Konfliktus a házasságban, családban

A házastársi konfliktusoknak három forrását különböztethetjük meg. Az els szintje a konfliktusoknak a házastársak eltér személyiségéb l adódik. Második szintet a család, mint mikroközösség, mikroszervezet jelenti, melynek m ködéséb l adódnak ellentétek a szervezet tagjai között. Harmadik okként a társadalom, mint makroszervezet játszik szerepet. A társadalmi struktúra, annak változása, a házastársak társadalomban elfoglalt helyi, szerepei, a különböz szubkultúrák mind-mind konfliktusgeneráló tényez ként szerepelhetnek a házastársi, családi konfliktusok kialakulásában. (Cseh-Szombathy, 1985.) A már említett küls társadalmi változások, a küls környezetb l érkez kihívások stresszhelyzetet jelentenek számunkra. A stressz okozói azonban nem csak a külvilágból érkezhetnek, hanem bels folyamatok, - tudatos, vagy tudattalan megoldatlan konfliktusok – is kiválthatják. A konfliktus keletkezhet abból, hogy a személy két össze nem egyeztethet cél közül kell, hogy válasszon. Konfliktus két bels szükséglet illetve motívum között is keletkezhet. A legnehezebben megoldható konfliktusok az alábbi motívumok köré csoportosulnak.

• Függetlenség/függ ség. Stresszhelyzet esetén a gyermekkorhoz köthet függ ség érzése hatja át az embert. Szeretné, ha valaki gondoskodna róla, megoldaná helyette a problémát. Az érett személyiség azonban felel sséget vállal tetteiért, problémáját megpróbálja önmaga megoldani.

• Intim kapcsolat/magány. A vágy egy másik személy közelségére és legbens bb gondolatok, érzések megosztására összeütközésbe kerülhet azzal a félelemmel, hogy azokat megsértik, visszautasítják, túlzott feltárásuk esetén.

• Együttm ködés/versengés. A társadalom versengésre, sikerre motivál. A versengés már a családi körben megkezd dik a testvérek között, majd az oktatási intézményekben, a szakmai rivalizálásban folytatódik. Ezek mellett azonban az együttm ködés kötelezettségével is szembesülünk már a családban és az élet egyéb színterein.

• Impulzusok kifejezése/etikai normák betartása. A gyermekkori tanulás nagy részben a veleszületett késztetések kulturális korlátainak beépülését jelenti. Az impulzusokat bizonyos fokig minden társadalomban szabályozni, korlátozni kell. A szexualitás, az agresszió olyan területek, amelyek gyakran összeütközésbe

kerülhetnek az erkölcsi normákkal, Ezeknek a normáknak a megszegése er s b ntudatot válthat ki. (Atkinson et. al., 2001.)

Ez a négy terület képviseli a komoly konfliktusok legf bb okait. E stresszkelt szituációk az emberekben els sorban negatív érzelmi reakciókat generálnak. A stresszre adott leggyakoribb válasz a szorongás. A stressz frusztrációhoz, agresszióhoz is vezethet.

Ez utóbbi a frusztráció forrásának közvetlen támadásának akadályoztatása esetén áthelyez dhet, áttolódhat egy ártatlan személy, vagy tárgy felé.¹³ A frusztrációra adott válaszok nem csak agresszióban nyilvánulhatnak meg, hanem fásultságban, depresszióban is jelentkezhetnek. Ha a felek gyakran kerülnek komoly stressz helyzetekbe akár kognitív károsodásokat is mutathatnak. A stressz hatására fellép kognitív károsodások gyakran eredményezik azt, hogy az emberek mereven ragaszkodnak céltalan viselkedésmintáikhoz, mivel képtelenek alternatív mintákat mérlegelni. Ez természetesen az adekvát megoldási lehet ség mell z sét is jelenti az adott szituációban. (Atkinson et. al., 2001.)

Az élet számos stresszhelyzetet teremt számunkra. A házasság is ilyen. Ez az élethelyzet számos esetben igényel alkalmazkodást a felekt l. Az embereket gyakran eljuttatja türelmük, t r képességük határáig. Ez már a kapcsolat legelején és a kés bbi együttélés során is jelentkezik. Ha a kisebb jelent ség súrlódások, vagy a fontosabb dolgokat érint egyet nem értések túl gyakori vitákhoz vezetnek, a felekben felmerülhet a jó partnerválasztás megkérd jelezése. A házasság számos stresszhelyzete közül az egyik legfontosabb lehet a szül vé válás kérdése is.

Bebizonyosodott, hogy a párkapcsolati státus és a gazdasági aktivitás mind a férfiak, mind pedig a n k esetében egyértelm en meghatározza a szül vé válás alaphelyzetét. A szubjektív változók (értékek, attit dök, eszmék) a férfiak esetében ezen objektív körülményeken túl nem is tudtak hozzátenni a szül vé válás magyarázatához. A n k körében viszont számos szubjektív tényez is szerepet játszik a szül vé válásban. A hatás abban is megmutatkozott, hogy a szubjektív változók bevonása a n knél növelte a modell magyarázó erejét. Nagyobb eséllyel születik gyermek, ha a n k hagyományos párkapcsolati elképzeléssel rendelkeznek, ha életkoruk (messze) túllépte a szül vé válásnak általuk ideálisnak tartott életkort, és ha vallásosak voltak, mégpedig az egyház tanítása szerint. Ezen eredmények függetlenül azok tartalmától, mindenképpen visszaigazolják, hogy Magyarországon az új évszázad elején a strukturális körülmények és a beállítódások együtt formálják a szül vé válást. (Spéder-Kapitány, 2006.)

13 Ez fordulhat el , amikor a feleség a fizikailag er sebb férje helyett a frusztrációját tányérok, - vagy rosszabb esetben gyermeke - felé irányuló agresszióban éli meg.

A házassági krízisek többnyire a másik személy hibáztatásával kezd dnek: nem szeretsz eléggé. A következ válságfajta, - melynek számos oka lehet – a „túl sokat kritizálsz” típusba sorolható. A harmadik gyakori krízis a féltékenységgel hozható összefüggésbe, míg a negyedik fajta kulcs mondata, - mely els sorban a n k szájából hangzik el, - a „megakadályozod a fejl désemet”. Ha a n kben megérik a válás gondolata, akkor ezen nehezen lehet változtatni, különösen akkor nem, ha az ötödik válságfajta - „a szexuális érdektelenség” - is eluralkodik. (Lauster, 2001.)

A házassági krízishelyzetek terápiás módszerekkel optimális esetben elháríthatók, és a felek a továbbiakban is együtt élhetik mindennapjaikat. Az esetek többségében azonban a párok közötti konfliktusok a házasság felbontásával végz dnek, mely egy újabb, - az egyik legnagyobb – traumát okozza a felek életében.

A házassági konfliktusoknak számos f területe és oka van. Ezek az okok valamilyen változást idéznek el a családban, mint szervezetben. A változásokat a felek számos esetben negatív el jel ként aposztrofálják, problémáikat rossz kommunikációval, megoldásokkal próbálják megoldani, mely konfliktushoz vezet. Részletes elemzést és a teljes kör felsorolást mell zve, a házastársi konfliktusok f területei a következ k:

• A gazdasági funkciók szerepe a házastársi viszonyokban

• A jövedelmek nagysága körüli ellentétek

• A jövedelem felhasználása feletti ellentétek

• Az önálló lakás hiányából ered konfliktusok

• Szexuális problémák

• Házasságon kívüli nemi kapcsolatok/h tlenség

• Gyermek okozta házastársi konfliktusok

• Szabadid felhasználása

• A korábbi baráti kapcsolatok és a házastársi lojalitás ütközése

• Szenvedélybetegségek

• Szül kkel való kapcsolatból ered problémák (Cseh-Szombathy, 1985.) Holmes és Rahe (1967) szerint, minden olyan esemény, amely jelent s mérték alkalmazkodást kíván, stressz kelt nek tekinthet . A házasság megkötése, a házastársi kapcsolat fenntartása, de különösen annak felbontása ilyen stressz tényez . A stressz er sségét mér skála szerint a házastárs elvesztése (100 pontérték) után a válás (73 pontérték) okozza az embereknek a legnagyobb stressz.(Atkinson et. al., 2001.) Nagy jelent sége van tehát annak, hogy a felek a házasságfelbontását, az azzal kapcsolatos

eljárásokat milyen módon végzik, mennyire kompromisszum készek, mennyire veszik figyelembe saját, gyermekeik, és a másik fél érdekeit. A közvetít i eljárás egy olyan konfliktusrendezési lehet séget kínál a váló feleknek, mely jóval kevesebb stresszhelyzetet indukál, mint a bírósági, peres eljárás.