5. EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK
5.2.3. A mandulapalka tápelem-koncentrációjának dinamikája
N% a szárazanyagban
A N-koncentráció a hajtásokban 0,96 és 1,91% között változott. Június 7-én érte el maximumát, ekkorra tehető a hajtások és a föld alatti részek intenzív növekedésének kezdete.
A koncentráció július 5-ig csökkent, majd egy bizonyos érték körül stagnált. A koncentráció csökkenése nem a felvett mennyiség csökkenését jelenti, hanem az intenzív biomasszaképzés eredménye, ugyanis 5 hét alatt a N-koncentráció felére csökken, miközben a biomasszatömeg több, mint 4-szeresére nő. Ezt az időszakot fokozott fehérjeképzés jellemzi. A folyamat megfigyelhető mind a hajtások, mind a föld alatti részek esetében, habár utóbbiaknál ez a tendencia lényegesen kisebb. A föld alatti részek N-koncentrációja 1,0% és 0,7% között változott (36.ábra).
50 36. ábra: A mandulapalka hajtások és gyökerek N-tartalma
P% a szárazanyagban
Legszűkebb tartományban a P-koncentráció változik, mind a hajtások, mind a föld alatti részek esetében. A június elején megfigyelhető maximumok azzal magyarázhatóak, hogy a foszfor az élénk anyagcserét folytató szövetekben van jelen nagyobb mennyiségben (Pethő, 1993).
A hajtások P-koncentrációja 0,067%- 0,046% között változott, a maximum értéket június 7-én mértük, ezután csökkenő tendenciát mutatott. A július vég7-én – augusztus elej7-én bekövetkező csúcs a terméséréssel lehet kapcsolatban, hiszen a nagy energiatartalmú vegyületek képzése ebben az időszakban is nélkülözhetelen.
A föld alatti részek P-koncentrációja 0,052% és 0,03% között volt, a maximum a hajtáshoz hasonlóan június 7.-én volt, a későbbiekben pedig csökkent a gyökerek P-koncentrációja. A hajtások P-koncentrációja végig meghaladta a gyökerekét (37. ábra).
51 37. ábra: A hajtások és a gyökerek P-koncentrációja
K% a szárazanyagban
A K-koncentráció a hajtásokban a teljes vizsgált időszakban egy magas szinten marad, ami intenzív anyagcsere folyamatokra és szénhidrát anyagcserére utal. A K-koncentrációnál van a legnagyobb különbség a hajtások és a föld alatti részek koncentrációjában. A hajtások K-koncentrációja 3,48% és 2,79% között változott, a maximumot június 21-én mértük. A föld alatti részek K-koncentrációja 2,11% és 0,89% között változott, a maximumot június 7-én mértük. A júniusi eleji magas koncentráció a kálium- asszimiláta transzportban, szénhidrátok és zsírok felhalmozásában, a tarackok felépítésében betöltött szerepével van összefüggésben (Debreczeni B.-né, 1988), (38. ábra).
38. ábra: A hajtások és a gyökerek K-koncentrációja
52 Ca% a szárazanyagban
A hajtások Ca-koncentrációja viszonylag állandó magas szinten volt, 0,834 és 1,028%
között, a maximum értéket június 14-én mértük. A nagy tömegű biomasszaképzéssel egy időben, június vége – augusztus eleje között enyhe csökkenést figyeltünk meg.
A Ca-koncentráció a föld alatti részekben 0,611 és 0,4% között változott. A kezdeti dinamikus biomasszaprodukció növekedés mellett is állandó szinten van, a maximumot június 14-én mértük, ezután enyhén csökkenő tendenciát mutat.
A hajtások Ca-koncentrációja végig meghaladta a föld alatti részekét (39. ábra).
39. ábra: A hajtások és gyökerek Ca-koncentrációja Nitrogénfelvétel
Június hónapban, az intenzív hajtásnövekedés időszakában rendkívül intenzív volt a növények nitrogénfelvétele. A hajtások nitrogéntartalma az ezt követő időszakban sem mutatott jelentősebb változásokat, június 21. és augusztus 16 között 7-11mg közötti értékeket mértünk. A gyökerek nitrogéntartalma a gyökértömeg növekedésével párhuzamosan június 28. és augusztus 9. között volt magasabb szinten, 2,2-3,8mg között (40. ábra).
53 40. ábra: A mandulapalka hajtások és föld alatti részek N- tartalma
Foszforfelvétel
A virágzás kezdetétől (június 22.) intenzív foszforfelvétel jellemezte a növényeket. A hajtások foszfortartalma augusztus elejéig egy szűk intervallumban változott (0,4-0,49mg). A föld alatti részek foszfortartalma az intenzív gyökérnövekedés, tarack- és gumóképződés időszakában növekedett meg, ebben az időszakban 0,1-0,18mg között változott (41. ábra).
41. ábra: A mandulapalka hajtások és föld alatti részek P- tartalma
54 Káliumfelvétel
A vizsgált tápanyagok közül a növények káliumot vettek fel a legnagyobb mennyiségben.
A hajtások káliumfelvétele június 28-ig intenzíven növekedett, majd a teljes vizsgált időszakban magas szinten volt (20-27mg). A magas káliumfelvétel az új sejtek kialakulásával, a megnövekedett fotoszintetikus teljesítménnyel és a szerves vegyületek szállításával van összefüggésben (Mengel, 1976). A föld alatti részekben az intenzív gyökérnövekedés, tarack- és gumóképződés időszakában a káliumfelvétel is megnövekedett (42. ábra).
42. ábra: A mandulapalka hajtások és föld alatti részek K- tartalma
Kalciumfelvétel
A hajtások kalciumtartalma mindvégig meghaladta a föld alatti részekét, ami a tápelem transzlokálódási jellemzőiből következik, a kalcium akropetálisan mozog, és elsősorban a transpirációs árammal halad együtt (Mengel, 1976).
A hajtások és föld alatti részek kalciumtartalma az intenzív biomasszaképzés időszakában magas volt. A hajtásoknál 2,1-9,2mg, a föld alatti részeknél 0,5-2,2mg közötti értékeket mértünk (43. ábra).
55 43. ábra: A mandulapalka hajtások és föld alatti részek Ca- tartalma
5.2.4. Kompetíció
Hajtáshossz
A napraforgó növények hosszúsága 40 és 52cm között volt. A kontrollhoz képest az 1 db napraforgót – 4 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben szignifikánsan nőtt a hajtáshossz.
A mandulapalka növények hosszúsága 29 és 33cm között volt. Az 1 db napraforgót – 4 db mandulapalkát tartalmazó kezelésekben szignifikánsan csökkent a hajtáshossz (44. ábra).
44. ábra: A napraforgó és a mandulapalka növényhosszúságának alakulása kompetíciós kísérletben
Szd5% napraforgó= 7,65 Szd5% mandulapalka= 6,04
56 A kukorica növények hosszúsága 67cm és 87cm között volt. A kontrollhoz képest növekedtek az értékek, ez a növekedés minden esetben szignifikáns volt.
A mandulapalka növényhosszúsága 28cm és 32cm között volt. Az értékek a különböző kezelésekben a kontroll körül voltak, szignifikáns eltérés nincs.
A kukoricanövények az egyre növekvő gyomnövényszámra egyre nagyobb növénymagassággal reagáltak így felvéve a fényért való versengést (45. ábra).
45. ábra: A kukorica és a mandulapalka növényhosszúságának alakulása kompetíciós kísérletben
Levélszám (db)
A napraforgó növények levélszáma 10 és 12db között mozgott. A kontrollhoz képest a növekedés az 1 db napraforgót – 4 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben volt szignifikáns.
A mandulapalka növények átlagos levélszáma 5 és 6db között mozgott, a kontroll értéktől nem tért el szignifikánsan (46. ábra).
Szd5% kukorica= 9,52 Szd5% mandulapalka=8,38
57 46. ábra: A napraforgó és a mandulapalka levélszámának alakulása kompetíciós kísérletben
A kukoricanövények levélszáma 5 és 6 között mozgott. Az 1 db kukorica – 4 db mandulapalka kezelésben a kontrollnál nagyobb volt, eza növekedés szignifikáns volt.
A mandulapalka növények átlagos levélszáma szintén 5 körüli volt, a kontroll értéktől nem tért el szignifikánsan (33. ábra).
47. ábra: A kukorica és a mandulapalka levélszámának alakulása kompetíciós kísérletben
Hajtás frisstömeg alakulása
A napraforgó hajtások frisstömege egy esetben, a 4 db napraforgót – 1 db mandulapalkát tartalmazó kombinációban maradt el a kontroll értékétől, ez a különbség szignifikáns volt. A
Szd5% napraforgó= 0,83 Szd5% mandulapalka= 1,22
Szd5%kukorica= 0,44 Szd5% mandulapalka= 0,75
58 többi kevert állományban nagyobb frisstömegeket mértünk, mint a kontroll, a növekedés szignifikáns volt az 1 db napraforgót – 4 db mandulapalkát tartalmazó kombinációban.
A napraforgóval együtt vetett mandulapalka hajtások frisstömegei kevert állományokban kismértékben elmaradtak a kontrolltól (48. ábra).
48. ábra: A napraforgó és a mandulapalka hajtások frisstömegének alakulása kompetíciós kísérletben
A kukoricahajtások frisstömegénél hasonló tendenciát figyelhetünk meg. A kevert állományok meghaladták a kontroll értékét, a növekedés szignifikáns volt az 1 db kukoricát – 4 db mandulapalkát tartalmazó kombinációban.
A kukoricával együtt vetett mandulapalka hajtások frisstömegei kevert állományokban elmaradtak a kontroll értékeitől (49. ábra).
SzD5% napraforgó=3,8 SzD5% mandulapalka=0,5
59 49. ábra: A kukorica és a mandulapalka hajtások frisstömegének alakulása kompetíciós
kísérletben
Hajtás száraztömeg
A hajtás- száraztömeg eredmények követik a frisstömegek alakulását. A napraforgó hajtások száraztömege szintén elmaradt a kontrolltól a 4 db napraforgót – 1 db mandulapalkát tartalmazó kombinációban, míg a többi kevert állomány meghaladta azt, szignifikáns különbséget egy esetben az 1 db napraforgót – 4 db mandulapalkát tartalmazó kombinációban mértünk.
A napraforgóval együtt vetett mandulapalka hajtások száraztömegei kevert állományokban kismértékben elmaradtak a kontrolltól (50. ábra).
SzD5%kukorica=2,9 SzD5%mandulapalka=0,4
60 50. ábra: A napraforgó és a mandulapalka hajtások száraztömegének alakulása kompetíciós
kísérletben
A kukoricahajtások száraztömegei ugyanolyan tendenciát követnek, mint a frisstömegek, a kevert állományok meghaladták a kontroll értékét. A különbségek szignifikánsak voltak az 1 db kukoricát – 4 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben.
A kukoricával együtt vetett mandulapalka értékek itt is elmaradtak kevert állományban a kontrolltól (51. ábra).
51. ábra: A kukorica és a mandulapalka hajtások száraztömegének alakulása kompetíciós kísérletben
SzD5%kukorica=1,0 SzD5%mandulapalka=0,1
SzD5%napraforgó=0,3 SzD5%mandulapalka=0,1
61 Gyökér frisstömeg
A napraforgó gyökerek frisstömegeinél már minden kevert állomány meghaladta a kontroll értékét. Ezek a különbségek szignifikanciát az 1 db napraforgót – 4 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben mutattak.
A napraforgóval együtt vetett mandulapalka föld alatti részek frisstömegei viszont minden kevert állományban kismértékben meghaladták a kontrollt (52. ábra).
52.ábra: A napraforgó és a mandulapalka gyökerek frisstömegének alakulása kompetíciós kísérletben
A kukoricagyökerek frisstömegeinél szignifikáns volt a különbség az 1 db kukoricát – 4 db mandulapalkát tartalmazó kombinációban.
A kukoricával együtt vetett mandulapalka föld alatti részek frisstömegénél a kevert állomány értékei a tiszta állományban mért értékektől kismértékben különböztek.
Szignifikáns csökkenést mértünk a kontrollhoz képest a 2 db mandulapalkát – 3 db kukoricát tartalmazó kezelésben (53. ábra).
SzD5%napraforgó=2,0 SzD5%mandulapalka=0,5
62 53. ábra: A kukorica és a mandulapalka gyökerek frisstömegének alakulása kompetíciós
kísérletben
Gyökér száraztömeg
A napraforgógyökerek száraztömegei követték a gyökér- frisstömeg értékek alakulását. A különbségek szignifikanciát az 1 db napraforgót - 4 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben mutatottak.
A napraforgóval együtt vetett mandulapalka föld alatti részek száraztömegei itt is kismértékben meghaladták a kevert állományokban a kontroll értékeit (54. ábra).
54.ábra: A napraforgó és a mandulapalka gyökerek száraztömegének alakulása kompetíciós kísérletben
SzD5%kukorica=1,8 SzD5%mandulapalka=0,4
SzD5%napraforgó=0,1 SzD5%mandulapalka=0,05
63 A kukoricagyökerek száraztömegeinél szignifikáns eltérést nem tapasztaltunk.
A kukoricával együtt vetett mandulapalka föld alatti részek száraztömegénél a kevert állomány értékei a kontrollnál mért értékektől kismértékben különböztek (55. ábra).
55 .ábra: A kukorica és a mandulapalka gyökerek száraztömegének alakulása kompetíciós kísérletben
Helyettesítési kompetíciós vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a napraforgó és a kukorica sikeresen felvette a versenyt a mandulapalkával. Fejlődésük kezdeti szakaszában nem okozott jelentős frisstömeg- és száraztömeg- csökkenést a gyomnövény jelenléte.
Davis et al. (1943) és Keeley et al. (1978) szerint a mandulapalka nem tud sikeresen versenyezni a kukoricával, mivel a kukorica jóval magasabbra nő és beárnyékolja a mandulapalkát, aminek növekedési erélye kisebb árnyékolás esetén.
Bizonyos növénysűrűség esetén viszont már gondot jelent a mandulapalka jelenléte. 0-66%
termésveszteséget figyeltek meg olyan kukoricatáblán, ahol nem irtották a mandulapalkát (Hauser et al., 1974). Stoller et al. (1979) megfigyelései szerint négyzetméterenként minden 100 mandulapalka egyed 8% termésveszteséget okozott a kukoricánál.
SzD5%kukorica=0,1 SzD5%mandulapalka=0,02
64 5.2.5. Tápanyagokért folytatott versengés
N-tartalom %
A kukoricalevelek N-tartalma 1,2 és 1,4% között volt. A N-tartalom a különböző kezelésekben a kontroll körül változott, szignifikáns eltérés nem volt.
A mandulapalka levelek N-tartalma 1,99 és 2,41% között volt. A kontroll értékét meghaladta a N-tartalom a különböző kezelésekben, az eltérések szignifikánsak voltak a 4 db kukoricát – 1 db mandulapalkát és a 3 db kukoricát – 2 db mandulapalkát tartalmazó kezelésekben.
A kukoricagyökerek N-tartalma 0,81 és 1,02% között volt. A kontroll értékénél szignifikánsan kisebb N-tartalmat a 4 db kukoricát – 1 db mandulapalkát tartalmazó kezelésekben mértünk.
A mandulapalka föld alatti részek N-tartalma 0,75 és 1,05% között volt. A kontrollnál szignifikánsan kisebb értékeket mértünk, a 4 db kukoricát – 1 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben (56. ábra).
56. ábra: A N-koncentráció alakulása a kukorica és a mandulapalka hajtásokban és gyökerekben
P2O5 –tartalom %
A kukoricalevelek P2O5- tartalma 0,146 és 0,160% között volt. A kontroll értékét minden kezelés meghaladta, az eltérés a 3 db kukoricát – 2 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben volt szignifikáns.
SzD5% kukorica= 0,12 SzD5% mandulapalka=0,14
SzD5% kukorica= 0,17 SzD5% mandulapalka=0,12
65 A mandulapalka levelek P2O5- tartalma 0,147 és 0,159% között volt. A kontrollértéket csak a 4 db kukoricát – 1 db mandulapalkát tartalmazó kezelés haladta meg, a többi kezelésben kisebb P2O5- tartalmakat mértünk. Szignifikáns eltérést nem tapasztaltunk.
A kukorica gyökerek P2O5- tartalma 0,11 és 0,20% között változott. A kontroll értékét minden kezelés meghaladta, a növekedés az 1 db kukoricát – 4 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben volt szignifikáns.
A mandulapalka föld alatti részek P2O5- tartalma 0,11 és 0,21% között volt. A kontroll értéket a kezelések megközelítették, illetve meghaladták. A növekedés a 4 db kukoricát – 1 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben volt szignifikáns (57. ábra).
57. ábra: A P2O5-koncentráció alakulása a kukorica és a mandulapalka hajtásokban és gyökerekben
K2O -tartalom %
A kukorica levelek K2O tartalma 6,0 és 6,73% között változott. A kontrollt minden kezelés meghaladta. A növekedés szignifikáns volt a 3 db kukoricát – 2 db mandulapalkát és az 1 db kukoricát – 4 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben.
A mandulapalka levelek K2O tartalma 5,52 és 5,99% között volt. A kontroll értékét minden kezelés meghaladta, az eltérés szignifikáns volt a 4 db kukoricát – 1 db mandulapalkát, a 3 db kukoricát – 2 db mandulapalkát és az 1 db kukoricát – 4 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben.
A kukorica gyökerek K2O tartalma 2,0 és 2,18% között volt. A kezelések a kontroll értékétől elmaradtak, szignifikáns eltérést nem tapasztaltunk.
SzD5% kukorica= 0,01 SzD5% mandulapalka=0,02
SzD5% kukorica= 0,05 SzD5% mandulapalka=0,06
66 A mandulapalka föld alatti részek K2O tartalma 1,56 és 2,88% között volt. A kontrollt a kezelések meghaladták, szignifikáns növekedést a 4 db kukoricát – 1 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben mértünk. (58. ábra).
58. ábra: A K2O -koncentráció alakulása a kukorica és a mandulapalka hajtásokban és gyökerekben
SzD5% kukorica= 0,4
SzD5% mandulapalka=0,3 SzD5% kukorica= 0,7
SzD5% mandulapalka=0,8
67
6. ÖSSZEFOGLALÁS
Kutatómunkám célja a Cyperus esculentus L. gyomnövénnyel kapcsolatos ismeretek bővítése, ezen cél érdekében vizsgáltuk a növény csírázásbiológiáját, növekedésének ütemét, tápelemtartalmát, allelopátiáját és korai kompetíciós képességét.
A maghozam vizsgálat során 100 db virágzatot vizsgáltuk meg. A maghozam 0 és 466 db között változott, az átlagos magszám a vizsgált virágzatokban 155 db volt.
A mandulapalka magok csírázását laboratóriumi körülmények között vizsgáltuk egy éven keresztül. A mandulapalka magok március végén kezdtek el csírázni. Márciustól június végéig kiegyenlített, 47-64%-os csírázási átlagokat számoltunk. Júliusban a csírázási százalék kezdett lecsökkenni és októberben lecsökkent 1-2 %-ra.
A mandulapalka allelopátiájának vizsgálatára laboratóriumi és üvegházi tenyészedényes kísérleteket állítottunk be.
Laboratóriumban Petri csészében, szűrőpapíron vizsgáltuk a mandulapalka hajtásából és föld alatti részeiből (gyökér, tarack, gumó) készített növénykivonat hatását a tesztnövények csírázására.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a napraforgó reagált a legérzékenyebben a mandulapalka hajtás- és föld alatti részek kivonatára. A növénykivonatok valamennyi koncentrációban csökkentették a csírázását, szignifikáns volt a csökkenés a hajtás kivonat egyszeres, és kétszeres hígításában. A mandulapalka hajtás kivonat egy-,két- és ötszörös hígításban csökkentette a kukorica csírázását. A mandulapalka föld alatti részek kivonata két-, és ötszörös hígításban növelte a kukorica csírázását. A parlagfű csírázását a növénykivonatok valamennyi koncentrációban növelték. A mandulapalka hajtás és föld alatti rész kivonatok minimálisan befolyásolták a fehér mustár csírázását. Szignifikáns eltérést a föld alatti rész kivonat egyszeres hígítása okozott. A cukorrépa csírázását mind a hajtás, mind a föld alatti rész kivonatos kezelések csökkentették, szignifikáns eltérés a hajtás kivonat kétszeres hígításánál volt.
Üvegházi tenyészedényes kísérletben vizsgáltuk a mandulapalka hajtás- és föld alatti részek maradványának valamint hajtásából és a föld alatti részekből készült növénykivonatának tesztnövények csírázására és fejlődésére gyakorolt hatását.
68 A két kísérletet értékelve összességében megállapítható, hogy a tesztnövények kelését a mandulapalka hajtást és föld alatti részeket tartalmazó tápközeg, valamint a hajtás- és föld alatti rész kivonatok beöntözése nem befolyásolták szignifikánsan.
A biomassza produkciót vizsgálva megállapítható, hogy a mandulapalka növénykivonatokkal történt permetezés szignifikánsan csökkentette a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa biomassza produkcióját.
A föld alatti rész kivonatok beöntözése gátló hatású volt, szignifikánsan csökkent a kukorica és a napraforgó biomassza tömege. A föld alatti rész maradványokat tartalmazó tápközegben nevelt kukorica, napraforgó és fehér mustár biomassza tömege szintén szignifikáns csökkenést mutatott a kontrollhoz képes.
A hajtás kivonatok beöntözése serkentette a kukorica és a napraforgó biomassza produkcióját, az eltérés nem volt szignifikáns. A hajtásmaradványt tartalmazó tápközegben nevelt kukorica, napraforgó és parlagfű biomassza tömege szignifikánsan növekedett a kontrollhoz képest.
Összességében elmondható, hogy a mandulapalka hajtásai serkentő, a föld alatti részei pedig gátló hatással voltak a tesztnövények fejlődésére.
A mandulapalka fejlődésének vizsgálatához talajkultúrás kísérletet állítottunk be.
2007-ban végzett növekedésanalízis vizsgáltok eredményeiből megállapítottuk, hogy a levélterület arány (LAR) május 17. és június 7-e között adta a legnagyobb értékeket, 181-192 cm2/g között változott. A relatív levélterület növekedési arány (RLGR) maximuma május 10.-én volt, (0,32 cm2/cm2/nap). A levélterület index (LAI) maximuma augusztus 2-án volt (0,92 cm2/cm2). A specifikus levélterület legnagyobb értékét (310 cm2/g) május 17-én mértük. A hajtások relatív növekedési sebességének (RGR) maximum értékét július 26-án mértük, (0,32 g/g/nap), míg a föld alatti részekét augusztus 16-án (0,2 g/g/nap).
2008-ban végzett növekedésanalízis vizsgáltok eredményeiből megállapítottuk, hogy a levélterület-arány (LAR) május 16. és június 6. között adta a legnagyobb értéket 230,3-177,3 cm2/g. A relatív levélterület növekedési arány (RLGR) maximumát május 9-én és május 23-án mértük (0,24 cm2/cm2/nap). Az egységnyi tenyészterületre jutó levélterület maximum (LAI) értékét július 11-én mértük (0,86 cm2/cm2). A specifikus levélterület legnagyobb értékét (SLA) május 16-án mértük (392 cm2/g). A hajtások relatív növekedés sebességének (RGR) maximum értékét június 20-án (0,18 g/g/nap) mértük, míg a föld alatti részekét június 27-én (0,25 g/g/nap).
69 A tápelemtartalom meghatározásához a 2007-es növekedésanalízis vizsgálat során gyűjtött mintákat használtuk fel. A mandulapalka tápelem koncentrációjának vizsgálata során megállapítottuk, hogy a mandulapalka tápelem-koncentrációja minimális változásokat mutat a vizsgált időtartamban. A N-koncentráció a hajtásokban 0,9 és 1,9%, a föld alatti részekben 1,0% és 0,7% között változott. A P-koncentráció a hajtásokban 0,07%- 0,05%, a föld alatti részekben 0,05% és 0,03% között változott. A K-koncentráció a hajtásokban 3,5% és 2,8%, a föld alatti részekben 2,1% és 0,9% között változott. A Ca-koncentráció a hajtásokban viszonylag állandó magas szinten volt, 0,8 és 1,1% között, míg a föld alatti részekben 0,6 és 0,4% között változott.
A vizsgált tápanyagok közül a növények káliumot vettek fel a legnagyobb mennyiségben. A hajtások káliumfelvétele a teljes vizsgált időszakban magas szinten volt (20-27 mg). A hajtások nitrogén tartalma 4-11 mg között, a gyökerek nitrogén tartalma 0,8-3,8 mg között volt. A hajtások foszfortartalma 0,4-0,49 mg, a föld alatti részeké 0,1-0,18 mg között változott. A hajtások kalcium tartalma 2,1-9,2 mg, a föld alatti részeké 0,5-2,2 mg között változott.
Korai kompetíció tanulmányozására helyettesítési módszert alkalmaztunk. Azt vizsgáltuk, hogy a napraforgó és a mandulapalka, valamint a kukorica és a mandulapalka különböző arányokban elvetve hogyan hat egymás fejlődésére a tenyészidőszak első 4 hetében. Mivel a növényeket öntöztük a fényért és a tápanyagért folytatott versengés hatásait tudtuk vizsgálni.
Néztük a hajtások és a gyökerek közötti kompetíciót.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a napraforgó és a kukorica esetén az intraspecifikus (fajon belüli) kompetíció erőteljesebben jelentkezett, a növények tiszta állományban kisebb értékeket mutattak, mint a kontroll. Ezen növények erősebb kompetítoroknak bizonyultak a mandulapalkánál, fejlődésük kezdeti szakaszában nem okozott jelentős frisstömeg és száraztömeg csökkenést a gyomnövény jelenléte. A mandulapalka esetén az interspecifikus (fajok közötti) kompetíció bizonyult erőteljesebb hatásúnak.
A napraforgó növények hajtáshosszúsága, levélszáma, hajtás friss- és száraztömege, gyökér friss- és száraztömege az 1 db napraforgót - 4 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben szignifikánsan növekedett.
A napraforgóval együtt vetett mandulapalka növények hajtáshosszúsága az 1 db napraforgót – 4 db mandulapalkát tartalmazó kezelésekben szignifikánsan csökkent. A levélszámban, hajtás friss- és száraztömegben a csökkenés nem volt szignifikáns. A föld alatti rész friss- és
70 száraztömegben minimális növekedést tapasztaltunk a kevert állományokban a kontrollhoz képest.
A kukorica növények levélszáma, hajtás friss- és száraztömege, gyökér frisstömege az 1 db kukorica – 4 db mandulapalka kezelésben szignifikánsan növekedett.
A kukoricával együtt vetett mandulapalka esetében a föld alatti rész frisstömegnél szignifikáns csökkenést mértünk a 2 db mandulapalkát – 3 db kukoricát tartalmazó kezelésben. A hajtáshossz és a levélszám értékek a kontroll körül mozogtak, szignifikáns eltérés nem volt.
Néztük a kukorica és a mandulapalka közötti tápanyagokért folytatott versengést.
Laboratóriumban vizsgáltuk a levelek és a gyökerek százalékos N, P2O5 és K2O tartalmát. A kevert állományokat a kontrollhoz hasonlítottuk az értékelés során.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a kukorica tápanyag felvételét nem befolyásolta negatívan a gyomnövény jelenléte.
A kukorica növények levelében a kontroll növények leveléhez képest szignifikánsan nagyobb volt a P2O5 százalékos mennyisége a 3 db kukoricát – 2 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben, és a K2O százalékos mennyisége a 3 db kukoricát – 2 db mandulapalkát és az 1 db kukoricát – 4 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben. A kukorica növények gyökerében a kontroll növényekhez képest szignifikánsan kisebb volt a nitrogén százalékos jelenléte a 4 db kukoricát – 1 db mandulapalkát tartalmazó kezelésekben. Szignifikánsan nagyobb volt a P2O5 százalékos mennyisége az 1 db kukoricát – 4 db mandulapalkát tartalmazó kezelésben.
A mandulapalka levelekben a kontrollhoz képest szignifikánsan nagyobb volt a nitrogén százalékos mennyisége az 4 db kukoricát – 1 db mandulapalkát és a 3 db kukoricát – 2 db
A mandulapalka levelekben a kontrollhoz képest szignifikánsan nagyobb volt a nitrogén százalékos mennyisége az 4 db kukoricát – 1 db mandulapalkát és a 3 db kukoricát – 2 db