4 A természetközeli erdőgazdálkodást szolgáló közgazdasági ösztönzők ösztönzők
4.3 Az erdőből származó piacosítható termékek és szolgáltatások témájában az állami erdőgazdaságok körében végzett kérdőíves
4.3.2 A fenntartható erdőgazdálkodás nemzetközi minősítési rendszereivel (FSC és PEFC) kapcsolatos tapasztalatok
A 2. és 3. kérdéscsoport az erdőgazdaságok FSC és PEFC minősítését járta körül több szempont alapján.
A következő táblázat bemutatja, mely erdőgazdaságok rendelkeznek jelenleg fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzetközi minősítéssel vagy tervezik annak bevezetését.
4.16. táblázat. A fenntartható erdőgazdálkodás nemzetközi minősítési rendszereinek alkalmazása az állami erdőgazdálkodók körében
Minősítési rendszerek Erdőgazdaságok száma
jelenleg
tanúsított hosszabbítást
tervez jelenleg nem
tanúsított tervezi, hogy megszerzi
FSC 5 5 16 1
PEFC még nem indult meg a tanúsítás Magyarországon 4
Forrás: saját kérdőíves felmérés, 2015
Kevés erdőgazdaság rendelkezik FSC tanúsítvánnyal, de azok előnyeit látva, tervezi a hosszabbítást. A tanúsítvánnyal rendelkező erdőgazdaságok leginkább a fatermékekhez, faipari feldolgozott termékekhez kapcsolódó vevői igények és a gazdasági előnyök (pl. magasabb árbevétel, a piacok megtartása, új piaci lehetőségek, nagyobb piaci részesedés lehetősége) miatt választották ezt a minősítési rendszert. Az egyik erdőgazdaság véleménye szerint a tanúsítás rangot is jelent. Egy másik erdőgazdaság a tartamos és természetszerű erdőgazdálkodás elmélyítését is a tanúsítás előnyeként említette. A tanúsításból adódó előnyök realizálását ‒ egy erdőgazdaság kivételével ‒ közepesre vagy annál jobbra értékelték (átlag: 3,4, szórás: 0,9). A hosszabbítást mindannyian tervezik a fenti gazdasági előnyöket látva, sőt egyes vélemények szerint bizonyos termékek piacra jutásához ez egyre inkább elengedhetetlen lesz.
Azok az erdőgazdálkodók, amelyek nem rendelkeznek tanúsítással, nem látnak gazdasági vagy piaci előnyt annak megszerzésében, sőt inkább költségnövelő tényezőként értékelik. Vevői körük jelenleg nem igényli, a termékeik sok esetben alacsonyabb feldolgozottsági szintűek, s leginkább helyi vagy
0 5 10 15 20
a trendet érzékelő erdőgazdaságok száma
erdei termékek és szolgáltatások
csökken stagnál nő
163
regionális piacokon értékesítenek. Többen is megfogalmazták, hogy a magyar erdőtörvény rendelkezései szigorúak, ami garantálja a gazdálkodás magas szintjét és a jogszerűséget. A minősítéssel járó bürokrácia is visszatartó erő lehet. A jövőben sem tervezik a minősítés bevezetését, mert úgy értékelik, hogy a közeljövőben nem fog változni a helyzet, s a fent említett hátrányok megmaradnak.
A PEFC bevezetés előtt áll Magyarországon, ezért tanúsított erdőgazdálkodó a jelenlegi nyilvántartás alapján még nincs. Az erdőgazdaságok közül négyen jelezték, hogy tervezik a PEFC bevezetését, kettő közülük rendelkezik FSC tanúsítvánnyal, kettő nem. A bevezetést tervező erdőgazdálkodók egy része jövőbeli vevői elvárásokra hivatkozott indoklásában, míg mások azt emelték ki, hogy az FSC-hez képest többletet jelent, élethűbb, gyakorlatiasabb, jobban alkalmazható a magyar erdőgazdálkodásban. Az egyik erdőgazdaság kiemelte azt is, hogy véleményük szerint jobban mutatja az erdő természetességének valós állapotát. Egy másik erdőgazdaság hátrányként említette, hogy a piacon kevésbé elismert, mint az FSC.
15 erdőgazdaság jelezte, hogy nem tervezi a PEFC bevezetését, egy pedig bizonytalan a kérdésben.
Indoklásukban a legtöbben a piaci igény és a megtérülés hiányát emelték ki. Az érvek között itt is szerepelt, hogy az állami erdőgazdaságok szigorúan szabályozott módon és ellenőrzés alatt végzik a tevékenységüket. Az egyik erdőgazdaság szerint inkább a magán-erdőgazdaságok számára jelenthet előnyt ez a minősítés.
Megkérdeztük az erdőgazdaságok véleményét arról is, hogy szerintük a két minősítési rendszer elősegíti-e a folyamatos erdőborítást szolgáló gazdálkodás terjedését. A válaszokat a 4.17. táblázat mutatja.
4.17. táblázat. Hogyan vélekednek az állami erdőgazdaságok arról, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás nemzetközi minősítési rendszereinek van-e pozitív hatása a folyamatos erdőborításra?
Minősítési
rendszerek Az erdőgazdaságok megoszlása a minősítési rendszerek folyamatos erdőborításra gyakorolt pozitív hatásáról alkotott véleménye alapján (adott választ adó
erdőgazdaságok száma)
nem segíti elő részben segíti elő elősegíti nem tudja vagy nem válaszolt
FSC 16 2 0 2
PEFC 12 2 1 5
Forrás: saját kérdőíves felmérés, 2015
A domináns vélemény mindkét minősítési rendszer esetében az volt, hogy a minősítés nem hat pozitívan a folyamatos erdőborítás elterjedésére. A folyamatos erdőborítás terjedésének feltételeit különféleképpen értékelték. Az erdőgazdaságok egy csoportja az ökológiai feltételeket, a termőhelyi adottságokat, az erre alkalmas faállományt és a klimatikus viszonyokat emelte ki legfontosabb tényezőnek. Az egyik erdőgazdaság véleménye szerint, ha a termőhelyi adottságok lehetővé teszik, próbálkozni kell a folyamatos erdőborítás bevezetésével, a minősítéstől függetlenül. Egy másik erdőgazdaság azt emelte ki, hogy az erdősztyepp klímában nincs elfogadott gyakorlati megoldás az erdőállományok folyamatos erdőborítás melletti kezelésére. Más erdőgazdaságok a jogszabályokat, a társadalmi és szakmai igényeket, valamint a pályázati lehetőségeket nevezték meg a folyamatos erdőborításos gazdálkodás legfontosabb befolyásoló tényezőjeként. Az indoklások között megjelent az is, hogy az FSC alapelvei elsősorban a trópusi erdőgazdálkodáson alapulnak, s elsődleges céljuk az erdőirtások visszaszorítása volt. Amennyiben a mérsékelt övi, folyamatos erdőborítást elősegítő elvek
164
is bekerülnek, akkor az a véleményt megfogalmazó erdőgazdaság szerint a folyamatos borítást biztosító erdőkezelést elősegítheti Európában. Egy olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy nincs érdemi összefüggés a fenntarthatóság és a folyamatos erdőborítás között, sőt a folyamatos erdőborítás – a tervezhetetlen felújítás miatt – ellentétes irányba hat.
A legtöbb erdőgazdaság hasonlóan értékelte a PEFC minősítés hatását a folyamatos erdőborításra, mint az FSC esetében, ami azt mutatja, hogy ebben a tekintetben nem látnak érdemi különbséget a két minősítési rendszer között. Több volt a bizonytalan válaszadó, s egy erdőgazdaság kiemelte, hogy nem ismeri a minősítés részletes kritériumrendszerét. Egy másik erdőgazdaság azt jelezte, hogy látja a PEFC pozitív hatását a folyamatos erdőborításra, de ez az erdőgazdaság ismerte a PEFC Magyarországra kidolgozott, tartamos erdőgazdálkodásra vonatkozó tervezett kritériumrendszerét, s idézte annak ide vonatkozó passzusát: ”Megfelelő genetikai, faji és szerkezeti változatosság kialakítását kell szorgalmazni és/vagy fenntartani a stabilitás, az életképesség és a kedvezőtlen környezeti hatásokkal szembeni ellenállóképesség javítása és a természetes szabályozó folyamatok erősítése érdekében.”
4.3.3 Az erdei iskolák működtetésével és minősítésével kapcsolatos tapasztalatok A 4. kérdéscsoport az erdei iskolák működtetésének és minősítésének tapasztalatairól szólt.
A válaszadó erdőgazdaságok közül 19 működtet erdei iskolát (összesen 36-ot), 10 erdőgazdaság egynél többet, ami magas aránynak tekinthető. Csak két erdőgazdaság nem működtet erdei iskolát. Az egyik az infrastruktúra hiányát jelölte meg okként, a másik pedig azt jelezte, hogy a térségükben működő nemzeti park igazgatóság végez ilyen jellegű tevékenységet.
Az erdei iskolák közül 19 rendelkezik jelenleg az OEE-FM minősítéssel és 7 KOKOSZ minősítéssel, de több erdei iskolánál folyamatban van az eljárás. A minősítésben egyes erdőgazdaságok anyagi előnyt, nagyobb kihasználtságot és pályázati lehetőségeket is látnak. Emellett többen említették az egységes szakmai kritériumrendszer, a közös megjelenés és arculat előnyeit, illetve az erdészeti munka jobb megismerésének lehetőségét. Kiemelték a bizalmat és a minőségi biztosítékot, amit a minősítés jelent.
Néhány erdőgazdaság jelezte csupán, hogy még kevés előnyt lát a minősítésben. A táblázat az OEE-FM és a KOKOSZ minősítés erősségeit és gyengeségeit mutatja az erdőgazdaságok véleményei alapján.
165
4.18. táblázat. Az erdei iskola szolgáltatást minősítő rendszerek erősségei és gyengeségei az állami erdőgazdálkodók szerint
Minősítési
rendszer Erősség Gyengeség
OEE-FM Az alapvető erdőpedagógiai cél és a szakmai tartalom jól érvényesül. teljesíthető. Ez garantálja a minőséget.
Erősen kötődik az erdőmérnöki
végzettséghez. Az OEE szakosztályon belül van együttműködés e téren.
Kapcsolat a hasonló jellegű iskolákkal.
Határozott, jól megfogalmazott érdekkört képvisel.
Csak az FM áll mögötte, az EMMI nem támogatja.
Nem biztosított hozzá a folyamatos szakmai fejlődés (rendszeres konferenciák,
továbbképzések hiánya).
Minőségbiztosítási felügyelet hiánya, támogatási rendszer hiánya, az iskolák nem érdekeltek abban, hogy minősített erdei iskolát válasszanak.
Kevesen ismerik, a pedagógusok körében sem ismert.
Nem pedagógiai szemléletű.
Sok az adminisztráció.
Anyagi segítséget nem biztosít az intézményeknek.
Nincs pályázati lehetőség.
Zárt közösség.
KOKOSZ Anyagi segítséget biztosít az érintett erdei iskolába érkező csoportoknak. Szorosan kapcsolódik a pedagógiai programhoz.
Pedagógiai szemléletű, a programot részleteiben is vizsgálja.
Környezeti neveléssel foglalkozó szervezet áll mögötte, mely sok potenciális vevőt képvisel.
Kibővített kapcsolati lehetőség a küldő iskolákkal.
Módszertanilag precízen átgondolt, részletes minősítési dokumentációs anyag, az iskolai tantervbe könnyen beilleszthető.
Magas követelményrendszer.
Zárt, szakmai csoport, közös szemléletmód, összetartás, média megjelenés,
reklámlehetőség, országos hírnév.
Pályázati lehetőségek.
Nagyon összetett folyamat. Magas anyagi ráfordítás (regisztrációs és minősítési költségek).
Hosszú hónapokig tart a megszerzése (regisztrációs időszak).
Nagyon sok munkával jár.
Rengeteg adminisztráció.
A szervezettel való kapcsolattartás nehézkes.
Nagyon heterogén, elsősorban a sok esetben nem a valós szakmai munkát mutatják.
A szövetségben elsősorban társadalmi munkában dolgoznak.
Pedagógus szemlélettel minősít.
A támogatási rendszer hiánya. Az iskolák nem érdekeltek abban, hogy minősített erdei iskolát válasszanak.
Forrás: saját kérdőíves felmérés, 2015
166
16 erdőgazdaság jelezte, hogy a lejárat után meg szeretné újtani a minősítést, egyrészt a fent megfogalmazott előnyök miatt, másrészt értékelik, ha folyamatosan megfelelnek a magas kritériumrendszernek, és a saját fejlődésüket is nyomon tudják követni. Öt erdőgazdaság tervezi megszerezni a minősítést azokra az erdei iskoláira, amelyek még nem rendelkeznek ezzel. Többen jelezték, hogy mindkét minőségi rendszernek szeretnének megfelelni, egyrészt azért, mert a két rendszer között vannak különbségek, részben rivalizálnak is, így mindkettő megszerzésével tudják biztosítani a teljes megfelelést és a még magasabb szakmai színvonalat. Másrészt több előnyre tehetnek szert, ha mindkettővel rendelkeznek.
Az erdőgazdaságok az erdei iskola program jelentőségét egyöntetűen fontosnak ítélték (átlag: 4,95, szórás: 0,2). A legtöbb erdőgazdaság a sikerességre is magas értéket adott (átlag: 4,39), csak egy erdőgazdaság adott alacsony (2-es) értéket.
A következő ábra az erdei iskola szolgáltatás sikerességében szerepet játszó tényezők értékelésének eredményeit mutatja.
4.3. ábra. Az erdei iskola működésének sikerességét meghatározó tényezők fontossága az állami erdőgazdaságok véleménye alapján (1-5 skála: 1: egyáltalán nem játszanak szerepet, 5: teljes mértékben)
Forrás: saját kérdőíves felmérés, 2015
Az összes tényező magas, 4 fölötti átlagpontszámot kapott, de a legmagasabbra a szakszemélyzet felkészültségét értékelték. A megadott szempontokat néhány erdőgazdaság újabbakkal is kiegészítette, ahogy azt a következő táblázatban láthatjuk.
0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0
tényezők fontosságának átlag és szórás értékei
a siker tényezői
átlag szórás
167
19. táblázat. A minősítés egyéb szempontjai és fontosságuk (1: egyáltalán nem játszik szerepet, 5: teljes mértékben meghatározó)
Szempont Fontosság (1-5)
Pályázati lehetőségek időbeli korlátai 2
Általános oktatási rendszerbe illeszthetőség 2
Marketing 5
Rugalmasság, szervezés 5
Piacképes ár 5
Az erdei iskola programok szükségességének elismerése a döntéshozók körében: 5
Jó megközelíthetőség (tömegközlekedési lehetőségek) 5
Szakmai továbbképzések 5
Tapasztalatcsere, műhelymunka a kollégákkal 5
A potenciális állami támogatás 5
Forrás: saját kérdőíves felmérés, 2015
4.3.4 Az erdei mellékhaszonvételekkel, azok ökológiai fenntarthatóságával és minősítésükkel