A doménreláció mint a lexikai kohézió eszköze
2. FORDÍTÁSOK LEXIKAI KOHÉZIÓS MINTÁZATAINAK EDDIGI KUTATÁSI EREDMÉNYEI
4.2. A KETTŐS KÓDOLÁS EREDMÉNYEI
A vizsgálati anyag kis mérete miatt eltekintünk az adatok kétmintás t-próbával való ellenőrzésétől, és az adatelemzés megbízhatóságának bemutatására száza-lékos összevetést használunk. Az adatelemzés megbízhatóságát a kettős kódolás biztosítja. Az első mérést két hónap elteltével újra megismételtük, az eredmények az 5. táblázatban láthatók. A két mérés összehasonlításához lásd a 6. táblázatot.
Az egyezés szükséges mértékét a legtöbb szövegkutatásban végzett méréshez ha-sonlóan 80%-ban állapítjuk meg. Az elemzések eredménye az összes lexikai ko-héziós eszköz számában különbözik, ám még a 80%-os határ felett van. Az egyes eszközök arányának tekintetében azonban meggyőző azonosságot mutatnak.
5. táblázat. A másodkódolás eredményei
Vizsgált lexikai kohéziótípusok Angol szöveg (db) Magyar szöveg (db)
ismétlés 35 22
szinonímia 7 7
hiponímia 12 20
meronímia 23 26
doménreláció 4 8
összesen 85 83
6. táblázat. A két mérés százalékos összevetése Vizsgált lexikai
kohéziótípusok
Angol szöveg (%) 1. mérés
Angol szöveg (%) 2. mérés
Magyar szöveg (%) mérés
Magyar szöveg (%) mérés
ismétlés 39,05 41,17 32,38 26,50
szinonímia 8,57 8,23 10,48 8,43
hiponímia 19,05 14,11 20,95 24,10
meronímia 32,38 27,05 29,52 31,32
doménreláció 0,95 4,70 6,67 9,60
Összefoglalva az eredményeket, előzetes felvetésem, miszerint az „ismétlést generáló rendszerek” használatának következtében a lexikai kohézió külön-böző eszközei közül a fordított szakszövegekben az ismétlések száma nő (lásd 1. fejezet), a vizsgált minta alapján nem igazolható. Az összes lexikai kohézi-ós eszköz számának növekedését nem tapasztalhatjuk a forrásnyelvben (vö.
Blum-Kulka 1986, explicitációs hipotézis). A célnyelvi szövegek lexikai kohé-ziós mintázatának eltolódása, az ismétlések és meronimák száma csökkenő vagy változatlan, míg a doménrelációk számának egyértelmű növekedése ér-hető tetten. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy szignifikáns eltéréseket csak az egyes eszközök számában találhatunk, az összes eszköz számában egyértel-műen nem mutatkozik eltolódás. A továbbiakban a doménrelációkat vizsgá-lom kvalitatív szempontból.
4.3.
„KVALITATÍV ELEMZÉS” DOMÉNRELÁCIÓKÉrdemes a számszerű vizsgálaton túl az egyes eltolódásokat közelebbről is meg-vizsgálni. A nem szigorú értelemben vett kvantitatív elemzés legszignifikánsabb jelensége a doménrelációk számának növekedése a fordított szövegben. A for-rásszövegben a doménrelációk aránya közel 1%-os, míg a fordított szövegben 6,67%. Az 1. és 2. táblázat számaiból arra következtethetünk, hogy ez a növeke-dés a fordítás során, főként a forrásnyelvi ismétlések és meronimák „kárára tör-ténik”; azaz a fordítói tevékenység során leginkább ezen két kategória célnyelvbe való átvitele nem történik meg, még egy olyan, a forrásnyelvhez „ragaszkodó”
szövegfajta esetében sem, mint a szakfordítás.
A lexikai kohéziók vizsgálata során a doménrelációk alfajai között nem ér-demes különbséget tennünk. Doménreláció esetén az adott fogalmak között nem beszélhetünk kifejezetten alá- vagy fölérendelt, sem rész-egész viszony-ról. A lexikai kohéziót alkotó nyelvi egységek (és fogalmak) között az a kap-csolat, hogy egyetlen közös doménbe tartoznak (lásd 1. ábra). Előfordulhat egy
„fogalom” és egy tárgy viszonyaként, például: az indításgátló visszajelző lám-pa és a gyújtás nyelvi egységek viszonya. A gyújtás mint elvont fogalom nem állhat rész-egész viszonyban a motor bármely fizikai részével. Részben ennek köszönhető a forrásnyelvi szövegben található meronimikus viszonyok do-ménrelációvá „tágítása”. Tökéletes példa erre a jelenségre a következő: immo-bilizer indicator – ignition switch. „The immoimmo-bilizer indicator blinks two times when the ignition switch is turned on.” a magyar célnyelvi szövegben a „gyúj-táskapcsoló bekapcsolása” megfogalmazás nem lenne szerencsés, vélhetően ezért döntött a fordító az alábbi fordítás mellett (bár természetesen számta-lan más megoldás is lehetséges lenne). A magyar fordítás a következő: „Az in-dításgátló visszajelző lámpa kétszer felvillan, amikor a gyújtást bekapcsolja.”
Az angol forrásnyelvi mondatban nem szorosan kapcsolatban álló, de meroni-mikus viszony működik, míg a magyar nyelvű fordításban egy fogalom és egy motoralkatrész kerül kapcsolatba egymással. Ehhez hasonló példák többször is előfordulnak a vizsgált párhuzamos korpuszban.
A célnyelvi szövegben doménrelációként jelentkezhetnek továbbá a forrás-nyelvi szövegben ismétlésként megjelenő kapcsolatok is:
„If the ABS indicator light blinks or comes on while riding, stop the motorcy-cle in a safe place and turn off the ignition switch. Turn the ignition switch
»ON« after a while and check if the indicator light comes on.”
A forrásnyelvi szövegben az ignition switch terminus ismétlése alkotja a szöveg-kohéziót. A célnyelvi szövegben ezzel szemben az alábbi mondattal találkozunk:
„Ha az ABS-visszajelző lámpa menet közben villog vagy világít, állítsa le a motorkerékpárt biztonságos helyen, és kapcsolja ki a gyújtást. Kis idő múl-va fordítsa a gyújtáskapcsolót »ON« (be) helyzetbe, és ellenőrizze, kigyullad-e a visszajelző lámpa.”
A forrásnyelvivel ellentétben a magyar nyelvű szövegben az „elvont” gyújtás fo-galom és a gyújtáskapcsoló viszonyát doménrelációként elemezhetjük.
A kvalitatív elemzés során érdemes lenne még kitérni az ismétlés és szino-nimaviszonyok eltolódásaira, amitől a dolgozat terjedelme és a szignifikáns kü-lönbségek kimutatásának hiánya miatt most eltekintek.
5. ÖSSZEGZÉS
A kutatás egy a fordítás folyamatát CAT-eszközökkel és minőségellenőrzési szoftverrel támogatott és ezáltal speciálisnak tekinthető párhuzamos korpusz le-xikai kohéziós eszközeit vizsgálja. A kutatáshoz Halliday és Matthiessen (2004) osztályozási rendszerét módosítva használtam fel, kiegészítve azt egy ez idáig a szövegkutatásban nem használt lexikai kohéziós eszközzel, a doménrelációval.
A vizsgálat igazolta, hogy a doménreláció mint lexikai kohéziós eszköz jelen van az adott szövegkorpuszban és az angolról magyar nyelvre fordított speciális korpuszban száma szignifikáns eltolódást mutat.
Összefoglalva elmondható, hogy előzetes felvetésem, miszerint az „ismétlést generáló fordítási rendszerek” használatának következtében a lexikai kohézió különböző eszközei közül (ismétlés, szinonima, hiponima, meronima, domén-reláció stb.) a fordított szakszövegekben az ismétlések száma nő (lásd 1. fejezet), a vizsgált minta alapján nem igazolható.
A lexikai kohéziós eszközök összes számában nem, csak az egyes eszközökében mutatható ki eltérés. Adott típusú szövegben a célnyelvi szövegek lexikai kohéziós mintázatában a forrásnyelvihez képest az ismétlések és meronimák csökkenő, míg a doménrelációk számának növekedő tendenciája feltételezhető. Ekképpen a kuta-tás eredményei az ismétléskerülési hipotézist (Baker 1993) alátámasztani látszanak.
A továbbiakban a kis mintán végzett kutatás eredményeinek nagyobb kor-puszon végzett elemzésekkel való igazolására lenne szükség, továbbá egy későb-bi vizsgálat keretében érdemes lenne összevetni fordítástámogató szoftverekkel és azok nélkül fordított szövegek lexikai kohéziós mintázatát is.
IRODALOM
Fóris Á. 2002. Szótár és oktatás. (Iskolakultúra könyvek 14.) Pécs: Iskolakultúra.
http://mek.oszk.hu/01800/01890/
Fóris Á. 2005. Hat terminológia lecke. (Lexikográfia és terminológia kézikönyvek 1.) Pécs: Lexikográfia Kiadó. http://mek.oszk.hu/09200/09278/
Fóris Á. 2014. Szinonimák a terminológiában. In: Ladányi M. – Vladár Zs. – Hrenek É. (szerk.) MANYE XXIII. NYELV – TÁRSADALOM – KULTÚRA.
Interkulturális és multikulturális perspektívák I–II. Budapest: MANYE – Tinta Könyvkiadó. 279–284.
Halliday, M. A. K. 1985. An Introduction to Functional Grammar. London:
Edward Arnold.
Halliday, M. A. K. – Hasan, R. 1976. Cohesion in English. London: Longman.
Halliday, M. A. K. – Matthiessen, C. M. M. 2004. An Introduction to Functional Grammar. 3rd ed. London: Arnold.
Hasan, R. 1984. Coherence and Cohesive Harmony. In: J. Flood (szerk.) Understanding Reading Comprehension: Cognition, Language and Structure of Prose. Newark, Delaware: International Reading Association. 181–219.
Heltai P. – Dróth J. – Károly K. 2008. Szakfordítás angolról magyarra: jellegzetes műveletek, a fordított szakszövegek jellemzői és értékelése különböző for-dítási szinteken. http://real.mtak.hu/1399/
Jenei G. 2006. A referencia fordításának kérdései angol–magyar és angol–spa-nyol fordításokban. Fordítástudomány 8. évf., 1. szám, 27–45.
Károly K. – Ábrányi H. – Kovalik Deák Sz. – Laszkács Á. – Mészáros A. É. – Seresi M. 2012. Szövegkohézió és sajtófordítás: kohéziós eltolódások a hír-szövegek magyar–angol fordításában. Fordítástudomány 14. évf., 2. szám, 30–67.
Károly K. 2010. Az ismétlésről a fordítási univerzálék tükrében. Lexikai is-métlés-eltolódások a magyar–angol fordításban. Magyar Nyelv 106. évf., 3. szám, 322–338.
Károly K. 2012. A referenciális kohézió a fordítási univerzálék tükrében (refe-renciális eltolódások a magyar–angol sajtófordításban. Magyar Nyelvőr 136. évf., 3. szám, 304–325.
Károly, K. 2007. A magyar és az angol nyelv kohéziós eszközei. (2.1 és 2.2 fejezet) In: Szövegtan és fordítás. Budapest: Akadémiai Kiadó. 62–81.
Klaudy K. 2007. Nyelv és fordítás. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásá-hoz 68. Budapest: Tinta Könyvkiadó. (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tar-talom/tinta/TAMOP-4_2_5-09_Nyelv_es_forditas/adatok.html).
Prószéky G. – Miháltz M. 2008. Magyar WordNet: az első magyar lexikális szem-antikai adatbázis. Magyar Terminológia 1. évf., 1. szám, 43–57.
Szikszainé Nagy I. 1999. Leíró magyar szövegtan. Budapest: Osiris Kiadó.
FORRÁSOK
AN400. Kezelési útmutató. Suzuki Magyarország Zrt. (Fordította: LEG Magyar-ország Zrt.)
AN400. Owner’s Manual. Suzuki Motor Corporation Ltd.
Suzuki SX4 Kezelési útmutató. Suzuki Magyarország Zrt. (Fordította: LEG Magyarország Zrt.)
Suzuki SX4 Owners’ Manual. Suzuki Motor Corporation Ltd.