6. 29.
Dolgozó parasztnak terem már a föld, Bárók birodalma végleg összedôlt Nem járja se gróf, se csendôr a határt:
Így harcol a Magyar Kommunista Párt!
Nagy:Magyar munkásfolklór.291.
6. 30.
Ezeknek a beszédeknek jelentôsége elsôsorban abban van, hogy Rákosi elvtárs széles körben tanította párttagjainkat, pártfunkcionáriusain-kat és a dolgozó tömegeket is a parasztság osz-tályrétegzôdésének megismerésére, leleplezte és megmutatta a kulákság, mint osztály igazi arcu-latát, tanította párttagjainkat és pártfunkcioná-riusainkat a lenini hármas jelszóra és annak he-lyes alkalmazására, és felfedte a parasztpolitikánk gyakorlati végrehajtásában mutatkozó hibákat és hiányosságokat.
Hegedüs:Pártunk parasztpolitikájának…25.
6. 31.
Pártunk falusi munkájának hármas, de egysé-ges feladatát a lenini hármas jelszó szabja meg:
„Támaszkodj a szegényparasztságra, építs tar-Ádáz ellenségünk a kulák
Honvédelmi Minisztérium Politikai Fôcsoportfônöksége, 1953. 12.
tós szövetséget a középparasztsággal, egy pilla-natig se szüntesd meg a harcot a kulák ellen.”
A kulák igazi arca.MDP KV Agitációs és Propa-gandaosztály. 1952–53. 3.
6. 32.
A kulákság elleni harcot a lenini hármas jelszó alapján kell folytatni. A középparasztsággal meg kell értetni, hogy neki is érdeke a kulák korláto-zása, leleplezése. A kulák elleni harcban szilár-dan kell támaszkodnunk a termelôszövetkezeti és a szegényparasztságra. Mindezekbôl világo-san kitûnik, hogy a lenini hármas jelszó egysége elválaszthatatlan egymástól. Hogy nem lehet a középparasztot megnyerni akkor, ha nem foly-tatunk kemény harcot a kulákság ellen, ha nem leplezzük le elôtte, továbbmenve harcunk akkor lesz eredményes, ha szilárdan támaszkodunk a szövetkezeti és egyénileg dolgozó szegénypa-rasztságra.
A párt parasztpolitikájának néhány kérdése.MDP Békés megyei Bizottsága Agitációs és Propagan-daosztálya. 1953. 9.
6. 33.
Népi demokratikus rendszerünkben megválto-zott a rétegezôdés iránya. Napjainkban a
közép-parasztosodási folyamat a jellemzô. A kuláksá-got korlátozó politikánkkal meggátoljuk a kulá-kosodást, majdnem teljesen megszüntetjük az elszegényedést.
A párt parasztpolitikájának néhány kérdése.5.
6. 34.
Az osztályharc a falun azért élesedett ki, a falu tôkés elemeinek, elsôsorban a kulákoknak az el-lenállása a népi demokráciával szemben azért fo-kozódott, és mindjárt hozzátehetjük, fokozódni is fog, mert elôre haladunk, mert a kizsákmányo-lóknak mind kevesebb tere van ebben az ország-ban, mert a szocializmust építjük, éspedig sike-resen építjük, mert a burzsoázia a falun éppúgy, mint a városban, érzi, hogy ennek következté-ben gazdasági hatalmát és befolyását halálos veszedelem fenyegeti.
Donáth Ferenc: A dolgozó parasztság elôrenyo-mulása.Szabad Nép,1948. júl. 18.
6. 35.
A dolgozó parasztság a munkásosztály segítsé-gével, annak vezetése alatt felszabadult a feudá-lis nagybirtok igája alól és földhöz jutott, majd megszabadult a gyárosok és bankárok uzsorájá-tól is. Most korlátozni kell a falusi kizsákmányo-lók gazdasági hatalmát és befolyását, mert ma elsôsorban ez fenyegeti a dolgozó parasztoknak nemcsak felemelkedését, de ha ennyiben hagy-nánk, utóbb puszta létüket is. Mert a paraszt-ság története minden országban azt bizonyítja, hogy ahol a mezôgazdaságban kapitalista viszo-nyok vannak, ahol bérmunka és kizsákmányolás van, ahol a tulajdonviszonyok következtében a földet adják-veszik, ott elkerülhetetlenül a dol-gozó parasztság nagy többsége elszegényedik, és a földjeiket a kizsákmányoló paraszt és nem paraszt tôkések szedik össze. Ezt különösen jól lehetett látni nálunk a 930-as években, amikor évenként tízezernél több dolgozó paraszt föld-jét vásárolták össze, bagóért, a falusi kupecek, korcsmárosok, zsírosparasztok. Nem a kolhoz a valóságos veszély.
Donáth:A dolgozó parasztság…
Ludas Matyi, 1949/3. 6.
6. 36.
Most azonban a falun nem a dolgozó és dolgoz-tató paraszt „egysége”, hanem a kulákok kizsák-mányolásának korlátozása, gazdasági befolyásá-nak visszaszorítása mellett vagyunk, mert most ezt kívánja a dolgozó parasztság érdeke.
Donáth:A dolgozó parasztság….
6. 37.
Pártunk az eddigi eredményeket egyre élezôdô harcok közepette érte el: az osztályellenség és különösen annak legszélesebb és legveszedelme-sebb rétege, a kulákság elleni harcban.
Hegedüs:Pártunk parasztpolitikájának... 3.
6. 38.
Pártunknak a kulákság korlátozására irányuló politikája gyakorlati végrehajtását elsôsorban akadályozzák azok a helytelen nézetek, amelyek a „ki a kulák” kérdése körül alakultak ki. Több esetben elôfordul az, hogy a kulákságot nem úgy tekintik, mint társadalmi osztályt, mint a burzsoázia falusi rétegét, hanem úgy gondol-ják, a „kulák” szó egyszerû jelzô, amit arra ra-gasztunk, akire akarunk. Így azután egyrészt sokszor középparasztokat, sôt szegényparasz-tokat is a kulákok közé sorolnak, ugyanakkor hétpróbás kulákot nem tekintenek annak. Ebbôl az alapjában helytelen álláspontból következik az is, hogy a kulák meghatározásánál elsôsorban nem a gazdasági helyzetet nézik, nem azt, hogy kizsákmányoló vagy sem, hanem más szempon-tokat, sokszor azt, hogy szavakban miként vé-Ádáz ellenségünk a kulák
Honvédelmi Minisztérium Politikai Fôcsoportfônöksége, 1953. 30.
Ludas Matyi, 1949/25. 7.
lekedik népi demokráciánkról. Így azután kiala-kul a „jó kiala-kulák” elmélet, és jó kiala-kuláknak nevezik a kulákságnak azt a részét, akik igyekeznek be-furakodni a termelôszövetkezetekbe, tömeg-szervezetekbe, sôt a Pártba is, hogy belülrôl ártsanak.
Hegedüs:Pártunk parasztpolitikájának…10.
6. 39.
A gazdasági természetû rendszabályokat épp-úgy, mint a közigazgatásiakat, meg kell értetni a dolgozó parasztsággal. Minden kulákságot kor-látozó rendszabály kérdésében újra és újra meg
kell nyerni a dolgozó parasztságot, szembeállítva a kuláksággal, és – ha erre megvan a mód – a dol-gozó parasztságot aktívan be kell vonni a kulák-ságot korlátozó gazdasági rendszabályok végre-hajtásába. Ezt a feladatot pedig csak úgy lehet elvégezni, ha a Párt megmutatja a dolgozó pa-rasztságnak a kulákság igazi arcát, s ha leleplezi, hogy a kulákság a dolgozó nép kiszipolyozásá-ból, a dolgozó nép verejtékébôl élt, gazdagodott.
A dolgozó parasztság szembefordítása a kulák-sággal a Párt elôtt álló legfontosabb feladat, ezt pedig adminisztratív rendszabályokkal megolda-ni nem lehet, csak következetes, tervszerû
felvi-Ludas Matyi, 1949/27. 3.
lágosító munkával. A kulákság elleni gazdasági rendszabályok és politikai harc mellékes kezelé-se megalkuvás a kulákság elôtt. Az utóbbi idô-ben tapasztalható olyan vélemény, amely szerint a kulákság korlátozása alatt egyes szabotáló ku-lákok megbüntetését és leleplezését kell érteni.
Ezért sok pártfunkcionárius is fôfeladatnak azt látja, hogy szorgalmazza a büntetéseket, közben pedig megfeledkezik a kulákságnak, mint osz-tálynak gazdasági korlátozásáról és a kulákság-nak, mint osztálynak politikai elszigetelésérôl.
Eltûri, hogy míg egyes kulákokat lelepleznek, a többi tovább gazdagodjék, és befolyása alatt tartsa a dolgozó parasztság egy részét.
Hegedüs:Pártunk parasztpolitikájának…13.
6. 40.
[...] nem hajlandók észrevenni a kulákság egyre élesedô támadásának jeleit. Nem látják, hogy a kulákság a klerikális reakcióval egybefonódva egyre dühödtebben támad népi demokráciánk, Pártunk ellen. A kulákság támadásának fô iránya ma kétségtelenül az, hogy a legkülönbözôbb kér-désekben igyekszik megnyerni és maga mellé állítani a dolgozó parasztságot.
Hegedüs:Pártunk parasztpolitikájának…15.
6. 41.
Gyakori és veszélyes jelenség az, hogy a terme-lôszövetkezeti csoportokba, megszegve az alap-szabályt, felvesznek kulák, kupec és más kizsák-mányoló elemeket. Gyakoribb lett ez a hiba az utóbbi hónapokban, amikor is a kulákok részérôl [...] az eddigieknél nagyobb mértékben mutatko-zott meg olyan törekvés, hogy befurakodjanak a termelôszövetkezetekbe. A termelôszövetke-zeti csoportba befurakodott kulák és más kapi-talista elemek nagy kárt okoznak a termelôszö-vetkezeti mozgalom fejlôdésében: akadályozzák a jövedelemelosztás helyes rendjének kialakítá-sát; a közös vagyon elprédálására törekednek, elôsegítik, hogy a tagok földjüket a megenge-dettnél nagyobb mértékben hagyják kint; vég eredményben a csoport felbomlasztását akarják elérni.
Hegedüs: Pártunk parasztpolitikájának... 22.
6. 42.
Az ellenség keze a falun legtöbbször a kulákok útján érvényesül. Ezek a kulákok és kupecek be tudnak jutni az állatokat felvásárló nemzeti vál-lalatokba, elônyben részesítik a vásárlásnál a ku-lákot, a legkülönbözôbb módon zaklatják a dol-gozó parasztot. A magtermesztésnél mindent megtesznek, hogy rossz hírbe hozzák a szerzô-déses magtermelést, a kulákok terjesztik a nyug-talanító álhíreket, ôk ássák alá a termelôcsopor-tokat, és mint a legutóbb a szeged–alsótanyai példa mutatja, a nyílt gyilkosságoktól sem riad-nak vissza.
Rákosi:Pártunk jó utat mutatott…411.
6. 43.
A kulák – zsírosparaszt. Bár a parasztság külön-bözô rétegei közt lélekszámban a kulákság a leg-kisebb, a múltban ô bírta a határban a földek je-lentôs részét, mégpedig éppen a leglelke, zsíros, jó fekete földeket. A faluban a felvéget, a fôut-cát a nagygazdák gangos házai foglalták el. [...]
A kulák mások munkájából, kizsákmányolásá-ból él. A kizsákmányolásnak nagyon sokféle, változatos módja van. Leggyakoribb az, hogy földjét túlnyomórészt éves cselédekkel, harma-dosokkal, részesaratókkal mûvelteti. A kulákok még ma is több ezer cselédet tartanak Magyar-országon. A kizsákmányolásnak a másik fô for-mája volt a múltban és még a felszabadulás utá-ni elsô néhány évben is: az olcsó robotmunka.
[...] Az igauzsora mellett kedvelt foglalkozása és gyors meggazdagodási forrása volt a kuláknak az uzsorakölcsön. [...] De nem vetette meg a kulák a gabona- és élelmiszerspekulációt sem. A hábo-rúnak s a felszabadulás utáni inflációs helyzet-nek a faluban a kulákság volt a fô vámszedôje.
Nemcsak kegyetlenül megsarcolta a városi dol-gozókat és a falusi szegénységet, hanem egyre-másra vásárolt lovat, felszerelést, földet, házat stb.
A kulák igazi arca.3–5.
6. 44.
Ahogy Rákosi elvtárs mondotta: „Ugyanazzal a törvényszerûséggel, amellyel a nagy krumpli felül kerül, a kicsi alul, ha a zsákot rázzuk, a
dol-gozó parasztság és a kulákság közötti szabadver-senyben feltétlenül a kulák gyôz és a dolgozó paraszt marad alul.”
A kulák igazi arca.5.
6. 45.
Mire vezetne, ha a kizsákmányoló kuláksággal szemben nem lenne korlátozási politikánk?
Ar-ra vezetne, hogy a „nagy hal elnyeli a kis halat”
könyörtelen kapitalista törvénye alapján a kulá-kok újra összevásárolnák a kisparaszti földeket, visszaállítanák a vetômag- és igauzsorát, ismét járomba kényszerítenék a falusi szegénységet – ismét a basaparasztok ülnének a falu nyakára!
A kulák igazi arca.6.
6. 45.
Kozma Gábor nagylétai kulák hízott sertés he-lyett mindenáron sovány disznót akart beadni,
mert „nincs mibôl takarmányoznia”. Mikor a ta-nács sarkára állt, rövid félórán belül jó kövér disznót tudott behozni a beadási kötelezettség teljesítésére. Gyanút fogott a tanács, s még az-nap kiderült, hogy a magát „koldusszegénynek”
tituláló, jajveszékelô kulák – 14 disznót hizlalt rejtve különbözô rokonainál.
A kulák igazi arca.12.
6. 46.
„Akkor higgy a kuláknak, ha szôrt látsz a fogán”
– tartja a közmondás.
A kulák igazi arca.13.
6. 47.
A befurakodott kulákok megszállották az egyik növénytermelô brigádot: valósággal „kulákbrigá-dot „alakítottak. Nem a nyílt szabotázst válasz-tották, mert hisz abban a pillanatban leleplezték volna magukat. Ravaszabbul jártak el, veszedel-Ludas Matyi, 1948/29. 7.
mesebb fegyverük volt: számítva a tagokban még jócskán meglévô kistulajdonosi beállított-ságra, a „kuláklelkületet” igyekeztek uralkodóvá
tenni a csoportban. Mint a náthás ember tüsz-szentése, olyan láthatatlanul fertôzték meg a cso-port levegôjét.
A kulák igazi arca.20.
6. 49.
Az idei nyáron elvetemült kulákfattyúkból álló banda egyik éjjel késsel összevagdalta a görbehá-zi Kossuth-tszcs dinnyetermését.
A kulák igazi arca.21.
6. 50.
Tartsuk mindig szem elôtt Lenin elvtárs figyel-meztetését: „A kulákok a legvadállatiasabb, leg-durvább kizsákmányolók, kik a többi országok-ban a történelem során nemegyszer állították már vissza a földesurak, papok, cárok, kapita-listák uralmát. A kulákok többen vannak, mint a földesurak és a kapitalisták. A népnek azonban a kulákság mégiscsak kisebbsége... A háború so-rán ezek a vérszopók a nép nyo-morán nyerészkedtek, ezreket és százezreket harácsoltak ösz-sze a gabona és egyéb termékek árának emelése útján. Pókok a kulákok, melyek a háború tönk-retette parasztok és munkások vérén híztak kövérre. Piócák, melyek a dolgozók vérét szívták, annál jobban gazdagodva, minél jobban éhezett a munkás a vá-rosokban és a gyárakban. Vám-pírok, melyek kezükbe ragadták és ragadják a földesúri földeket és újra meg újra igába görnyesz-tik a szegényparasztokat.
A kulák igazi arca.
Ádáz ellenségünk a kulák Honvédelmi Minisztérium Politikai
Fôcsoportfônöksége, 1953. 15.
Ludas Matyi, 1948/45. 8.