EGYÜTTM KÖD /KONSTRUKTÍV KONFLIKTUS
XI. A CSALÁDI MEDIÁCIÓ JÖV JE, FEJL DÉSI LEHET SÉGEI A közvetít i eljárásban a jöv ben minden bizonnyal jelent s változások fognak
XI.3. Kötelezhet ség
Sok szakember a mediációs eljárás lényegét látja elveszni abban az esetben, ha az eljárást kötelez vé tennék a jogalkotók. A felek szabad döntését kérd jelezik meg ebben az esetben. Véleményem szerint, a közvetít i eljárás kötelez vé tétele nem sértené a feleket a választásban, ha ez az eljárás a polgári peres eljárás alternatívájaként jelenne meg
- bizonyos, jogszabályban meghatározott, szabályozott esetekben, - és az eljárásban hozott döntés végrehajtható lenne. A felek ugyanis eldönthetnék, hogy a polgári peres, - bíró általi egy személyes döntést, - vagy a számukra esetlegesen létrejöv , közös megegyezés lehet ségét választják. A felek választási lehet sége fennállna a mediátor személyének vonatkozásában is, hiszen azt is közösen jelölhetnék meg.
Ez az eshet ség további kérdéseket vet fel. Ha kötelez az eljárás, a feleknek el zetesen kell-e err l dönteniük - tehát kérelemre indul -, vagy akár a bíróság is kötelez vé teheti azt. Ha igen, akkor az eljárás bármely szakaszában, vagy csak bizonyos ideig tehetné-e ezt meg. Az új Polgári Törvénykönyv tervezete szerint, a házastársak a házassági bontóper megindítása el tt vagy a bontóper alatt – saját elhatározásukból vagy a bíróság javaslatára – kapcsolatuk, vagy a házasság felbontásával összefügg vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében külön törvényben szabályozott közvetít i eljárást vehetnek igénybe.136 A mediációs eljárás egyik célja, - a felek megegyezésén kívül – a bíróságok tehermentesítése lehetne. Álláspontom szerint, ha a felek a bíróság javaslatára veszik igénybe a közvetít i eljárást, az ugyanúgy a saját döntésük, mintha más javaslatát fogadnák, vagy utasítanák el. A bíróság általi javaslatot ugyanis nem kötelez elfogadni, a bírónak nem kötelessége javasolni. El re lépést az jelenthetne, ha a törvény a következ ket tartalmazná. A házastársakat a bíróság a házassági bontóper megindítása el tt vagy a bontóper alatt - kapcsolatuk, vagy a házasság felbontásával összefügg vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében - külön törvényben szabályozott közvetít i eljárás igénybevételére kötelezheti, ha úgy látja, hogy közöttük egyezség létrejöttére esély mutatkozik. A közvetít i eljárás igénybe vételét, a gyermekes házaspárok esetében nem esetleges jelleggel, hanem kötelez igénybe vételként tartom szükségesnek szabályozni. Természetesen szükség van ezekben az esetekben az eljárást kizáró okok felsorolására is úgy, mint az ausztrál szabályozás esetében. (l. lent).
A Ptk. tervezete a házasság felbontásakor nem a gyermek elhelyezésér l, hanem a szül i felügyeletr l rendelkezik. Eszerint, a szül i felügyeletet a szül k közösen gyakorolják, megállapodásuk esetén akkor is, ha már nem élnek együtt.137 A házassági vagy a szül i felügyelet rendezése iránti perben a szül k közös kérelmére a bíróság – a gyermek érdekét mérlegelve – a szül k közös szül i felügyeletre vagy a szül i rendezésére vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz.138 Ha a közös szül i
136 Ptk. tervezet 3:23. §
137 Ptk. tervezet 3:169. § (1) bek.
138 Ptk. tervezet 3:170. § (2) bek.
felügyelet gyakorlása során a szül k valamely kérdésben nem tudnak egyetértésre jutni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével – a gyámhatóság dönt.139 A bíróság javasolhatja a szül knek, hogy a szül i felügyelet megfelel gyakorlása és az ehhez szükséges együttm ködésük biztosítása érdekében – ideértve a különél szül és a gyermek közötti kapcsolattartást – külön törvényben szabályozott közvetít i eljárást vegyenek igénybe.140 Az új Ptk. tervezete a jelenleg hatályos szabályozáshoz érdemben nem tesz hozzá jelent set. A bíróságnak javaslattételi lehet séget biztosít arra, hogy a szül k figyelmét felhívja a mediációs eljárás igénybe vételére. El bbre lépést jelent ugyan ennek a lehet ségnek a jogszabályban történ deklarálása, azonban ez a javaslattételi jog jelenleg is megadatik a bíró számára. Álláspontom szerint, ezt az eljárást kötelez vé kellene tenni ezekben az esetekben is, mivel az új Ptk. kimondja, hogy a szül i felügyeletet gyakorló szül nek és a gyermekét l különél szül nek a gyermek kiegyensúlyozott fejl dése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell m ködniük
.
141 Ezzel tehát a szül k együttm ködési kötelezettségét mondja ki a jogszabály.Ha a feleknek ez problémát okoz, a gyámhatóság a bírósághoz hasonlóan csak javasolhatja a mediációt a konfliktusok megoldására. A volt házastársak, a szül i felügyeletet gyakorló szül és a gyermekét l különél szül közötti együttm ködés kialakítása, a különél szül jogainak biztosítása érdekében a felmerül vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében – saját elhatározásukból vagy a gyámhatóság javaslatára – külön törvényben szabályozott közvetít i eljárást vehetnek igénybe.142 A szül k ezek alapján nincsenek rákényszerítve arra, hogy vitás ügyeiket konszenzussal oldják meg, hiszen a legkisebb er feszítésük hiánya esetén is a hatóságok döntenek helyettük. Ez természetesen indokolt lehet a gyermek sürget érdekeinek megoldása szempontjából, de kétséges abból a néz pontból, hogy a hatósági döntés betartása mennyire lesz a jöv ben sikeres.
Ausztriában, van már olyan konfliktus is, ahol kötelez mediátor segítségét igénybe venni: ezek a szomszédsági viták, amelyeknél nemegyszer a mindenkor teljesen semleges mediátor egyszer en tolmácsként m ködik, hiszen a düht l és sérelemt l elvakult felek sokszor nem is értik, mit akar a másik.(Szászi, 2007.)
Ausztráliában 2008. július elsejét l kötelez a családi mediáció a feleknek, miel tt bírósághoz fordulnak. Nem kötelez az eljárás azokban az esetekben, ha a felek egyezségét a bíróság határozatba foglalta, illetve ha az ügy halaszthatatlan. További kizáró ok, ha a
139 Ptk. tervezet 3:171. §
140 Ptk. tervezet 3:176. § (5) bek.
141 Ptk. tervezet 3:177. §
142 Ptk. tervezet 3:181. §
bíróság alapos okkal feltételezi, hogy családon belüli er szak, vagy a gyermek veszélyhelyzete áll fenn; fennáll a felek közötti er szak veszélye; veszélyeztetés vagy er szak kockázata állhat fenn, illetve amennyiben a bírósági végzés iránti kérelemmel késlekednének. Szintén nem kötelez a mediációban a részvétel, ha a felek bármelyike – a nagy távolság, egészségi állapot miatt – akadályoztatva van. Ha a bírósági végzést l számított 12 hónapon belüli törvényszegés esete forog fenn, a közvetít i eljárás szintén nem alkalmazandó.143