saját kutatás

A következő lépes, egy gyakorlatiasabb vizsgálat lenne, mely ponto-sabb képet adna az agy „viselkedéséről”. A közeljövőben EEG-vizsgálatot tervezek, mely nagyobb rálátást enged a témában felmerült kérdésekkel kapcsolatban.

Az EEG-vizsgálat remek lehetőség arra, hogy az agy különböző terü-leteit vizsgáljuk. Ezt kihasználva szeretném vizsgálni az internet hatását a gyermekekre. Az internet és a körülötte lévő kérdések, aggodalmak nem alaptalanok. Az életünk része, viszont fontosnak tartom, hogy az elfogadás

és a használata mellett, mélyebben foglalkozzunk ezzel a technikával.

Legyünk tudatában annak, hogy milyen haszna vagy hátránya van. Ezzel számos probléma előre megelőzhető, azonban, ha időben nem foglako-zunk vele, hosszú távú problémákat okozhat.

Jövőbeli kutatásom során vizsgálni szeretném, hogy egy manuális játék közben (pl. Lego) milyen agyterületek aktiválódnak, s melyek kevésbé vagy egyáltalán nem illetve ugyanezt megfigyelném egy számítógépes játék alatt is (pl. Minecraft). Azért ezt a két játékot választottam, mert a Minecraft nagyjából megfelel a Lego online változatának, itt is építeni kell különböző elemekből. Lányoknál ki lehetne cserélni például babára, ilyen típusú játékokból is számtalan van az interneten. Eltérő eredményekre számítok, ez valóban izgalmas, hiszen hasonló tevékenyégről van szó, csak más platformon.

A vizsgálat után kikörvonalazódna, hogy miben lesz erősebb a gyermek és miben gyengébb. Úgy gondolom, hogy a problémamegoldó képességük, a gyorsaságuk, reflexük, egyes játékuk során a finommotorika fejlődne, sőt a számos olyan játék van, mely által a nagymozgás is pl. a Kinect játékok.

Ebből lehet következtetni arra, hogy miben lesznek mások. Több ingerre van szükségük ahhoz, hogy az energiáikat levezessék illetve, hogy a figyel-müket tartósan lekössék. Mit jelent ez? Hogyan kezeljük, támogassuk őket? Reformáljuk meg az oktatást, vagy a nevelési és pedagógiai módsze-reket?

A pozitív változások mellett temérdek negatív vonzata is van a sok

„online” létnek. A gyerekek kevesebbet időt töltenek a szabadban. Az ember és környezetének kapcsolata elveszti jelentőségét, a gyermekek számára nem lesz fontos, emiatt nem vigyáznak rá. A szociális kapcso-lataik nehezen alakulnak ki, s emellett nem is tanulják meg őket kezelni.

Barátságok, szerelmek, családi konfliktusok, tanár-diák kapcsolat, megfe-lelési kényszer és még sorolhatnám. Emellett a verbális és a nonverbális kommunikáció használata, repertoárja szegényebb lesz, mivel nem tapasz-talja, nem érti, ezáltal nem tudja kezelni őket. Ezekre az eredményekre számítok.

A vizsgálat során kapott eredményeket összevetem a hipotézissel, majd kidolgozom a lehetséges megoldásokat. Fontosnak tartom azt, hogy ne csak együtt létezzünk ez internettel, hanem foglakozzunk vele és ne hagyjuk, hogy észrevétlenül behálózza az életünket. Ha nem figyelünk oda, annak súlyos következményei lehetnek. Az ember, mint olyan, megszűnik társa-sági lény lenni, nem lesznek számára fontosak mások, csak saját maga, s ezáltal a társadalmi struktúránk is változhat. De ne szaladjunk ennyire előre. Mindez csak feltevés az eredmények még váratnak magukra…

A hagyományos és a számítógépes játékok hatása a gyerekekre A változást mindenképp az óvodában kezdeném, ahol lehetne az inter-nettel, mint projekttel foglalkozni. Mi az? Mire való? Hogyan kell hasz-nálni? Milyen veszélyei vannak? Természetesen mindezt az életkornak megfelelően. Ennek folytatása az iskolában lenne, ahol már jobban meg lehetne ismertetni az internetet, annak történelmét és az informatikának az alapjait is oktatnám. Gimnáziumban az internet pszichológiai hatásait is megismertetném a tanulókkal. Ezek most még csak tervek. A kutatás elvégzése és a konzekvencia levonása után pontosabb, biztosabb informá-ciók állnak majd a rendelkezésemre, melyből alaposabb terv készíthető a jövőre nézve.

Összefoglalás

Dolgozatomban feltártam a játék fontosságát, lényegét, miértjét, eredetét.

Ez az esszenciája a gyermekeknek, s ahhoz, hogy megértsük őket, érte-nünk kell működésüket, s tudnunk kell, hogy milyen úton juthatunk el hozzájuk. Ez az út a játékon keresztül vezet. Nem szabad lebecsülnünk a játékot és annak fontosságát. Lényegi, hogy az életkornak, és az egyéni sajátosságoknak megfelelően játszunk a gyermekkel.

Emiatt is tartom fontosnak, hogy az internet világában tudjuk, melyek azok a számítógépes játékok, amelyekkel a gyermekek bátran játszhatnak.

Megkerülni nem lehet az internetet, de lényeges, hogy tudjuk helyesen használni. Tudni kell, hogy mi a következménye, annak, ha a gyermek különféle internetes játékokkal játszik. Mi az, amit esetleg erősít? Mi az, amit kevésbe? Megfelel-e a korosztályának illetve az egyéni sajátossága-inak? Ez nagyon fontos! Egy nem megfelelő játékkal nagyon sokat ártha-tunk a gyermeknek, ami személyiségbeli problémákat is okozhat (ez nem csak az internetes játékokra igaz, de itt a vizuális és auditív hatások miatt fokozottan veszélyes). Ezért mindig szem előtt kell tartani, hogy a gyermek mivel foglalatoskodik, amíg a számítógép előtt tölti az idejét.

A feldolgozott tanulmányokból kiderül, hogy a különféle számító-gépes játékoknak a negatív hatásuk mellett pozitív hatásuk is van. De ezek pontosabb kutatása még hátra van. Mindazonáltal jó, ha tudatában vagyunk annak, hogy minek tesszük ki gyermekünket a számítógép hasz-nálat közben.

Jövőbeli kutatásom célja, hogy felderítsem, miként hat a gyerme-kekre az internetes és a hagyományos játékok. Ezt EEG-vizsgálattal fogom kutatni. Meglátjuk, hogy mely agyterületek aktiválódnak, s melyek kevésbé. A kutatás eredményét a szakdolgozatomban fogom publikálni.

Addig is tájékozódjanak a témában, s támogassák gyermeküket, hiszen az alapok a családban kezdődnek.

Felhasznált irodalom

B. Lakatos Margit (2010): Játékpszichológia. Olvasókönyv óvodapedagó-gus hallgatóknak. ELTE Tanító-és Óvóképző kar, Budapest.

Boldizsár Ildikó (2015): Meseterápia – Mesék a gyógyításban és a minden-napokban. Magvető Könyvkiadó, Budapest.

Cole, M és Cole, S. R. (1997): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.

Csányi Vilmos (2000): Az állati és az emberi játék. Pont Kiadó, Budapest.

Csányi Vilmos (2002): Kis etológia. Kossuth Kiadó, Budapest.

Grastyán Endre (2001): A jövő drogja. Beszélgetések a játékról. In: B. Lakatos Margit (szerk.) Játékpszichológia. Olvasókönyv óvodapedagógus hallga-tóknak. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, Budapest, 33–37.

Grastyán Endre (1985): A játék neurobiológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Huizinga, Johan (1990): Homo ludens. Universum Kiadó, Szeged.

Martinovic, D, Burgess, G. H., Pomerlau, Ch. M. és Marin, C. (2015):

Comparison of children’s gaming scores to NEPSY-II scores: Validation of computer games as cognitive tools. Computers in Human Behavior 49. 487–498.

Mead, George H. (1973): A pszichikum, az én és a társadalom. Gondolat Kiadó, Budapest.

Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes (1970): Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest.

Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes (2006): Gyermeklélektan. Medicina, Budapest.

Mérő László (2005): Maga itt a tánctanár? Pszichológia, moralitás, játék és tudomány. Tercium, Budapest.

Piaget, J. (1978): A szimbolikus játékok osztályozása és fejlődése. Gondo-lat, Budapest.

Sălceanu, Claudia (2014): The influence of computer games on children’s development. Exploratory study on the attitudes of parents. Procedia – Social and Behavioral Sciences 149. 837–841.

Vygotsky, L (1978): Mind in Society. Harvard University Press, Cambridge, MA.

Wallon, H. (1958): A gyermek lelki fejlődése. Gondolat, Budapest.

Winnicott, D.W. (1999): Játszás és valóság. Animula Kiadó, Budapest.

Winnicott, D.W. (2000): Kisgyermek, család, külvilág. Animula Kiadó, Budapest.

A hagyományos és a számítógépes játékok hatása a gyerekekre Prensky, Marc (2001): Digitális bennszülöttek, digitális bevándorlók

http://lenarda.hu/files/Digitalis-benszueloettek,-bevandorlok-1..pdf http://lenarda .hu/files/Digitalis-be vandorlok ,-digitalis-bennszueloettek-2..pdf

A kamaszkor problémáinak megjelenése