• Nem Talált Eredményt

Bodroghy Papp István kedvelte az alkalmi költészetet, mely versek elsőként a ba-rokk poétikai tradíciókhoz kapcsolódtak. A 18. század folyamán az iskolai gya-korlatban is elterjedt egy-egy nagyobb alkalom: menyegző, névnap, haláleset vagy éppen születésnap megverselése. Csakhogy ezek a költemények akkor még a la-tin auktorok imitálását jelentették, és majd csak a 19. század elején, a költészetben megkezdődött változás hatására válik kommunikációs eszköztáruk gazdagabbá.

171 Vaderna 2015a, 68–69.

172 Uo., 74.

A főúri és nemesi udvarok, majd a polgárság életének egy-egy fontos mozzana-tát jelenítették meg, kezdetben fontos volt a politikai életről alkotott vélemények hangsúlyozása, majd ezt fokozatosan a történelmi témák váltották fel.173

Bodroghy Papp Faragószékében három névnapi köszöntő kapott helyet: Szabó Sebestyén neve napjára (27. sz.),174 Ferenczy Mihálynak (15. sz.),175 a már korábban szóba került – Méltóságos B. Orczy Theresia Neve Innepére (69. sz.)176 és egy epithalamium Szabó Sebestyénynek (16. sz.)177 címmel.

Szabó Sebestyént és Ferenczy Mihályt178 Győrben ismerte meg a költő, és ba-rátságuk jeléül mindkét férfit először névnapja, majd Szabót házasságkötése al-kalmából is köszöntötte.

A költemények sorrendje fontos a kötetben, ugyanis a versek között szoros kap-csolat van. A hasonlóságok miatt egyértelmű, hogy a Szabó Sebestyénynek nászdal – amely 1819. január 20. és 1819. szeptember 29. között született – szerves folytatá-sa az 1818. január 20-án, Szabó Sebestyén névnapjára írt versnek, amelynek min-tájára készült Ferenczy köszöntője 1819. szeptember 29-én.

A két névnapi vers alapjait Csokonai Vitéz Mihály életművében kell keresni.

Hazánkban Csokonai volt az első ismertebb költő, aki versírásból akart megélni.

Hamar rájött, hogy ehhez támogatókat kell szereznie, viszont a mecénásokat le kell nyűgözni, hogy pénzt adjanak. Erre az egyik legjobb módnak a quodlibetek, másiknak sokkal inkább az alkalmi versek írását tekintette, de a debreceni tanul-mányokból visszamaradt „versgyakorlatok”-at egy idő után maga is unta:

Mennyi volt a pécsi várban Mennyi itthon és Kaposvárban Fáradságom és bajom!

Alig jövök meg amonnan S már letett lantom újonnan Felparancsolja Bajom.

Csokonai Vitéz Mihály: T. N. Nádasdi Sárközy István-né Sz. Chernelházi Chernel Eszter asszonynak tiszteletére

173 Bodolay 1963, 504.

174 Szabó Sebestyén neve napjára, in Faragószék, 54–57, 27. sz. Lásd Függelék 14. sz.

175 Ferenczy Mihálynak, in uo., 136–139, 38. sz. Lásd Függelék 15. sz.

176 Méltóságos B. Orczy Theresia Neve Innepére, in uo., 348–350, 69. sz.

177 Szabó Sebestyénynek, in uo., 132–136, 37. sz. Lásd Függelék 16. sz.

178 Róluk lásd a Bodroghy Papp István kapcsolati hálója, A diáktársak című részt.

Ráadásul, mikor egy egész kötetnyi lett belőlük, előszavában a következőket ír-ta róluk:

Én magam is megvallom, hogy ennek a’ gyüjteményemnek nagy részét nem azért adom ki, mintha azokat a Múzsákhoz méltónak tartanám. Egy része lát azért nap-világot, hogy magam is érzem róla, hogy valósággal poétai darab; más részét néhol néhol képenként helyenként tartom poétainak; vannak ollyan poémák benne, a’

mellyeket a’ tárgynak nevezetes volta miatt, vagynak ollyanok, a’ mellyeket tiszte-letből vagy háládatosságból, vagynak a’ mellyeket parancsolatból nyomtatásra ad-tam. Most már a’ mi ezek közűl valósággal a’ Múzsáknak, és a’ jó vénának szülöt-tei, ha alkalmatosságra vannak is írva, megtartják a’ jó érzésű olvasó előtt betseket

’s általmennek bizonyosan a’ halhatatlanságra.179

Hiába próbált mást írni, a főurak, nemesek elvárták tőle, hogy pénzért cserébe magasztalja őket névnapi köszöntőben, nászdalban vagy éppen gyászódában.180 Bodroghy Papp ismerhette Csokonai alkalmi verseit, ráadásul élénken élhettek benne a soproni evangélikus líceum versgyakorlatai is, emiatt vállalkozhatott ar-ra, hogy barátainak tisztelgő műveket írjon.

A Szabó Sebestyén neve napjára és a Ferenczy Mihálynak előzménye Csokonainak a Ferenc nevenapjára hamarjába készíttetett versek, valamint a Névnapra iratott versek alapján született.

Mindkét névnapi köszöntőjében elsőként – majd a későbbiekben többször – a múzsát és a lantot hívja segítségül, mellyel elzengheti a két barátnak szánt jó-kívánságait: „zengjem […] zengzeteket […] Dallokat irjak […] hangzatihoz […]

zengni” (Szabó Sebestyén neve napjára), illetve „zendéttsem […] lantomat […] Da-lom” (Ferenczy Mihálynak).

Bemutatja ezután Szabót, aki kegyes, jó, erényes, irgalmas, keresztény, temp-lomban orgonál és énekel, majd az „Illy Fi!” megszólítással csak a 25. sorban derül ki, hogy „most fel tünt neve napja jó víg” ünnepe alkalmából méltatja a költő. Fe-renczynél ezzel szemben rögtön a 10. sorban megemlíti, hogy „Enged Innepeden szivem hadd öleljen”. Őt viszont nem jellemzi, csupán felsorolja, hogy kik

gondol-179 Csokonai Vitéz Mihály. Alkalmatosságra irt elegyes versek, Előbeszéd, in Csokonai Mihály minden munkái. A szerző saját kéziratai s az első kiadásokhoz gondosan egyengetve, számos kiadatla-nokkal bővitve, jegyzésekkel világositva s életrajzzal bévezetve, kiadta D. Schedel Ferenc. Pest:

Hartleben K. Adolf, 1844, 7–8.

180 A korszak közköltészetének alkalmi versei közül a legnagyobb csoportot a lakodalmi és névna-pi köszöntők alkotják. Csokonainak és kollégiumi barátainak állandó feladatot jelentettek ezen események megverselése. Csörsz 2016, 278.

nak rá (édesanyja, testvérei, barátai), és ők mit kívánnak neki a költővel együtt.

Szabónál csak a barátokat említi a köszöntők sorában. A jókívánságoknál egyedül az öröm és Ferenczynél az „Élj!” háromszori, Szabónál pedig négyszeri felkiáltása egyezik meg. Ferenczynek emellett még tiszta, erkölcsös életet, virtusos nemesi tetteket remél, s bízik benne, hogy édesanyja és testvérei még sokáig csókolhat-ják. Szabónak csendet, szerelmet, barátságot, céljainak elérését kívánja.

A két vers felépítése gondolataikban és megfogalmazásukban is hasonlatos Csokonai két verséhez, ugyanis a poeta doctus először a múzsát hívja segítségül, majd azután tér rá ugyanazokra a jókívánságokra, melyek Bodroghy Pappnál is olvashatók: öröm, bőség és veszedelmektől mentes hosszú élet. Nem maradnak el a – Csokonaira is jellemző – görög mitológiai alakok sem:181 így a nyugati szél istene, Zefír; a kellem három istennője, a gráciák; Hymen; s megjelenik Ciprus is Paphosszal, Aphrodité születési helyével. A versek között további gondolati ha-sonlóságok olvashatók: az invokáció, a köszöntők sorába lépés és természetesen az öröm, hogy a barát neve napja elérkezett.

Bodroghy Papp István:

most fel tünt neve napja jó víg

181 Ferenc nevenapjára hamarjába készíttetett versekben: Céres, Bachus, Névnapra iratott versekben: Nestor.

Bodroghy Papp István:

Kössön a’ vig gracia (38) Szivvel osztogatnak ők néked érdemes

Csokonai mellett egy helyen Berzsenyi sorai is felfedezhetők. Bodroghy Papp a Ferenczy Mihálynak szóló versben a következőket írja: „Árpád nemes ivadéka re-mek / Unokája kit az régi ősi érdere-mek / már diszesettének”,182 mely Berzsenyinél a Herceg Eszterházy Miklóshoz intézett szavaival így hangzik: „Árpád virágzó magva te, fő magyar! / Elődeidnek fegyvere népeket / győzött …”.

„És ha majd Hymen kötelet füzött rád” sor már átvezet a nászdalhoz, mely-ben Bodroghy Papp összefoglalja a házasságról alkotott elképzeléseit, és A Bo-dzafa Lantoshoz hasonlóan ismét egy barátjának nászáról ír. Az első 12 sorban a

„Meddég” négyszeri megismétlésével először a társ nélküli életet jellemzi, mely boldogtalansághoz vezet, nem szabad tétovázni, a „szabad rab”-ságot fel kell vál-tania az elköteleződésnek. A 13–39. sorig a fiatalságot, a szabadságot és a házas-sághoz vezető göröngyös utat verseli meg, melyben

182 Előképe az Epedő Szerelem 35. dalában olvasható: „Majd ha Árpád nemessei / Feltámadnak, harczolnak / Attilának menykövei- / től a várok omolnak”. Faragószék, 118.

Öleljük, csokoljuk a’ magyar szépeket Belső gyulladásból […]

Planókat csinálunk, döntünk, és habozunk […]

Függetlenség! éltünk páratlan Tavasza […]

Víg helyek, mulatság, Barátok, Szerelmek Tudományos Pállya önnös engedelmek […]

Egy paripa – délczeg, büszke tatár fajzat Rá ülünk, ropogva zörög a’ robajzat Patkós nyoma alatt […]

Ilyen az élet

– jelenti ki a költő, de csak addig, amíg nem jelenünk meg a házasság istenének, Hymennek oltáránál. Ám az igazi mennyet a férfi csak a nő mellett, így Bodroghy Papp Lilla párjaként lelheti meg. Végül a 76. sortól a jókívánságok olvashatók a

„ketten” többszöri hangsúlyozásával:

Ketten fussátok meg e’ sivatagi utat […]

Ketten törtessetek a munka halomnak Ketten pihennyetek majd a’ nyugalomnak rózsa paplanain. […]

Két szó, Test és lélek egyé had olvadjon A’ gond, ’s magány létnek vége had szakadjon öröm jövendőre.

A házasságról alkotott elképzeléseinek – mely A Bodzafa Lantosban is előjött – Bodroghy Papp a kötetben itt ad először hangot. A nő egyenrangú a férfival; kie-gészítik egymást, a férfi a nővel lesz teljessé, és az ifjúkort lezáró menyegző után az élet – minden döntésével együtt – kettejük útja lesz tovább.

A nászdalnál Kis János hatását lehet felfedezni a Kazinczy Ferencnek öszvekelésére gróf Török Sophia-Antóniával című művével,183 melynek megírására Kazinczy Fe-renc kérte fel.184 Így a vers nemcsak egyszerű nászdal, hanem benne van a két férfi közti barátság és Kazinczy magasztalása is. Bodroghy Pappnál a barátság a névnapi köszöntőben van jelen, a nászdalban csak a házasságkötés eseménye

ol-183 Kis Jánosnál a következő kötetet használtam: Kis János poétai munkái, A szerző saját kéziratai s az első kiadásokhoz gondosan egyengetve, kiadatlanokkal bővítve, jegyzésekkel s életrajzzal, kiadta D. Schedel Ferenc. Pest: Hartleben K. Adolf, 1846, 29–32.

184 Labádi 2008, 98–101.

vasható. Kis János költeményében szerepel a jövő boldogságába vetett hit is. Ka-zinczy verseinek, műveinek boldogabb, szelídebb hangot remél, mely Bodroghy Papp esetében a költeményben nincs jelen. Szabó Sebestyén orgonajátékának di-csérete a névnapi köszöntőben hangzik el. Bodroghy Papp a házasság előtti élet-ről jóval pozitívabban gondolkodik, mint Kis.

Függetlenségünkben oszlopot emelünk Tarka phantasiánk nectárt itat velünk Az égi forrásból.

Elménkel birálunk millió képeket Öleljük, csokoljuk a’ magyar szépeket Belső gyulladásból.

Fel hevülünk, égünk, tántorgunk, motozunk Planókat csinálunk, döntünk, és habozunk Éltünk szélvészébe.

– olvasható Bodroghy Papp tollából. Kis Jánosnál:

boldogság nélkűl a virtus háború;

Gyászos a legzöldebb borostyánkoszorú, Ha nincs közte mírtus.

Haj, tövises út az, melllyre itt tisztünk hív!

Csak az asszonyképbe öltözött angyalszív Hintheti rózsával.

Minden lépésünken ezer a sérelem, […]

Az örök rend megáll! Páratlanságodnak Vétkét fedd, barátom, hogy boldogságodnak, Volt eddig sok hía.

Ráadásul Bodroghy Pappnál a szélvész az élet gyors múlására vonatkozik, mely nem annyira kegyetlen, mint Kis nászdalában: „Hogy ollyan kegyetlenűl üldöz-tek a szelek”. Emellett más hasonlóságok is találhatók a két versben.

Bodroghy Papp István:

Szabó Sebestyénynek Kis János:

Kazinzcy Ferencnek öszvekelésére gróf Török Sophia-Antoniával

Meddég hányatol a’ nőtelen tengeren Felzúdúlt tenger hányja veti Illyen az az élet, a’ mellyet szeretünk

Baráttságot a’ még Hímennel nem vetünk

Páros oltáránál

Igaz, hogy már ígér örök ifjúságot, Miolta hív párod esküdt barátságot Hímen oltáránál?

Mi a férjfi maga? félbehagyott remek Mi a férfi maga? – Félbenhagyott remek Ketten fussátok meg e’ sivatag utat

a’ melly tövési közt majd rózsákra mutat

piros hajnalain.

Haj, tövises út az, mellyre itt tisztünk hív!

Csak az asszonyképbe öltözött angyalszív Hintheti rózsával.

’s férj leszel, én nekem

Barátom, millyen lesz Enyelgő énekem Képzeld el előre.

Meglett! Elzengem már idvezlő versemet, Felnyitom előtted egészen szívemet, Lásd, mi buzog benne.

A két névnapi köszöntő és a nászdal stílusa nagyon hasonló, hiszen e jeles ünne-pekhez tartozó jókívánságokat jelzőkkel,185 fokozással,186 felsorolással,187 hason-latokkal,188 metaforákkal,189 invokációval, megszólításokkal és felkiáltásokkal,190

185 Például Szabó Sebestyén neve napjára: „égi bájoló hangzatihoz”, „májusi gyenge Szellő”, „ékes illat Zöld tetejére”, „Tiszta hiv lélek”; Ferenczy Mihálynak: „nemes ivadéka”, „érdemes Virág koszorukat”, „szent virány nefelejtses lapon”; Szabó Sebestyénynek: „délczeg, büszke tatár fajzat”.

186 Például Szabó Sebestyén neve napjára: „Tréfa, nyájosság, vigodás között”; Ferenczy Mihálynak:

„Örülnek, kedvelnek”, „göröngy a’ pállyafutásunk”, „Veszedelem éltünk, létünk, kimulásunk”,

„Nináért ég, sóhajt, vad fájdalmat vérez”, „szived lángol, érez, lobog”.

187 Például Szabó Sebestyén neve napjára: „csend, öröm, nyájas minuták”, „Jó, kegyes, rény, irgalom”;

Ferenczy Mihálynak: „jó szived, lelked, tiszta erköltseid”, „ártatlan, virtusos, és nemes tetteid”, Szabó Sebestyénynek: „Egy könyv, remek munka, lant, Werböczy esze”, „Planókat csinálunk, dön-tünk, és habozunk”, „Víg helyek, mulatság, Barátok, Szerelmek, Tudományos pállya önnös enge-delmek Felsőbb gondolatok”.

188 Például Ferenczy Mihálynak: „Te még is boldogabb vagy nálam hidd el”.

189 Például Szabó Sebestyén neve napjára: „Énekének fény kapuit; kék ég hatalom királlya”.

190 Például Szabó Sebestyén neve napjára: „Muzsa gyujts szó lángokat”, „Zephirke Szárnyadon vigy”,

„Illy fi!”, „Élj!”; Ferenczy Mihálynak: „Barátom!”, „Árpád nemes ivadéka”, „Élj!”; Szabó Sebestyénynek:

„Barátom!”, „Szabadság! ifju lét virágzó szakassza / Függetlenség! éltünk páratlan Tavasza”.

mondatpárhuzammal191 lehet még nagyítani.192 Formailag azonban már sokkal változatosabb képet mutatnak. A Szabó Sebestyén neve napjára négysoros verssza-kainak első három sora 11, míg az utolsó 5 szótagos. Rímelésében az ütemhang-súlyos verselést követi négyütemű 11-eseivel (3/3/4/1) és kétütemű 5-öseivel (3/2), mely Berzsenyi Dánielnek a Téti Takács Józsefhez, a Gróf Festetics Györgyhöz, a Görög Demeterhez vagy épp a Horatiushoz szóló költeményeinek formáját idézi.

A nászdal, valamint a Ferenczy Mihályt köszöntő vers formailag egyformák:

a két 12 szótagos sort egy 6 szótagos követi kétütemű, felező 12-esekkel, valamint kétütemű, felező 6-osokkal. Ez egyértelműen Kis Jánosnak a Kazinczy Ferencnek öszvekelésére gróf Török Sophia-Antoniával című verséhez hasonló. A 12-es szótagú sorok viszont Csokonaitól a Ferenc nevenapjára hamarjában készíttetett verseket, va-lamint a Névnapra iratott verseket is imitálják.