Kockázatmenedzsment eszközök

A kockázatmenedzsment eszközök sora szintén a 15-ös kérdésre adott válaszokkal rokon képet mutat. Ami itt is feltűnő, a szervezethez kapcsolódó, HR kockázatok kezelésének jellemző hiánya, mindösszesen 9 pozitív említéssel. A technológiai kockázatok menedzsmentje és az FMEA módszertan alkalmazása szintén többnyire gyerekcipőben jár.

Az árfolyamkockázatok és logisztikai kockázatok menedzsmentje is felemás képet mutat, bár igen jelentős kockázatokról beszélünk, a válaszadók közül csak 19 illetve 22 fő igazolta vissza, hogy jelen van vállalatuknál. A beszállítói kockázatok menedzsmentje és az IT/adat kockázatok menedzsmentje, a kapcsolódó eszközök megemlítése már jobb képet mutat, 26 illetve 27 válaszadó emelte ki őket. A négy leginkább jelen lévő kockázatmenedzsment eszköz a megkérdezett vállalatoknál sorrendben a vevőkhöz kapcsolódó kockázatmenedzsmentje, a minőségi kockázatok menedzsmentje, a folyamatok kockázatmenedzsmentje illetve a pénzügyi, likviditási kockázatok menedzsmentje. Mindez

100

nem mutat minden esetben egyértelmű ellátási lánc menedzsment orientáltságra, sokkal inkább egyfajta minőségközpontú kockázatmenedzsment irányába. Bár a folyamatok és a vevők kiemelt jelentősége azoknál a vállalatoknál mégis abba az irányba vezet, ahol kiemelten releváns az ellátási lánc menedzsment tevékenység. Kirajzolódik itt egy általános irány, a minőségi kockázatok, a finanszírozási kockázatok és a vevők minden vállalatnál jelentősek, a vállalati stratégia és működés fókuszában állnak, míg a termelő, logisztikai szempontból relevánsabb tevékenységet végző vállalatok köre további, ezen túlmenő sajátságokat is mutatnak: kirajzolódik a folyamatok, a beszállítókhoz kapcsolódó kockázatok és részben a logisztikai kockázatok kiemelt szerepe.

Összességében az erre a kérdésre adott válaszokból egy pozitívabb, kockázatorientáltabb kép rajzolódik ki, mint amit a korábbiakban láthattunk, de ennek ellenére is felmerülnek hiányosságok. Gondolok itt elsősorban a HR kockázatok elhanyagoltságára, és bár kevésbé hangsúlyosan, a technológiai kockázatok és árfolyamkockázatok nem éppen kiemelt szerepére, kockázatmenedzsment eszköz hátterére. A technológiai kockázatok természetesen nem is értelmezhetőek ebben a formában minden vállalatra, ha a felmérés a vegyiparra és gyógyszeriparra koncentrált volna, ott bizonyosan több válaszadó említette volna ezt a kockázatot. Az azonban, hogy az árfolyamkockázatok kivédése a megkérdezett vállalatoknál nem általános, két következtetésre is alapot szolgáltat. Egyrészt a vállalatok egy jelentős része, különösen a 37 magyar tulajdonosi hátterű vállalat többsége kizárólag vagy elsődlegesen a hazai piacra termel, és hazai beszállítókkal dolgozik. A másik, szintén releváns következtetés pedig az lehet, hogy sok vállalatnál nincsenek az árfolyamkockázatok a kockázatmenedzsment fókuszában, holott akár jelentős kockázatot is jelenthetnek. Mindenképpen fontos lépés azonban, hogy az elterjedtebb pénzügyi kockázat kezelés mellett a folyamatokból adódó és a minőségi kockázatok menedzsmentje is sok vállalatnál igen hangsúlyos, emellett a vevőközpontúság kiemelten megjelenik a kockázatmenedzsment eszközök területén is. Mindez a kérdőívre adott válaszokból egyértelműen kirajzolódik.

A 18. kérdésre adott válaszokból is egy hasonló kép bontakozik ki, ahogy ez a 17. ábrán is látható:

101

17. ábra: Egyes kockázatmenedzsment eszközök fontossága a vállalatnál (saját szerkesztés)

A 18. kérdés kiértékelésekor az egyes kockázatmenedzsment eszközök fontossági szintjét rendre a 0-5 skálán jelöltem, ahol 0 jelentette azt, hogy az adott eszköz nincs jelen a vállalatnál, 1 jelölte az alacsony jelentőséget, és a fontosság emelkedő sorrendjében az egyes számok 2-től 5-ig a kevésbé fontostól a meghatározó fontosságú szintet. Az így kapott eredményeket értelmezve az egyes eszközöket három csoportba sorolhatjuk be, fontosságuk alapján. A kiemelkedő fontosságú eszközök a minőségi kockázatok menedzsmentje 2,85-ös átlaggal, a vevőkhöz kapcsolódó kockázatok menedzsmentje 2,73-as és a pénzügyi kockázatok menedzsmentje 2,55-ös átlaggal. Azonban ezek az átlagok sem kimagaslóak, különösen a pénzügyi kockázatok menedzsmentje területén még jellemzően vannak igen jelentős kihasználatlan potenciálok, amit a 25. kérdésre adott válaszok is mutatnak. A fontosság alapján alkotott második csoport, mondhatni középmezőny az átlagok sorrendjében az alábbi: folyamatok kockázatmenedzsmentje (2,32), IT kockázatok menedzsmentje (2,26), logisztikai és beszállítókhoz kapcsolódó kockázatok menedzsmentje (rendre 2,05), árfolyamkockázatok menedzsmentje (1,96) és a technológiai kockázatok menedzsmentje (1,88). Itt négy fontos trendet emelnék ki.

2,85

0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 Minőségi kockázatok menedzsmentje

102

Ezek közül az első az IT kockázatok menedzsmentjének relatíve alacsony szintje:

különösen a mélyinterjúkból láthatjuk majd, hogy ez a terület igen fontos, mégsincs kellőképpen az előtérben a vizsgált vállalatoknál. IT eszközökkel és adatokkal minden vállalkozás rendelkezik, dolgozik, még a legkisebb mikrovállalkozások is, ezért a kapcsolódó kockázatmenedzsment általánosan fontos lenne. Egy IT kockázat bekövetkezése ugyanis igen jelentős kárértékkel jár a legtöbb esetben.

A második tendencia, ami a közepes fontosságú szintű kockázatmenedzsment eszközök csoportjából kiolvasható, hogy a beszállítókhoz kapcsolódó kockázatokat és a logisztikai, szállítási kockázatokat a vállalatok hasonlóképpen értelmezik, értékelik, kezelik, mondhatni egy kalap alá veszik. A fontossági besorolásból két dolog is kiolvasható, egyrészt e két ellátási lánc menedzsment kockázati pont besorolása inkább alacsony, mint magas szintű, másrészről sok esetben nem vagy kevésbé releváns, így leginkább átlagos fontosságú szintűnek tekinthető, de jelentős fejlődési potenciállal.

A harmadik pont, ami szembetűnő, hogy a technológiai kockázatok menedzsmentje, bár több válaszadó konkrétan utalt rá, meglehetősen alacsony prioritású.

A negyedik, egyben utolsó és meglehetősen ellentmondásos pont az árfolyamkockázatok kivédése, menedzsmentje. Míg a pénzügyi kockázatok, finanszírozási kockázatok fontossági besorolási szintje 2,55-ös, az összehasonlításban inkább magasabbnak mondható, az ehhez szorosan kapcsolódó árfolyamkockázatok fontossága mindössze 1,96-os átlagértékkel jellemezhető. Végül, a font1,96-ossági sorrend alapján alkotott utolsó eszköz csoportba a HR kockázatok menedzsmentje, az FMEA és az egyéb kockázatmenedzsment eszközök sorolhatóak. Az hogy az FMEA kevésbé elterjedt, betudható speciális irányultságának, ezt a mondhatni hiányosságot ellentételezi a minőségi kockázatok menedzsmentjének általánosan magas, 2,85-ös átlagával a legmagasabb fontossági szintet képviselő, kiemelt szerepe. Az egyéb eszközökre vonatkozó legalacsonyabb érték a felmérésben szereplő eszköz lista magas relevancia szintjét mutatja. Ami a harmadik csoportban kiemelendő, a szervezeti, HR kockázatok menedzsmentjének kezdetlegessége, mindössze 1,58-as átlagértéke. Itt is, ahogy az IT kockázatok esetében

103

már láthattuk, egy általános érvényű kockázatról van szó, ami minden vállalatot érint. Ami a priorizálást érinti, itt egyfajta felkészületlenséggel, elhanyagoltsággal szembesülhetünk.