B) Bodroghy Papp István regéi
2. Csokonai vitéz mihály, Berzsenyi dániel és Kis János hatása
Kisfaludy Sándor mellett főként Csokonai Vitéz Mihály, de Berzsenyi Dániel is ked-velt volt a 19. század elején, akiknek műveit szintén sokan másolták vagy költötték át. Csokonai életművéből a kéziratos kötetekben, a kalendárium- és ponyvairoda-lomban a közköltészet egyre szélesebb körben való terjedése, valamint az iskolai tananyagban való megjelenése miatt főként a népies vagy diákos versek voltak ked-veltek.111 Ezek közül is a tréfás, főként mulatozásról, borozásról szóló költeménye-it szerették, de kedveltek voltak a pictura képei és a Lilla-dalok is. Csörsz Rumen István olyan 1790 és 1840 közötti gyűjteményeket vizsgált, melyekben legalább egy Csokonai-vers szerepelt, és ez alapján feltérképezte a legkedveltebb Csokonai költeményeket,112 melyek Csokonai-epigonoknál is visszaköszönnek. Így például Hubay Miklósnál, akinek verseskötete 1810-ben jelent meg. Énekek és ódák című el-ső felében jól végigkövethető Csokonai hatása. A szövegeken azonban, amiket át-vett, változtatott. A második, Idylliumok részben már konkrétan utalt is a mintára.113 Berzsenyi Dániel esetében horatiusi lelkivilága, a megelégedéshez, az isteni gondviseléshez és a halálhoz fűződő viszonya állt közel a kor emberéhez, ezért is akadt annyi követője,114 de közülük egy, Hoblik Márton115 kiemelkedik.
Hoblik Márton versei egy évvel Berzsenyi kötete után látott napvilágot 1814-ben.
A kortársak nem fogadták kedvezően. Kölcsey nem tartotta méltónak „azon nagy költőnek [ti. Berzsenyi] szellemét felfogni”, Kazinczy egyenesen rossznak tartotta verseit, Szemere Pál pedig plagizálással vádolta. Egyértelműen Berzsenyi-köve-tőnek tartották, sőt Hoblik kötetéről azt feltételezték, hogy műve teljes egészében mása Berzsenyi verseskötetének. Toldy Ferenc is igen szigorú kritikát fogalma-zott meg ezzel kapcsolatban. Egyrészt Hoblik felett elmondott gyászbeszédében:
Berzsenyi volt Hobliknak is, nem előképe, hanem utánzásának tárgya olly mérték-ben, hogy a szigorú de igaz Kölcsey elmondá, mikép az, ki úgy tiszteli Berzsenyit mint Hoblik, nem méltó a nagy költő szellemét felfogni. Keserű itélet! de elmarad-hatatlan büntetése annak, ki a szent lanthoz genius nélkül nyúl.116
111 Mikos 2005.
112 Csörsz 2007, 278–294. Ugyanezt lásd Csörsz 2016, 323–352.
113 Szilágyi M. 2014, 400.
114 Alszeghy 1917, 436–437.
115 Életéről lásd: Péterfi 1937; Szinnyei J. 1896 (IV), 922–924; Fried 1971, 63–69.
116 Toldy 1847, 131.
Másrészt A magyar nemzeti irodalom történetében, amikor az 1810-es évek költésze-tét ezekkel a sorokkal zárta:
Amit az említett költőkön kívül ez időben a lírai nemben kaptunk, figyelmet nem érdemel. Jelesbjeink szolgai utánzói, saját fény nélkül. Így Hubai Csokonaié (1810), Hoblik Berzsenyié (1814), Sebestyén Himfyé (1819).117
Őket nemcsak azért mellőzték, mert kevés önállóságot mutattak, hanem azért is, mert műveik nem voltak olyan színvonalúak, mint nagy elődeik vagy kortársa-ik alkotásai.
Alszeghy Zsolt Hoblik Mártonra használta először az epigon fogalmat az ad-digi szolgai utánzó kifejezéssel szemben,118 s a Berzsenyi-követést a kemenesi köl-tő sajátos szavainak átvételével és klasszikus neveinek használatával magyaráz-ta, mégha a felhozott példákat tekintve nem is mutatnak egyértelmű imitációt.
Péterfi Mária monográfiájában úgy védelmezi Hoblikot, hogy a két verseskötet viszonylag rövid időn belül jelent meg, azaz az epigon nem ismerhette Berzsenyi alkotásait, ő csak a korszak kívánalmainak megfelelően alkotott. Annyi bizonyos, hogy sok hasonlóság fedezhető fel kettejük művei között, de az epigont nem lehet kizárólagosan Berzsenyi-követőnek tartani, Kisfaludy Sándor és Csokonai Vitéz Mihály hatása is ugyanúgy megmutatkozik nála.119
Hoblikhoz hasonlóan Hubay kötetét is elítélték. Szemere a következőket írta róla Kazinczynak: „Szemtelenség a’ mit elkövet Csokonaival. Egész darabok van-nak kilopva dalaiból.”120 Kazinczy pedig a Tövisek és virágokban egy gúnyverssel tisztelte meg:
Te cifra szókkal élsz, s poeta nem vagy.
Képben bujálkodol, s poeta nem vagy, Ömölnek rendeid, s poeta nem vagy, Phoebust kiáltozod, s poeta nem vagy, Csók és bor éneked, s poeta nem vagy, Mi híjod? Értem én: Poeta nem vagy!
117 Toldy 1987, 221.
118 Az epigon szó jóval később jelent meg. Lásd Műveltség és textus bevezető részét.
119 Tóth O. 2013, 356–357.
120 Idézi Kéry 1942, 37.
Kisfaludy Sándor hatásának egy egész fejezetet szenteltem, mert a kötet meghatá-rozó és mennyiségét tekintve is nagyobb részét azok a költemények (Epedő Szere-lem, A Bodzafa Lantos, Rege, Cseznek vára: Egy rege, László és Ágnes) teszik ki, mely-nek mintája a Himfy és a regék költője volt. Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dá-niel és Kis János hatása viszont gyakran együtt jelentkezik a költeményekben;
ennek bizonyításához a következő műveket vettem alapul:
Vers címe Kötetbeli
helye Keletkezése
A’ Füzfás 18. 1817. november 16. után
A verselő 22. 1817. november 16.
Ujra meg zendéttem serdülő lantomat … 24. 1818. január 1.
Szabó Sebestyén neve napjára 27. 1818. január 20.
Quodlibet 31. 1818. január 1. után
A’ Reggel 33. 1818. január 1. után
Szabó Sebestyénynek 37. 1819.
Ferenczy Mihálynak 38. 1819. szeptember 29.
’Magasiról való emlékezés 41. 1821.
Julishoz 44. 1821.
A’ Tulipán 47. 1821.
A költemények a monográfiában nem kronológiai sorrendben követik egymást, hanem témájuk alapján csoportosítottam azokat.
A) Ami tetszik
A Faragószék 31. alkotása a Quodlibet121 címet kapta, utalva ezzel talán Csokonai Vi-téz Mihályra, aki a korszakban leginkább kedvelte ezt a kollégiumi eredetű mű-fajt. Életművéből a 19. század köztudatában egyetlen quodlibet vers volt ismert:
a Puky Istvánné Darvas Anna tiszteletére írott. Azonban jóval túllép a műfaj ke-retein, mint ahogy a többi ilyen, a zenét és irodalmat kedvelő, a költőket mecé-násként támogató hölgyeknek írt kis emléktárgyai is.122 Az „Egy kába munka, mellyben a legékesebb / Hangok, s szavak oly rútul kevertetnek együvé, / Hogy
121 Quodlibet, in Faragószék, 67, 31. sz. Lásd Függelék 6. sz.
122 Bíró 1960, 11.
igazi disszonanciát kell adniok” műfajmegjelölés – ahogy Ungvárnémeti Tóth László fogalmazta meg 1816-ban megjelent A csíz című versében123 – messze áll a filozofálgató és helyenként társadalmi problémákat is felvető Csokonaitól. Hiszen a quodlibetek lényege, hogy a költő tapogatózik a saját (élmény)világában, s olyan, látszólag rendezhetetlen tárgyakat hoz a felszínre, amelyeket mégis megpróbál szisztematikusan rendszerezni, és ezzel értelmet is adni nekik.124
Bodroghy Papp a vers utolsó sorában elhangzó „Ez az élet bölts példája” csat-tanó előtt ellentétek sokaságát vonultatja fel, amik többféle rendezőelv szerint kapcsolhatók össze. Egyrészt megjelennek a jómód, a gazdagság (kávé, cukros narancs, lúd mája, táska, ezüst sarkantyú, a népmesékből vett aranyalma, ék-szerkészítő ötvös) képei, a másik odalon viszont a mindennapi életből merít (kol-bász, lencse, császárkörte, búza kenyér, árpa, alma, sárga csizma, kopott csizma, üres hordó, vászonkészítő takács, lábbelikészítő varga). De közben próbál a szag-lásunkra és ízlelésünkre is hatni, így a kávé, a cukros narancs, a császárkörte, az alma és a liktárium125 mellett felbukkan a rohadt szalma és a füst. A versben sze-replő személyek ugyanígy csoportosíthatók. Az öregasszony ellentéte az ifjú le-gény, az özvegyé a szép szakácsné, az ördögé, banyáé a szép feleség, püspöké, ki-rályé pedig a szegény. A nélkülözést és a gazdagságot jelképezi a nagy bél és a kis száj is. Az állatok ugyanúgy egymás ellenpontjai, hiszen a halált megjelenítő holló és bagoly mellett ott a szépség képviselője, a hattyú, de a holló és a bagoly is egymás ellentétei, mert egyik nappal, a másik éjjel vadászik. Végül pedig – ta-lán egy közmondásgyűjteményt alapul véve – a jó szív és a szerencse mellett ott van az irigység és a kár is.
Bodroghy Papp címadása megfelel a vers műfajának. Valóban az őt körülve-vő közegből merít elemeket, melyek elsőre nehezen függnek össze, de a társadal-mon és erkölcsös életen keresztül szemlélve valóban tekinthetők ezek az élet bölcs példáinak. Az elsőre egyszerű felsorolásnak tűnő költeményről a forma, a páros rímek és a felező nyolcas ütemhangsúlyos verselés tereli el a figyelmet, ami két-ségkívül jó hangzást kölcsönöz az alkotásnak.
Bodroghy Papp versének előzménye azonban nemcsak Csokonai Vitéz Mihály-nál keresendő, hanem talán sokkal inkább a közköltészet quodlibetei között: a Ma-gyar Zúrzavar – Minuet címet viselő nótában.126 Ezt minden bizonnyal ismerhette Bodroghy Papp István, és ha formailag nem is követte a mulattatót, de a benne
123 Ugvárnémeti Tóth Lászlóról lásd Merényi A. 2002, 350–363.
124 Alexa 2017, 11.
125 Gyümölcsökből és gyógynövényekből főzött sűrű, cukros ital.
126 Ezúton köszönöm Csörsz Rumen Istvánnak, hogy felhívta rá a figyelmemet. A vers megtalálható:
Régi magyar költők tára XVIII/IV., 334–337.
felsorolt elemek – melyek ugyanúgy távol állnak egymástól, de mégis ott van kö-zöttük végig az ellentét – visszaköszönnek nála.