A z észt te rm in o ló g ia g y ak o rlati k érdéseire, p o n to sab b an lé tre jö tté n e k és a la k u lá sán ak te n d en ciáira n e m szeretn ék h o sszan kitérni. A bban, h o g y m ily en k rité riu m o k at k ellen e fig y elem b e v enni egy , j ó ” term inus m eg a lk o tá sá h o z , a k ü lö n b ö ző o rszág o k n y e lv é sz e i n ag y jáb ó l eg y etérten ek (ld. KLÁR-KOVALOVSZKY 1955, idézi FÓRIS 2005; SKUJINA 2001; Er e l t 1982). F o n to s, h o g y a te rm in u sa lk o tási k ritériu m o k a lk a lm a z ását össze kell hangolni az ad o tt n y e lv sajáto sság aiv al.
Bár az Észt Terminológiai Társaság vezetője, Arvi Tavast szellemesen megje
gyezte, hogy „a szóalkotási versenynek ugyanannyi köze van a terminológia el
méletéhez, mint például az autóversenynek a fizikához - azaz, az egyik nagy mértékben a másikon alapul, ugyanakkor ez az egyetlen kapcsolat a kettő között”
(Ta v a s t 2 0 0 2c) , mégis megemlítek egy szóalkotási versenyt, amely nemrég zajlott le Észtországban. A szóalkotás a nyelvtervezés része, azonban a sikeres szóalkotás során születhetnek olyan szavak is, amelyek a későbbiekben esetleg alkalmasak lehetnek arra, hogy akár terminusként is lehessen használni őket egy bizonyos szakszókincs rendszerében.
2002-ben az egyik rangos észtországi napilap12 (Postimees 2002. szept. 17.) szóalkotási versenyt hirdetett meg. A verseny segítségével 12 európai uniós fo
galomra kerestek észt nyelvű megfelelőt (pl. az addig észtül is használatos
glo-12 A v e r s e n y m e g h ir d e té s e a k ö v e tk e z ő in tern eto ld a lo n o lv a sh a tó :
h ttp ://v a n a .w w w .p o s tim e e s .e e /in d e x .h tm l? o p = lu g u & r u b r iik = 4 9 & id = 7 1 7 5 8 & n u m b e r = 6 0
balizáció vagy integráció szavakra). A bíráló bizottság 9 tagja között különböző területek szakemberei szerepeltek: nyelvészek, parlamenti képviselők, az EU info-titkárságának vezetője, egy újság főszerkesztője, az oktatási minisztérium egyik képviselője stb. A 12 fogalomra összesen 5.300 javaslat érkezett (interne
ten és levélben). A bizottság minden fogalomra egy megoldást választott ki, az egyik fogalomra nem akadt újabb megnevezés. A részletes eredményeket nem ismertetem, csupán azt szeretném hangúlyozni, hogy egy korszerűen szervezett szóalkotási verseny sikeresnek bizonyult (azóta például az újságok az új szava
kat preferálják), ami azt is bizonyítja, hogy Észtországban sok nyelvtudatos vagy a nyelv iránt érdeklődő ember van.
Az anyanyelv presztízse alapvető szerepet játszik abban, hogy a nyelv minden nyelvhasználati területen működjön. Ha Észtországban valamely más nyelv presztízse az észt nyelv presztízsénél magasabbra emelkedik, akkor az észt nyelv, kultúra és társadalom sorvadása előrelátható (R A N N U T 2001). Észtország
ban, akár több más európai országban, tartanak az angol nyelv térhódításától.
Ugyanakkor már 1998-ban vitát váltott ki az a felvetés, hogy a tudomány nyel
veként nem lenne-e célszerűbb az angol nyelvet használni. A kérdés a későbbi
ekben tovább módosult: vajon nem lenne-e célszerű az egyetemeknek részben áttérni az angol nyelvű oktatásra (ld. K A N G IL A SK I 2005).
Az angol nyelv volt az első számítástechnikai termékek nyelve Észtországban.
Az utóbbi években a piacon megjelent az észt nyelvű Office és Windows. A fel
használóknak azonban meg kellett szokniuk az új termékeket. Észtországban már 2002-ben felmérést is készítettek arról, hogy az angol vagy az észt nyelvű szoftvert használják-e többet, ill. milyen problémák merülnek fel az észt nyelvű szoftver használata során. A felmérés eredményei az észt nyelvű termékek iránti pozitív hozzáállást igazolták (T A V A S T 2002b).
2002-ben egy további széleskörű vizsgálatot végeztek, am ely az észtországi szaknyelvi m unkálatokat m érte fel. A felmérés eredm énye összességében pozitív képet m utatott és segített a szaknyelvi problém ák m egfogalm azásában is. A vizs
gálat további lényeges pozitívum a, hogy segítségével létrehozták a szaknyelvi tervezés adatbázisát, am ely m indenki szám ára hozzáférhető az É szt Term inoló
giai Társaság honlapján (Erelt- Ta v a st 2003).
8. Összefoglalás
Dolgozatom az észt terminológiát valójában pozitív oldaláról mutatta be. Termé
szetes, hogy észtként, szakmailag azonban kívülállóként, másként látom a dolgo
kat, mint az adott terület szakemberei. A szakmabeliek hiányolják a pénzügyi, módszertani és az esetleges erkölcsi segítséget (nincs pénz, kevés a lelkesedés, időhiányban szenvednek, nincs publikációs lehetőség stb.). Ez nem alaptalan pa
naszkodás, pl. észt terminológiai folyóirat jelenleg valóban nincs. Ha saját szak
területemet, vagyis a nyelvészetet vizsgálom meg közelebbről, mindig elcsodál
kozom azon, hogy amennyiben az észt terminológiát hagyományosan a szak
emberek lelkesedése indította el, majd a nyelvészek közreműködésével fejlesz
tették tovább, hogyan lehetséges mégis az, hogy az észt nyelvészeti terminológia m^g mindig nincs rendszerszerűen kidolgozva? Hiszen ebben az esetben az adott szakterület szakemberei egyben nyelvészek is ...
Két szakember, aki Észtországban jelenleg talán a legtöbbet foglalkozik a szaknyelvi tervezéssel, ennek ellenére pozitívan látja a dolgot: „Az említett ad
minisztratív és gazdasági problémák, amennyiben a szándék megvan hozzá, na
gyon egyszerűen megoldhatók, a legfontosabb - vagyis az emberek akarata és képessége, hogy saját szakmájuk nyelvét ápolják - megvan” (ERELT-TAVAST 2003:56).
Végezetül a Magyarországon pozitívan értékelt észt terminológiai munkála
tokkal kapcsolatban Sherlock Holmest idézném, aki az orosz rajzfilmben barát
jának és segítőjének, dr. Watsonnak a következőt szokta mondani: „Otjihhho,
ho He 6e3Haflé)KHo!” ('Kitűnő, ám nem reménytelen!’). Vagyis az eddigi ered
mények valóban sikerként könyvelhetők el és elismeréssel lehet róluk szólni, azonban feladat még mindig akad, és lehet még többet még jobban csinálni.
IRODALOM
EKAS (2005) = Az észt nyelv fejlesztési stratégiája 2004-2010. Ford. Víghné Szabó Melinda. hEUréka, Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola Uraliszti
kai Tanszék
ERELT, Tiiu (1982): Ee$ti oskuskeel. (Az észt szaknyelv.) Tallinn: Valgus ERELT, Tiiu (1991): Eesti oskussőnastikud 1986-1990. (Az észt szakszótárak
1986-1990.) Keel ja Kirjandus 1991/6:459-465, 1991/7:534-541.
ERELT, Tiiu (1997): Eesti oskussőnastikud 1991-1995. (Az észt szakszótárak
1991-1995.) Keel ja Kirjandus 1997/9:592-599, 1997/10:683-689,
1997/11:755-761, 1997/12:816-824.
ERELT, Tiiu (2002): Eesti keelekorraldus (Az észt nyelvtervezés.) Tallinn: Eesti Keele Sihtasutus
ERELT, Tiiu (2003): Sönavőistlus andis uued sőnad. (A szóalkotási verseny új szavai.) Oma Keel 2003/1:5-19.
ERELT, Tiiu - ERELT, Mati et al. (2000): Keelenőuanne soovitab (A Nyelvi Tanácsadó javasolja 2.) Tallinn: Eesti Keele Sihtasutus
http://www.eki.ee/keeleabi/artiklid2/sisukord.html
ERELT, Tiiu - TAVAST, Arvi (2003): Eesti oskuskeelekorralduse seisund. (Az észt szaknyelvi tervezés helyzetéről.) Tallinn: Eesti Keele Sihtasutus
FÓRIS Ágota (2005): Hat terminológia lecke. Lexikográfia és terminológia kézi
könyvek 1. Pécs: Lexikográfia Kiadó
Ga d áNYI Károly - PUSZTAY János (szerk.) (2002): Közép-Európa: Egység és sokszínűség. A Nyelvek Európai Eve 2001 zárókonferenciájának előadásai.
Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola
Ka n g il aSKI, Jaak (2005): Eesti teaduskeel ei öle ohustatud. (Az észt tudomá
nyos nyelv nincs veszélyben.) Postimees, 2005. szept. 23.
http://wwrw.postimees/ee/230905/esileht/arvamus (2006. jan. 4.)
KULL, Rein (2000): Kirjakeel, oskuskeel, üldkeel. (Irodalmi nyelv, szaknyelv, köznyelv.) Tallinn: Eesti Keele Sihtasutus
LAAR, Mart - VAHTRE, Lauri ET AL. (1999): Észtország története. Ford. Csire Márta - Rüütmaa, Tiina. Folia Estonica VII. Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola
MUISCHNEK, Kadri - ORAV, Heiki - KAALEP, Heiki-Jaan - ŐIM, Haldur (2003):
Eesti keele tehnoloogilised ressursid ja vahendid. Arvutikorpused, arvuti- sőnastikud, keeletehnoloogiline tarkvara. (Az észt nyelv technológiai forrásai és eszközei. Számítógépes korpuszok, számítógépes szótárak, nyelvtechnoló
giai szoftverek.) Tallinn: Eesti Keele Sihtasutus
PUSZTAY János (2002): Nyelvi tervezés a kis finnugor (uráli) népeknél. - In:
GADÁNYI-PUSZTAY (szerk.): 246-251.
RANNUT, Mart (2001): Eesti kirjakeelest ja selle kvaliteedist. (Az észt irodalmi nyelvről és annak minőségéről.) - In: ROSS-VARE (szerk.): 75-106.
ROSS, K ristiin a -VARÉ, Silvi (2001): Keelekorralduse konverents 18. ja 19. no- vembril 1999. Ettekanded. (A nyelvi tervezés konferencia 1999. november 18-
19-én. Előadások.) Tallinn: Eesti Keele Instituut
SKUJINA, Valentina (2001): Some urgent linguistic and terminological problems in the language practice of Latvia. - In: ROSS-VARE (szerk.): 9-23.
TAVAST, Arvi (2000): Oskussőnastikud vőrgus. (Szakszótárak a hálón.) - In:
ERELTetal. (eds.): 181-183. http://www.eki.ee/keeleabi/artiklid2/oskuss.html TAVAST, Arvi (2002a): Eesti oskussõnastikud 1996-2000. (Az észt szakszótárak
1996-2000.) Keel ja Kirjandus 2002/6:401-414, 2002/7:489-503.
TAVAST, Arvi (2002b): Inglise keel polegi veel vőitnud. (Mégsem nyert még az angol nyelv.) Oma Keel 2002/1:32-40.
TAVAST, Arvi (2002c): Terminoloogia - nisistaatusega terminoloogia. (Inter- vjuu Eesti Terminoloogia Ühingu esimehega.) [Terminológia - a hátrányos helyzetű terminológia. Interjú az Észt Terminológiai Társaság elnökével.] Sirp 2002. okt. 15. http://www.sirp.ee/2002/15.11.02/Sots/sotsl-7.html (2006. jan.
3-)
HONLAPOK
A Riigi Teataja [Állami Közlöny] elektronikus változatán alapuló adatbázis:
http://www.riigiteataja.ee/ert/ert.isp?link=search-form A Tartui Egyetemen használatos angol nyelvű terminológia:
http://www.ut.ee/16046
Az észt irodalmi nyelvi alapkorpusz (a Tartui Egyetem korpusznyelvészeti kuta
tócsoportjának honlapja): http://www.cl.ut.ee
Az Észt Jogi Nyelvi Központ adatbázisa: http://www.legaltext.ee Az Észt Nyelvi Intézet honlapja: http://www.eki.ee
Az Észt Statisztikai Hivatal honlapja:
http://www.stat.ee/index.aw/section=l 53951
Az Észt Terminológiai Társaság honlapja: http://www.eter.ee
Az Észt Terminológiai Társaság szaknyelvi tervezéssel kapcsolatos 2003-as adatbázisa: http://www.eter.ee/baas/
Az Észt Terminológiai Társaság szaknyelvi tervezéssel kapcsolatos legújabb adatbázisa: http://www.eter.ee/andmebaas/
ESTER, az észt könyvtárhálózat adatbázisa: http://www.elnet.ee
ESTLEX, a jogi rendeletek adatbázisa: http://lex.andmevara.ee/estlex/index.isp Szakszótárak az Észt Nyelvi Intézet honlapján:
http://www.eki.ee/kere/Sonastikud/Oskussonastikud/
Szóalkotási verseny 12 európai uniós fogalomra (hirdetés) a Postimees c.
napilapban:
http://vana.www.postimees.ee/index.html?op=lugu&rubriik=49&id=71758&n umber=607
*
MELLÉKLETI
Az észt szaknyelvi tervezésről az EKAS 3.1.2 fejezete alapján (EKAS: 30- 31).
A szaknyelvi tervezés a nyelvtervezés része, amely az irodalmi nyelv általános törvényszerűségein, céljain és feladatain kívül figyelembe veszi a rétegnyelvből adódó sajátos célokat és feladatokat is. A szakemberek készen állnak a szak
nyelv fejlesztésére. A nyelvészekkel együttműködve az egyetemeken, a kutató- intézetekben, a szakszövetségekben, az állami intézményekben és másutt kidol
gozták a terminológiát a tankönyvek és egyéb kiadványok számára, továbbá ösz- szeállítottak szójegyzékeket mind belső használatra, mind pedig kiadásra.
A munka koordinálására és módszertani vezetésére megalapították az Észt Terminológiai Társaságot (Éter). Számos területen megjelentek már továbbfej
lesztésre alkalmas szakszótárak. Létezik a terminológiai bizottságoknak mint tevékenységi formának a hagyománya. A terminológiai standardok összeállítása azonban, sajnos, mérséklődött.
Cél: megfelelő észt szaknyelv, amely kielégíti a szakemberek szükségleteit az egyes szakterületeken, valamint segít a kutatás tárgyának tudományos megismerésében.
Feladatok:
- az Észtországban művelt valamennyi tudományterület, műszaki és gazdasági ágazatok, valamint érdeklődési terület szakszókincsének fejlesztése;
- a terminológiai bizottság tevékenységének állami támogatása a szaknyelv fejlesztésében, szakszótárak összeállításában és megjelentetésében;
- szaknyelvi tankönyvek összeállítása;
- terminológiák alkotásának támogatása az oktatási és tudományos intézmé
nyekben;
-javítani a szakszótárak kritikus használatának felfogását;
- a szaknyelvi információ terjesztése és cseréje, szakszótárkritika írása;
- szakemberek és filológusok szaknyelvi képzése a felsőoktatási tanterv ré
szeként, illetve továbbképzés formájában;
- a jogi és közigazgatási nyelv fejlesztése, köztük is az Európai Unió intézmé
nyeitől érkező jogi dokumentumok fordítási minőségének garantálása;
- az Európai Unió intézményeiben dolgozó észt hivatalnokok nyelvi képzése, Észtország intézményeivel való terminológiai együttműködésük támogatása;
- nemzetközi terminológiai együttműködésben való részvétel, az Európai Unió más hivatalos nyelveihez hasonlóan az észt nyelv használati jogának és fejlődési lehetőségeinek biztosítása;
- nemzetközi tudományos szaknyelvi tevékenységben való részvétel.
A végrehajtásért felel:
az Észt Nyelvi Intézet, az Igazságügyi Minisztérium (ezen belül az Észt Jogi Nyelvi Központ), a szakterületek terminológiai bizottságai, az Észt Terminoló
giai Társaság, a felsőoktatási intézmények, az Észt Szabványügyi Központ.
MELLÉKLET 2
Az észt szaknyelvi tervezés végrehajtói
Az Észt Nyelvi Intézet (Eesti Keele Instituut) az Oktatási és Tudományos Mi
nisztériumhoz tartozó állami tudományos és fejlesztési intézmény, amelynek fel
adata az észt irodalmi nyelv, az észt nyelvjárások és az észt nyelv rokon nyelvei
nek tudományos kutatása, valamint akadémiai szótárak összeállítása. Tevékeny
ségei közé tartozik még a nyelvtervezés és nyelvművelés fejlesztése ( 2005:61). Az Észt Nyelvi Intézet vezetője, Urmas Sutrop honlapja:
http://www.eki.ee
Az Észt Jogi Nyelvi Központ (Eesti Őiguskeele Keskus, EŐKK) az Igazság
ügyi Minisztériumhoz tartozó állami intézmény, amelynek fő feladata az észt jogi nyelv fejlesztése és védelme, a jogi terminológia és a jogi dokumentumok nyelvi szerkesztésének irányítása, valamint jogi dokumentumok fordítása. A fő feladatokkal összhangban az Észt Jogi Nyelvi Központ létrehozza a jogi termi
-nusok adatbázisát, biztosítja ennek karbantartását és hozzáférhetőségét, a kor
mányzati szerveknek segítséget nyújt a terminológiában, őrzi a jogi doku
mentumok tervezetének nyelvi szerkesztői adatbázisát, valamint megalapozza ezek minőségbiztosítását az ügyintézésben, összeállítja és szerkeszti „A jogi nyelv” (Őiguskeel) című folyóiratot, a kormányzati szerveknek jogi nyelvből képzést szervez, fordítói és terminológiai projekteket valósít meg, kiadja a szük
séges jogi akták fordításait, továbbá terminológiai kiadványokat és a jogi nyelv kézikönyveit, valamint szükség esetén elvégzi a jogi dokumentumok fordításai
nak szakvéleményezését. (EKAS 2005:62)
Az Észt Jogi Nyelvi Központ honlapja: http://www.legaltext.ee
Az Észt Terminológiai Társaság (Eesti Terminoloogia Ühing, Éter) nonprofit szervezet, amelynek célja, hogy az Észtországban folyó terminológiai munkát összehangolja az Észt Nyelvi Intézet és Észt Jognyelvi Központ tevékenységé
vel, megszervezze az együttműködést a nemzetközi terminológiai intézmények hálózatával, továbbfejlessze a meglévő terminológiai adatbázisokat, terminoló
giai szolgáltatásokat nyújtson (terminológiai tanácsadás, szakvélemények, szak
szövegek fordítása, szaknyelvi információ terjesztése), szaknyelvi képzést szer
vezzen és így mind hazai, mind nemzetközi terminológiai projektekben vegyen részt, szaknyelvi szótárakat és más, a terminológiával foglalkozó kiadványokat adjon ki (EKAS 2005:63).
Az Észt Terminológiai Társaság 2001 óta tevénykedik.
Az Észt Terminológiai Társaság elnöke, Arvi Tavast honlapja:
http://www.eter.ee
A N E M V E R B Á L IS K O M M U N IK Á C IÓ FO G A LM Á N A K TER M I
NOLÓG IAI ELEM ZÉSE