II
A Magyar Műhely alapítói és az utánuk következő nemzedékek Azonos szellemi tartományok
Dezső, vagy akár Oravecz Imre avantgárd műveire gondolva) a het-venes évek alkotóin át (Esterházy Péter, Kemenczky Judit, Péntek Imre, Szkárosi Endre) a következő évtizedek alkotóit (így a Ver(s)-ziók, a Médium art, illetve a vizUállásjelentés antológia szerzőit), s a vajdasági, a felvidéki, az erdélyi progresszió, valamint az európai szélrózsa minden irányában élő képviselőket megjelölve az irányzat történéseit, az ígéretes folyamatot jelzi.23
Papp Tibor-monográfi ám és más kortárs szerzők alkotói sajátos-ságait vizsgáló tanulmányaim után az MM szerkesztését, gazdagí-tását továbbvivő L. Simon László életművével tárom fel a mesterek örökségét folytató, azt akár a hagyományos poétikai eszközökkel, illetve új alkotói sajátosságokkal is társító fi atalabb nemzedék alko-tói attitűdjét. Ez az életmű ugyanis jelentősen hozzájárult az expe-rimentális költészet újabb virágkorához, a kortárs avantgárd kitel-jesedéséhez. Mint ahogy G. Komoróczy Emőke is írja: L. Simon Lászlónak „felmérhetetlenül fontos szerepe van az avantgárd hazai térnyerésében, szervezésében és elfogadtatásában”.24 Művei kulcsot adnak a költészeti irányok feltérképezésében, sajátosságainak feltá-rásához és megértéséhez is.
23 Bohár, Papp Tibor, 117–118.
24 G. Komoróczy Emőke, A nyolcvanas évek (neo)avantgárdja irodalomtörténeti vetület ben (Előzményei, szerves kapcsolata a XX. századon végigvonuló avantgárddal), Magyar Műhely 150. (2009/1.), 23.
[SZENNYCÍMLAP]
II. Experimentális költészeti kategóriák Vizuális költészet: műfaji tipológia
Experimentális költészeti
kategóriák
Vizuális költészet:
műfaji tipológia
II
Bohár András az Aktuális avantgárd: M. M. című tanulmányköteté-ben az első magyar automatikus versgenerátort, a Disztichon Alfát méltatva fi gyelmeztet bennünket arra, hogy „időszerű honi irodal-munknak is számba venni azokat az irányokat, amelyek […] gazda-gítják a palettát”.25 Ilyen irányok az experimentális törekvésekhez tartozó vizuális költészeti alkotások. Viszont ezen belül is nem csu-pán az új utak, kezdeményezések kerülnek marginális területre az irodalomtörténet-írás vagy az esztétikai-elméleti megfontolások során, hanem ősi műfajok, így például a képversek is. S ha a kortárs irodalomkritika foglalkozik is a témával, az intermedialitás és egy adott művészeti ágon belül a műfaji besorolás számos kérdést vet fel, s ezek gyakran viszik tévútra az elemzőt.
A vizuális költészet tipológiájának felvázolásánál, az experimentális költészeti kategóriák csoportosításánál ugyanis azt tapasztalhatjuk, hogy a műfajok nemcsak érintkeznek egymással, de szétválasztha-tatlanul egybe is kapcsolód(hat)nak, és intermediális jellegzetessé-geket hordozhatnak. Így akár egy képzőművész alkotását is beso-rolhatjuk a vizuális költemények irodalmi kategóriájába, ugyanakkor egy költő alkotása is lehet csupán képzőművészeti fogalmakkal kö-rülírható mű. Például 1976-ban Galántai György grafi kusművész előbb alkotott művészbélyeget, mint ahogy értesült volna e műfaj létezéséről. Ladik Katalin egyik bélyegterve pedig egy minden szö-veget mellőző groteszk női arc, fotó. W. T. J. Mitchell szerint „a kép tiszta képisége és a szó tiszta verbalitása” nem érhető el. A nyelv ugyanis mindig belép a képbe, még akkor is, ha „látszólag hiányzik
25 Bohár András, Aktuális avantgárd: M. M. Hermeneutikai elemzések, Ráció, Budapest, 2002, 189.
Bohár András az Aktuális avantgárd: M. M. című tanulmányköteté-ben az első magyar automatikus versgenerátort, a Disztichon Alfát méltatva fi gyelmeztet bennünket arra, hogy „időszerű honi irodal-munknak is számba venni azokat az irányokat, amelyek […] gazda-gítják a palettát”.25 Ilyen irányok az experimentális törekvésekhez tartozó vizuális költészeti alkotások. Viszont ezen belül is nem csu-pán az új utak, kezdeményezések kerülnek marginális területre az irodalomtörténet-írás vagy az esztétikai-elméleti megfontolások során, hanem ősi műfajok, így például a képversek is. S ha a kortárs irodalomkritika foglalkozik is a témával, az intermedialitás és egy adott művészeti ágon belül a műfaji besorolás számos kérdést vet fel, s ezek gyakran viszik tévútra az elemzőt.
A vizuális költészet tipológiájának felvázolásánál, az experimentális költészeti kategóriák csoportosításánál ugyanis azt tapasztalhatjuk, hogy a műfajok nemcsak érintkeznek egymással, de szétválasztha-tatlanul egybe is kapcsolód(hat)nak, és intermediális jellegzetessé-geket hordozhatnak. Így akár egy képzőművész alkotását is beso-rolhatjuk a vizuális költemények irodalmi kategóriájába, ugyanakkor egy költő alkotása is lehet csupán képzőművészeti fogalmakkal kö-rülírható mű. Például 1976-ban Galántai György grafi kusművész előbb alkotott művészbélyeget, mint ahogy értesült volna e műfaj létezéséről. Ladik Katalin egyik bélyegterve pedig egy minden szö-veget mellőző groteszk női arc, fotó. W. T. J. Mitchell szerint „a kép tiszta képisége és a szó tiszta verbalitása” nem érhető el. A nyelv ugyanis mindig belép a képbe, még akkor is, ha „látszólag hiányzik
25 Bohár András, Aktuális avantgárd: M. M. Hermeneutikai elemzések, Ráció, Budapest, 2002, 189.
belőle”, s ugyanígy „a diskurzusnak megfelelő vizuális reprezentációt sem kell importálni”.26 Szkárosi Endre ezért is óvja az irodalom- és művészetkritikai gyakorlatot attól az „elviekben nehezen védhető munkamegosztási” szemlélettől, amely aszerint értékeli a művet, hogy alkotóját melyik művészetkritikai terület tartja nyilván.27
De nemcsak egy művészeti ághoz való besorolás jelenthet gon-dot, hanem egy adott művészeten belül a műfaj kérdése is. A vizuá-lis irodalom műveinek behatárolásánál például a szakirodalomban gyakran egymásnak ellentmondó meghatározásokkal találkozunk.
Már az elnevezésekben is teljes a zűrzavar: szinonim fogalomként használják ugyanis a képvers, vizuális költemény, kalligramm(a), vizuális szöveg, képszöveg stb. kifejezéseket. Az avantgárd irodalom-elmélet teoretikus megalapozásnál pedig nemcsak itthon, de nemzet-közi szinten is a konkrét költészet és a vizuális költészet hierarchikus rendjének viszonylagossága fi gyelhető meg. Klaus Peter Dencker is, az egyik legjelentősebb német képvers-antológia szerkesztője a konk-rét és a vizuális költészet közötti különbségről beszél,28 miközben a vizuális költészet egyik alfaja a konkrét vers. A terminus tech ni cu-sok használatának zűrzavarában L. Simon László műfaji struktúrája
26 Lásd a reprezentált tárgyakat, helyeket, metaforákat, narratív látványt, tipográfi át stb.
Varga Tünde, Képszövegek. W. J. Th omas Mitchell, Picture Th eory = Történelem, kultúra, medialitás, szerk. Kulcsár Szabó Ernő – Szirák Péter, Balassi, Budapest, 2003, 203, 208.
27 „Cage esetében ez ahhoz vezetne, hogy a mezosztichonok zeneművek; Schwitters viszont egyáltalán nem volt zenész: őt még leginkább a művészettörténet tartja számon, az Urso-natét azonban nehéz volna akár csak képversnek tekinteni is”. Szkárosi Endre, Mi az, hogy avantgárd. Írások az avantgárd hagyománytörténetéből, Magyar Műhely, Budapest, 2006, 69.
28 Klaus Peter Dencker, Vizuális költészet – mi az? = Kép(es) költészet. Kísérleti irodalmi olvasó- és nézőkönyv, szerk. Martos Gábor, Patriot, Sopron, 1995, 32. Ugyanez a ketté-választás regisztrálható Bónus Tibor Kijátszott kontextusok című tanulmányának
„a konkrét, lettrizmus vagy a vizuális költészet” felsorolásában (Bónus Tibor, Kijátszott kontextusok = Uő., Garaczi László, Kalligram, Pozsony, 2002, 17). Bányai János a képvers műfaji behatárolásánál már szabad választást enged az olvasónak: „A képvers a vizuális vagy konkrét költészet legelterjedtebb műfaja” (Bányai János, Diszkontinuitás és vers-beszéd = Né/ma? Tanulmányok a magyar neoavantgárd köréből, szerk. Deréky Pál – Müllner András, Ráció, Budapest, 2004, 65 – az én kiemelésem). De ezt is értelmezhet-jük akár a fogalmak szinonim összekapcsolásaként is.
nyújt biztos fogódzót. A Konkrét költészet – konkrét vers című tanul-mányában az experimentális költészeti kategóriákat csoportosítja, a fogalmakat tisztázza. A vizuális költészet tehát átfogó, nem pedig alárendelt kategória: alfajai a képvers, a konkrét vers és a lettrista mű. E két utóbbival teremt kapcsolatot a nyomdászattal, a nyomda-technológiai újításokkal összefüggő múlt század eleji tipogramma (vagy más néven tipográfi ai költészet), illetve a konkrét költészet egyik ágához sorolhatjuk a mértani ábrák torzítását, csonkítását és az írásjelek redukcióját megvalósító topológiai költészetet. De a vi-zuális költészet kategóriába tartoznak az egyéb vivi-zuális költészeti műfajok is, mint például a plakátvers, a térversképek vagy térképver-sek, a művészkönyvek és a koncept művek.
VIZUÁLIS
belőle”, s ugyanígy „a diskurzusnak megfelelő vizuális reprezentációt sem kell importálni”.26 Szkárosi Endre ezért is óvja az irodalom- és művészetkritikai gyakorlatot attól az „elviekben nehezen védhető munkamegosztási” szemlélettől, amely aszerint értékeli a művet, hogy alkotóját melyik művészetkritikai terület tartja nyilván.27
De nemcsak egy művészeti ághoz való besorolás jelenthet gon-dot, hanem egy adott művészeten belül a műfaj kérdése is. A vizuá-lis irodalom műveinek behatárolásánál például a szakirodalomban gyakran egymásnak ellentmondó meghatározásokkal találkozunk.
Már az elnevezésekben is teljes a zűrzavar: szinonim fogalomként használják ugyanis a képvers, vizuális költemény, kalligramm(a), vizuális szöveg, képszöveg stb. kifejezéseket. Az avantgárd irodalom-elmélet teoretikus megalapozásnál pedig nemcsak itthon, de nemzet-közi szinten is a konkrét költészet és a vizuális költészet hierarchikus rendjének viszonylagossága fi gyelhető meg. Klaus Peter Dencker is, az egyik legjelentősebb német képvers-antológia szerkesztője a konk-rét és a vizuális költészet közötti különbségről beszél,28 miközben a vizuális költészet egyik alfaja a konkrét vers. A terminus tech ni cu-sok használatának zűrzavarában L. Simon László műfaji struktúrája
26 Lásd a reprezentált tárgyakat, helyeket, metaforákat, narratív látványt, tipográfi át stb.
Varga Tünde, Képszövegek. W. J. Th omas Mitchell, Picture Th eory = Történelem, kultúra, medialitás, szerk. Kulcsár Szabó Ernő – Szirák Péter, Balassi, Budapest, 2003, 203, 208.
27 „Cage esetében ez ahhoz vezetne, hogy a mezosztichonok zeneművek; Schwitters viszont egyáltalán nem volt zenész: őt még leginkább a művészettörténet tartja számon, az Urso-natét azonban nehéz volna akár csak képversnek tekinteni is”. Szkárosi Endre, Mi az, hogy avantgárd. Írások az avantgárd hagyománytörténetéből, Magyar Műhely, Budapest, 2006, 69.
28 Klaus Peter Dencker, Vizuális költészet – mi az? = Kép(es) költészet. Kísérleti irodalmi olvasó- és nézőkönyv, szerk. Martos Gábor, Patriot, Sopron, 1995, 32. Ugyanez a ketté-választás regisztrálható Bónus Tibor Kijátszott kontextusok című tanulmányának
„a konkrét, lettrizmus vagy a vizuális költészet” felsorolásában (Bónus Tibor, Kijátszott kontextusok = Uő., Garaczi László, Kalligram, Pozsony, 2002, 17). Bányai János a képvers műfaji behatárolásánál már szabad választást enged az olvasónak: „A képvers a vizuális vagy konkrét költészet legelterjedtebb műfaja” (Bányai János, Diszkontinuitás és vers-beszéd = Né/ma? Tanulmányok a magyar neoavantgárd köréből, szerk. Deréky Pál – Müllner András, Ráció, Budapest, 2004, 65 – az én kiemelésem). De ezt is értelmezhet-jük akár a fogalmak szinonim összekapcsolásaként is.
nyújt biztos fogódzót. A Konkrét költészet – konkrét vers című tanul-mányában az experimentális költészeti kategóriákat csoportosítja, a fogalmakat tisztázza. A vizuális költészet tehát átfogó, nem pedig alárendelt kategória: alfajai a képvers, a konkrét vers és a lettrista mű. E két utóbbival teremt kapcsolatot a nyomdászattal, a nyomda-technológiai újításokkal összefüggő múlt század eleji tipogramma (vagy más néven tipográfi ai költészet), illetve a konkrét költészet egyik ágához sorolhatjuk a mértani ábrák torzítását, csonkítását és az írásjelek redukcióját megvalósító topológiai költészetet. De a vi-zuális költészet kategóriába tartoznak az egyéb vivi-zuális költészeti műfajok is, mint például a plakátvers, a térversképek vagy térképver-sek, a művészkönyvek és a koncept művek.
VIZUÁLIS
A hangversek, a vizuális szövegek és a számítógéppel generált köl-temények már más experimentális műfaji kategóriákkal is érintkez-nek. S teljesen különálló csoport az egyéb kísérleti költészeti műfaj, mint például az irodalmi performansz.29 Viszont az akcióköltészet többi válfaját is megemlíthetjük: így a happeninget, az akcionizmust, a testművészetet (body art). Ide iktatnám be − az egyéb kísérleti költészeti műfajt összekapcsolva a vizuális költészeti kategóriával − a mail artot (eredetileg correspodence art), a magyar terminológiá-ban küldeményművészetként emlegetett és a postai szolgáltatásra épülő művészkommunikációs jelenséget, valamint a művészbélyegek (artists’ stamp) műfaját.
A vizuális költészeti kategóriában született új utakkal, s remél-hetőleg majd más életműveket is meghatározó kezdeményezések-kel, műfajokkal találkozunk L. Simon László költészetében. Ő az az alkotó, akinek műveibe több irányzat és műfaj kifejezésmódjának jegyei is beépülnek, és az intermedialitás is meghatározó a művésze-tében. Életművében jelen vannak a lakonizmus és redukcionizmus technikáját, kifejezésmódját gyakran megjelenítő lineáris versek, szürreális grafi kák és prózaversek, dominánsak a vizuális költésze-ti alkotások, mint például a képversek (tölcsér és lemezjátszótű képi alakzatába tördelt verssorok), konkrét költészeti alkotások, lettrista vizuális kom pozíciók, koncept művek, objektek egymásba és egy-másra íródásának folyamata, a japán hajtás kötészeti technikáját
29 Egyéb kísérleti költészeti műfaj (ami nem érintkezik a vizuális költészeti mű kategóriá-jával) az irodalmi performansz. Viszont a műfaji csoportosítás óta már születtek olyan performanszok, amelyekben megjelennek a vizuális költészet elemei is. Sőt korábban is találkoztunk ilyen előadásokkal: Hegedűs Mária performanszaiban szinte állandóan jelen vannak a vizuális költészeti jegyek. Például az „…évek óta tart ez a nyár” című kiállí-tásának beavató programjaként Hegedűs 56 versből álló művét Erika írógéppel gépelte föl egy egészségügyi rugalmas pólyára. Performansz keretében ezt olykor tanítványa vagy fi a fejére tekerte, múmiát készítve belőlük. A tekercsek fölrakása közben varázsige-ként, mantraként mormolta a saját szövegeit. Majd a tekercset lassanként letekerte, ollóval szétvágta és szétosztotta a közönségnek. Némely esetben tanítványa lábát is betekerte, mondván: így készül a versláb. Hegedűs Mária, „…évek óta tart ez a nyár”, Kazinc bar-cika, 1976, Budapest, 1977, Palaiseau, 1978, Budapest, Eger, Szendrő, 1979.
megvalósító művészkönyvek, egyéb könyvművek, anyagszerű geo-metrikus kompozíciók, a képzőművész grafi kájával szerves egysé-get alkotó versszövegek, az emberiségköltemény műfaját kiteljesítő, megújító alkotás, valamint hagyomány és progresszió szimbiózisát megvalósító életprogramjában jelen vannak a borítótervek, kötet-tervezések, esszék, tanulmányok és kritikák is. Ezek mind az aktuális avantgárd megjelenítői, a kortárs életmű-horizont gazdagítói.
A hangversek, a vizuális szövegek és a számítógéppel generált köl-temények már más experimentális műfaji kategóriákkal is érintkez-nek. S teljesen különálló csoport az egyéb kísérleti költészeti műfaj, mint például az irodalmi performansz.29 Viszont az akcióköltészet többi válfaját is megemlíthetjük: így a happeninget, az akcionizmust, a testművészetet (body art). Ide iktatnám be − az egyéb kísérleti költészeti műfajt összekapcsolva a vizuális költészeti kategóriával − a mail artot (eredetileg correspodence art), a magyar terminológiá-ban küldeményművészetként emlegetett és a postai szolgáltatásra épülő művészkommunikációs jelenséget, valamint a művészbélyegek (artists’ stamp) műfaját.
A vizuális költészeti kategóriában született új utakkal, s remél-hetőleg majd más életműveket is meghatározó kezdeményezések-kel, műfajokkal találkozunk L. Simon László költészetében. Ő az az alkotó, akinek műveibe több irányzat és műfaj kifejezésmódjának jegyei is beépülnek, és az intermedialitás is meghatározó a művésze-tében. Életművében jelen vannak a lakonizmus és redukcionizmus technikáját, kifejezésmódját gyakran megjelenítő lineáris versek, szürreális grafi kák és prózaversek, dominánsak a vizuális költésze-ti alkotások, mint például a képversek (tölcsér és lemezjátszótű képi alakzatába tördelt verssorok), konkrét költészeti alkotások, lettrista vizuális kom pozíciók, koncept művek, objektek egymásba és egy-másra íródásának folyamata, a japán hajtás kötészeti technikáját
29 Egyéb kísérleti költészeti műfaj (ami nem érintkezik a vizuális költészeti mű kategóriá-jával) az irodalmi performansz. Viszont a műfaji csoportosítás óta már születtek olyan performanszok, amelyekben megjelennek a vizuális költészet elemei is. Sőt korábban is találkoztunk ilyen előadásokkal: Hegedűs Mária performanszaiban szinte állandóan jelen vannak a vizuális költészeti jegyek. Például az „…évek óta tart ez a nyár” című kiállí-tásának beavató programjaként Hegedűs 56 versből álló művét Erika írógéppel gépelte föl egy egészségügyi rugalmas pólyára. Performansz keretében ezt olykor tanítványa vagy fi a fejére tekerte, múmiát készítve belőlük. A tekercsek fölrakása közben varázsige-ként, mantraként mormolta a saját szövegeit. Majd a tekercset lassanként letekerte, ollóval szétvágta és szétosztotta a közönségnek. Némely esetben tanítványa lábát is betekerte, mondván: így készül a versláb. Hegedűs Mária, „…évek óta tart ez a nyár”, Kazinc bar-cika, 1976, Budapest, 1977, Palaiseau, 1978, Budapest, Eger, Szendrő, 1979.
megvalósító művészkönyvek, egyéb könyvművek, anyagszerű geo-metrikus kompozíciók, a képzőművész grafi kájával szerves egysé-get alkotó versszövegek, az emberiségköltemény műfaját kiteljesítő, megújító alkotás, valamint hagyomány és progresszió szimbiózisát megvalósító életprogramjában jelen vannak a borítótervek, kötet-tervezések, esszék, tanulmányok és kritikák is. Ezek mind az aktuális avantgárd megjelenítői, a kortárs életmű-horizont gazdagítói.