egyéb célzat
6. A M agyar N yelv szóhasználatáról
A Magyar Nyelv c. folyóiratba csak a legutóbbi mutató alapján olvastam bele
(SZ E M ER E 1983). A szómutatóban sem a számológép vagy számítógép, sem a
computer vagy bármilyen magyarított alakja nem fordult elő. A tárgymutató alapján három írás érdemelt figyelmet. 1969-ben Papp Ferenc a budapesti egye
temi számítóközpont RÁZDAN-járól szólva az elektronikus gépeket állítja szembe a lyukkártyarendszerű gépekkel, és gépi nyelvészetről ír (MNy 1969:
145-154). A gépi nyelvészet pontos megfogalmazás, mert az adott kontextusban nemcsak az elektronikus számítógépekre kell gondolni. Papp Ferenc szokása szerint itt is előszeretettel emleget egyszerűen gépeket. 1970-ben Károly Sándor következetesen és helyénvalóan a számítógép és számítógépes nyelvészet termi
nusokat használja, az utóbbi értelemben előfordul a gépi nyelvészet kifejezés is ( MNy 1970:443-452). Némileg meglepő 1971-ben Szépe György dolgozata ( MNy1971:262-270). Ő - feltehetően a különböző szóhasználatú olvasókra való
tekintettel - váltogatja a számológép és számítógép, valamint a számológépes nyelvészet és a számítógépes nyelvészet terminusokat, pontosabban a számológép és számológépes nyelvészet valamivel gyakrabban szerepel. Furcsa a „szövegek elemzése elektronikus komputerek segítségével” kitétel (i.m.:268), mivel Szépe György meglehetősen járatos volt a korabeli számítástechnikában, váratlan tőle a komputer szó, nem beszélve a komputer előtt felesleges elektronikus jelzőről.
7, Adalékok szótárakból
Nagy értelmező szótárunk 1962-ben a számítógép szót még nem ismeri. A szá
mológép 1. jelentése a golyós számológép, 2. jelentése „Kézzel v. villannyal működtetett irodagép a különféle számolási alapműveletek gyors és megbízható végzésére. (Műsz, Tud, új) Elektronikus ~ : elektroncsövekkel, ill. újabban tran
zisztorokkal, mechanikai mozgás nélkül működő berendezés, amelyet bonyolult folyamatok irányítására, továbbá idegen nyelvi fordításra használnak. ~en dol
gozik, ~pel számít ki valamit.” (ÉrtSz. VI. köt. 1962:72). Ebben az időben az elektronikus számológép terminus valóban abszolút túlsúlyban volt a számító
gépiéi szemben, szerepeltetése korrekt. A meghatározásnak mai szemmel nézve van némi bumfordi bája is, megható a gépi fordításba vetett optimizmus, ami jellemzője volt a korszaknak. Mondani sem kell, hogy computernél vagy kom
puternek nyoma sincs. 1972-re a valóságot tükröző lényeges változás történik, a Magyar értelmező kéziszótár hozza a számítógép szót: „Műsz Hosszú számítási műveletek gyors elvégzésére, adatok tömegének feldolgozására való, mozgó al
katrészek nélküli, elektronikus berendezés” (EKsz. 1972:1246). A számológép 1.
jelentése itt is a golyós számológép, 2. jelentése: „Egy v. több számtani alapmű
veletet mechanikusan végző irodagép. 3. jelentése: Műsz: Elektronikus számí
tógép” (i.m.:1247). Szerepel a komputer, jelentése elektronikus számítógép (i.m.:
753), sőt a computer és kompjúter alakok is (i.m.: 179, 752), mindkettőről a kom
puter szócikkre történik utalás.
A Helyesírási tanácsadó szótár 1964-ben megjelent 2. kiadásában a számoló
gép önálló szó (HTSz. 1964:654), a számítógép nem jelenik meg, és a computer
komputer sem. Az 1988-as Helyesírási kéziszótár már a számítógép szót hozza önállóan és jelzőkkel együtt is, a számológép visszaszorul a számoló szó alá (a számolócédula társaságába, HKsz. 1988:560). Megjelenik a computer (i.m.: 102), átutalva a komputer szóhoz (i.m.:350), de vajon a magyar szavak között miért?
Az angol-magyar szótárak közül az Országh-féle kéziszótár 6., függelékkel bővített kiadásában, 1971-ben szerepel először a computer (természetesen a
füg-gelékben), jelentései: számítógép, számológép, kompúter (O R S Z Á G H 1971:1083).
Vegyük észre, hogy a számítógép megelőzi a számológép jelentést, és hogy a kompúter írásmódja tükrözi a köznyelvi kiejtést.15
8. Záró megjegyzések
A szakmai nyelvhasználat erősebben függött az „évjárattól”, mint akár a szakma művelőinek, akár a folyóiratoknak a szokásaitól. Mindhárom vizsgált forrás ugyanazokon a stádiumokon ment keresztül A fogalom felbukkanásakor hasz
nált terminus a számológép, a Magyar Tudományban és a Műszaki Életben 1956- ban, a Magyar Nyelvőrben természetes időbeni lemaradással 1961-ben. A számí
tógép felbukkanása egyben a két terminus párhuzamos használatának kezdetét jelenti, a Műszaki Életben 1959-től, a Magyar Nyelvőrben ismét természetes le
maradással 1965-től. A számítógép teljes győzelmének éve a Műszaki Életben 1968, a Nyelvőrben 1975. Némileg meglepő a Magyar Tudomány konzervati
vizmusa, ugyanis ebben a lapban jelenik meg legkorábban a számítógép, 1958- ban, de sokáig csak szórványosan fordul elő. A számológép-számítógép igazán párhuzamos használatáról lényegében 1966-tól beszélhetünk, és a számítógép még az utolsóként átnézett évfolyamban, 1970-ben sem abszolút egyeduralkodó.
A három forrás jól tükrözi, hogy a magyar terminus kialakítása a szakma mű
velőinek folyamatos részvételével történt. Ehhez képest csekélynek tűnik a nyelvművelők tevékenysége. Érdekes összevetés kínálkozik a lézer terminus tör
ténetével. Két figyelemreméltó párhuzamot is felfedezhetünk. Egyrészről a legil
letékesebb szakmabeliek, a fizikusok a lézer magyaros írásmódja mellett döntöt
tek (F Ó R IS 2005a:48), míg például a kívülállónak tekinthető orvosok „tudomá
nyosabbnak” érezték az angol laser változatot. Másrészről, annak ellenére, hogy oroszul sokan kitűnően beszéltek, hiszen a Szovjetunióban szereztek tudomá
nyos fokozatot, és az első hazai gépek és a lézerek is a Szovjetunióból származ
tak, az orosz elnevezés használatának a gondolata mégsem merült fel soha (vö.
FÓRIS 2005b:59). Lényeges különbség ugyanakkor, hogy a mémökök-matema-
tikusok egészében magyar elnevezést választottak, aminek egyik oka lehet talán az is, hogy az első időkben a számítógépes szakma legjobbjai is alig-alig tudtak angolul.
15 A le g u tó b b i O rszá g h k é z is z ó tá r b a n a számológép m ár n e m sz e r e p e l, a kompúter h e ly ett komputer o lv a s h a tó (ORSZÁGH et al. 1 9 9 9 :1 8 5 ). (E z e k a v á lto z á s o k b iz o n y á r a m ár e g y j ó v a l k o rá b b i k ia d á s b a n é le tb e lép tek .)
Végül hadd jegyezzem meg, hogy azért is érdemes visszatekinteni a kezdetek
re, mert a fiatalabb korosztályok más megvilágításban látják a szóhasználatot. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2001. évi egyik anyanyelvi pályáza
tának az informatikai nyelvhasználat volt a tárgya. Schirm Anita egyébként kivá
ló dolgozatában mosolyogva olvastam a következőket: „A számítástechnikai zsargon idegen elemeinek egy része tökéletesen helyettesíthető magyar szavak
kal is. Ezek az eszközök használatával fokozatosan terjedtek e l Adatközlőim nyilatkozatai alapján mondhatom, hogy ma már nem használatos a kompjúter illetve a computer kifejezés, helyette már mindenki a számítógép szót használja”
[kiemelés tőlem - Sz.É.] (SC H IR M 2002:15). Folyamatban lévő saját vizsgálata
im alapján a kompjúter-computer szóhasználatot illetően egyelőre nem merek határozott véleményt nyilvánítani, az azonban biztos, hogy helyettük a számító
gép nem ma már, hanem még mindig használatos, és csaknem fél évszázaddal a háta mögött kiválóan sikerült terminusnak mondhatja magát.
IRODALOM
Ba l á z s Géza (szerk.) (2002): Informatikai technológia és nyelvhasználat. Válo
gatás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázatából.
NKÖM-Budapest: Trezor Kiadó
FÓRIS Ágota (2005a): Hat terminológia lecke. Lexikográfia és terminológia ké
zikönyvek 1. Pécs: Lexikográfia Kiadó
FÓRIS Ágota (2005b): A szakmai hitelesség kérdése a magyar köznyelvi szótá
rakban. Magyar Nyelv C l/1:51 -65.
GRÉTSY László - KOVALOVSZKY Miklós (szerk.) (1980): Nyelvművelő kézi
könyv. Első kötet A-K. Budapest: Akadémiai Kiadó
LADÓ János (1974): Komputer, kompjúter vagy számítógép? Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2:139.
N E U M A N N János (2003): Neumann János válogatott írásai. Principia Philoso- phiae Naturális 3. Budapest: Typotex
ORSZÁGH László (1977): Angol eredetű elemek a magyar szókészletben. Nyelv- tudományi Értekezések 93. Budapest: Akadémiai Kiadó
SCHIRM Anita (2002): Nyelvhasználatunk az informatika korában. - In: B A L Á Z S
(szerk.): 7-44.
SZEM ERE Gyula (1983): A Magyar Nyelv LI-LXXV. évfolyamának mutatója.
Budapest: Akadémiai Kiadó
FORRÁSOK FOLYÓIRATOK:
Magyar Nyelv (=MNy) 1969/2:145-154, 1970/4:443-452, 1971/3:262-270.
Magyar Nyelvőr (=Nyr) 1956-1984 Magyar Tudomány ( =MaTud)1956-1970
Műszaki Élet (=MÉ) 1955-1968 Számítástechnika 1969-1970
SZÓTÁRAK:
ÉKsz. 1972 = JUHÁSZ József - SZŐKE István - O. Nagy Gábor - KOVALOVSZ-
KY Miklós (szerk.) (1972): Magyar Értelmező Kéziszótár. Budapest: Akadé
miai Kiadó
ÉrtSz. 1962 = B Á R C Z I Géza - O R SZÁ G H László (vezető szerk.), MTA Nyelvtu
dományi Intézete (1962): A magyar nyelv értelmező szótára. Budapest: Aka
démiai Kiadó
FR E Y Tamás - SZ EL E Z SÁ N János (szerk.) (1973): Műszaki értelmező szótár 33.
Számítástechnika. Budapest: Akadémiai Kiadó
HKsz. 1988 = D E M E László - F Á B IÁ N Pál (szerk.) (1988): Helyesírási kéziszó
tár. Budapest: Akadémiai Kiadó
HTSz. 1964 = DEME László - FÁ B IÁ N Pál (szerk.) (1964): Helyesírási tanácsadó szótár. (2 , változatlan kiadás) Budapest: Akadémiai Kiadó
O R SZÁ G H László (szerk.) (1971): Angol-magyar kéziszótár. (6 , függelékkel bő
vített kiadás) Budapest: Akadémiai Kiadó
O R SZÁ G H László - Ma g a y Tamás - FU T Á SZ Dezső - K Ö V E C SE S Zoltán (szerk.) (1999): Angol-magyar kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó
A S Z O C IO L IN G V IS Z T IK A TERM INUS ÉR TELM EZÉSÉN EK