A család, mint rendszer, mint szervezet

Fentebb említettem azt, hogy a politikai rendszerváltással párhuzamosan, a magyar társadalomban zajló változások a családok életére, társadalomban elfoglalt helyére, szokásaira is hatással voltak. A család szerepének, társadalomban betöltött helyének változása a család, és természetesen a társadalom szerepl inek, valamint ezáltal az egész társadalomnak - az életére, m ködésére hatást gyakorol. E tény azért különösen jelent s, mivel a gyermekek a társadalmi együttélés alapvet normáit, az korai életszakaszokban, sz kebb környezetükben, - jó esetben családjukban, az oktatási intézményekben, kortárs csoportokban – sajátítják el. A szocializációban tehát a család, dönt szerepet játszik.

A rendszer elmélet modell alapelvei a családokra is érvényesek.

A család a mai napig az egyik leg sibb legfontosabb perszonális kapcsolatrendszer.

Önálló, komplex szervezet, illetve érzelmi, vérségi kapcsolatra épül rendszer.

A család egy specifikus szervezetként, rendszerként definiálható. Kereteit, határait tekintve egyszerre lehet formális és informális szervez dés. Formális a társadalmilag elfogadott, - jogi keretek között létrejöv , polgári jogi vonatkozású – szervez dés, míg az informális szervezeti forma els sorban jogi kötöttségeket nélkülöz , érzelmi alapon m köd rendszer. (Bagdy-Mirnics, É.n.) A XX.-XXI. században a család társadalmi funkciói jelent sen, többszörösen átalakultak. Sok, korábbi századokban klasszikusnak számító családi feladat, - mint a közös gazdasági termelés, az id sekr l való gondoskodás – napjainkban veszített jelent ségéb l. Ez többek között abból is ered, hogy az állam a család szerepéb l rengeteget átvállalt (munkahelyek, társadalombiztosítás stb.). Ma a család szerepe, - az els dleges szociális színtér biztosítása mellett – az érzelmi és bizonyos szint anyagi biztonság megteremtése. A család fogalma alatt napjainkban már tehát, nem csak a polgári jogi köteléket nevezhetjük. A család fogalma a klasszikus nukleáris család mellett, - a társadalmi, politikai

32 rendszerrel párhuzamosan – a válások, újraházasodások, házasság nélküli együttélések következtében, pluralizálódáson ment keresztül. (Neményi-Takács, 2005.)

A rendszer egymással kapcsolatban lév , egymás m ködését kölcsönösen befolyásoló elemek egysége. A család, - ugyanúgy, mint a legtöbb szervezet – nem tekinthet zárt rendszernek. A benne zajló folyamatok nem a környezett l hermetikusan elzárva zajlanak. A társadalom kultúrája, normái, módszerei az abban zajló változások hatással vannak a család szocializációs és egyéb funkciójára. A társadalmi makro folyamatok, a különböz mikro csoportokon keresztül fejtik ki hatásaikat. A család, mint rendszer, az egyik legfontosabb közvetít a társadalom és az egyén között. A család nem csak közvetít ként, de sz r ként is m ködik ezekben az esetekben. A társadalmi szervezetek által közvetített norma-, és értéktartalmak az egyénhez a családi sz r n keresztül jutnak el. Ennek következtében nem minden általánosan elfogadott, vagy elutasított érték jelenik meg egy-egy adott családban, egyénben.(Kerezsi, 1996.)

A család egy olyan rendszer, mely határokkal rendelkezik. A szervezeti rendszerén belül több alrendszerre tagolódik. A határok külvilágtól határolják el a családot, illetve az azon belüli alrendszereket is körülírja. A család alrendszerei, két- és három személyes kapcsolatformákat (diádok, triádok) képeznek. Mint minden szervezetben, rendszerben, a családban is, az egyszer bb egységeknek, illetve alkotóinak változása hat a többire, illetve azok is visszahatnak rá. Ez többszörös kölcsönhatásokat jelent az alrendszerek között azért, hogy a rendszer az eredeti egyensúlyi állapotot visszaállítsa (homeosztázis). Az egyensúlyi állapottól való eltérések folyamatos helyreállító rendezési történéseit, dinamikus egyensúlynak nevezzük. (Bagdy-Mirnics, É.n.)

A családon belül több alrendszert különböztethetünk meg. A házastársi alrendszer funkciója a család érzelmi és anyagi m köd képességének biztosítása. A gyermeki alrendszer feladata a szocializálódás és fizikai fejl dés. A szül i alrendszer felel s a gyermekek optimális erkölcsi, szellemi, fizikai fejl désének biztosításáért, és a szocializációs feltételek megteremtéséért. A nemek alrendszerének feladata els sorban az, hogy az azonos nem gyermekeknél a nemi szerepeket megfelel en kialakítsa. Ezek az alrendszerek nincsenek mindig folyamatosan jelen egy adott családban. A család szerkezetének változásával, a gyermekek születésével alakulnak, változnak. S t vannak olyan családok, ahol egyes alrendszerek hiányoznak.(Schmerz, É.n.)

33 A családi alrendszerek változásai, els sorban a különböz családi életciklus változásokhoz köthet ek. Carter és Mc Goldriek (1989) hat fázisú modellje szerint, ezek a következ k:

1. a n tlen vagy hajadon fiatal feln tt önálló életének kezdete 2. a családok kapcsolódása a házasságon keresztül

3. a kisgyermekes családok léthelyzete

4. a "családok tinédzser korú gyermekekkel" szakasz 5. a gyermekek elengedése, önállósulása

6. a családok a kés bbi életszakaszban. (Bagdy-Mirnics, É.n.)

A gyermeket nevel családokban els sorban tehát, a gyermek fejl dése jelenti a rendszer bels programját, míg a küls hatásokat a környezet tényez k befolyásolják. Az életciklus változások során számos nehézséggel, problémával, krízissel találkoznak a családi rendszer szerepl i. A különböz nehézségek (betegség, egymáshoz való alkalmazkodás, veszteségek, anyagi és/vagy szexuális problémák stb.) bármelyik fázisban jelentkezhetnek.

Egy nehézség problémává, majd krízissé növekedése annál valószín bb, minél ismeretlenebb az adott szituáció a rendszerben lév tagok számára. Ilyen nagy problémát okozó új helyzet lehet az els gyermek megszületése a családban. A régi sémák ezekben az esetekben nem m ködnek, az újak pedig nincsenek kidolgozva. A rendszer egészének a változása szükséges ahhoz, hogy új szemléletmódok, viselkedések alakulhassanak ki. Ez teszi lehet vé a családnak, mint rendszernek az adaptálódását a környezet felé és saját maga felé is.(Bagdy-Mirnics, É.n.)

A szocializáció szempontjából a család feladatai közül els sorban a nevelési funkció kap kiemelt szerepet. Ez alapján a hatékonyan, jól m köd családot a következ kkel jellemezhetjük.

• Tisztán kivehet k a családi alrendszereken belüli határok. A határok átjárhatóak. Szabályok, követelmények jellemzik a családot arra vonatkozóan, hogy az interakciókban ki és mikor vehet részt. Ezek a szabályok jól körülírtak, meghatározottak.

• Er s a szül i alrendszer. A házastársaknál ebben az esetben a kölcsönös függés mellet az autonómia is ugyanolyan fontos szerepet kap. Az egyén fejl dése és a

34 családi rendszer fenntartása ugyanolyan fontos, egyensúlyban van. A szül k együttm köd ek, egymáshoz kölcsönösen alkalmazkodnak.

• A szül k szociális hatalommal rendelkeznek. Képesek gyermekeik részére a megfelel testi-, lelki-, erkölcsi fejl déshez szükséges feltételeket biztosítani.

Képesek a fizikai, lelki biztonságnyújtásra, megfelel en alkalmazzák a nevelés, - a jutalmazás, büntetés – eszközrendszerét.

• A jól m köd családi rendszerben a pozitív feed-back mechanizmus szabályozza a feszültségeket. Ennek feltétele az egyéni célokból történ kölcsönös feladás, cserébe a másik félt l kapott érzelmi támogatásért, segítségért, védelemért. (Schmercz, É.n.)