Ramóna hallássérülése (90 dB) familiáris hátterű, kétoldalú idegi eredetű, egyenletes súlyos fokú nagyothallás. Első osztálytól kezdve speciális isko-lában tanul. Szülei is mind a ketten hallássérültek, de a nővére jól hall. Már születésekor felismerték a problémát. Részesült korai fejlesztésben, egyből hallókészüléket kapott. Szájról olvasással és hallással együttesen fogja fel a közléseket.(Hallókészülék viselésével a hallássérülése csak 60 dB-re tehető).
A hallássérült gyermekek integrált nevelése Kamilla hallássérülése szintén familiáris hátterű, de az övé jóval maga-sabb fokú (100–105 dB). Nála is már születésekor felismerték a problémát.
Szülei mind a ketten siketek, otthon csak jelelve kommunikálnak. Kamilla az általános iskola első két évét integrált oktatásban végezte, emellett folyama-tosan részesült szurdopedagógiai ellátásban. Ez idő alatt a jól halló nagyszü-leivel lakott. Édesanyja kérésére került át, a speciális iskolábaés ekkor édes-anyjához költözött. Kamilla szájról olvas, figyelme erősen az arcra irányul.
Az előző évben végzett felmérésben, mindkét kislányra jellemző volt a pontatlan beszédértés. Ramóna egyáltalán nem ejtett sziszegő hangokat. Kamillának is volt problémája ezzel bizonyos szavak ejtésekor.
Szókincsben és kommunikációban erős különbség volt kettejük között.
Ramóna társaival és tanáraival kizárólag jelelve kommunikált, dialógus nehezen, vagy egyáltalán nem volt kialakítható vele. Kamillával a dialógus kialakítható volt, hangos beszéddel kommunikált és szókincse messze meghaladta Ramónáét és társaiét is.
Az idei megfigyelések során azt tapasztaltam, hogy mindkét gyermek beszédtevékenysége javult. Mindkét kislányra elmondható, hogy a sziszegő hangok ejtése tisztább lett. A szájról olvasás még nagymértékben segíti a megértést, de halló partnereikkel próbálnak minél gördülékenyebben kommu-nikálni. Egymással és nem jól halló társaikkal kizárólag a jelnyelvet használják.
A fejlesztő pedagógusuk szerint Ramóna és Kamilla is részesülhetne integrált oktatásban, amely több szempontból is pozitívan hatna a fejlő-désükre. Ezt jelezték a szülők felé is, akik nem szeretnék őket átvinni másik iskolába. Kamillának súlyosabb a hallássérülése, mint Ramónának, mégis nyitottabb, jobban kommunikál és a hangképzése is tisztább. Ez a fejlődéskülönbség annak köszönhető, hogy ő az első két tanévét integrált oktatásban végezte, és jól halló közegben, folyamatosan beszélő, társalgó gyerekek között volt, akik befogadták és segítették őt.
Fanni hallássérülése familiáris hátterű, egyenletes súlyos fokú nagyot-hallás (90 dB).Az előkészítő osztályt szegregált formában végezte. Halló-készüléket 8 hónapos kora óta visel, megkapta a megfelelő korai fejlesz-tést. Fanni jelenleg a kommunikációban a szájról olvasásra támaszkodik.
Hangszíne természetes és grammatikailag is helyes mondatokban vála-szol. Társalgás jól kialakítható vele.
Az iskolai teljesítménye minden évben kiemelkedő volt. Önállóan, jól dolgozik. Fogalmazásai halló társaiét, már 3. osztály óta meghaladja.
Párbeszédes fogalmazásokat is tud írni. Helyesírása szintén kiemelkedő, versenyeken is megállja a helyét. Fanni nagyon sokat olvas.
Fanni szókincse életkorához viszonyítva kiemelkedő, ez folyamatosan fejlődött. A vizsgálataim elején, sokszor szüksége volt a rokon értelmű
szavak magyarázatára, de folyamatosan fejlődni szeretne, kérdez és tanul.
Dialógus már a vizsgálataim kezdetekor is könnyen kialakítható volt vele, beszéde érthető. A egy év alatt, amíg megfigyeltem őt, a beszélgetéseink egyre gördülékenyebbé váltak. Beszédértése is javult.
A fent említett helyzetekben több szempontból is vizsgáltam a gyere-keket. Úgy tapasztaltam, hogy általános iskola alsó tagozatában sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a tanítók és gyógypedagógusok, annak bizto-sítására, hogy a hallókészülékek rendben működjenek és ezt időnként ellenőrizték is. Felső tagozatban, már nem ellenőrzik, mivel e tekintetben egy bizonyos fokú önállóságot várnak el a gyermektől. A nem halló családi háttér is segíti a hallókészülék önálló használatának kialakulását, hiszen a jó szülői minta is ösztönzi őket arra, hogy megtanulják használni a készüléket.
A hallássérülés foka elsősorban a beszédfejlődésre és a beszédkész-ségre van hatással, mégis két nagyjából azonos mértékben nagyothalló gyereknek is nagyon eltérő a beszédkészsége. Kamillának még súlyosabb is a hallássérülése, mint Ramónának, mégis Kamillának jobb a beszédkész-sége, tisztábban ejti a hangokat és sokkal inkább akarja használni a nyelvet.
Ez köszönhető annak, hogy Kamilla első két évben integrált oktatásban tanult és halló közegben volt. Társaival csak a beszéd segítségével tudott kapcsolatot teremteni. Ezt a megfigyelést erősíti az is, hogy Fanni, akinek a hallássérülése egy frekvenciasávban van Ramónáéval (90 dB), tisztábban, folyamatosabban és helyesebben beszél, mint Ramóna. Fanni integrált oktatásban részesül azóta, amióta megkezdte az általános iskolát. Neki ez nagyon sokat javított a beszédkészségén. Fanni társaival is folyamatosan kommunikál, nem okoz neki problémát a mondatok helyes használata.
Elemzéseim alapján arra az eredményre jutottam, hogy az integrált oktatás a megfigyelt tanulók esetében igazolható fejlődést eredményezett.
Mivel velük szemben is nagyobbak az elvárások úgy a beszédprodukción kívül eredményesebb fejlődést láthatunk mind a megismerő, mind egyéb a tanuláshoz és a szociális kapcsolatok fejlődéséhez szükséges képességek terén. A többségi pedagógusnak itt is fontos szerepe van abban, hogy diffe-renciált módon segítse a hallássérült tanuló előrehaladását. A gyermek is sokkal hamarabb önállósodik és a feladattudata is előbb kialakul. Itt a halló társak – adott esetben jobb teljesítménye – is húzóerőt jelenthetnek a sérült gyermek számára. Míg egy speciális iskolában egy jobb képességű gyermek beszédprodukciója még az órán való differenciálás mellett is kevésbé fejlődik. Kamilla, mióta átkerült speciális iskolába, sokkal kevésbé érzi szükségét annak, hogy írásképére és helyesírására odafigyeljen. Keve-sebbet olvas a szókincse is beszűkült. Gyógypedagógusával készített irányított beszélgetésből kitűnik, hogy Kamilla sokkal tudásvágyóbb volt, míg az integrált oktatásba járt.
A hallássérült gyermekek integrált nevelése Fanni és Ramóna fejlődését szembeállítva látszik a legjobban az integ-rált és szegregált oktatás közötti különbség. Mindkettőjüknél megtörtént a korai fejlesztés, és a családi hátteret tekintve, mindketten nagyothalló-siket családból származnak. Viszont Fanni sokkal magabiztosabb és pozití-vabb személyiség. Igényli a heti két alkalommal történő szurdoperdagógiai fejlesztést, de magától is akar fejlődni és tanulni. Nem csak a személyiség-fejlődésében (akarat, kitartás, feladattudat stb.), hanem eredményeiben beszédkészségében és szövegértési kompetenciájában is eredményesebb fejlődést mutat, mint Ramóna. Az integráció és a szülők hozzáállása, támogatása is szükséges ahhoz, hogy Fanni motivációt érez magában arra is, hogy a tanítási órán kívüli iskolai tevékenységeken, rendezvényeken és versenyeken is részt vegyen, ott jó teljesítményt nyújtson.
Fannit megfigyelve és vele beszélgetve erősödött bennem a tudat, hogy bár az integrált oktatásba kerülésnek több feltétele is van, mindenképpen pozitív lehet a gyermek fejlődése szempontjából. A gyógypedagógusi véle-mény is alátámasztja, hogy Kamilla és Ramóna fejlődésére is jó hatással lenne, ha szüleik meggyőzhetőek lennének az integrált oktatás előnyeiről, gyermekeik hatékonyabb fejlődéséről. Ők azonban a gyógypedagógusi javaslat ellenére sem szeretnék lányaikat a hallássérülteket nevelő speciális általános iskolából egy másik befogadó, többségi intézménybe íratni.
Bár az integráció problémája nehéz kérdés, a többségi általános iskolába kerüléskor, a szakértői és a gyermek speciális fejlesztését évek óta végző gyógypedagógusi véleményt is figyelembe véve mindenképpen érdemes megpróbálni azt, hogy a gyermek már az első osztálytól kezdve integráltan tanulhasson. Tanulmányi ideje alatt szurdopedagógiai fejlesz-tésben ott is részesülhet, de a fejlődésére mindenképpen pozitívan hat, ha halló társaival együtt tanul.
Felhasznált irodalom
Farkas Miklós és Perlusz Andrea (2000): A hallássérült gyermekek óvodai és iskolai nevelése és oktatása. In: Illyés Sándor (szerk.) Gyógypedagó-giai alapismeretek. ELTE BGGYFK, Budapest, 507–533.
Csányi Yvonne, Deák Tiborné és Gyöngyösi Lászlóné (1994): A hallássé-rült tanulók integrált oktatásáról. ELTE BGGYFK, Budapest, 10–22.
Csányi Yvonne (1998): Bevezetés a hallássérültek pedagógiájába. ELTE BGGYFK, Budapest.
Gordosné Szabó Anna (2012): Bevezetető általános gyógypedagógiai ismere-tek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.