1. A kéziratról
A Faragószék című kötetet egy revízió alkalmával találtam az akkor még Xántus János Múzeum – jelenleg Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum – hely-történeti gyűjteményében a HD.68.1.1 jelzet alatt. A 21×14,2×3,8 cm nagyságú, ma-gyar nyelvű verseskötet ép állapotú, és az 1980-as években került vétel útján az intézménybe.1
A kötetben összesen hetven alkotás kapott helyet, melyek – egy-két kivétel-lel – jól olvashatók. A tinta helyenként átütötte a megelőző lapot, de az írás ott is megfejthető. Az alkotások közül tíz költői levél,2 melyek részletes irodalmi elem-zésére nem kerül sor, mert ezek nem tükrözik egyértelműen Bodroghy Papp Ist-ván költői tevékenységének jellegzetességeit, és bemutatásuk szétfeszítette vol-na a terjedelmi kereteket. Ezekből mindössze életrajzához és kapcsolathálójához gyűjtöttem adatokat. A többi hatvan vers műfaj, stílus és hosszúság tekintetében igen változatos képet mutat.
A kötet a jobb felső sarokban feltüntetett lapszámok szerint 360 oldal terje-delmű, azonban a 146–149. tartó lapszámozás kétszer is előfordul, azaz a munka összesen 364 lapból áll. Meg kell jegyezni, hogy tudatos szerkesztési céllal – két nagyobb lélegzetű költemény kezdeténél – a 172. és a 220. lap üresen maradt. To-vábbá a 14. és 15. közötti lapot kivágták.
1 Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum (a továbaikban: RFMTM), Legújabbkori és helytör-téneti dokumentációs, nem tárgyi emlékek leltárkönyve. HD.67.1.1. – HD.75.90.29., 12. lap, 4. be-jegyzés. A verseskötet megvételéről csak minimális információ áll rendelkezésre a leltárkönyv-ben. A beszerzési naplóban nem tüntették fel.
2 A korszak összefoglaló irodalmát lásd Labádi 2008.
A versgyűjtemény címlapján a következő olvasható: Faragószék mellyen néhány üres óráit meg vonókésezte Bodroghi Papp István Első Kötet. Érdekes, hogy a kötet cí-mének egy olyan eszközt – faragószék, vonószék – választott, mely a faragás se-gédeszközeként azt a munkadarabot fogta be, amelyet a speciális kétnyelű késsel (kézvonókés) megmunkáltak. Bodroghy Papp számára a faragószék maga a kötet, melyen az alcím szerint „néhány üres óráit meg vonókésezte”.
A faragószékhez ezen kívül még egy folklórműfaj is kapcsolódik, a faragószék nótája, mely a Dunántúlon és Erdélyben volt elterjedt. Sajátossága, hogy az előé-nekes elkezdte a verset, melyet azután mások visszaismételtek és szabadon foly-tathattak. Elképzelhető, hogy Bodroghy Papp István ismerte a műfajt, és emiatt is választotta a Faragószék címet. A kötet felépítése azonban nem felel meg a folk-lór-műfaj követelményeinek.
A könyv gerincén az alkotó a Faragószék címen kívül feltüntette: „1ső Kötet”. Feltételezhető, hogy több könyv is készülhetett, hiszen Bodroghy Papp a címla-pon is fontosnak tartotta a kötetszámozást. A folytatásról azonban – hogy elké-szült-e, hol található, milyen jellegű verseket tartalmaz – jelenleg nem áll rendel-kezésünkre információ.3
Kezdetben a költő még a versírás helyszínét és idejét is megjelölte, azonban a kö-tetben előre haladva ez vagy teljesen eltűnik vagy következetlenül szerepel. Esze-rint 1817. szeptember 3-án, Rábakeresztúron4 készült az első Lollihoz (1. sz.) címmel, az utolsó pedig 1824. október 15-én Méltóságos B. Orczÿ Theresia neve Innepére (69. sz.).
Noha ennél nem szerepel helyszín, de az ezt megelőző levélnél Bodroghy Papp fel-tüntette tartózkodási helyeként Mezőberényt. Mindez azért nagyon fontos, mert ezen adatokból következtethetünk a versírás gyakoriságára, és egyfajta itineráriumot is a kezünkben tarthatunk, melynek helyszínei az életrajznál lesznek nélkülözhetetlenek.
A kötetbe kerülő verseit az alkotó – minden bizonnyal Mezőberényben – tisz-tázatként másolhatta össze, ugyanis csak néhány javítással találkozunk. Ezt bizo-nyítja az is, hogy 8 lapos ívekre írta alkotásait, miközben még a külalakra is ak-kurátusan ügyelt, hiszen ceruzával margót húzott, és beszámozta az oldalakat.
Munkája végeztével pedig könyvkötőhöz vitte,5 aki egyszerű, puha fedéllel
ösz-3 Közben előkerült Bodroghy Papp István unokaöccsének, Bodroghy Oszkárnak (róla a későbbi-ekben lesz szó) egy 1861-ben, Győrben írott verses füzete. A „kötet” a Költemény-Füzérke címet viseli, és 18, főként történelmi témájú verset tartalmaz 87 lapon keresztül. (Részletes elemzésére a jövőben kerül sor.) RFMTM, Bencés szekrény, leltározatlan anyag.
4 Ma: Heiligenkreuz im Lafnitztal.
5 A 14. lap alján a következő megjegyzés olvasható: „Lásd a 15. lapot miszerint tévedet a könyvkötő”.
Bodroghy Papp István, Faragószék. RFMTM Helytörténeti gyűjtemény HD.68.1.1. (a továbbiakban:
Faragószék), 14.
szefűzte. Elképzelhető, hogy Bodroghy Pappnak a kötet kiadása lehetett a célja, bár az alcímből („mellyen néhány üres óráit meg vonókésezte”), és a kötetben olvas-ható A verselő című ars poeticából ítélve inkább csak a saját maga kedvtelésére, szórakoztatására verselhetett.
Az összeállításnál a Faragószék költője tudatosan kronologikus szempontokat követett, az azonos műfaj vagy a hasonló téma nem volt meghatározó számára. Ér-zelmes versek közé saját élményeit megörökítő költeményeket, episztolákat, epig-rammákat illesztett be. A műveire hatást gyakorló Kisfaludy Sándor vagy Csoko-nai Vitéz Mihály nyomán született alkotásai is következetlenül szerepelnek ben-ne. A kötet ívét tekintve azonban párhuzamba állítható Kisfaludynak A kesergő szerelmével és Csokonai Lilla-dalaival, melyről a későbbiekben lesz bővebben szó.
A legtöbb költemény (23) 1817-ből a győri jogi tanulmányai idejéről került be-le, majd 1818-ból 12, 1819-ből 5, 1820-ból 2, 1821-ből 15, ezt követően, 1822-ből pe-dig 10 vers. Az alföldi időszakot 1824-ben csak két episztola és egy névnapi kö-szöntő képviseli.
A versgyűjteménnyel eddig nem foglalkozott senki, a kötet a múzeumban dolgozó elődeim érdeklődését még a revíziók során sem keltette fel. Ez részben azzal is magyarázható, hogy az intézményben kevesen folytatnak irodalomtör-téneti kutatásokat.
2. Források
A verseskötet áttekintése után az író személyére vonatkozó adatok felkutatását kezdtem meg. A munka során – ahogy a családtörténeti fejezetben látható – szám-talan akadályba és nehézségbe ütköztem. Az életpálya összeállítása, mely talán sohasem lehet teljes, korántsem bizonyult egyszerűnek. Némely pontokon a to-vábblépés lehetőségéhez az episztolák nyújtották az egyetlen segítséget. A belő-lük nyert információkat sok esetben nem lehet ellenőrizni, ezért valóságtartal-mukat kénytelen vagyok egészen addig elfogadni, amíg azt kontroll forrásokkal cáfolni nem tudom.
A következő helyszíneken folytattam kutatást: a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnáziumban és a Soproni Evangélikus Levéltárban, ahol az egy-kori evangélikus líceummal kapcsolatos összes 1805 és 1816 közötti iratot áttekin-tettem. Ezt az Evangélikus Országos Levéltárban őrzött anyagok átnézése követte, ahol Székács József iratai között unikálisnak tekinthető forrásokat (levelet, verset) találtam. Az így összegyűlt információk birtokában a Magyar Nemzeti Levéltár
Országos Levéltárában, főként a mikrofilmgyűjtemény anyagában a családfa-ku-tatására került sor.
Miután a család egyik ágáról kiderült, hogy győri vonatkozású, illetve maga Bodroghy Papp István a győri jogakadémián tanult, ezért a Magyar Nemzeti Le-véltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri LeLe-véltárában a jogakadémia és a neme-si közgyűlések iratanyagának átnézése következett. Evangélikus családról lévén szó, nem maradhatott ki a győri Rát Mátyás Evangélikus Gyűjtemény sem, ahol számos információval gazdagodtam, és az addigi kutatási eredményekkel össze-vetve, érdemben ott találtam a legtöbb forrást. Ezek azonban jobbára az általam kutatott személy öccsére vonatkoznak.
Végül, de nem utolsó sorban Bodroghy Papp felbukkant különböző periodi-kák, sorozatok előfizetői listáiban is, melynek során kiderült, hogy Békés megyé-be költözött, ezért felvettem a kapcsolatot a Békés Megyei Levéltárral is. Ott azon-ban Héjja Julianna megjelent prozopográfiai gyűjtésén, valamint Szilágyi Adrienn néhány tanulmányán és monográfiáján kívül a témával kapcsolatos más levéltá-ri forrás nem került elő.
A Vas, Győr-Moson-Sopron, Békés megyéket átfogó vizsgálat során összegyűj-tött forrásokat, a néhány szakirodalomból és főként a versek életrajzi adataiból származó információkat teljes egészében feltártam, és elhelyeztem a költő életraj-zában. Sajnos e hatalmas munka nem vezetett hiánytalan eredményre, de bízom benne, hogy a jövőben a fennmaradt kérdések megválaszolhatók lesznek.
A kutatás során Bodroghy Papp István családjára vonatkozó adatokat is gyűj-töttem. Előkerültek továbbá olyan személyek is, akik – mint kiderült – meghatá-rozó szerepet játszottak a költő életében, vagy hasonló példával szolgálnak élet-pályájára vagy a család sorsára vonatkozóan. Róluk a Bodroghy Papp István kap-csolati hálója című fejezetben írok. Közülük egyesekről viszonylag több tudással rendelkezünk, másokról ezzel szemben csak kevés adat maradt fenn. Teljes fel-kutatásuk források hiányában nem lehetséges, de bízom benne, hogy a jövőben róluk is majd bővebb kép fog kialakulni. A felmerült személyek és a Bodroghy Papp közötti kapcsolatot azonban, mely a költőre nézve igen fontos, ettől függet-lenül minden esetben sikerült azonosítani.