1.1.Magyar nyelvű kivonat
A mandulapalka (Cyperus esculentus L. var. leptostachyus Boeck.) valamennyi kontinensen megtalálható. Európában jelentős megjelenése 1980-és 1995 között volt. Magyarországon a gyomosító Cyperus esculentus L. előfordulását Dancza István figyelte meg 1993-ban.
Magyarországon jelenleg négy tájegységen, közel húsz település határában fordul elő.
A mandulapalka jelentőségét mutatja, hogy az 1970-es években a világ legfontosabb gyomnövényei között a 16. helyen állt. Napjainkban az Inváziós Növények Munkabizottsága a jelentős gazdasági kárt okozó, nemzetközi szinten kiemelt inváziós gyomnövények között tartja számon. Jelentős kártételt a tavaszi vetésű, ritka növényállományú kapás kultúrákban okoz.
Munkákban célul tűztük ki, hogy a mandulapalka biológiájáról szóló ismereteket gyarapítsuk, kiegészítsük hasznos adatokkal, amelyek később a hatékony gyomszabályozás kidolgozásához alapot nyújtanak.
Ezen szempontok alapján a következő kísérleteket végeztük:
- maghozam vizsgálat - csírázásbiológiai vizsgálat - növekedés analízis vizsgálat
- tápelem-koncentráció és tápelemtartalom vizsgálat - allelopátia vizsgálatok
- helyettesítési kompetíciós vizsgálat
Maghozam vizsgálataink során 100 db virágzat maghozamát vizsgáltuk, az átlagos magszám a vizsgált virágzatokban 155 db volt.
Csírázásbiológiai vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a mandulapalka magok márciustól július elejéig kiegyenlítetten csíráznak, majd a csírázási erély csökken és októberre megközelíti a minimumot.
A mandulapalka növekedés analízise során vizsgáltuk a növények levélterület indexét (LAI), specifikus levélterületét (SLA), relatív növekedési sebességét (RGR), relatív levélterület növekedési arányát (RLGR) és levélterület arányát (LAR).
4 A mandulapalka tápelemvizsgálata során a nitrogén, a foszfor, a kálium és a kalcium koncentrációjának és tartalmának változását vizsgáltuk a tenyészidőszak folyamán.
A mandulapalka allelopátiáját vizsgáltuk laboratóriumban és tenyészedényes kísérletekben.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a mandulapalka hajtás- és föld alatti részekből készült kivonata, valamint a növénymaradványok nem befolyásolták szignifikánsan a tesztnövények csírázást a laboratóriumi és az üvegházi kísérletekben. Amennyiben a tesztnövényeket a mandulapalka friss hajtáskivonatával öntöztük, illetve a hajtásmaradványokat a tenyészedények tápközegébe kevertük, a tesztnövények fejlődésére serkentő hatást tapasztaltunk. A föld alatti részekből készült kivonat beöntözéskor és a belőle készült növényi maradvány gátolta a tesztfajok fejlődését.
Helyettesítési kompetíciós vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a napraforgó és a kukorica esetén, fejlődésük kezdeti szakaszában nem okoz jelentős hajtás- és gyökérfrisstömeg és száraztömeg csökkenést a gyomnövény jelenléte.
Néztük a kukorica- és a mandulapalka hajtások és a gyökerek közötti tápanyagokért folytatott versengést. Laboratóriumban vizsgáltuk a levelek és a gyökerek százalékos N, P2O5 és K2O tartalmát. Megállapítható, hogy a kukorica tápanyagfelvételét nem befolyásolta negatívan a gyomnövény jelenléte.
5 1.2. Angol nyelvű kivonat – Abstract
YELLOW NUTSEDGE (CYPERUS ESCULENTUS L. VAR. LEPTOSTACHYUS) SPREADING, DAMAGE AND INVESTIGATION OF NUTRIENT CONTENT
The yellow nutsedge (Cyperus esculentus L. var. leptostachyus Boeck.) can be found on every continents. Its considerable occurrence in Europe took place between 1980 and 1995. In Hungary István Dancza reported first time about this weed, in 1993. Presently it occurs here at four districts, on fields of near to 20 settlements.
The importance of yellow nutsedge shows the fact, that in 1970 it took the 16th place among the most important weds of the world. Presently the Working Committe of Invasive Weeds has put it on the list of ’especially invasive weed’ worldwide. It causes considerable damages mainly in the spring-sown scanty rootcrop cultures.
Our aim was to enrich our knowledge on the biology of this plant, to collect important data, which will give a basis in elaboration of an effective weed control.
For this we have made the following investigations:
Investigation on its seed production Investigation on its germination biology Growing analysis
Investigation on its nutrient uptake and nutrient concentration Investigation on allelopathy
Investigation on its ability to compete with cultivated plants.
We have investigated the seed production of yellow nutsedge in case of 100 inflorescences. In the average the seed production was 155 seed per inflorence, with a range of 0 – 466.
The seeds of yellow nutsedge started to germinate at the end of March. The germination was from March to June continuous and equal in rate, with average rates between 47 to 64 %.
Under glashouse tests the extracts of underground parts of yellow nutsedge showed an inhibition effect on the biomass of the test plants.
We have examined the change of nitrogen, phosphorus and potassium nutrient contentration in the roots and shoots of yellow nutsedge during a year.
6 1.3. Német nyelvű kivonat – Deutschsprachiger Auszug
DAS ERDMANGELGRAS (CYPERUS ESCULENTUS L. VAR. LEPTOSTACHYUS) VERBREITUNG, SCHADEN UND NÄHRSTOFF-ANALYSE
Das Erdmandelgras (Cyperus esculentus L. var. leptostachyus Boeck.) kommt an alle Kontinenten vor. In Europa tauchte es in grösseren Mengen zwischen 1980 und 1995 auf.
Sein Vorkommen in Ungarn erstmals István Dancza beobachtete in 1993. Es kommt in Ungarn gegenwärtig an vier Gegenden, an Felder von 20 Ansiedlungen vor.
Die Bedeutung der Pflanze zeigt die Tatsache, dass die Arbeitskommission für Aufsicht von Invasive Pflanzen hat es neuerdings auf internationalen Ebene als wesentliche Schaden verursachende invasives Unkraut eingereiht. Es macht wesentliche Schaden in den in Frühling ausgesäten schütteren Hackfrüchte.
Das Ziel unser Arbeit war die Kenntnisse über die Biologie von Erdmandelgras zu mehren, diese mit nützliche Daten ergänzen, die dann später Gründe für eine effektive Unkrautregelungsmaßnahme dienen können. Dafür haben wir Untersuchungen im Labor und Topfkulturen durchgeführt.
Unsere wichtigste Ergebnisse:
Wir haben festgestellt, dass die Zahl der Samen per Infloreszenz schwankt zwischen 0 und 466, durchschnittlich ist es 155.
Wir konnten feststellen, dass die Samen von März bis Ende Juni gleichmäßig keimen, im Durchschnitt 47-64 % der Samen auskeimen können.
Unser Untersuchungen an Allelopathien zeigen, dass unter Gewächshausumstände die unterirdische Teile von Erdmandelgras ein hemmende effekt an biomasseproduktion von Testpflanzen ausüben.
Wir bestimmten das Nährstoffgehalt von Erdmandelgras in Hinsicht auf Stickstoff-, Phosphor-, Kalium- und Calciumkonzentration.
7