elragadott társam lova,
10 Csak hordozott ide s tova, Föl s alá, tudj’ ördög, hova, Mint a Csánon levő kurva.
4. Addig mint jól vala dolgunk, Megfőzött a gazdasszonyunk,
15 De mindjárt megveszett gyomrunk, Mihent kitelt a kvártélyunk.
5. Azután, mint ügyefogyott, Csak hordozott imitt-amott, Elhadtam az hippet-hoppot,
20 Sehol sem kaphattam tyúkot.
6. Megtanított regulára, Vastag mogyorúpácára, Mindennap húzott mustrára, Fogta testem fájdalmára.
4 [hiányzó sor; II.: ugyanígy]
5 Migor [értelem]
7 kvártélyosni [értelem]
21 - - - az [szótagszám, vö. II.]
23 - - - [vö. II.]
24 fogtak [értelem, vö. II.]
II_A_3_Katonadalok_3.indd 166 2013. 11. 06. 9:22:26
25 7. Hajta aztán napnyugotra, De nem az jó kovártélyra, Hanem a nag y kaszárnyába, Az ebek harmincadjára.
8. Jaj, mire jutott életem!
30 Féltemben fáj minden testem, Keserű, mit iszom, eszem, Bizony kétségben kell esnem.
9. Ha lehetne, azon lennék, Hogy az életem elfogynék,
35 Mennél hamarébb elvesznék, Hogy ilyen kínt én ne látnék.
10. Nem egyéb volt ennek oka, Feleségem, ebugatta, Veszett volna régen oda
40 Az anyja valagába!
121.
I–II.
1. Ezerhétszázötvenegyben Katonaság tűnt szememben, Beállottam regementben A Praizaknak seregiben.
5 2. Sárga csizsma, veres nadrág, Királynétúl maradt jószág, Mente helett kabátod lész, Az is hátul hasított lész.
25 – nap <az> [vö. II.]
26 kvártélra [szótagszám, vö. II.]
27 - - - [vö. II.]
2 szivemben [értelem]
4 Praiz<a>oknak [II: Paizoknak]
168
3. Gyere, pajtás, katonának,
10 Jól lész dolgod, meg sem bánod;
Négy krajcárod füzetésed, Ha megiszod, nem lesz pénzed.
4. Csizsma helyett topányod lész, Az is elöl hasított lész,
15 Azt gondolod, mindég úgy lész, De bizony még foltos is lész.
5. Mert az Isten az katonát Úgy bünteti, mint rossz fiát.
Majd elvisznek a burkusra,
20 De nem a jó kvártélyokra.
6. Az Istennek szent angyala Szálljon az én galambomra!
A katona Isten fia,
De a paraszt csak mostoha.
25 7. Hajdú volnál, szeretnélek – Katona vagy, nem szeretlek.
Húzó-vonyó a te neved, Akasztófa a te helyed!
8. Jól megbecsüld a katonát:
30 Csinálj neki akasztófát, Lábbal akaszd fel a káprált, Utána a közkatonát!
122.
1. A kimustrált katonának nyomorúság dolga, Csak az pesti ispotálynak reá vagyon gondja.
Nincs markában régi vér, Koldul, már nem gavallér,
5 Kisebb, mint egy szolga.
2. Nincsen immár tekéntetben az ő fáradsága, Éppen el vagyon felejtve az harca s rabsága.
Házról-házra kódulni, Sokszor azért pirulni,
10 De nincs orvassága.
II_A_3_Katonadalok_3.indd 168 2013. 11. 06. 9:22:27
3. Az sík mező szintúgy habzik lobogó zászlókkal, Szomszéd erdők is harsognak síppal és dobokkal, Valamint az réteken
Nád látszik temérdeken,
15 Úgy hegyes tőr-, kardokkal.
4. Mint sebesen fúvó szellők, glóbisok süvőtnek, Mint egeknek mennydörgési, ágyúk úgy bömbölnek.
Az szüntelen füst miatt Nem látni senkifiat,
20 Kardot, puskát forgatnak.
5. Ez az szegény katonának vitéz iskolája, Midőn véres verítékkel izzad az orcája.
Az füstben csak meg nem fúl, Orcáján vér lecsordul,
25 Ez az ő pálmája.
6. Az havas szél fergeteggel őtöt beborítja, Nagy esőben az ellenség gyakron megszorítja.
Nem szabad se pipázni, Majd halálig kell fázni,
30 Az tüzit sem szíthatja.
7. A svadronból csak lépéssel nem szabad elválni, A svadronból csak lépéssel nem szabad elválni.
Az tiszt fel s alá sétál, Szegény legény helyben áll –
35 Jobb volna kapálni!
8. Hevederit tizenkétszer napjában szorítja, Tarsalyát is igen sokszor éppen kifordítja, Az kenyeret keresi,
Sóskát jóízűn eszi,
40 De a káplár indítja.
9. Mindezeket elszenvedi hazának népéért, Becsületi mégis nincsen sok szenvedéséért.
Alább való kutyánál, Kimustrált vén lovaknál,
45 Úgy fizetnek vériért.
26 fergettel [értelem, szótagszám]
170
123.
I.
1. Montovai legénynek Bokancsa van szegénynek, Tartja ő azt rendesnek, Magát benne kényesnek,
5 Mert ékesen felfűzte, A lábára kötözte, Úgy illeg-billeg benne, Úgy illeg-billeg benne.
2. Addig éli világát,
10 Míg irházzák nadrágát, Kevélyen tartja magát, Abban éli világát.
A lábait a táncra
Úgy szedi, mint a ráncra,
15 Míg nem viszik a sáncra, Míg nem viszik a sáncra.
3. Nem kap az uraságon, Csak a bakancsosságon, Úr az egész világon,
20 De csak úgy, mint az ágon.
Sokat szórja a berdót, Nézi az üres hordót, Rágja a prófontcipót, Rágja a prófontcipót.
25 4. Csintalan az falukon, Kap az orosz lyányokon, Szereti az verbunkon Ugrani az kocsmákon.
Ennye, kutya fajtájú!
30 Nézd el, de kevély hajdú!
De ha megütik, jajdul, De ha megütik, jajdul.
23 [szakadás]; tsipot [értelem]
27 verbunkan [értelem, rím]
II_A_3_Katonadalok_3.indd 170 2013. 11. 06. 9:22:27
5. Oda siet, hol kaphat, Talpas legényt ragadhat,
35 Esküszik is, ha lophat, Bort is iszik, ha kaphat.
Nincsen egyébre gondja, Az „úgysegélj!”-et mondja, Ugyan lóg a balondja,
40 Ugyan lóg a balondja.
6. Van baja, ha ordélyoz, Az esőben maséroz, De nem igen kacéroz, De nem igen kacéroz.
45 Ha nem szól a puskája, Üti káplár pálcája,
„Obé!”-t kiált a szája,
„Obé!”-t kiált a szája.
7. Pocsolyát ha nem kerül,
50 A bakancsa megmerül.
Hol fázik és hol hevül, Hol fázik és hol hevül.
Aló, bezzeg a mustrán Mangalét függ a vállán,
55 Ha nem jól forog talpán, Ropog a bot a hátán.
8. Ebet kínáljon vele, Nem leszek úr belőle.
Sokat tudak felőle,
60 Elódalgak mellőle.
Sürget a kaputrakban, Tisztek s állnak svadronban, Vagynak német ruhában, Nem a magyar manérban.
38 ugytsegellyet [értelem]
172
65 9. Úgy veszi észre magát, Mikor vizsgálják fogát, Gyakran szabják nadrágát, Gyakran szabják nadrágát.
Becsülné, akit szidott,
70 Jószágátúl megfosztott, Obsitban keres módot, Obsitban keres módot.
10. Obsitja nem érkezik, Kin az álla leesik,
75 Végre osztán elszökik, Akasztófára fűzik.
Ilyen a bokancsosság, A sületlen talpasság, Nem igen nagy uraság,
80 Nem ér három fél pótrát!
III.
1. Montovai legénynek Bakancsa van szegénnek.
Tartja ő azt rendesnek, Magát benne kényesnek,
5 S azt ő frissen felfűzte, A lábához kötözte, Illeg-ballag benne.
2. Nem kap az uraságon, Csak a katonaságon.
10 Úr az egész világon,
De csak úgy függ, mint ágon.
A lábát is a táncra, Úgy készíti a láncra, Még nem viszik száncra.
5 ő frissen (:ékessen:) [alternatív megoldás]
II_A_3_Katonadalok_3.indd 172 2013. 11. 06. 9:22:27
15 3. Addig éli világát, Még irházzák nadrágát.
Kevélynek tartja magát, Abban éli világát.
Sokat szórja a berdót,
20 Nézi az üres hordót, Rágja a prófontcipót.
4. Oda fut, ahol kaphat, Talpas legényt ragadhat.
Nem bánja, hogyha lophat,
25 Bort is iszik, ha kaphat.
Ejnye, kutya fajtájú, Nézd el, de kényes hajdú, Ha megütik, jajdú’.
5. Csintalan a falukon,
30 Kap a kövér pulykákon, Kedve van a korcsmákon Ugrálni a verbunkon, Pödöríti bajuszát, Öszveüti bokáját,
35 Pengeti sarkantyúját.
6. Aló pedig a mustrán, Banganét függ a vállán, Ha jól nem fordul sarkán, Ropog a bot a hátán.
40 Ha el nem sül puskája, Hátán káprál pálcája,
„Auvé!”-t kiált a szája.
7. Jön a káplár, ordélt hoz, Mondja: „Készüll a marshoz!”
45 Kap a szőrös borjúhoz, Kardot köt oldalához.
A bakancsa megmerül, Midőn pocsolát kerül, Hol fázik s hol hevül.
18 véli [értelem]
19–21 [a sorok helyén, áthúzva:] Ejnye tátár fajtájú, nézd el de kényes hajdu ha meg űtik jajdú. vagy 29 falukon [szótagszám]
174
50 8. Még nem viszik a harcban, Addig bízik magában, Nagy felszóval kiáltja, Hogy király katonája, Aztat gyakran felhányja,
55 Hogy országnak oltalma És erős bajnokja.
9. Mikor viszik kvártélyban, Kényesen jár a házban, Úgy jár ő kaputjában,
60 Mint király palásztjában, Úgy uraltatja magát, Mint a város bíráját, Nem is ösmeri magát.
10. Felcifrázza a haját,
65 Kitörüli bajuszát, Előveszi pipáját, Cifra, rózsás zacskóját, Azzal úgy jár a házba, Mint egy nagy kanpulyka,
70 Ki vagyok, azt mondja.
124.
II.
1. – Mikor masírozunk, kapitány uram?
– Holnap, holnap, holnapután, Csötörtökön ebéd után, Édes katonám!
5 2. – Mit viszünk az útra, kapitány uram?
– Egy szült disznót, friss menyecskét, Egy kulacs bort,
Édes katonám!
7 [szótagszámhiányos sor]
69–70 [szótagszámhiányos sorok]
II_A_3_Katonadalok_3.indd 174 2013. 11. 06. 9:22:27
3. – Hol leszünk kvártélyon, kapitány uram?
10 – Karsány, Karsány, kurva Karsány, Ama friss menyecske ágyán, Édes katonám!
4. – Sepretlen a házunk, kapitány uram!
– Itt van Kati, ki kisepri,
15 A szemetet is kiviszi, Édes katonám!
5. – Vetetlen az ágyunk, kapitány uram!
– Itt van Kati, ki felveti, Lepedővel béteríti,
20 Édes katonám!
6. – Rongyos a köpenyem, kapitány uram!
– Itt a szabó, ki kiszabja, Vicekáplár, ki megvarrja, Édes katonám!
25 7. – Rongyos a kabátom, kapitány uram!
– Itt a szabó, ki kiszabja, Vicekáplár, ki megvarrja, Édes katonám!
’Z anyja, ha nem varrja, kurva!
III.