A mintaóravázlatok segítséget jelentenek

A Nemzeti alaptantervben és a Kerettantervben megfogalmazott, az anyanyelvi-irodalmi nevelésre vonatkozó célok és feladatok figyelembevételével mindhárom, a pilot során felhasznált interaktív könyv implementálásához, mint fentebb ezt jeleztük, mintaóravázlatot készítettünk (15. ábra). A Ki ette meg a málnát?-mintaóravázlat szinkronban készítette elő és segítette lebonyolítani a verset interaktív könyves formában, illetve nyomtatott szöveges formában feldolgozó tanulók feladatait és tanórai munkáját (19. melléklet). Mivel a Mesélek a Zöld Disznóról című történet bemutatása terjedelmi okokból két tanórát vett igénybe, ezért feldolgozásához egy előkészítő (20. melléklet) és egy, a nyomtatott és a multimediális szöveg szinkron feldolgozását lehetővé tevő óravázlatot készítettünk el (21. melléklet). A Családi kört feldolgozó óra óratípusát tekintve ismétlő jellegű óra volt (mint fentebb említettük,

a pilotban részt vevő iskolák 5. és 6. osztályos tanulói már korábban, a pilot megkezdése előtt megismerték Arany János versét), a hozzákapcsolódó mintaóravázlatot tartalmi és metodikai szempontból ennek megfelelően strukturáltuk (22. melléklet).

Az óravázlatok bevezetőjében részletesen bemutattuk a fejlesztési fókuszt; az órame-netbe nyelvi tudatosságot fejlesztő, bevezető feladatokat építettünk be; a ráhangolás, a jelentésteremtés óraszakaszában, valamint a reflektáló óraszakaszban pedig – a tanóra tartalmi felépítésére vonatkozó javaslatok (lépések) feltüntetése mellett – színnel elkülönítve jeleztük az eszközhasználattal kapcsolatos praktikus teendőket. A mintaóravázlatokkal mint segédanyagokkal kapcsolatosan a hatástanulmány felméréseibe bevont pedagógusok visszajelzései egyértelműek voltak: az óravázlatok segítették a tanítási-tanulási folyamat megszervezését és a tanóra lebonyolítását. A mintaóravázlat segítségével tanító pedagógusok 93,80%-ának nem okozott gondot az interaktív könyv intézményi tanítási folyamatban történő felhasználása. Arra a kérdésre, hogy „Mi segítheti elő leginkább az interaktív-könyv-használatnak az óra menetébe való szakszerű beépítését?”,⁸⁸ az előre kódolt válasz-lehetőségek közül az alanyok 68,80%-a válaszolta azt, hogy a mintaóravázlatok (16. ábra) (9. melléklet, 10. kérdés).

Megállapítható, hogy a pilot során a hatástanulmány előkészítésében részt vevő 16 fő pedagógus az „interaktív könyves” órákat zökkenőmentesen építette be az általa vezetett irodalmi tanórák menetébe.

88 A kérdés több válasz megjelölését is lehetővé tette.

Az óra menete⁸⁹

(tevékenységek és instrukciók) Alkalmazott

módszer Eszköz⁹⁰ Munkaforma és

tanítói szerep⁹¹ A fejlesztés fókuszai Bevezető óraszakasz

I.1. Teremelrendezés

Rendezzük el a teremben úgy az asztalokat, hogy egyszerre 4 gyermek tudjon leülni! Legyen lehetőség az között közlekedni!

Szükséges felszerelések:

• nyomtatott könyvvel dolgozók:

tankönyv, füzet, tolltartó

• tablettel dolgozók: tablet

koordinálás a tanterem berendezési tárgyai:

• tankönyv

Annyi képet vágunk fel, ahány csoportot szeretnénk. A képdarabok szétosztása után mindenki megkeresi az azonos formájú részeket.

nagy méretű kép (több példány)

egy málnáról koordináló • vizuális figyelem fejlesztése

• képi logika és tartalmi logikai készség fejlesztése

• formai minőségek felisme-rése, absztrakciós készség fejlesztése

15. ábra

Részlet a Ki ette meg a málnát?-mintaóravázlatból

89 A tanórán konkrétan megtett lépések (tanítói és tanulói).

16. ábra

A pedagógusok véleménye arról, hogy mi segítheti elő leginkább az interaktívkönyv-használatnak az óra menetébe való szakszerű beépítését

(a válaszadók száma: 16 fő) 3.2. Az aktuális szakmai-módszertani ismeretek bővítendők

A pilot egyes részfeladataiban, valamint a hatástanulmány mérési folyamataiban részt vevő pedagógusok attitűdje egyaránt pozitív volt. Saját bevallásuk szerint örömmel, kíváncsian és motiváltan fogadták az interaktív könyv implementálásával kapcsolatos oktatási feladatokat (ld. 3. táblázat), és nem okozott számukra problémát az interaktív könyv tanórai használata (9. melléklet, 6. kérdés). Hasonlóan nyilatkoztak alanyaink az óratervkészítéssel kapcsolatban is: a hatástanulmányban részt vevő pedagógusok 75%-a, a pilotban részlegesen részt vevők 53,30%-a állította azt, hogy számára nem jelentene problémát az interaktívkönyv-használatra épülő óravázlatok megírása. A pontos adatokat a 17., a 18., a 19. és a 20. ábra mutatja (9.

melléklet, 8. kérdés).

17. ábra

Mennyiben okozott problémát a hatástanulmány pedagógusainak az interaktív könyv tanórai implementálása (1 = nem, 5 = nagyon) (a válaszadók száma: 16 fő)

18. ábra

Mennyiben okozna problémát a hatástanulmány pedagógusainak interaktívkönyv-használatra épülő óravázlatok készítése? (1 = nem, 5 = nagyon)

(a válaszadók száma: 16 fő)

19. ábra

Mennyiben okozott problémát a pilot (hatástanulmányban részt nem vevő) pedagógusainak az interaktív könyv tanórai implementálása? (1 = nem, 5 = nagyon)

(a válaszadók száma: 15 fő)

20. ábra

Mennyiben okozna problémát a pilot (hatástanulmányban részt nem vevő) pedagógusainak interaktívkönyv-használatra épülő óravázlatok készítése?

(1 = nem, 5 = nagyon) (a válaszadók száma: 15 fő)

A „Mi segítheti elő leginkább az interaktívkönyv-használatnak az óra menetébe való szakszerű beépítését?” kérdésre adott válaszok mindkét csoportban heterogének voltak, továbbá a két csoport viszonylatában tartalmi szempontból is eltérőek (16. ábra, 21. ábra).

21. ábra

A pilotban részt vevő (a hatástanulmányban részt nem vevő) pedagógusok véleménye az interaktívkönyv-használatnak az óra menetébe való szakszerű beépítési

módjairól (a válaszadók száma: 15 fő)

Megfigyelhető, hogy a hatástanulmányban részt vevő pedagógusok, akik a BOOKR Suli szoftvert hosszabb időn keresztül, folyamatosan és a pilot szakmai vezetésének javas-latait követve implementálták a tanórák menetébe (ld. részvétel webináriumon, szakmai tájékoztatón és tréningen, továbbá módszertani levelek, mintaóravázlatok, szakkönyv használata), szakmai szempontból felelősségteljesebben és elhivatottabban válaszoltak, mint

azok, akik csak egy-egy alkalommal kapcsolódtak be a mérési folyamatokba. Az előbbi csoport jellemzően ugyanis a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetne a pedagógusok képzé-sére, az intézményi keretek közt megvalósítandó továbbképzésekre, és fontosabbnak véli a mintaóravázlatok implementálásban játszott szerepét is, mint az utóbbi csoport.

Úgy véljük, az interaktív könyvvel történő olvasásikészség- és szövegértésikészség-fej-lesztés csakis a pedagógusok jelenlegi, a digitális irodalomoktatással kapcsolatos szak-mai-módszertani ismereteinek bővítésével lenne megvalósítható. Jelenleg a tanítók és a tanárok felkészültsége nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy az „interaktív könyves” órákat a „nyomtatott könyves” órákhoz hasonló minőségben tudják megtervezni. A tanulás során a gyermeknek olvasóból felhasználóvá kell válnia, státusának és funkciójának a megvál-tozása új kommunikációs kompetencia elsajátítását – a pedagógusok szempontjából pedig elsajátíttatását – teszi szükségessé.

A pilot során a pedagógusok tapasztalati szinten ismerték meg azt, hogy a tanulók a nyomtatott formában közvetített szövegfeldolgozás lehetőségeihez képest másképp veszik fel a tudást. Az új tudásstruktúrának megfelelően tehát a pedagógusoknak is újabb módszerek megszerzésére, rutinok kiépítésére van szükségük.