• Nem Talált Eredményt

A doménreláció mint a lexikai kohézió eszköze

2. FORDÍTÁSOK LEXIKAI KOHÉZIÓS MINTÁZATAINAK EDDIGI KUTATÁSI EREDMÉNYEI

3.2. A KORPUSZ JELLEMZŐI

Dolgozatomban a Suzuki Motor Corporation Ltd. (a továbbiakban: Suzuki) egyik kezelési útmutatójának – AN400 típusú motorkerékpár – angolról magyarra tör-ténő fordítását vizsgálom. Jelen párhuzamos korpusz fordítástechnikai szempont-ból meglehetősen specifikusnak mondható, mind a forrásnyelvi szöveg, mind a fordítás folyamata, ekképpen a fordított szöveg szempontjából is. A vizsgált pár-huzamos korpusz az AN400 típusú Suzuki márkájú motorkerékpár kezelési útmu-tatójának két szakaszát tartalmazza (ABS Indicator Light és Immobilizer Indicator, azaz ABS visszajelzőlámpa és Indításgátló visszajelző lámpa című szakaszok). A két angol nyelvű szakasz összesen 429, a magyar 371 szóból áll.

A forrásnyelvi szöveget a japán Suzuki dokumentációval is foglalkozó mér-nökei írják, akik elsősorban nem nyelvi, hanem műszaki szakemberek. Részben talán ennek, részben a szöveg jellegének köszönhetően a forrásnyelvi szöveget a választékosságot nélkülöző, egyszerűsített nyelv jellemzi, főként tőmondatokra épít és meglehetősen sok nyelvtani hibát, illetve elütést tartalmaz.

3.2.1.

A FORDÍTÁS FOLYAMATA

A fordítás eredményét befolyásolhatja a forrásnyelvi szöveg kívánatosnál rosszabb minősége, de még inkább befolyásolja az eredményt a fordítás folyamata. A Suzuki dokumentációs anyagainak egy részét a LEG Magyarország Zrt. fordítja. A fordítás CAT-eszközök segítségével történik, amelyek, mindamellett, hogy egyfajta kon-zisztenciát teremtenek a szövegben (lásd ismétlődő mondatok), tovább növelik a szöveg „fragmentáltságát” (szegmensekre osztás), illetve akár további hibákat is okozhatnak. A hibák abból eredhetnek, hogy a fordítási folyamat során a szöveget szegmensekre osztják, amely egységek nagysága a betűtől akár 2–3 mondatig vál-tozhat. A CAT-eszközök ott tudják „megtörni” a szöveget, ahol ennek megfelelő jeleket (bekezdés- vagy mondathatár) találnak. Ennek megfelelően egy szegmens lehet mindössze egyetlen karakter hosszú, vagy mondathosszúságú is, de jellemző-en két-három mondatnál nem hosszabb. Sok esetbjellemző-en a szegmjellemző-entálás során értelmi egységek kerülnek külön sorba, pl. 1. „Owner’s” 2. „manual”. Ez esetben az össze-tartozó szegmensek azonosításának terhe a fordítóra hárul.

3.2.1.1.

Fordítómemória használata

Kis (2009) a fordítómemória használatát a következőképpen jellemzi:

A fordítómemória-használat az átváltási műveletek szempontjából azt je-lenti, hogy a számítógép visszajátszik egyes tárolt átváltásiművelet-so-rozatokat, vagyis felkínálja a korábban már tárolt forrásszegmentumhoz tartozó egyik lehetséges fordítást, amelyet a fordítónak pedig ki kell igazíta-nia. Feltételezhetjük, hogy ez másfajta kompetenciát igényel, mint a »tiszta«

fordítás, mivel itt egyes átváltási műveleteket vissza is kell vonni. Ez egyfaj-ta lektorálás, ám a fordításjavítás jóindulatú előfeltevése, miszerint a kapott fordítás az aktuális forrásnyelvi szegmentum ekvivalense, nem tartható. (Kis 2009: 11)

A program alkalmazásának egyik legnagyobb (gazdasági jelentőségű) előnye egyben hibalehetőség is. A fordítás során előfordulhat, hogy egy mondat (szegmens) azonos formában szerepel a szöveg többi részében is. Ez több szempontból szerencsés, hiszen az egyszer már lefordított mondatot a for-dítónak nem kell újra lefordítania, a program felajánlja a korábbi fordítást, amellyel nemcsak a fordítás időtartama csökken, de nő a szöveg konziszten-ciája is. Ugyanakkor hibázási lehetőséget is rejt magában, például a „battery”

szó esetén, amely kétszer fordul elő a vizsgált szövegben, ugyanazon mon-datszerkezetben. „Replacement of the battery” és „Replacement of the battery”

(Suzuki Swift Owner’s Manual 2–12 és 7–34), akár egész bekezdések is ismét-lődnek, mint az alábbi:

”The crossed-out wheeled bin symbol (5) located on the battery label indi-cates that used battery should be collected separately from ordinary house-hold trash.”

… ”By ensuring the used battery is disposed or recycled correctly, you will help prevent potential negative consequences for the environment and human health, which could otherwise be caused by inappropriate trash handling of the battery. The recyclingof materials will help to conserve na-tural resources. For more detailed information about disposing or recycling of the used battery, consult your SUZUKI dealer.” (Suzuki Swift Owners’

Manual 2–13)

A kontextus azonban változik; a battery egyszer a távirányítóba helyezhető elemre, máskor az akkumulátorra vonatkozik. A fordítás folyamán a prog-ram a második előforduláskor is be fogja illeszteni a már meglévő fordítást, 100%-os egyezésként jelölve, amely hiba felismerése majd a lektor feladata lesz. A fordítást követő kétnyelvű lektorálás is ebben a rendszerben zajlik, így a lektor is a szegmensekre (sorokra) osztott szöveggel találkozik, feltételezhe-tően ezek egyezésére koncentrál, kisebb figyelmet fordítva a szöveg egészére.

Feltételezhető az is, hogy a szegmensekre bontott szöveg általában megnehe-zíti az elszakadást a forrásnyelvi szövegtől, ami az átváltási műveletek végre nem hajtásához vezethet.

3.2.1.2.

Géppel támogatott minőségellenőrzés

A kétnyelvű lektorálást a belső minőségellenőrzés követi, amely szintén egy félautomata szoftver segítségével történik. A szoftver összegyűjti és kiírja a forrás- és célnyelvi inkonzisztenciákat. Célnyelvi inkonzisztencia az, amikor két, a forrásnyelvi szövegben egyező mondatnak eltérő a fordítása a célnyel-vi szövegben. A minőségellenőrzés folyamán megcélnyel-vizsgálják, hogy a különb-ségnek milyen lehetséges okai lehetnek, és amennyiben nem látszik megfelelő indok a két azonos forrásnyelvi mondat célnyelvben való megkülönbözteté-sére, akkor egységesítik a fordítást. A minőségellenőrzési folyamat tehát gyak-ran él az egységesítés eszközével, amely azon túl, hogy hibalehetőséget hordoz

magában, egy speciális jelenséget idéz elő. A jelenség vélhetően szembemegy az ismétléselkerülési hipotézissel (lásd Baker 1993). Az egységesítésnek kö-szönhetően különböző módosításokat hajtanak végre a szövegben, leggyak-rabban szószinten, szófajtól függetlenül, tehát nemcsak főnevek, hanem akár igék esetében is. Főnevek módosítása során elsősorban terminológiai egy-ségesítésre vonatkozó javítások jellemzők, azon esetekben is, amikor joggal használható lenne a terminus valamely szinonimája, redukálható vagy akár ki-hagyható lenne (pl. „Ha az ABS-visszajelző lámpa kialszik a motorkerékpár be-indítása előtt, ellenőrizze az ABS-visszajelző lámpa működőképességét a gyújtás ki- és bekapcsolásával.”). A második tagmondatban az ABS-visszajelző lámpa terminus esetében élhetnénk a teljes kihagyás vagy a redukció eszközével is.

A terminus meghagyását az átváltási művelet végrehajtásának hiánya, a forrás-nyelvhez való túlzott ragaszkodás magyarázza. A jelenség nemcsak a főnevek-ben, de akár az igehasználatban is tetten érhető, pl. Remove the screw. Remove the cap. Remove the battery. (Suzuki 65) – Vegye ki a csavart. Vegye le a sap-kát. Vegye ki az akkumulátort. (LEG 63); (vö. távolítsa el, szerelje ki/le stb.).

A minőségellenőrzést természetesen követi egy a betördelt anyagon történő lektorálás, ahol lehetőség van a választékosság növelésére, elkerülendő a sok egymás mellett álló azonos igét, de összességében a fordítás során alkalmazott eljárások az azonosságra és ismétlésre irányuló tendenciát erősítik.

3.2.2.

A KEZELÉSI ÚTMUTATÓ MŰFAJÁNAK SAJÁTOSSÁGAI

A szöveg további jellemzője, hogy a felhasználó vélhetően sosem egészében, hanem – mintegy lexikonhoz hasonlóan – annak egyes részeit, az érdeklődé-sének megfelelő alfejezeteket olvassa. Ezért akár egy korábbi fejezetben már egyszer kifejtett, egyértelműsített (explicitált) információ a könyv egy későbbi fejezetében is fontos lehet, így nem elengedő annak egyszeri (első előfordu-láskor történő) kifejtése, magyarázata, a könyv adott fejezetében újra szükség lehet az adott információ újbóli tisztázására, hogy a felhasználó egy helyen el-érjen minden számára szükséges adatot. Ennek lehetséges megoldása az uta-lások beszúrása, de mivel az olvasótól nem várható el az állandó „vissza” vagy

„előre” lapozgatás, így a FNYSZ is inkább az információk újbóli leírására tö-rekszik. Ez a fajta explicitációs igény a fordításra is hatással van, így meglá-tásom szerint az explicitációra való igény többszörösen jelentkezik az adott szöveg fordításának folyamatában – egyrészt a fordítások általános jellemző-jeként, és a szöveg jellegéből adódóan is. Ez az igény pedig az ismétlésre való törekvésben is megnyilvánulhat.