3.5 Az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos műhelybeszélgetések összefoglalói összefoglalói
3.5.2 Az 1. műhelybeszélgetés eredményei
Rövid bemutatkozás után először az egyes ökoszisztémaszolgáltatás-kategóriákban szereplő, általunk összegyűjtött szolgáltatásokat tekintették át a résztvevők, majd ki is egészítették azokat. Az ellátó szolgáltatásoknál bekerült a táblázatba a legeltetés (legelő állatoknak élelem – az értékelésnél ez a kategória nem kapott értékeket, mert jelenleg ez nem engedélyezett tevékenység), a szaporítóanyag, valamint az erdei talaj, amit az emberek elvisznek az erdőből. A kulturális szolgáltatások esetében felmerült annak igénye, hogy a trófeát külön szolgáltatásként kezeljük. A szabályozó szolgáltatásokban szereplő „élőhely növény- és állatfajoknak” kategóriát biodiverzitásra cserélték, két új kategóriát is megneveztek, a biológiai szabályozást és az önfenntartást, a regenerálódóképességet. A támogató szolgáltatások köre változatlan maradt. Az egyes szolgáltatások jelentőségét mutató értékekben az összes jelenlévő egyetértett, tehát konszenzus alakult ki az értékelési folyamatban (ezt elősegítette az, hogy a szereplők – szakmai értelemben – homogén csoportot alkottak). A továbbiakban a legfontosabb eredményeket emeljük ki, elsősorban azokat, ahol jelentősebb különbségek mutatkoztak az ökoszisztéma-szolgáltatásokban a kezelési módok szerint. A szövegben és az ábrákban az alábbi rövidítést használjuk: VEG = vágásos erdőgazdálkodás, FEB = folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás, GNÉ = gazdálkodással nem érintett erdőterület.
Az ellátó szolgáltatásoknál az ipari fa és a tűzifa esetén mind a vágásos, mind a FEB (szálaló, örökerdő) hasonlóan magas értékeket kapott, a gazdálkodással nem érintett erdők e szolgáltatásai elhanyagolhatók.
A szakértők szerint az erdei gombák és bogyósok tekintetében a VEG rosszabbul teljesít a másik kettőnél, és hasonló a szaporítóanyag-szolgáltatás képessége is. Ugyanakkor erdei méz tekintetében a VEG lényegesen magasabb szintű szolgáltatást nyújt, amelynek magyarázata lehet, hogy az elemzéseknek az akácületetvények is tárgyát képezték, mert ezen a megbeszélésen a szakértők a kultúrerdőket és az ültetvényeket is az erdőkhöz sorolták (3.3. ábra).
A kulturális szolgáltatásokban a rekreációt és a tájképi jelentőséget illetően a VEG szolgáltatása lényegesen, a környezeti nevelésnél pedig valamivel alacsonyabb, mint a másik kettőnél, viszont a tudományos kutatásban és a trófea vonatkozásában teljesen hasonlóak az értékek, vagyis ezek a kezelési
137
módtól függetlenek. A vadászatnál a legjobb értéket a GNÉ adta, a másik két kezelési mód azonos értéket kapott. A művészi inspiráció folyamatosan emelkedő értékű a VEG, FEB, GNÉ irányban (3.4.
ábra).
A szabályozó szolgáltatásoknál a GNÉ területek adták a legjobb teljesítményt, az egyetlen kivételt a zaj elleni védelem jelenti, ahol a FEB-et tartották a legjobbnak. A VEG minden szolgáltatásnál gyengébben teljesít a másik kettőhöz képest. A FEB és a GNÉ között jóval kisebbek a különbségek (3.5. ábra).
A szakértők szerint a támogató szolgáltatások közül a talajképzés és a tápanyagkörforgás lényegesen fontosabb és jelentősebb a FEB és a GNÉ esetében, a primer produkcióban nincs jelentős különbség a kezelési módok szolgáltatási szintje között (3.6. ábra).
3.3. ábra. A vágásos, a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás, valamint a gazdálkodással nem érintett területek összehasonlítása az ellátó szolgáltatásokban – szakértői becslés (0: nem jelenik meg, 5:
nagyon jelentős)
(Saját szerkesztés)
3.4. ábra. A vágásos, a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás, valamint a gazdálkodással nem érintett területek összehasonlítása a kulturális szolgáltatások alapján – szakértői becslés (0: nem jelenik meg, 5: nagyon jelentős)
(Saját szerkesztés)
138
3.5. ábra. A vágásos, a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás, valamint a gazdálkodással nem érintett területek összehasonlítása a szabályozó szolgáltatások alapján – szakértői becslés (0: nem jelenik meg, 5: nagyon jelentős)
(Saját szerkesztés)
3.6. ábra. A vágásos, a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás, valamint a gazdálkodással nem érintett területek összehasonlítása a – támogató szolgáltatások alapján – szakértői becslés (0: nem jelenik meg, 5: nagyon jelentős)
(Saját szerkesztés)
Az ökológusokkal folytatott műhelybeszélgetés másik fázisában arra a kérdésre kerestük a választ, milyen a kapcsolat az ökoszisztéma-szolgáltatások és a struktúra között. Az eredményeket a
139
megnevezett strukturális elemek felsorolásával, majd a kapcsolatokat bemutató táblázattal (3.15.
táblázat) szemléltetjük. A megnevezett strukturális és funkcionális elemek a következők:
faállomány összetétele (fafaj-összetétel) (1),
faállomány kor- és méreteloszlása (egykorú vagy vegyes) (2),
holtfa (3),
cserjeszint az újulattal (4),
gyepszint (5),
záródás mintázata (teljesen homogén, vagy vannak hiányosságok) (6),
erdőtalaj, mint szerkezeti elem, ezt később lecseréltük a termőhely fogalmával, mivel ez egy tágabb fogalom, és a faanyagot elsősorban a termőhely határozza meg (7),
erdős táj (8),
biodiverzitás (9) (később hangzott el a következő: a biodiverzitás az összes funkcionális elemhez kapcsolódik, együtt biztosítják).
3.15. táblázat. Az ökoszisztéma-szolgáltatások kapcsolata az egyes strukturális és funkcionális elemekkel (aláhúzva a legfőbb, ha van ilyen; megjegyzések, ha voltak, a szolgáltatások mellett dőlt betűkkel)
Ökoszisztéma-szolgáltatás csoport Ökoszisztéma-szolgáltatás A kapcsolódó
strukturális elemek Ellátó szolgáltatások faanyag (pl. ipari fa: építőanyag, papír alapanyag, bútor
alapanyag, illetve tűzifa) 1, 2, 7
erdei gombák 1, 7
erdei bogyós és egyéb termények (pl. gyógynövények,
díszítő lomb) 1, 4, 5, 6
erdei méz (erdei vegyes virágméz) 1, 2, 5
vadtermékek (pl. vadhús) 2, 4
legeltetés (élelem és árnyék) 4, 5
talaj 7
Kulturális
szolgáltatások rekreáció, kikapcsolódás, rehabilitáció (minél cserjésebb, bozótosabb, annál rosszabb, ezért van a negatív jel; az emberek az idős erdőt szeretik, mert rendezett, átlátszó;
az összes kulturális szolgáltatást az erdős táj határozza meg)(Két léptéket kell elkülöníteni, az egyik az erdőállomány, a másik a táji lépték: a rekreáció inkább az utóbbiban működik, és az értékelést is befolyásolja)
2, 4 (-)
tájképi jelentőség 8
vadászat (rekreációs és sportvadászat) (a vad lehet ellátó szolgáltatás is, hiszen a vadpopuláció egyrészt vadászható „tömeg”, trófea, de pl. Gemencnél a vadbőgés és a fotóturizmus is jelen van, bár nem dominál)
2, 8
fotóturizmus 5, 8, 9
trófea
környezeti nevelés 1, 2, 4
140
Ökoszisztéma-szolgáltatás csoport Ökoszisztéma-szolgáltatás A kapcsolódó
strukturális elemek művészi inspiráció (bármi bármit inspirálhat, itt bejöhet
a hangulat, a madárcsicsergés, a patakzúgás) 2, 8, 9
tudományos kutatás összes, mindkét
léptéknél Szabályozó (és
élőhely-) szolgáltatások
talajerózió elleni védelem 2, 3, 4, 5
szélerózió elleni védelem 2, 4
vízmegtartás (mennyiségi szabályozás, árvíz elleni
védelem) (szorosan kapcsolódik a víztisztításhoz) 2, 3, 4, 5 víztisztítás (vízminőség szabályozása) 2, 3, 4, 5 levegőtisztítás (szennyezőanyagok megkötése) (a lomb
számít, annak mennyisége, ezért számít a cserjeszint; az egységnyi talajfelszínre jutó levélfelület)
1, 2, 4
éghajlat-szabályozás (CO2 megkötés vagy nagyvárosok közelében a városi meleg levegő hűtése) (Két léptéket különböztethetünk meg: a mikroklímát, amely konkrétan az erdőállományban jelentkezik – milyen a klímája az erdőállománynak, illetve a mezoklímát, amely a régió klímáját jelenti, és az erdős táj határozza meg.)
2, 4, 8
természeti károk elleni védelem (természeti csapások: pl.
jégtörés) 1, 2
biológiai szabályozás (ragadozó, parazita,
gradáció-szabályozás) 2, 3, 4, 9
pollináció (4), 5, 6
regeneráció (ha kár éri az erdőt, mennyire képes
megújítani önmagát, ez szolgáltatás!) 1, 2, 9
élőhely növény- és állatfajoknak Támogató
szolgáltatások talajképződés (minden, ami elhalt, szerves anyagot
szolgáltat) 1, 3, 5, 7
tápanyagkörforgás az összes funkcionális
szint benne van
primer produkció 1, 2, 4, 5, 9