Kísérleti ház.
In: Magyar Építômûvészet, 1954/7–9. 203.
dalma. (...) A falunak el kell tanulnia a várostól a kényelmesebb és emberibb élet minden csínját-bínját, de legfôképpen az egészség védelmét, a padló tisztántartását, a könnyû takarítást, a he-lyes szellôztetést.
Új Építészet,1947/7. 144 5. 5.
Ennek megfelelôen a mai parasztháznak korsze-rûnek és mûvészinek kell lennie. A korszerûség eszméje megköveteli, hogy alaprajzilag feleljen meg szabatosan azoknak a feladatoknak, ami rendeltetése, vagyis otthont biztosítson olyan sokgyermekes parasztcsalád részére, mely hôsi-es, kemény – sokszor alázatos – küzdelmet foly-tat a természettel szemben. Csak akkor lesz a la-kás otthonná, ha a családot abroncsként
össze-fogja, részére testi és lelki erôgyûjtést biztosít.
Vörösmarty Kálmán: A hároméves terv magyar parasztházai.Új Építészet,1947/8. 178.
5. 6.
1. Tájolás: nézzenek délkeletre a lakókonyha, az egyik háló és a tornác. Nyáron ez árnyé-kos tornácot, télen bôséges napsütésû lakást jelent.
2. Alapfal, lábazati fal: tartós anyagokból készül-jön (kô, tégla, beton). A lábazati fal és a fel-menô fal között háromkenésû kétszeres szige-telôpapír gátolja a talajnedvesség felszállását.
3. Tisztán tartható padlók nélkül nincs egészsé-ges lakás. A szobákba fapadlót, mellékhelyi-ségekbe tégla- vagy betonpadlót készítsünk.
4. Fertôzetlen ivóvizet csak zártfenekû és
por-Telepes ház. In: Magyar Építômûvészet, 1954/7–9.
mentesen fedett betongyûrûs kút adhat. Az emésztôgödörtôl legalább 15 méter távolság-ban kell elhelyezni. Olcsó házi vízvezetéket készíthetünk kéziszivattyúval, ha a kút és a mosdófülke között nincs 15 méternél nagyobb távolság. Pár méteres cementcsôvel a szenny-víz levezethetô egy szivárgógödörbe.
5. A takarékos fûtés érdekében szükség van kis elôszobára. A hálószobák egyetlen kályhával is fûthetôk.
6. Árnyékszék: legegyszerûbb az árnyékszéket az istálló végébe helyezni. A lakásból fedett út vezessen ide. Az emésztôgödör egyúttal a trágyalé aknája is.
7. Trágyatelep: szivárgásmentes fenékkel ké-szüljön (beton vagy vert agyag), lefolyója az emésztôgödörbe vezessen.
8. Világos és jól szellôztetett szobák: tervezzünk
a szomszéd felé esô falba is alulról könnyen kezelhetô szellôzônyílásokat, ami az átszel-lôzést igen megkönnyíti.
9. Mosdófülke nélkül nincs tiszta lakókonyha.
A mosdófülke legyen egyúttal mosogató és mosókonyha is. Épüljön a lakókonyhával kö-zös légtérben, tégla- vagy betonpadlóval, üst-házzal, kéziszivattyúval és falikúttal (vízve-zeték). Elfér itt az áztató kád is, mely egyúttal fürdôkád. A magasan elhelyezett
szellôzôab-lak itt is jó szolgálatot tesz. A mosdófülke falait nem kell vakolni, így tartósabb.
10. A hálóhelyiségek gyermekeknek és felnôttek-nek elválasztó függönyökkel elkülöníthetôen épüljenek. Így a fûtés és a szellôztetés közös légtéren át egy konyhával is megoldható.
Új Építészet,1947/7. 146.
Telepes parasztház. In: Magyar Építômûvészet, 1954/7–9.
5. 7.
Mióta megjelentek a magyar építési szakiroda-lomban az elsô közlemények a vertföld-beton-ról, átment a szakemberek köztudatába, hogy a vertföld-beton a falusi építkezés sok tekintet-ben elônyös építôanyagává lehet. Nem vitatott tény ma már, hogy a vertföld-beton olcsóbb más
„kôszerû” falazatnál (a téglafal árának kb. 60%-a), hogy kevesebb gyártott anyagot használ fel, és ezért jóval kevesebb szén szükséges elôállításá-hoz, ami nemzetgazdasági szempontból elsô-rendû fontosságú. (...) Fôleg helyszínen nyert anyagokból készül, ami sok szállítási költséget takarít meg, és szállítóeszközöket szabadít fel.
Kevés szakmunkaerô kell hozzá, és a helyi mes-terek minden munkát saját eszközeikkel és nap-számosukkal el tudnak végezni. Kevesebben is-merik azt a tényt, hogy a vertföld-beton alkal-mazásával sok esetben a fa és a vas használata is megtakarítható.
Új Építészet,1947/7. 157.
5. 8.
A ház zárt alaprajzi egységének megfelelôen homlokzati megjelenésben is egyszerûen komoly és mégis derûs. Erre külön szava van a magyar-nak: takaros. Ezt követeli a magyar parasztház hagyománya. Zárt tömegének komolyságát csak az udvari homlokzat tornácának játékos derûje oldja fel.
Vörösmarty Kálmán: A hároméves terv magyar parasztházai.Új Építészet,1947/8. 179.
5.9.
Földmûves ház. Tervezôje (Németh Pál) elvá-lasztja a lakóházat az istállótól, a kocsibehajtót tolja a telekhatárra, nem a házat (a fésûs beépí-tési mód feláldozásával esetleg a szélesebb tel-keknél sikerülhet).
A ház elôtti elôkertet nem keríti el az utcától, ami által az utcakép ritmikus térelrendezést kap, ezekkel a beugró kellemes arányú virágos elôker-tekkel, melyekkel a veteményes kertek kiugró kerítései érdekesen váltakoznak. A ház alapraj-za világos és szerves, a helyiségek tágasak. Az alaprajz magja az épület szélességében átmenô kétoldali világítású lakószoba, mely szervesen
kapcsolódik a tornáccal. Az utcai részen két há-lófülke, az udvari részen a lakószobával széles nyílással kapcsolódó fôzôfülke helyezkedik el, melyet kétoldalt a kamra és a vizesfülke határol.
A közlekedés rendkívül egyszerû és áttekinthe-tô, a szellôzés, fûtés, világítás és bútorozható-ság gondos tervezô munkája. Megoldatlan még az árnyékszék fedett úton elérhetése, viszont
kedves gondolat a nyári konyha kihelyezése a tornácra. A tervezô feladatismeretét mutatja, hogy a fôzôfülke ablakából könnyen áttekinthe-tô az épület mögött elterülô gazdasági udvar.
Új Építészet,1947/7. 148.
5. 10.
A tornác nem cifraság, hanem napos és szellôs munkahely. Így hát legyen formás, legyen tágas.
Az istállót a lakóházzal kösse össze fedett út, mert hiszen ott van jobb helye az árnyékszék-nek is. A ház és istálló közé kocsiszínt építsünk.
Ezt mindjárt olyan szélesre tervezzük, hogy ha késôbb a házat egy szobával ki akarjuk bôvíte-ni, ez is elférjen. Ide jön a padláslépcsô is. Alat-ta elfér a kis burgonyaraktárba vezetô pincele-járat.
A falusi ház két részbôl áll: az udvarból és a la-kóházból. Férjen el a telken: az elôkert, a lakó-udvar a házzal, a kút, a gazdasági lakó-udvar, a gaz-dasági épületekkel, a veteményeskert, a szérû a pajtával és a fészerrel.
Új Építészet,1947/7. 144.
5. 11.
Ez az elôírás azt az alaprajzi megoldást vonja maga után, hogy létesíteni kell egy tágasabb helyiséget, divatos szóval: „kombinált szobát”, vagy szerényebben: „lakókonyhát”. Ez az épület
Szigligeti
elsôdleges helyisége. Itt van a családi tûzhely, a családi élet gyülekezô helye. Itt fôznek, étkez-nek. E helyiség meghitt sarkában a nagy asztal, ezt körülülve beszélik meg a nap eseményeit és a jövô új terveit, olvasnak, írnak, rádiót hallgat-nak és végeznek kisebb háziipari munkát. Az ab-lak alatt helyet kap a varrógép is. E helyiség tehát azonkívül, hogy helye az idilli „családi kör”-nek,
részben már üzemi helyiség is. Van alaprajzi megoldás, ahol a fôzés külön fôzôfülkében bo-nyolódik le. Ez esetben a lakókonyha már szinte nappaliszoba, mely a mindennapi életfolyamat különbözô szükségleteit más és más szobarész-lettel, ún. „sarkokkal” elégíti ki.
Vörösmarty Kálmán: A hároméves terv magyar parasztházai.Új Építészet,1947/8. 178.
5. 12.
Ezek azok az új alapvetô meggondolások, ame-lyek az új falusi építést segítô szándékú irányí-tásunkat vezetik. Szólani kell még a korszerûsí-tési törekvésekrôl is. A legfontosabbaknak a kö-vetkezôket tartjuk:
1. Az országos építési szabályrendelet elôírja, hogy a legkisebb lakásban is legalább 3 lakó-helyiség – konyha, szoba, hálókamra – foglal-tassék, és ezek együtt legalább 40 m2 alapte-rületûek legyenek. Legkisebb terveink ebbôl indulnak ki, és az országos házépítô szövet-kezet ennél kisebb házak megsegítését nem fogja vállalni. Meggyôzôdésünk, hogy az ilyen méretû és így tagolt alapterületû ház a szoká-sosnál jobb lakást fog biztosítani.
2. A vertföld falat cementadagolással javítjuk meg.
3. A föld- és vályogfalak megerôsítését égetett téglapillérekkel visszük keresztül.
4. Részletesen kidolgozzuk a talajnedvesség el-leni szigetelés tájilag megfelelô módszereit.
5. Rendszeresítjük a tetôszerkezeteket.
6. Az országos, sôt európai fahiányra való te-kintettel behatóan megvizsgáljuk és elôké-szítjük az elôgyártott vasbeton szaruzatokat – sôt rövidesen már kísérletekhez is fogunk.
7. Famentes vagy fatakarékos födémlemezeket dolgozunk ki.
8. Elôgyártott vasbeton-kiváltó gerendákat ké-szítünk elô.
9. Szabványosítjuk és ezzel tökéletesítjük, de olcsóbbítjuk is az asztalosmunkákat.
10. Kivizsgáljuk a célszerûbb falusi fûtôszerke-zeteket.
11. Elôkészítjük az egyszerû házi vízvezetékeket (szárnyszivattyúval ellátott padlástartály).
12. Megszerkesztjük az egyszerû és olcsó elô-regyártott pöcegödörépítô-elemeket, ház-csoport-derítômedencéket. Reméljük, hogy ezek a terveink sok kartársunk összehangolt együttmûködésével a magyar falusi ház kor-szerûsítését fogják szolgálni. Meggyôzôdé-sünk, hogy amikor a fejlôdés folyamatossá-gába ilyen módon bekapcsolódunk, a hagyo-mányos építés minden felhasználható elô-nyeit alkalmazzuk, de ugyanakkor a refor-málásra is rátérünk, eredményes, jó munkát végzünk. Bizonyosak vagyunk abban is, hogy ezzel az eljárásunkkal gyorsabban és köny-nyebben jutunk elôre, mintha mûszaki mi-voltukban talán tökéletesebb, de a hazai vi-szonyok közt talajtalan, azokba egyszerûen le nem horgonyozható módszereket vezet-nénk be.
Borbíró Virgil: Régi falu – új falu.Új Építészet, 1947/7. 140.
Kísérleti ház.
In: Magyar Építômûvészet,
1954/7–9. 203. Falusi
típuslakóházak.
In: Magyar Építômûvészet, 1954/7–9. 250.
5. 13.
Ha a régi falusi házról az amúgy sem szervesen alkalmazott cifraságokat levesszük, melyek – mint ismeretes – az úri építkezés hatása alatt keletkeztek, megmaradt a falusi ház dísztelen funkcionális szerkezeti formája. Az utolsó két évszázad építkezésében csak a városi polgárság szegényebb rétegeinél találkozunk ilyen egysze-rû formákkal, melyek formai megjelenését a né-met „tudományos” állásfoglalás keresztelte el
„új” tárgyilagosságnak. A múlt század pazarlóan hangszerelt történelmi stílus-egyvelege, mely az építészeti formákat a színpadi kelléktárral tévesztette össze, annyira eltorzította a közíz-lést, hogy ez a dísztelen és tárgyilagos forma az új építkezés hôskorában egyenesen forradalmi-nak hatott. A közelmúlt romantikusan elgon-dolt népieskedô paraszti házaival szemben ez a dísztelen és tárgyilagosan egyszerû falusi ház-forma: a funkcionalitás és szerkezet tervezési módszereivel életre hívott modern magatartást jelenti.
Új Építészet,1947/7. 142.
5. 14.
Mivel a falu, a vidék építészeti kialakulását az ott létesítendô épületek összessége fogja meg-határozni, természetes, hogy a falu kulturális, egészségügyi és igazgatási vonatkozású építke-zéseit is a mezôgazdasági építési osztály zési hatáskörébe utalták. Elsô feladata a terve-zésnek az 1949-ben építendô parasztházak tipi-zálása volt. (...) A falu többi lakóépület-háztí-pusát – az értelmiségi lakóházakat és a mezô-gazdasági munkáslakóházakat – aszerint tipi-záltuk, hogy ne ugorjanak ki túlságosan a falu jövô képébôl és megfeleljenek annak az életfor-mának, amelyet a falu új értelmisége fog élni.
Tehát igyekeztünk a többgyermekes család ré-szére olyan lakóépületet tervezni, amely min-den higiénikus követelményt kielégít, nagyjából ugyanazon épületelemekkel rendelkezik, mint a parasztházak, viszont nem alkalmas arra, hogy a faluban (a múltban divatos) külön társadalmi gócokat alakítsanak köréje.
A társadalmi élet legkülönbözôbb funkcióinak kielégítésére nagy számban építjük a falusi
kul-túrházakat, amelyek klubélet folytatására is al-kalmasak mindenki számára.Fentieken kívül – ez évben – igen sok óvoda, bölcsôde, orvoslakás, gyógyszertár és gyógyszerészlakás, kis általános iskolák, községháza, szülôotthon, tüdôgondo-zó, járási egészségügyi központ és más kulturá-lis és egészségügyi épület típusainak építésével kezdtük meg a falu építészeti arculatának át-formálását.
A kimondottan mezôgazdasági üzemi épületek fejlôdési üteme természetesen lépést tart a me-zôgazdaság átalakulásával. (...) Meme-zôgazdasági ipari vonalon ez évben számottevô építkezése-ink a baromfifeldolgozó és hûtôtelepek, a vágó-hidak, a tejfeldolgozó üzemek, a malmok és a rizshántolók. (...) Egyik legjelentôsebb építkezé-sünk ezen a vonalon a hajdúnánási 400 vagonos gabonasiló.
Építésügyi Értesítô,1949. szept. 24. 69.
5. 15.
Számos mai feladatunk közül talán egyik legsú-lyosabb: a falu emberének korszerû lakásberen-dezését létrehozni. Létrehozást mondok, mert teljes újrakezdés elôtt állunk ezen a téren: újra kell fogalmaznunk azt, hogy milyen is legyen a falu bútora, és az utat-módot megtalálni, ki ké-szítse ezeket a parasztbútorokat?
Magyar Építômûvészet,1954/7–9. 159.
Típusiskola és
5. 18.
Mindenekelôtt meg kell állapítanunk, hogy a falu és benne a parasztság az egész magyar társada-lomnak egy része, éspedig nem állandó tulajdon-ságokkal megkövesedett része, hanem változó, fejlôdô. Befolyásolja egyrészt sajátos belsô társa-dalmi élete, másrészt más társatársa-dalmi csoportok, így pl. a városiak. Ezért a parasztság építészeti kerete, a falu, közelebbrôl a lakóház nem örök-érvényû szabályok szerint épül, hanem az állan-dó fejlôdés irányvonalában.
Vörösmarty Kálmán: A hároméves terv magyar parasztházai.Új Építészet,1947/8. 178.
5. 19.
A magyar falunak sajátságos társadalmi helyze-te általában a fejlôdésbôl való kívül esés, az el-maradottság és a várostól való többé-kevésbé elônytelen függôviszony. E társadalmi jellemzôk-nek helyes irányú megváltoztatása indíthatja el a falu és így az ott élô parasztság fejlôdését.
Ezek azok az elvek, melyek az új faluépítésnek irányt szabnak, és ezeket kell építészeti forma-nyelven érvényesíteni.
Vörösmarty Kálmán: A hároméves terv magyar parasztházai.Új Építészet,1947/8. 178.
5. 16.
Nagyon megnehezíti a falu bútorproblémájá-nak megoldását a városi rossz tömegbútor ron-tásán kívül a még élô, de hatásaiban terméket-len, mondhatnám mû-tradíció hibás szelleme is.
Kialakult valahol, fôleg falusi értelmiségi, talán leginkább pedagógus-körökben, valami egészen félreértett, romantikus, édeskésen formalisztikus elképzelés a parasztbútorról, a színes, tarka „ma-gyaros” szoba képében. A mai paraszt azonban nem ilyen környezetben kíván lakni. Ma modern parasztság van kialakulóban, amely életformá-ját a mai élet változásaiból fogja megkapni, s az a múlttól lényegesen el fog térni. A paraszti élet modernizálódása a racionalizálódó termelésen át, minden megnyilvánulásában meg fog mutat-kozni. A régi korok dekoratív öltözködési stílu-sából alakult paraszti ruházat például, ma már túlhaladott és alkalmatlan. A mai dolgozó pa-raszt nem öltözködik zsinóros nadrágba, ha megtudja, mennyivel kényelmesebb az overall;
a parasztasszony nem lesz élô kleiderstokk, hogy 10–15 szoknya prése alatt dolgozzék vagy hord-ja magzatát csak azért, hogy a valamikori roko-kó-csípô divatja éljen tovább, hanem talán short-ban fog dolgozni.
Magyar Építômûvészet,1954/7–9. 160.
5. 17.
Az új parasztbútor formailag leveti magáról a ré-gi népies romantika nyomait és leegyszerûsített, jellegzetes formájú, a természetes szerkezeti ele-meket érvényre juttató, tartós kialakítású lesz.
Olcsó, józan és erôs bútorok kellenek a paraszt-lakásokba. Elkészítésüket egyelôre csakis kisipari alapon és nem gyárilag lehet elképzelni. A késôb-bi fejlôdés során azonban, az egészséges raciona-lizálás kapcsán, gyári, sorozatos elôállításra is gondolunk. Ezeket a bútorokat természetes ha-zai faanyagokból észszerû készíteni, egyszerû, ôszinte tömörfa asztalos-technikával. Minden-féle furnírozást, kényes fényezést, indokolatlan díszítôelemeket feltétlen mellôzni kell, és a búto-rok felületét inkább tartós természetes színben, tompa, fénytelen kezeléssel ajánlatos készíteni, mint a romlékony olajmázolással, bár ez utóbbi régi meghonosodott technikát nem szükséges teljesen mellôzni a színesebb hatásokat kedvelô nép lakásaiból. Rosszul felfogott népieskedô utánzatok, cifraságok, kivágások, túldíszítés he-lyett így majd egészséges, kényelmes, praktikus és jó bútoralapformák készülnek.
Magyar Építômûvészet,1954/7–9. 160.
Az új falu
5. 20.
A parasztromantika pártolója: a reakció haladás-ellenes népi politikája képzelte ezt így, mely a kendôzött „népiességben” látta a falusi hagyomá-nyok megôrzését, hagyománynak érezve – amit úton-útfélen ma is eleget hallat – a parasztnak a politikából, saját sorsának intézésébôl kirekesz-tését. Amit az uri Magyarország a falu
építésze-tének címén cselekedett, az mint kiáltó szó sür-geti a pusztában e magyar sorskérdés perének újabb és végsô revízióját.
Tóth Kálmán: Új falu, új otthon.Új Építészet, 1947/3. 58.
5. 21.
A szocializmus építése megszünteti a város és a falu közötti különbséget. Olyan egészségügyi és kulturális intézményeket kapott és fog kapni a falusi lakosság, amelyrôl a régi falvak nem is álmodhattak. Ilyen szempontok és elvek szerint kellett a régi falvakat átrendezni és megtervezni a megközelítésükre szolgáló utakat, meg kellett szervezni villany- és vízellátásukat, ki kellett jelöl-ni a fejlesztésükhöz szükséges területeket. Gon-doskodni kellet a megfelelô telkekrôl, a hiányzó
és létesítendô közintézmények szociális és kul-turális, valamint mezôgazdasági célokat, a szo-cializmus építését szolgáló egységes települések elhelyezésére alkalmas területek biztosításáról.
Ily módon több mint 2000 község átrendezését készítettük el.
Építésügyi Értesítô,1950. febr. 11. 36.
5.22.
A mai országrendezés egyik legégetôbb problé-mája az újonnan keletkezett kis falvaknak, tele-püléseknek a rendezését oly módon irányítani, hogy az ott lakók élete nemcsak ésszerû legyen, hanem a település magában hordja a humánum magvát is, és egy szebb élet lehetôségét.
A Mûvészeti Tanács a Falu–Város vándorkiállítás keretében célul tûzte ki maga elé, hogy a nagy közönséggel és nem utolsósorban a vidéki lakos-sággal megismertesse azokat a lehetôségeket, amelyek az új falusi települések kialakításánál a telepesek számára elérhetôk. Ennek a körülbelül 800–1000 lakosú egyelôre még csak tervben élô
„eszményi” falunak a tervein mutatjuk be azo-kat a lehetôségeket, amikkel a közönség megszo-kott életét kisebb változtatásokkal racionálisabbá lehet tenni. A terv a Duna-Tisza közének ismert sík tájába kíván beleilleszkedni. Az elrendezés-nél lényegi elvként szerepelt, hogy a fôforgalmi útvonalat jelentô országút a településtôl távol fekszik, és hogy innen a telepet csak egy bekötô úton lehet megközelíteni. Ez a bekötô út a telep súlypontjában egy laza formájú tágas fôtérré szé-lesül ki, amely kedvezôen bonyolítja le a falusi Típus
tüdôgondozó.
Tervezô:
Benedek-Fegyverneky.
In: Magyar Építômûvészet, 1955/3–5. 115.
Iskola.
In: Magyar Építômûvészet, 1954/7–9. 250
nép közösségi életét. Ezen a téren nyer elhelye-zést a fésûs beépítésû házsor ritmusába illeszke-dôen a legmagasabb középület: a templom. A tér másik oldalára kerül az adminisztráció központ-ja, a községháza, a kulturális élet gócpontja: a kultúrház, és a gazdasági vérkeringés szerve: az üzletház. A templom környezetéhez tartozó to-vábbi parkrészen kiépíthetô területre kerültek
a jövô nemzedék kulturális és egészségi felemel-kedését célzó épületek: az iskola és az egészség-ház.
E köré a központos mag köré helyezkedik el szer-vesen a lakótelep. A település formája teljesen kötetlen, vonalvezetése alkalmazkodik a terep-viszonyokhoz és az esetleges facsoportokhoz.
A terepviszonyokhoz való alkalmazkodás abban nyilvánul meg, hogy figyelemmel van az Alföld esetleg kisebb, 1–2 méteres nívókülönbségeire.
A lakóházak egy körbefutó, de nem túlságosan kicirkalmazott út mentén helyezkednek el. Ezt a körutat a fôtér hossztengelyében futó kocsiút köti össze a fôtérrel, egyébként az összeköttetés csak gyalogutakon lehetséges. Ez a külsô körút bonyolítja le a belôle kivezetô utakon át a tele-peseknek földjeikhez vezetô forgalmát.
A tervezett „Móricz Zsigmond falva” a fôtér ki-alakításával és az épületek fésûs beépítési rend-szerével a magyar falu okos és még ma is idôsze-rû technikai hagyományait hagyja ébren, mert ezek a hagyományok a mai szemléletünk alap-ján is értéket képviselnek. Egyebekben a falusi élet funkcióit vizsgálva igyekeztünk mindenben a legcélszerûbb megoldást keresni. A tradicioná-lis alföldi falu képétôl a „körút” vonal tér el leg-inkább. Ennek formai szükségességét feltétlenül indokolja a magyar falvak elnyújtott, szétszórt formáinak egy zárt, tömörebb egységbe való
ösz-szefogása, ami a közlekedést is ésszerûbbé teszi, de a tájba illeszkedést is kedvezôbben szolgálja.
Falutervünk a legegyszerûbb település képét mu-tatja, minden összetettebb funkció éreztetése nélkül. Hazánk mai helyzetében elsôsorban ilyen települések létesülésével kell számolnunk. A fel-adat: egy jól funkcionáló központi mag és úthá-lózat megtervezése, amely alkalmas arra, hogy
a jövô nagyobb, esetleg összetettebb életû falvai-nak is váza, magja lehessen.
Új Építészet,1947/7. 154.
5. 23.
Az új kormányprogram célkitûzései a mezôgaz-daság felé irányítják figyelmünket. Mezôgaz-daságunk fokozottabb fejlôdése, vele együtt pa-rasztságunk életszínvonalának gyorsabb ütemû emelkedése a város és a falu közötti alapvetô különbségek felszámolásával jár. Ez maga után vonja a tanyarendszer erôteljesebb rendezését, új falvak létesítését, a meglévôk fokozottabb fej-lesztését. Bátran állíthatjuk, hogy ma hazánk-ban a faluépítés területén új, történelmi fordulat elôtt állunk. Mezôgazdaságunk szocialista átala-kulása a nagyüzemi gazdálkodással járó állami gazdaságok és gépállomások hálózata, a termelô-szövetkezetek létesítése változást okoz a magyar falvak hagyományos szerkezetében. A kultúrfor-radalom, az életszínvonal állandó emelkedése – kultúrházak, iskolák, óvodák, egészségházak, ke-reskedelmi és szolgáltatási intézmények létesí-tésével – átalakítja a magyar falu megszokott képét, színesebbé, gazdagabbá teszi.
[...]
Gazdaképzô iskola Tatán.
Tervezô:
Zsigmond István.
In: Magyar Építômûvészet, 1955/3–5. 118.
Hajdúnánási siló.
Tervezô: Szabó Árpád.
In: Magyar Építômûvészet, 1955/3–5. 118.
Akár új falvak létesítése, akár meglévô falvak fejlesztése esetén, nem szabad figyelmen kívül
Akár új falvak létesítése, akár meglévô falvak fejlesztése esetén, nem szabad figyelmen kívül