A Magyar Tudomány szóhasználata (1956-1970)

A Magyar Tudomány c. folyóirat legelső száma közli a korszak nagy szaktekin­

télyének, Tarján Rezsőnek az írását A kibernetika f ő problémái címmel (MaTud 1956:43-62), ami mutatja, hogy a téma igen fontos volt az akkori tudományos életben. Amikor Tarján Rezső következetesen elektronikus számológépekről be­

szél, nyilvánvalóan a ma már számítógépnek nevezett eszközökre kell gondolni.

A második számban is megjelenik egy dolgozat a kibernetikáról, amelyet a neurofiziológia szempontjából elemez Lissák Kálmán {MaTud 1956:181-190).

Ebben is szó van elektronikus számológépekről, de szerepelnek az elektromos számoló automaták és a kibernetikai automaták kifejezések is, amelyek alapján csak következtetni lehet, hogy az előbbiek nagy valószínűséggel nem számító­

gépek, hanem villanyos számológépek, az utóbbiak pedig egy nagyobb kategóri­

át jelölnek, amelybe beletartoznak a számítógépek is. Ugyanebben a számban a korszak másik nagy szaktekintélye, a matematikus Rényi Alfréd szintén elektro­

nikus számológépeket és egyszerűen számológépeket emleget, ezek mellett hasz­

nálja a korszerű, gyors működésű számoló automaták és a matematikai gépek kifejezéseket {MaTud 1956:218), majd a matematikai gépek a III. osztály életé­

ről szóló beszámolóban is ismételten előfordul {MaTud 1956:277). A szöveg- környezet alapján mindkét kifejezés nagy valószínűséggel jelenthet számítógé­

peket, de ennél biztosabbat nehéz lenne állítani. Tarján Rezső 1957-ben a 9-10.

számban {MaTud 1957:407-415) ismét közöl egy tanulmányt a kibernetikáról,

tartja magát az elektronikus digitális számológéphez vagy egyszerűen számoló­

géphez, amely hol „számol", hol meg „számít”, és használja a számoló automa­

ták kifejezést is, ezúttal elég nagy valószínűséggel számítógép értelemben. A z 1956-1957 években az (elektronikus (digitális)) számológép terminus uralkodik.

1958-ban megjelenik Tarján Rezső Gondolkodó gépek című könyve, amelyről a Magyar Tudomány 8-9. száma közli Münnich Antal recenzióját ( 1958:394-395). Ebben a recenzióban tűnik fel először a számítógép terminus: „a gondolkodó gépek családjának ma a digitális számítógépek a legfontosabb tag­

jai”. Münnich Antal exponálja a következő évek vitatott kérdését: „Még zava­

róbb, hogy a szerző nem tesz különbséget (terminológiailag) a számológép és a számítógép között. A könyv túlnyomórészt számítógépekkel foglalkozik, és a szerző ezekről (helyesen) meg is állapítja, hogy «alapvető tulajdonságaikban is különböznek a ... számológépektől: működésük egészen más alapelveken nyug- szik.» Mégis mindkétfajta gépet számológépnek mondja, csak éppen „elektroni­

kus” és „asztali” számológépről beszél. Pedig a különbség nem az elektronikus vagy mechanikus szerkezeti elemekben, nem is az asztali vagy ennél nagyobb méretben, hanem abban rejlik, hogy a számológép csak egyes aritmetikai műve­

leteket végez, tehát számol, a számítógép viszont a számok és műveleti utasítá­

sok sokaságát tárolja, és ezekkel emberi beavatkozás nélkül aritmetikai művele­

tek hosszú sorát (számítást) képes elvégezni.” Az információtechnika alkalmazá­

sáról ez volt az első magyar könyv. Kis Ádám szerint az elektronikus számoló­

gép terminus a szegedi Kalmár László professzor nevéhez köthető.5 Kalmár László valóban e mellett a változat mellett állt ki6, de a „művelt nagyközönség”

Taiján Rezső könyvéből ismerhette azt meg először.

A Magyar Tudomány szerzői kitartanak az (elektronikus (digitális)) számoló­

gép variációk mellett, esetleg a programvezéreit számológép terminust használ­

ják.7 Az elektronikus gépek is előfordulnak, azonban ezekről rendszerint nem tudható teljes biztonsággal, hogy mit is jelentenek. Az 1959/9. számban az I.

Nemzetközi Információkezelő Konferenciáról szóló beszámolóban az informá­

ciókezelő gépek megjelölés kerül elő ( MaT1959:493) - ha nem ilyen hosszú, akár versenyképes terminus is lehetett volna (lássuk be, pontosabb a Neumann

által használt számítógépnél). A z év folyamán többször feltűnik a számolóköz­

pont szó, intézmények nevében is. Az 1960/2. számban Fenyő István

tanul-5 L d. a 2. j e g y z e t b e n m e g a d o tt h e ly e n .

6 V is z t É v a , ak i a z 1 9 6 0 -a s é v e k e ls ő fe lé b e n v o lt S z e g e d e n K a lm á r L á s z ló ta n ítv á n y a , m e g e r ő s íte tte K is Á d á m k ö z lé s é t ( V is z t É v a s z ó b e li k ö z é s e 2 0 0 5 ) .

7 A z a n a ló g s z á m ító g é p e k v á lto z a to s k o ra b eli m e g n e v e z é s e iv e l a j e l e n d o lg o z a t n e m fo g la lk o z ik .

mányúti beszámolójában {MaTud 1960:95-96) megjelenik a számolástechnika terminus. A számológép mellett a számolóközpont és a számolástechnika lett

volna logikus, de míg az előbbit használták, addig az utóbbi elszigetelt jelenség maradt. 1960-ban az MTA addigi Kibernetikai Kutató Csoportja átalakul

tástechnikai Központtá, és általában számítóiák nevezik az ilyen profilú intézményeket. A számológépek a számítástechnika, eszközei, és ez a kettősség

senkit nem látszik zavarni.8 Hogy igenis történik valami a szóhasználatban, ab­

ból derül ki, hogy az 1961/1. számban Rényi Alfréd szükségesnek látja beszúrni a következő lábjegyzetet: „Az utóbbi időben elterjedt a «számológép» helyett a rossz hangzású «számítógép» elnevezés; a magam részéről ezt nem tartom sze­

rencsésnek és javasolom, hogy térjünk vissza a «számológép», ill. «számoló-

automata» elnevezéshez” ( MaTud 1961:14). Ami a Magyar Tudományt illeti, Münnich Antal recenzióját követően ekkor jelenik meg először a számítógép

szó. Az 1961/9. számban egy híradásban ismeretlen szerző számítógépnek neve­

zi (helyesen) az MTA Számítástechnikai Központ M-3 gépét ( 1961:

571), utána azonban a terminus ismét eltűnik. Az 1962/8. számban Szépe György a matematikai gépek megjelölést használja nyilvánvalóan a mai elektro­

nikus számítógép értelemben ( MaTud1962:521-524), és ugyanezt a kifejezést használja a 12. számban Révész György ( 1962:789) majd az 1965/2.

számban Hajós György {MaTud 1965:87-97), de ők (talán...) szélesebb értelem­

ben. Az 1964/3. számban Rózsa György a kibernetikai gépek dokumentációs használatáról ír, és nála egyértelműen a mai számítógépről van szó {MaTud 1964:135-145). Az 1965/9. számban zz Általános Nyelvészeti Tanulmányok II.

c. kötetről készített recenziójában Bakos Ferenc a számológép terminust használ­

ja {MaTud 1965:618). A következő, 10. számban négy év után bukkan fel me­

gint a számítógép a Tudományszervezési Tájékoztató szemlecikkeinek ismerte­

tésében {MaTud 1965:676), tehát nem valamelyik tudományág képviselőjének, hanem egy névtelen dokumentátomak a tollából. Az 1965/12. számban Szalai Sándor tanulságosan elmélkedik az elnevezésről: „Az elektronikus számológép lényegét tekintve egyáltalán nem számoló, hanem logikai gép, amelynek teljesen mindegy, hogy szoroz-e vagy gyököt von vagy ábécé szerint rendez, vagy fordít, vagy megadott címszavak után keresgél szabályrendeleti paragrafusok ezrei kö­

zött... nem azért volt a pénzügyi igazgatásba könnyen és gyorsan bevezethető,

8 M ár 1 9 6 4 -e t írtunk, a m ik o r m é g teljes te r m é s z e te s s é g g e l m e g je le n h e te tt e z a m ondat:

„ A m a tem a tik a fe n ti a lk a lm a z á sa i e rő sen számításigényesek, teh át ak k or v á lta k reá lissá ,

a m ik o r az ele k tr o n ik u s számoló g é p e k m e g je le n te k .” {MaTud 1 9 6 4 : 6 6 0 - 6 6 1 ) [k u rziválás

mert ott «számokról» és «számtani műveletekről)) van szó... az elektronikus számológép rendkívül gyors működésű univerzális vezérlőberendezés, úgy is mondhatnánk: univerzális «igazgató)). (Nóta bene: franciául így is hívják - «or- dinateur)), azaz rendező vagy rendelkező gép.)” (MaTud 1965:753-763). Az 1966/7-8. számban (csaknem újabb egy év elteltével) fordul elő ismét a számító­

gép, most sem tudós szerző írja le, hanem a szovjet Tudományos Akadémia hír­

adójának névtelen fordítója (MaTud 1966:499).

Az 1966/9. számban megjelenik Vámos Tibor tanulmánya Kutatások a kiber­

netika és az automatizálás közös területén címmel (MaTud 1966:556-565). Ez az első dolgozat a lapban, amely következetesen a számítógép, számítógépes irá­

nyítás terminusokat használja, és itt érezni először nagyon pregnánsan a termino­

lógiai bizonytalanság hátulütőit. Ugyanis amikor Vámos Tibor ezt írja: „A szá­

mítógépes irányítás mindenek előtt nagyteljesítőképességű és rendkívül megbíz­

ható számológépet tesz szükségessé...” az irányítás első lépcsőjében „a számító­

gép még nincs bekapcsolva a termelési folyamatba...” (.MaTud 1966:559) [kur- ziválás tőlem - Sz.É.], akkor az irányítástechnikában járatlan olvasó nem tudja, hogy a szerző egyszerűen át- vagy visszacsúszott egy másik szóhasználatba, vagy itt valóban „csak” számológépre kell gondolni, ugyanis mindkét változat mellett szólnak érvek.

Vámos Tibor nem hoz azonnali átütő változást a lap szóhasználatában, az elektronikus számológép tovább él. Ugyanebben az évben a l l . számban Mikó Pálné a Vita rovatban a nyelvtanulás kapcsán a nagy teljesítményű elektronikus számítógépeket említi {MaTud 1966:709), majd legközelebb csak az 1967/6.

számban, Erdey-Grúz Tibor főtitkár elnökségi beszámolójában fordul elő „az el­

ső magyarországi számítógépes folyamatirányítás kidolgozása a Péti Nitrogén- művek számára” {MaTud 1967:363). Mivel éppen ez Vámos Tibor témája, a megfogalmazás föltehetően tőlejött az Akadémia Elnöksége számára. 1967 má­

sodik felében azonban érezhetően keveredni kezd a számítógép és a számológép használata. Ugyanaz a szerző ugyanazon az oldalon ugyanarra a konkrét tevé­

kenységre használja a számítógépes irányítás és a számológépes irányítás kifeje­

zést: például a 7-8. számban {MaTud 1967:458), majd egy másik szerző hason­

lóképpen az elektronikus számító eszközök és az elektronikus számológépek megjelölést a 9. számban {MaTud 1967:611). Ez utóbbi számban a 612. oldalon elektronikus számológép, a 616. oldalon elektromos számítógép olvasható. A számítógép azonban egyre gyakoribb, az 1968-as évben nagyjából egyensúlyban van a két terminus használata. Az 1968/1. számban zz Általános Nyelvészeti Ta­

nulmányok /F.-ről készített recenziójában Bakos Ferenc a fordítógépes

nyelvé-szét kifejezést használja. A 9. számban előfordul a számítógéptechnika szó (MaTud 1968:557), melyet valószínűleg a számítástechnikáddá azonos értelem­

ben kell elfogadni.

1969-ben a számítógép túlsúlyba kerül, ezért ekkortól a számológép előfordu­

lását érdemes figyelni. Számológépről és számológépes nyelvészetről ír Kiefer Ferenc az 1969/4. számban (MaTud 1969:236), a 10. számban pedig a Szovjet Tudományos Akadémia Számítástechnikai Központja igazgatójának egy ma­

gyarországi kollokviumon tartott előadása Az elektronikus számológépek speciá­

lis alkalmazásának perspektívái címet kapja a fordítótól. A tanácskozásról szóló beszámolóban Szelezsán János következetesen csak az elektronikus számológé­

pek terminust használja {MaTud 1969:663-664). Legközelebb egy évvel később tér vissza megint a számológép. Az 1970/4-5. szám A magyar tudomány 25 éve címmel ünnepi kiadványként jelenik meg, minden tudományág beszámolót kö­

zöl benne. A nyelvtudományról Tamás Lajos „többek közreműködésével” ösz- szeállított ismertetése szól, és ebben szerepel „a számológépek nyelvészeti fel- használása” kitétel {MaTud 1970:215). A műszaki tudományokról szóló részben Automatizálás és műszertechnika cím alatt szintén szerepel a számológép vegy­

ipari üzemek irányítása kapcsán, együtt a számítógéppel {MaTud 1970:339), és itt ugyanaz a probléma, mint Vámos Tibor 1966-os tanulmányával: a kívülálló nem tudhatja biztosan, mit kell érteni a számológépen. A 7-8. szám beszámol a szovjet Tudományos Akadémia éves közgyűléséről, amelyen Keldis akadémikus beszédében „elsőnek az elektronikus számológépek létrehozását és használatuk kiteljesztését említette” {MaTud 1970:598). (A szöveg fordítótól származik, nem hazai tudóstól.) A 9. számban egy recenzióban Kovács László Béla {MaTud 1970:705), végül a 10. számban Erdey-Grúz Tibor használja ezt a terminust {MaTud 1970:709-712). Erdey-Grúz Tibornál a kibernetikai gépek és automaták kifejezés is előfordul (i.m.:712), jelentése a mai olvasó számára nem teljesen egyértelmű.9

Vegyük észre, hogy nem esett szó a computer terminusnak vagy bármilyen magyarított változatának előfordulásáról. A lap fennállásának 13. évében, az

9 A számológép-számítógép to v á b b i so rsá h o z k ét adalék: A z A k a d é m ia á lta l k ia d o tt Mű­

szaki Értelmező Szótár 1 9 7 3 -b a n m e g je le n te te tt 33. Számítástechnika k ö te te a computer

é s komputer fo rm á k ró l u ta l a számítógép cím sz ó r a , e z alatt a te r m in u s alatt tárg y a lja a fo g a lm a t, a számológép m ár m e g s e m j e le n ik a szótárb an . L a d ó J á n o s m é g 1 9 7 4 -b e n is s z ü k s é g e s n e k látja m e g e m líte n i: „... s z ó r v á n y o s a n akad o ly a n v é le m é n y is , a m e ly h e ly e ­ s e b b n e k tartja a számológép e ln e v e z é s t... d e a számol és a számít ig e je le n té s k ü lö n b s é g e , v a la m in t a számológép e g y é b irányú, a lsó b b szin tű j e le n té s e ... b e s z é d e s cá fo la ta e n n e k a

1968/5. számban használják először ezt a szót, a tanulmánynak az egyik társ­

szerzője Wigner Jenő (MaTud 1969:304-318). Az 1969/10. számban felbukkan a komputer-technika {MaTud 1969:607) elég egyértelműen csak a stílust élénkítő eszközként (és ugyanebben a tanulmányban megint a számítógéptechnika (i.m.:

613), nagy valószínűséggel számítástechnika értelemben). Az 1970/1. számban Szántó István indiai beszámolójában megjelenik a computer-centrum {MaTud 1970:59). Bár az átnézett 15 évfolyamból az utolsó kettőben van az angol szónak egy-egy előfordulása hazai szerzőtől, állíthatjuk, hogy a szakma egyöntetűen a magyar megfelelőket használta.

In document TERMINOLOGIA ET CORPORA - SUPPLEMENTUM (Pldal 163-168)