Szintén ki kell emelnünk a logisztikát, mint funkcionális szervezeti egységet, ahol az értékteremtéshez kapcsolódóan magas kockázati szint jelentkezik.. A logisztika mint vállalati funkció elemzésekor fontos tényező, hogy az elmúlt évtizedekben a korábbi, kínálat vezérelte piac keresleti piaccá fejlődött. Egyre inkább hangsúlyosabbá vált az
84
egyedi vevői igények felmérése és kiszolgálása, a vállalat sikeressége érdekében. Emellett a termékek életciklusa is lerövidült, illetve a megrendelt és ezáltal a legyártandó, kiszállítandó mennyiségek is lecsökkentek. Az a helyzet állt elő, hogy gyorsabban, rugalmasabban kell reagálni a vevői igényekre, emellett a minőségi elvárások is egyre szigorúbbak, sokrétűbbek. Mindez nemcsak azt jelenti, hogy a versenyképességhez elengedhetetlen az igen nagyfokú flexibilitás, de egyúttal az innováció iránti igényt és a szervezeti struktúra optimalizálásának szükségességét is jelenti (Ehrmann, 2005).
Jünemann szerint a Logisztika feladatai az alábbiak szerint határozhatóak meg (a szakirodalomban jellemzően „6R” ill. „6M” néven hivatkozva):
„A megfelelő mennyiség,
a megfelelő objektumok (áruk, személyek, energia, információ), a rendszerben a megfelelő helyen,
a megfelelő időpontban, a megfelelő minőségben, a megfelelő költségszinten
rendelkezésre álljanak.” (Jünemann, 1989, 18.o.).
85
7 A kutatás tartalma, módszere
7.1 Kérdőíves felmérés módszertana, általános megállapítások
A kérdőíves felmérés célja a hipotézisek behatóbb vizsgálata, a szakirodalom tükrében, kiegészítő feltevéseket is beleértve. A mélyinterjúk lefolytatása és a célzott elemzés előtt mindenképpen szükségesnek tartottam módszertanilag egy viszonylag alacsony számú mintával, de részletes kérdésekkel elvégzett kérdőíves felmérés lefolytatását. Ez előkészíti a mélyinterjúkat, a hipotézis vizsgálatot, másrészt átvezetést ad az általános megállapítások és a konkrét következtetések között. Nem volt célom, hogy nemzetközi kontextusba helyezzem a kérdéskört, a Magyarországon tevékenykedő vállalatokra koncentráltam, ott is azokra, ahol feltételezhető egy kockázatos alaptevékenység és a hozzá kapcsolódó kockázatmenedzsment (természetesen mindez nem jelenti azt, hogy nem vonhatóak le a mintából és a kutatásból általánosabb jellegű következtetések, de egy európai illetve globális szintű ütköztetés megalapozottsága nem lett volna megfelelő szintű, ez a kutatás kezdetén ennek megfelelően is lett definiálva). Próbáltam leképezni a hazai ipari és szolgáltatási vállalati struktúrát. Ez folyamatában új következtetésekre is módot adott. A viszonylag alacsony mintavételt is elegendőnek tartottam, hiszen célzottan csak olyan vállalatokat és szakértőket kerestem meg, akik érdemben tudtak információkat adni. Mind a vállalatok köre mind a szakemberek és szakterületek köre behatárolt volt, ennek megfelelően.
A válaszadási gyakoriság így viszonylag magasabb szintű lett az előzetesen elvárhatónál, 41,01%-os, megfelelő sokaságú minta állt rendelkezésre az elemzések elvégzésére. Nem volt célom olyan adatokkal és információkkal dolgozni, melyek általános, laikus jellegűek.
Ezáltal az alapsokaságból (magyarországi, hazai és külföldi magántulajdonú nagy- és középvállalatok köre, egy átfogóbb kép megalkotása okán néhány kisvállalkozással és álami-önkormányzati céggel kiegészítve), nyilvánosan elérhető illetve személyesen kapott információk alapján (részben szubjektív módon) egy jelentősen szűkebb vállalati kört választottam ki. A megkérdezett szűk szakértői csoportnál megvolt egy alapvető szintje a kockázattudatosságnak és a kockázatmenedzsment tudásnak. Minden megkérdezett szakember olyan pozícióban és tudásszinten állt, ami megfelelő betekintést enged a
86
vállalatvezetésbe, a vállalati stratégiába és a vállalati kockázatmenedzsment tevékenységbe. Minden kérdőív kitöltő stratégiai fontosságú szervezeti egységben és feladatkörrel dolgozik, valamint felsőfokú végzettséggel (jellemzően egyetemi szint) rendelkezik. Ezt a fajta előszűrést fontosnak tartottam, hogy megfelelő megalapozottságú adatok, információk kerüljenek bele az elemzésbe. A kérdőív kitöltőknek a kockázatmenedzsment nem kizárólagos szakterülete, de jellemzően munkájuknak kiemelt részét képezi: amilyen szinten az adott vállalat foglalkozik a kockázatokkal és kockázatmenedzsmenttel, olyan szinten a megkérdezett szakemberek is tevékenyen belefolynak, meghatározó a szerepük benne. A választott mintát a hipotézisek vizsgálatához, igazolásához elegendőnek tartottam. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mélyinterjúk és az egyéb, kiegészítő, kvalitatív információk szerepe is igen fontos volt munkám során, a kutatási eredmény ezeket összességében véve értelmezhető csak.
Álljon itt egy összefoglaló táblázat a kutatás folyamatáról, kiemelten a primer kutatás lépéseiről:
9. táblázat: Az értekezéshez kapcsolódó kutatás lépései (saját szerkesztés)
Lépés Időszak
1 Szekunder kutatási adatok gyűjtése 2011-2014 2 A kutatásban résztvevő vállalatok
felmérése, kijelölése
2013-2014 3 Kvantitatív kutatás előkészítése:
Kérdőív összeállítása, a hipotézisek igazolásának illetve elvetésének céljával
2013. december – 2014. február 4 A kérdőív kitöltetése (felső vezetők,
középvezetők, diplomás szakemberek) 2014. május 5 Kvalitatív kutatás, mélyinterjúk
2014. május - 2014. július 6 A kutatás részletes kiértékelése,
következtetések 2014. augusztus – 2015. április
7 A primer és szekunder kutatások
ütköztetése 2014. október – 2015. április
8 Összegzés, szerkesztés 2015. április – 2015. szeptember
87
A kérdőíves felmérést 2014. május 5. és 2014. május 31. között végeztem. A kiküldött 178 kérdőív közül 73-ra érkezett válasz, ez 41,01%-os kitöltési aránynak felel meg. Ez megfelelően jónak tekinthető, a kitűzött céllal egybevág. Gyakorlatilag a megkeresett szakemberek közel fele teljesen kitöltötte a kérdőívet, minden kérdésre választ adott. A kérdőív, eredeti formájában a mellékletben található. A kapcsolódó összefoglaló táblázat tartalmaz minden választ, továbbá a válaszadók elérhetőségét (email cím) és a megkérdezett vállalatok nevét is.
A mellékletben a kérdőíves felmérés eredményeit tartalmazó nagy méretű táblázatnak egy kivonata található, a leglényegesebb kérdésekkel és válaszokkal. A teljes, minden adatot tartalmazó táblázatot azonban a személyiségi jogi és vállalati érdekeket szem előtt tartva nem csatoltam mellékletként. Az iparági bontás nem mutat kiugrásokat, nagyjából leképezi a magyarországi gazdasági struktúrát. Ez alapján meghatározóak az alábbi iparágak:
autóipar, IT ágazat, kereskedelem, logisztika, pénzügyi tevékenységek, építőipar.
88