• Nem Talált Eredményt

Lehetővé teszi a propozicionális tudás és a multimediálisan közvetített új információ közti kapcsolat kiépítését

A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE

2.4. Lehetővé teszi a propozicionális tudás és a multimediálisan közvetített új információ közti kapcsolat kiépítését

A propozicionális tudás, mely állításokban megjelenő tudás, és amely az „S tudja, hogy p”

formulával adható meg,85 a felmérések szerint jobban gazdagítható akkor, ha a közvetítés multimediálisan történik, mint akkor, ha monomediálisan. A propozicionális tudás és a multimediálisan közvetített új információ közti kapcsolat erőteljesebb kiépülését az észlelési folyamat oszcillatív jellege lényegében már eleve „biztosíthatja”: a tanulóknak ugyanis ahhoz,

84 A 3-as fokozatra az alanyok 6,40%-a, a második fokozatra 5,00%-a, az első fokozatra 2,10%-a adta a voksát.

85 Margittay Tihamér: Polányi. http://www.polanyi.bme.hu/folyoirat/2004/2004-02-tudas_tudomany_es_

letezes.pdf (letöltési idő: 2019. 06. 03.)

hogy a digitális olvasás elvárásainak megfeleljenek, a képi, a nyelvi és a hangi információkat szükségszerűen egymásra kell vonatkoztatniuk. Ismereteiket így több csatornán érkező, új információk bővíthetik. Ennek megtörténtére az összesített eredmény alapján a feltett kérdések szempontjából egyébként inkongruens válaszok is utalnak. Arról árulkodnak, hogy adott esetben a tanuló az utasítással ellentétben nem a szövegtől a kép felé haladva, hanem az irányt megfordítva, a képtől a szöveghez jutva dekódolta a jelentést – azaz a propozicionális tudást a multimediális közeg adta lehetőségeket szabadon kihasználva juttatta érvényre (lásd például a „Sorold fel, mi van a szövegben, ami nincs a képen!”

kérdésére adott válaszokat).86

A propozicionális tudás és az új információk közti kapcsolat jellemzőinek feltérképe-zésére irányult az a kérdés, amely a tanulókat a mesei szereplők azonosítására szólította fel.

A három előre kódolt válasz közül kettő a Ki ette meg a málnát? versszövegében nem szereplő állatneveket is tartalmazott. A tanulóknak a nevek helyes kombinációjából álló feleletet kellett kiválasztaniuk. Az állatkarakterek mindegyikéről (medve, róka, nyúl stb.), mivel ezek közismert állatmesék jellegzetes figurái, feltételezhetően a mérés minden alanyának volt már ismerete. A csak az olvasott és hallott szövegre támaszkodó nyomtatott könyves csoport 73,30%-ban válaszolt helyesen, az állatszereplőkre vonatkozó, a propozicionális tudást a különféle effektek és interakciók révén is kibővítő interaktív könyves csoport pedig 91,70%-ban (6. melléklet, 15. feladat).

A történelmi előismeretek „mozgósíthatóságát” mérte az alábbi, a Családi kör-alkalma-zásra vonatkozó kérdés is: „Jelöld a versszakok és az abban található verssorok sorszámának a megadásával azokat a szöveghelyeket, amelyek a béna harcfi által elmondott események jelentőségére utalnak!” (8. melléklet, 2. feladat). A feladat nem egyszerűen a vers „szereplőjé-hez” rendelhető sorok megjelölését, hanem – magasabb (értelmezői) olvasási szintet feltételezve – ezek reflektív válogatását kívánta meg. A tanulók 15%-a nem válaszolt a kérdésre, 31%-a részben tudta megoldani a feladatot, azaz vagy hiányosan vagy néhány hibával adta meg a szöveghelyeket, illetve csak a „béna harcfi” megérkezésére, melyet az animáció erőteljessé tesz, vonatkoztatta a kérdést. A helyes válaszadók számaránya 39% volt.

2.5. Lehetővé teszi a költői alakzatok felismerését, az implikált értelem megértését A Kerettanterv elvárásai szerint 5–6. osztályban irodalomismeret szempontjából a tanu-lóknak képeseknek kell lenniük a költői nyelv néhány sajátosságának, így a változatos szerkezeti megoldásoknak, a képiségnek, a zeneiségnek, a hangnemeknek, az eltérő alkotói

86 Az egyik válaszadó szerint a Ki ette meg a málnát? első versszakának szövegéből az „erdő fele” hiányzik.

Feltételezhető, hogy az alanyt a „Szép az erdő mindenütt” sorához társított, feladatlapban szereplő ábra be-folyásolta. Mindenesetre a mondat logikája nem a ténylegesen megadott utasításnak, hanem a fordítottjának („Sorold fel, mi van a képen, ami nincs a szövegben!”) felel meg (6. melléklet, 14. feladat).

magatartásoknak és az alakzatoknak a felismerésére. Ugyanitt fogalmazódik meg az az elvárás is, hogy a tanuló legyen képes „az elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértésére, a szövegből az információk visszakeresése mellett újabb és újabb szövegértési stratégiák megismerésére, azok alkalmazására”.87 A hatástanulmány feladatsora, ráépülve a Családi kör-alkalmazás új fejlesztési eredményeire, két multimediálisan, színészi hanggal is közvetített költői képre fókuszált. A cél a két kép implikált értelme megértésének mérése volt. Az interaktív könyv 5. és 8. oldala (11. ábra, 12. ábra), amelyeken a mérésben szereplő költői képek olvashatók, az interakciótípusok tekintetében különbözőek.

11. ábra

Családi kör-alkalmazás 5. oldal, képsorozat

87 Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyamára. Magyar nyelv és irodalom. In: 51/2012. (XII. 21.) szá-mú EMMI rendelet 2. melléklete, http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html

12. ábra

Családi kör-alkalmazás 8. oldal, képsorozat

Az 5. oldalon a mozgások, a hangeffektek és az érintő modalitások elsősorban az „eladó lyány” által végzett cselekvéssor megértését, és nem a karakter személyes tulajdonságainak megismerését szolgálják (villódzó láng, venyige tűzre rakása, füstölgő vasaló, vasalás közben végrehajtott mozgás), azaz kevésbé támogatják az implikált értelem kibontását. A 8. oldalon viszont minden interakció az arcát az olvasó felé fordító „apához” kapcsolódik: a mozgások a figurája által és a figurája képezte felületen hajthatók végre. Karjának swipe-olása teszi lehetővé, hogy pipázzon, a pipa érintése azt, hogy füst keletkezzen, és homlokának érintése azt, hogy rajra ráncok jelenjenek meg. Ez utóbbi lehetőségre, ellentétben a többi interakciós opcióval, egy ikon (halvány, pulzáló fehér kör) is felhívja a figyelmet. Bár a pilot során a költői képekkel kapcsolatos szemantikai folyamatok mérésében kontrollcsoport nem működött közre, úgy véljük, a helyes válaszok számadatai abszolút értékben is magasnak tekinthetők.

Mindemellett hangsúlyozandó, hogy különbséget tapasztaltunk az interakciókkal indirek-ten (5. oldal) és direkindirek-ten (8. oldal) támogatott oldalak költői képeinek megértési szintje közt: a számadatok arról tanúskodnak, hogy az utóbbi esetben az össztanulói teljesítmény magasabb szintű volt (81,60%), mint az előbbi esetben (73,20%) (13. ábra) (14. ábra).

13. ábra

„Az eladó lyány (…) hajnali csillag” költői kép dekódolásának eredményei (a válaszadók száma: 142 fő)

14. ábra

„Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével”

költői kép dekódolásának eredményei (a válaszadók száma: 142 fő)