Mélyinterjús kvalitatív kutatás nőgyógyászok körében

A kvalitatív felmérés 22, véletlenszerűen kiválasztott, Magyarországon praktizáló szülész-nőgyógyász szakorvos mélyinterjús megkérdezése alapján készült 2008 második negyedévében. 6 orvos budapesti volt, míg 8-8 doktor Magyarország keleti illetve nyugati régiójából lett kiválasztva.

Gyógyszerfelírási szokások

Az egészségügyet érintő változások rövidtávon mérsékelt befolyással voltak a nőgyógyászok gyógyszerfelírási szokásaira. A társadalombiztosítási támogatásban részesülő termékek felírásakor a szakmai szempontot 2008 tavaszán is mindent megelőzően vették figyelembe a szakorvosok. Ezek közül a legfontosabb a hatékonyság, a gyorsaság, a biztonságosság és az egyszerű alkalmazhatóság volt. Az ár csak ezután

83 következett, mely csupán másodlagos tényező, amit az orvosok nagy része csak páciense kérésére vesz figyelembe. Elenyésző azok aránya, akik áttértek más termékek írására, eleget téve a törvényi előírásnak. Megállapítható, hogy az orvosok egy része költségtudatosabb lett, de nem feltétlenül ragaszkodik mindig a legolcsóbb termékhez. Az olcsóbb készítmények hívei azon a véleményen vannak, hogy a betegnek jogában áll eldönteni, mennyit szán a gyógyulására. Sokkal fontosabb az, hogy a felírt készítményt valóban kiváltsa és alkalmazza a beteg, még akkor is, ha az olcsóbb termék esetleg kevésbé hatékony. A megkérdezettek egy kisebb hányada egyáltalán nem fektet hangsúlyt az ár kérdésére, kiáll az eddig preferált tb. támogatott termékei mellett és az olcsóbb gyógyszert kérő betegeit is igyekszik meggyőzni az általa választott készítmény használatáról. A felírt termékek köre a válaszadók többségénél valamilyen mértékben megváltozott, de a preferált gyógyszerek csoportja nem. A gyógyszercserék leggyakoribb oka továbbra is szakmai.

Általában a hatékonyabb vagy jobban tolerálható orvosság reményében váltanak készítményt a nőgyógyászok.

A saját tapasztalat és a „jól bevett” szokás fontos tényező. A régebb óta praktizálók főként betegeik visszajelzéseire építenek, rutinszerűen írnak készítményeket, míg a fiatalabb pályakezdők javarészt hagyatkoznak az idősebb, megbecsült kollégák véleményére. A gyógyszerismertetőknek is kulcsszerepe van az információátadásban, viszont a gyártó kiléte nem szempont.

A beteg kérésének szerepe gyógyszerválasztás során

A nők gyógyszerválasztáskor általában szakorvosuk ajánlására, véleményére hagyatkoznak. Akik tartósan, panaszmentesen szednek valamilyen gyógyszert, továbbra is a jól bevált készítményt kapják. A nőgyógyászok többsége úgy véli, hogy az embereknek igen kevés és pontatlan információja van az egyes termékekről. A páciensek javarészt nem megfelelő forrásokból tájékozódnak. A doktorok elmondása szerint sokan apellálnak a barátnő, anyuka, rokon, ismerős, szomszédasszony, kozmetikus, stb. ajánlására. Általában az idősebb páciensek hivatkoznak a másoktól hallottakra, míg a fiatalabbak inkább kikérik orvosuk véleményét és hajlandóak megbízhatóbb helyről tájékozódni: internetről, rendelőkben kihelyezett szórólapokból. Többen megjegyezték, hogy tapasztalatuk szerint az internet egyre fontosabb és népszerűbb információforrás, de úgy látják, ezt egyelőre csak a magasabb iskolai végzettségű betegeik használják. Csupán egy nőgyógyász említette, hogy a patikák, patikusok fontos információforrások a betegek számára.

84 Az egészségügyi reform értékelése

A nőgyógyászok nincsenek jó véleménnyel az egészségügyet érintő közelmúltbeli intézkedésekről. A támogatott gyógyszerek esetében a doktorok az olcsóbb orvosságokat kénytelenek választani. Akik pozitívan nyilatkoztak a változásokról, javarészt azt hangsúlyozták, hogy a törvényi szabályozás miatt csökkent az originális készítmények ára is, így az eddigi gyakorlathoz képest ezeket a termékeket gyakrabban tudják felírni.

További pozitívumok csak egyedi említésként hangzottak el pl. a járulékfizetés fokozottabb ellenőrzése és az önrész vállalásának fontossága. A vidéken praktizáló orvosok jobban nehezményezték a kedvezőtlen intézkedéseket (leginkább a létszám- és ágyszám leépítést).

Az egészségügyi reformot összességében negatívan élték meg a válaszadók. Az intézkedéseket szakmailag megalapozatlannak, végiggondolatlannak tartják. Úgy látják, hogy bizonytalan, stresszes légkört teremtett a változás, ami a gyógyítás rovására megy.

Sok lépés megkezdődött, végül nem ment végbe. Ez sem az orvosoknak, sem a betegeknek nem jó. Sokan egészen szélsőséges jelzőkkel illették a reformokat: „lesújtó”, „abszurd”,

„pocsék”, „romboló”, „káosz”, „ellehetetlenítik a gyógyítást”, „haldoklik a rendszer”.

Néhányan azt is megjegyezték, hogy a magánszféra betörését sem támogatják, alapjaiban nem kellene megváltoztatni a klasszikus szolidaritási elven működő rendszert. Egységes az álláspont abban, hogy változtatásokra szükség van, de nem így. Az orvosoknak terhes a sok adminisztráció, az állandó tájékoztatási kötelezettség és nehéz követniük a gyógyszerár változásokat. Mindennek leginkább a betegek látják kárát.

A gyógyszerfelírási szokások változása és az ár szerepe a reformok életbe lépése óta A megkérdezettek többsége megérezte a változásokat a gyógyszerfelírási szokásaiban.

Sokan nyilatkozták, hogy támogatott gyógyszer felírásakor ma már az egyéb szempontok háttérbe szorításával kénytelenek az ár alapján dönteni. Az orvosok egy része rendszeresen ellenőrzi, hogy milyen jelzésűek az egyes gyógyszerek és igyekeznek a zöld sávval jelölteket használni. Az OEP minden hónapban kimutatást küld az orvosoknak arról, hogy az országos átlagtól milyen mértékben tértek el. A doktorok büntetést nem kapnak, de érzik a nyomást és nem mernek kockáztatni. Inkább átállnak egy aktuálisan olcsóbb termékekre (a kvantitatív kutatás során majd látható lesz ennek tompulása az idő múlásával). Jellemző, hogy kevesebb gyógyszert írnak fel, mint korábban. Páran említették, hogy a változások nyitást indukáltak az orvosok körében a vény nélkül megvásárolható készítmények felé (pl. hüvelyi gombaellenes terápia választásakor). A

85 reformokra nem reagálók azzal érveltek, hogy továbbra is ugyanazon készítményeket tartják hatékonynak. Mivel ez a fő szempont és biztosak benne, hogy nincs okuk változtatni. Egy-két nőgyógyász korábban is az olcsóbb gyógyszereket preferálta, így nem kényszerült változtatásra. Akiknek változott a gyógyszerválasztási szokása, azt vette figyelembe, hogy az adott hatóanyag ugyanaz maradjon és nem foglalkoznak azzal, hogy nevezik az adott gyógyszert.

A válaszadók kétharmada nyilatkozta azt, hogy nem veszi fokozottabban figyelembe az árat a támogatott gyógyszer kiválasztáskor. A szülészet-nőgyógyászat területén van olyan termékcsoport, amely nem támogatott (pl. fogamzásgátlók), így ezek felírásában a reformok nem hoztak változást. Viszont az újabbnál újabb generikumok megjelenése és az árérzékenység fokozódása hatással van erre a területre is.

A megkérdezett nőgyógyászok ritkán állítják át pácienseiket másik készítményre. A gyógyszerváltoztatások leggyakoribb oka a mellékhatások jelentkezése (ez is többnyire inkább a fogamzásgátlóknál). Elvétve fordul csak elő, hogy ár miatt történik gyógyszercsere. A megkérdezettek többsége úgy látja, hogy amikor ár miatt történt gyógyszerváltás, az nem okozott problémát a pácienseknek.

Az orvosok zöme fogékony új termékek kipróbálására. Amennyiben a betegek visszajelzése pozitív egy új orvosság kapcsán, a nőgyógyászok „felveszik” a rutinszerűen alkalmazott készítményeik közé.

Az OEP vényíró szoftverének használata

Az OEP vényíró szoftverének használata nem épült be az orvosok mindennapi gyakorlatába. A programot javarészt csak jelentéskészítésre használják a szakemberek.

Csupán alkalmanként nézik meg a javaslatokat vagy olyan esetben, amikor egy ritkábban alkalmazott terméket választanak. Sokan megjegyezték, hogy rengeteg szakmai hibája van a rendszernek, nem naprakész és nem követi az aktuális árváltozásokat. Csupán egy orvos találta praktikusnak az alkalmazást. A rendszer legnagyobb hiányosságaként a nőgyógyászok azt említették, előfordul, hogy újabb, közel egy éve bevezetett termékek nincsenek benne, holott gyakran ezekről lenne szükségük leginkább információra. Nem utolsó szempont az sem, hogy igen időigényes a rendszer használata és ráadásul sokak szerint szakmailag sem megfelelő (a gyógyszercsoportok sokszor rosszul vannak összeállítva).

86 OTC termékek népszerűsége

A megkérdezett orvosok közül mindenki szokott vény nélküli készítményt javasolni pácienseinek. A doktorok egyik fele azért preferálja az OTC termékeket, mert így kevesebb támogatott készítményt ír fel, nincs annyi adminisztrációja, ráadásul hasonló panaszok esetén a továbbiakban a beteg már tudja mit tegyen. Ugyanennyien vannak azok, akik épp az előbb felsoroltak miatt látják veszélyesnek a vény nélküli szereket (nem szerencsés, ha a beteg az orvost kikerülve, szakmai ellenőrzés nélkül, saját maga dönt a kezelésről).

Patikán kívüli gyógyszervásárlás

A megkérdezett orvosok közel fele nem talál kivetnivalót az egyes vény nélküli készítmények patikán kívüli megvásárlásának lehetőségében. Könnyebbségnek érzik.

Szerintük a patikákon kívül kapható készítmények között nincs olyan, amivel árthatnának maguknak a betegek. Említették, hogy külföldön ez már évek óta működő gyakorlat, ilyen formában csak sokszorosan bevizsgált termékeket lehet kapni. Ezen orvosságok többsége láz- vagy fájdalomcsillapító, amire tényleg bármikor szüksége lehet az embernek.

Kiemelték, mindenki tart otthon házipatikát, melyben még vényköteles termékeket is lehet találni.

Az orvosok kicsit több mint egynegyede vélte úgy, hogy egyértelműen veszélyes ez a lehetőség, mivel a beteg maga dönt a kezeléséről. Az eladó képzettség híján nem tudja tájékoztatni a vásárlókat a választott gyógyszerek tulajdonságairól, az esetleges kontraindikációkról és mellékhatásokról. Akik veszélyesnek találták e lehetőséget, azt is előre vetítették, hogy így idővel bővülhet azon készítmények köre, melyeket patikán kívül is meg lehet vásárolni és ezáltal egyre több kevésbé biztonságos termék kerülhet a polcokra.

Néhány doktor úgy vélte, hogy a gyógyszerek kikerülése a gyógyszertárakból megváltoztatja az emberek gyógyszerfogyasztási szokásait. Véleményük szerint több gyógyszer fogy így, mint korábban. Egy-két válaszadó nyomatékosította, hogy kárára válhat a társadalomnak, ha a betegek kikerülik az orvost és kontroll nélkül szedik a gyógyszereket. Az orvosok kisebbik fele úgy gondolta, semmilyen változás sem fog bekövetkezni a fogyasztási szokásokban. A folyamatos gyógyszerszedők és -függők eddig is hozzájutottak a szükséges szerekhez.

87 Új fejlesztésű, innovatív készítmények fogadtatása

A megkérdezett orvosok többsége nyitott az innovatív készítmények alkalmazására.

Néhányan óvatosabbak, kivárnak, míg kollegáik a betegek pozitív visszajelzései alapján ajánlják. Szinte teljesen egybehangzó vélemények születtek arról, hogy milyen szakmai információk szükségesek a frissen bevezetett termékek kipróbálásához. Az alapvető információkon túl (javallat, hatásmechanizmus, adagolás, mellékhatások, kontraindikációk) a doktorok igénylik, hogy hozzájussanak a vizsgálati anyagokhoz, információt kapjanak a fejlesztésről, a külföldi tapasztalatokról illetve összehasonlító tanulmányokról. Új termék piacra lépésekor a hatékony és tömör ismertetésben kiemelt szerepet tulajdonítottak a válaszadók az orvoslátogatóknak.

E-marketing

Az elektronikus levélen keresztüli tájékoztatás hasznosságával kapcsolatban eltérő volt a megkérdezettek véleménye. A válaszadók kicsit több mint fele tartotta praktikus megoldásnak. A többi orvos (inkább a középkorú vagy idősebb korosztály) elutasító volt, mondván, hogy nincs idejük nézegetni az e-maileket, nem értenek az informatikához (vagy nincs számítógépes hozzáférésük), valamint jobban szeretik a személyes kapcsolatot. Akik örömmel fogadnának szakmai tartalmú elektronikus leveleket, azok leginkább havonta, kéthetente tartják reálisnak az információátadást. A doktorok kiemelték, hogy az e fajta kommunikáció során a főszerep a szakmai tartalomé legyen. Fontos számukra, hogy minden anyagot csak egyszer kapjanak meg és ne „bombázzák” őket felesleges e-mailekkel.

10.1.2 Fókuszcsoportos kvalitatív kutatás a nőgyógyászok körében 2009. tavaszán