Gyi me si vad vi rág
se re dé sé ben ár tat la nul bör tön be megy. Im ré nek lel ki is me ret-fur da lá sa van és ki akar ja vál ta ni a bör tön bôl, de Gyur ka köz ben ki sza ba dult. Im re együtt ta lál ja Gyur kát a fe le sé gé vel, fél re ér ti a hely ze tet, a csá bí tót sza ka dék ba lö ki, Mag dol nát el ker ge ti. A fél re ér té sek vé gül tisz tá zód nak...
In: Ko már (szerk.):Moz gó Kép Tár1.
4. 46.
FÖL DIN DU LÁS1939 Ren de zô: Cse répy Ar zén
Sze rep lôk: Pá ger An tal, Bi li csi Ti va dar, Gör be Já nos, Si mon Mar csa, Ki szely Ilo na, Egyed Len ke, Gár day La jos, Kiss Fe renc, Ke resz tessy Má ria, Vass Ir ma, Bo ray La jos, Ko vács Te rus, Pa ta ki Jó -zsef, Sár mássy Mik lós, Tom pa Bé la, Acsay Re zsô, Gazdy Aran ka, Hosszu Zol tán, Szi lá gyi Ala dár, Da nis Je nô, Ba csá nyi Pa u la, Esze nyi Ol ga, Hay kó Fe renc
A te rü le ti leg és lé lek szám ban egy re fo gyat ko zó Or mán ság drá má ja Ko do lá nyi Já nos azo nos cí mû
szín mû ve nyo mán ké szült. Az or mán sá gi Be sence kö zség ben utód nél kül te met nek. Ezen a vi -dé ken nem sza po ro dó, ha nem fo gyó a né pes ség.
A csa lá dok, hogy föld je i ket ne kell jen több utód közt föl ap róz ni, csak egy-egy gye re ket en ged nek meg ma guk nak. A film ben sze rep lô Kán tor csa -lád el ve szí ti egyet len gyer me két is, a le en dôt pe dig már el ve tet te, ami nek kö vet kez té ben az asszony nak nem le het újabb gye re ke. A csa lád éle te össze ku szá ló dik, ér tel met len né vá lik. A férj ivá szat ban, a fe le ség szek tás gyü le ke zet ben ke res me ne dé ket. A csa lád nagy meg pró bál ta tá sa i nak is te ni cso da vet vé get, a meggyö tört em ber pár még is gye re kál dás ban ré sze sül.
In: Ko már (szerk.):Moz gó Kép Tár 1.
4. 47.
SÁR GA RÓ ZSA1940
Re ne de zô: György Ist ván
Sze rep lôk: Gár day La jos, Day ka Mar git, Ka ma rás Gyu la, Gre guss Zol tán, Kor mos Már ta, Gör be Já nos, Szö ré nyi Éva, Kö pec ziBo ócz La jos, Ró -zsa he gyi Kál mán, Pa ta ki Jó zsef, Sze ge di Sza bó Ist ván, Mar ko vics End re, Sza káts Zol tán, Berky Jó zsef, Mi so ga Lász ló, Pa taky Mik lós
De csi Sán dor, a csi kós boj tár a ka to na ság ból viszsza tér a pusz tá ra. Meg tud ja, hogy sze rel me, Klá ri nem volt hû hoz zá, tá vol lé te alatt Lac za Fer -kó val, a gu lyás boj tár ral enyel gett, sár ga ró zsát is adott ne ki. A lány min dent ta gad. Lac za Fer -kót egy ela dott gu lyá val Mor va or szág ba kül dik.
A lány, hogy vissza sze rez ze De csi sze rel mét, báj-italt ad ne ki. Az ital azon ban mér ge zô, De csi kis hí ján meg hal. Ami kor Lac za út köz ben meg hall -ja a mér ge zés hí rét, vissza for dul a pusz tá ra...
In: Ko már (szerk.):Moz gó Kép Tár 1.
4. 48.
EM BE REK A HA VA SON1942 Ren de zô: Szôts Ist ván
Sze rep lôk: Gör be Já nos, Bi hary Jó zsef, To ro nyi Im re, Mik láry Já nos, Hi das si Sán dor, Pász tor Já nos, Fe renc zi Pé ter, Da nis Je nô, Mi so ga Lász ló, Föl din du lás
Em be rek a ha va son Sár ga ró zsa
Bo rovszky Osz kár, Egyed Len ke, Ba ló Ele mér, Kürthy György, Bi hary Nán dor, Gár day La jos, Szel lay Ali ce, C. Tu rá ni End re, Mak láry Zol tán A Nyí rô Jó zsef no vel lái alap ján ké szült film a ha -va sok ban élô em be rek kö zött ját szó dik – -va la hol Csík ban vagy Há rom szék ben. A fa vá gó Er dei Csu tak Ger gely nek és fel esé gé nek, An ná nak gyer me ke szü le tik. A fel cse pe re dô Ki csi Ger gô -nek édes ap ja meg mu tat ja a tá jat, be mu tat ja fi át a ha va sok la kó i nak: em be rek nek, ál la tok nak és a fák nak egya ránt . A sze gény fa vá gók éle té be vál to zást hoz a hir te len fel buk kant fa ki ter me lô vál lal ko zó. A te rü let az övé, rá adá sul jobb meg -él he tést is ígér, így rá ve szi a ha va si em be re ket, hogy hagy ják el ott ho nu kat és dol goz za nak ne ki.
Ki de rül azon ban, hogy a fér fi leg in kább An ná ra ve tett sze met. Egy éj sza ka messzi re kül di dol goz-ni fér jét, és ré sze gen rá tör a fe le ség re. Az asszony me ne kül, de köz ben vé let le nül le dön ti a pet ró -le um lám pát, ezért -le ég a há zuk. A sza bad ban kény te len töl te ni az éj sza kát, s ez alatt sú lyo san meg be teg szik. Csu tak Ger gely a messzi vá ros ba vi szi fe le sé gét, hogy a cso da té vô Má ria, il let ve egy pro fesszor se gít sé gét kér je gyó gyu lá sá hoz.
Min den hi á ba, An na meg hal. Ger gely nek nin csen pén ze ar ra, hogy a te met ke zé si vál lal ko zó -val szál lít tas sa ha za. Még is ra gasz ko dik hoz zá, hogy ott ho ni föld be te mes se, és a fiú is lás sa még egy szer az éde sany ját. Vo nat ra száll ha lott fe le -sé gé vel, és azt mond ja, nagy be teg az asszony.
Ha za ér ke zé se után egy éj sza ka meggyil kol ja a vál lal ko zót, aki fe le sé ge ha lá lát okoz ta. A ha va si em be rek hi á ba áll nak ki mel let te, bör tön re íté lik.
Ka rá csony elô es té jén meg szö kik, az ül dö zô csen -d ôrök meg lö vik. Ha lá los ágyán meg ké ri ba rát ját, ad ja át az ôt ül dö zô csend ôrök nek és ve gye fel a fe jé re ki tû zött vér dí jat, hogy a pénz bôl Ki csi Ger gô nek ru hát és egy kis csiz mát vá sá rol has -son...
In: Ko már (szerk.):Moz gó Kép Tár 1.
4. 49.
KA TYI1942
Ren de zô: Rát ho nyi Ákos
Sze rep lôk: Bi li csi Ti va dar, Pet hes Sán dor, Tol nay Klá ri, Er dé lyi Mi ci, Mály Ge rô, Nagy Ila, Pá
pai Klá ra, Kô váry Gyu la? Su gár La jos, Ju hász Jó -zsef, Mi so ga Lász ló, Kiss Ma nyi, Va szary Pi ri A szí né szi pá lya után áhí to zó Var ga Ka tó a fel -vé te li vizs gán si ker te le nül sze re pel, és Geszty, a bi zott ság szi go rú el nö ke, egyéb ként nép sze rû szí nész, örök re el ta ná csol ja a pá lyá ról. Ka ti föl há bo rod va, sír va ro han ba rát nô jé hez, Csi ba Ka
-ti hoz, és bosszút es kü szik Geszty el len, hogy te het sé gét be bi zo nyít sa. A szí nész a kö vet ke zô na pon egy cse cse môt ta lál az aj ta ja elôtt, meg -saj nál ja, és a há zá ba fo gad ja. Hir de té sé re cse cse-mô gon do zó nak Var ga Ka tó je lent ke zik fa lu si asszony ként, Csi ba Ka ti ál né ven, mint a gye rek iga zi any ja. Mi u tán el hi te ti jó te vô jé vel, hogy iszá kos, dur va fér je mi att kény sze rült er re a csele ke det re, pil la na tok alatt fej te tô re ál lít ja a szí -nész éle tét, te le nó táz za a há zat pa lóc da lok kal (Ka tyinó ták) és el le he tet le ní ti a fér fi hölgy kap -cso la ta it. Még is az tán jön csak a ne he ze, ami kor Geszty nek ki csit ele ge lesz, és el kül di Ka tyit a gye rek kel Al má di ba, a nagy nén jé hez. Ka tyi el -tû nik, s a hely zet még za va ro sabb, mint azelôtt.
Per sze az iga zi Csi ba Ka ti is köz re mû kö dik mint gon do la tol va só cso da pók, de vé gül min den tisz -tá zó dik, elô ke rül a gye rek iga zi any ja, és ki de rül az igaz ság. Var ga Ka tó nak a Ka tyi-sze rep ben a bosszan tás és fél re ve ze tés ma gas is ko lá ját be mu tat va si ke rül bi zo nyí ta nia te het sé gét, de ek -kor már Geszty in kább fe le ség nek akar ja, s azért nem lesz szí nész nô Var ga Ka tó.
In: Ko már (szerk.):Moz gó Kép Tár 1.
4. 50.
KA LO TA SZE GIMA DON NA1943
Ren de zô: Rod ri gu ez End re Sze rep lôk: Ador ján Éva, Csó ka Jó zsef, Egyed Len ke, Tom pa Sán dor,
Katyi
Sal lay Kor né lia, Czop pán Fló ri, Raj nay Elly, Vizváry Ma ris ka, Mak láry Zol tán, Sárdy Já nos, Be -nes Ilo na, Pet ro vics Szve tisz láv
Ka lo ta fôn, a he gyek közt nya ra ló Nó ra meg is mer ke dik a fi a tal He gyi Ádám fes tô vel, és sze re -lem szö vô dik köz tük. El vá lá suk kor fo ga dal mat köt nek hû sé gük re, de a vé let len út ja i kat vé gér
-vé nye sen el vá laszt ja. He gyi a meg nyert ró mai ösz tön díj jal el uta zik, Nó ra pe dig el fo gad ja a mû vé szet pár to ló Kon rády kö ze le dé sét, és ha ma ro san a meny asszo nya lesz. He gyi Ádá mot Nó rá -hoz fû zô dô sze rel me nem hagy ja nyu god ni s meg fes ti a lányt úgy, ahogy Ka lo ta fôn lát ta sze rel mük ide jén, nép vi se let ben. A Ka lo ta sze gi Ma -don na cí mû fest ménnyel a Ró má ból ha za tért mû vész dí jat nyer, is mert té vá lik, s a bu da pes ti tár la ton ki ál lí tott kép új meg vi lá gí tás ba he lye zi a ré gi ese mé nye ket. Kon rády rá éb red, hogy Nó ra a fes tô be sze rel mes, a lány pe dig meg bi zo nyo sodik, sze rel me egy perc re sem fe lej tet te el. A fi a -ta lok új ra -ta lál koz nak, ezút -tal egy élet re.
In: Ko már (szerk.):Moz gó Kép Tár 1.
4. 51.
MÁG NÁSMIS KA1948 Ren de zô: Ke le ti Már ton
Sze rep lôk: Gá bor Mik lós, Mé szá ros Ági, Né meth Ma ri ka, Sárdy Já nos, La ta bár Kál mán, La ta bár Ár pád, Su lyok Má ria, Gob bi Hil da
A Kor láthybir tok mel let ti va sú té pít ke zés mér nö ke, Ba racs Ti bor be le sze ret a vá sár ban a pa raszt ru hás gróf ki sasszony ba, Rol lá ba. A gróf es -t ély-t ad, mer-t sze re-t né el ér ni, hogy a va sú-t az ô bir to kán ha lad jon ke resz tül. Ba racs az est élyen rá is mer Rol lá ra, és tré fá ból a tá vol lé vô gróf Ele
méry nek mu tat ja be az ina sát, Mis kát. Rol la vi -szon zá sul cse léd lá nyát, Mar csát öl töz te ti be Eleméry gróf nô nek. Mis ka és Mar csa öl tö zé ke, vi sel ke dé se az úri vi lág ka ri ka tú rá já vá vá lik. Megér ke zik az iga zi Elel mMegéry, aki fel vi lá go sult, mo -dern em ber, és a mér nök mel lé áll a Ba racs kont ra Kor láthy va sú té pí té si ügy ben. Ba racs és Rol la vé gül egy más ra ta lál.
In: Ko már Er zsé bet (szerk.): Moz gó Kép Tár. Ma -gyar film tör té ne ti so ro zat 3. Já ték fil mek 1945 és 1962 kö zött.Ma gyar Film in té zet, Bu da pest CD-ROM
4. 52.
TAL PA LAT NYI FÖLD1948 Ren de zô: Bán Fri gyes
Sze rep lôk: Szir tes Ádám, Mé szá ros Ági, Or bán Vi o la, Vi dor Fe ri ke, Ta más Be nô, Le ho tay Ár pád, Viz vá ri Ma ris ka, Eg ri Ist vá n
Az 1950-ben ját szó dó pa rasz ti tör té net hô sei, Góz Jós ka és Ju hos Ma ri ka sze re tik egy mást.
Szü lei adós sá ga mi att Ma ri ka kény te len még is Zsí ros Tóth Fer ke fe le sé ge len ni. Jós ka a la ko da lom ból szök te ti meg a lányt. Ah hoz, hogy ösz -sze há za sod has sa nak, Jós ka el ôször ku bi kol, majd mind ket ten lá tás tól va ku lá sig dol goz nak pa rá -nyi föld jü kön, ku tat ás nak, ön töz nek. Tót hék bosszú ál ló ke ze azon ban uto lé ri ôket, kút ju kat tönk re te szik. Az igaz sá got és a ba rát ját vé del
-Mág nás Mis ka Ka lo ta sze gi
Ma don na
mezô Jóska akaratlanul gyilkosságba keveredik.
Lecsukják. A börtönajtón lévô felirat szerint szabadul 1945-ben.
In: Komár(szerk.):Mozgó Kép Tár 3.
4. 53.
LUDASMATYI1949
Rendezô: Nádasdy Kálmán
Szereplôk: Soós Imre, Pártos Erzsi, Horváth Teri, Solthy György, Ruttkai Éva, Kiss Manyi, Somlay Arthur, Bozóky István
A reformkorba áthelyezett történetben Ludas Matyi, miután Döbrögi a vásárban elkoboztatta a libáit és megverette, nem egyedül kezd harcba, hogy móresre tanítsa a földesurat és az egész úri
világot, hanem társra lel Gergely hajdúban és szerelmesében, Pirosban. A vándorszínész-tár-sulat, valamint a debreceni tudós professzor is megsegítik, a harmadik visszafizetésnél pedig már az egész nép mellette áll.
In: Komár (szerk.):Mozgó Kép Tár 3.
4. 54.
RÁKÓCZI HADNAGYA1953 Rendezô: Bán Frigyes
Szereplôk: Bitskey Tibor, Vass Éva, Gyárfás End-re, Zenthe Ferenc, Pethes Ferenc, Raksányi Gel-lért, Deák Sándor, Mádi Szabó Gábor
1708. Bornemissza János portyázó kurucból lett Vak Bottyán strázsamestere. Fegyverét a haza-szeretet vezérli, és a szerelem Bíró Anna, a
leg-szebb réthei lány iránt. Az elfogott gróf Starhem-berg labanc generálist személyesen viszi el a fe-jedelemhez, így lesz Rákóczi hadnagya. Réth e közben árulás miatt labanc kézre, Anna tömlöc-be kerül. Suhajda, a kéjsóvár hajdú most azt hi-szi, megszerezheti magának a lányt. Anna az öccsével üzen Jánosnak, és a rabok hívó szavára megindul Rákóczi serege. A Vág mentén ütközik meg az ellenséggel. A kurucok a gyôzelem ünne-pét együtt ülik Anna és János lakodalmával.
In: Komár (szerk.):Mozgó Kép Tár 3.
Rákóczi hadnagya
Ludas Matyi Talpalatnyi föld
4. 55.
KÖR HIN TA1955 Ren de zô: Fáb ri Zol tán
Sze rep lôk: Bar si Bé la, Kiss Ma nyi. Tö rô csik Ma ri, So ós Im re, Szir tes Ádám, Far kas An tal, Su ka Sán dor
Pa ta ki úgy dönt, hogy ki lép a szö vet ke zet bôl – mert már le het– , és Far kas Sán dor ral a lá nyá nak szánt jö ven dô be li vel együtt új ból ma gán gaz dál-ko dók lesz nek. Ma ri vi szont Má tét sze re ti, aki a sa ját éle tét össze kö töt te a szö vet ke zet sor sá -val, nem akar a ré gi mó don él ni. Egy la ko da lomban Ma ri és Má té egy más sal tán col nak, bol do gok, mint ko ráb ban a vá sár ban a kör hin tán. Pa
-ta ki ek kor el tilt ja a lá nyát Má té tól, Far kas meg sür ge ti az es kü vôt. Ma ri meg ta gad ja az en ge del-mes sé get, mi re Pa ta ki dü hé ben fej szét vág a lány-hoz. A fej sze egy fa tör zsé ben áll meg. Ma ri ezek után vi lág gá in dul. Má té a va sú ti sí nek kö zött ta lál rá, ha za vi szi, és be je len ti Pa ta ki nak, hogy fel esé gül ve szi. A ko nok pa raszt em ber kény te len be le tö rôd ni: a csa lád és a tár sa da lom vissza for -dít ha tat la nul meg vál to zott.
In: Ko már (szerk.):Moz gó Kép Tár 3.
4. 56.
FEL ME GYEK A MI NISZ TER HEZ1961 Ren de zô: Bán Fri gyes
Sze rep lôk: Pá ger An tal, Bé kés Ita la, Gó zon Gyu la, Bán hidy Lász ló, Rajz Já nos, Má di Sza bó Gá -bor, Szir tes Ádám, Tom pa Sán dor
Víg já ték a ter mel ôsz övet ke zet szer ve zé sé rôl.
Ren des kö zség ben már min den ki be lé pett a kö zös be, csak a nya kas gaz da, Ba logh Bó dog hú zó -do zik. A ve ze tô ség min den esz közt, fur fan got lat ba vet, de ô csak nem gon dol ja meg ma gát. Baj ez, mert a szö vet ke zet ne ve 100% lett a ke reszt-ség ben. Hogy a kö zel gô ün nep sé gen ne le gyen bot rány, épp a hi ány zó egy szá za lé kot, Bó do got
kül dik fel Pest re a szö vet ke ze ti kong resszus ra.
Bó dog itt ad dig ügyes ke dik, míg mi nisz te ri pa p írt nem sze rez ar ról, hogy jo ga van nem bel ép -ni. Az ün nep ség si ker rel le zaj lik, és bár ki de rül
Fel me gyek a mi nisz ter hez Kör hin ta
az igaz ság, a mi nisz ter jót ne vet raj ta. Bó dog most már hi á ba is akar bel ép ni, csak azért sem en ge dik. Me het a mi nisz ter hez me gint.
In: Ko már (szerk.):Moz gó Kép Tár 3.
4. 57.
OL DÁS ÉS KÖ TÉS1963 Ren de zô: Jan csó Mik lós
Sze rep lôk: La ti no vits Zol tán, Aj tay An dor, Bar si Bé la, Sza káts Mik lós, Bod ro gi Gyu la, Dom ján Edit, Med gye si Má ria, Si vó Má ri a
Húsz óra
A „fé nyes szel lôk” nem ze dé ké nek el sô fil mes ön-val lo má sa a fi a tal, de már be fu tott ér tel mi sé gi lét rôl, a tra dí ci ók kal va ló szem be né zés rôl. Jám -bor Amb rus se bész kü lö nös lec két kap „tör té nel-mi erek lye ként mu to ga tott” pro fesszo rá tól, aki egy hi he tet le nül ne héz szív mû tét tel, be teg új -ra é lesz té sé vel bi zo nyít ja ki tar tá sát, tu dá sát, ember sé gét. Amb rus nak meg ren dül a hi te ön ma gá ban, hir te len ér dem te len nek ér zett ered mé nye i
A „fé nyes szel lôk” nem ze dé ké nek el sô fil mes ön-val lo má sa a fi a tal, de már be fu tott ér tel mi sé gi lét rôl, a tra dí ci ók kal va ló szem be né zés rôl. Jám -bor Amb rus se bész kü lö nös lec két kap „tör té nel-mi erek lye ként mu to ga tott” pro fesszo rá tól, aki egy hi he tet le nül ne héz szív mû tét tel, be teg új -ra é lesz té sé vel bi zo nyít ja ki tar tá sát, tu dá sát, ember sé gét. Amb rus nak meg ren dül a hi te ön ma gá ban, hir te len ér dem te len nek ér zett ered mé nye i