Allelopátia vizsgálatok

5.2.1.1. A mandulapalka hajtás- és föld alatti részek maradványának hatása a tesztnövények csírázására és fejlődésére üvegházi kísérletben

Frisstömeg

A mandulapalka- hajtást tartalmazó tápközegben nevelt növények frisstömege minden esetben növekedett a kontrollhoz képest. A parlagfű frisstömege 1,5-szerese, míg a kukorica, a napraforgó és a mustár frisstömege 2-szerese volt a kontrollnövények értékének, ezek az eltérések szignifikánsak voltak.

A mandulapalka föld alatti rész- maradványokat tartalmazó tápközegben nevelt növények frisstömege kisebb volt, mint a kontrollnövényeké. A kukorica 38%-kal, a napraforgó 35%-kal, a mustár 68%-kal volt kisebb tömegű a kontrollhoz képest, ezek az eltérések szignifikánsak voltak (18. ábra)

18. ábra: A mandulapalka hajtás- és föld alatti részek maradványának hatása a tesztnövények frisstömegére, üvegházi tenyészedényes vizsgálatban

SzD5%= 1,66 SzD5%= 0,7 SzD5%= 0,19 SzD5%= 1,51 SzD5%= 2,02

37 Száraztömeg

A mandulapalka- hajtást tartalmazó tápközegben nevelt növények száraztömege a frisstömeghez hasonlóan minden esetben nagyobb volt a kontrollhoz képest. A parlagfű és a napraforgó száraztömege 1,5-szerese, a kukorica száraztömege 2-szerese volt a kontrollnövények értékének, a növekedések szignifikáns volt.

A mandulapalka föld alatti rész- maradványokat tartalmazó tápközegben nevelt növények száraztömege kisebb volt a kontrollnál. A kukorica 37%-kal, a napraforgó 33%-kal, a mustár 67%-kal volt kisebb száraztömegű, az eltérések szignifikánsak voltak (19. ábra).

19. ábra: A mandulapalka hajtás- és föld alatti részek maradványának hatása a tesztnövények száraztömegére, üvegházi tenyészedényes vizsgálatban

Kelési %

A mandulapalka- hajtást és föld alatti részeket tartalmazó tápközegben nevelt növények kelési adatai nem tértek el szignifikánsan a kontroll növényektől (20. ábra).

SzD5%= 0,25 SzD5%= 0,08 SzD5%= 0,02 SzD5%= 0,22 SzD5%= 0,1

38 20. ábra: A mandulapalka hajtás- és föld alatti részek maradványának hatása a tesztnövények kelésére, üvegházi tenyészedényes vizsgálatban

5.2.1.2. A mandulapalka hajtásából és föld alatti részekből készített növénykivonat hatása a tesztnövények csírázására és fejlődésére üvegházi kísérletben

Frisstömeg

A mandulapalka- hajtáskivonattal permetezett növényeknél a kontrollnál kisebb frisstömegeket mértünk. A kukorica 20%-kal, a napraforgó 40%-kal és a cukorrépa 30%-kal volt kisebb frisstömegű, mint a kontroll, ez az eltérés mindhárom esetben szignifikáns volt.

A mandulapalka föld alatti rész- kivonattal permetezett növényeknél szintén a kontrollnál kisebb frisstömegeket mértünk. A kukorica 20%-kal, a napraforgó és a cukorrépa 30%-kal volt kisebb tömegű, mint a kontroll, az eltérések szignifikánsak voltak.

A mandulapalka- hajtáskivonattal öntözött kukoricánál és napraforgónál a kontrollnál nagyobb frisstömegeket mértünk. A többi növénynél enyhe csökkenést tapasztaltunk a kontrollhoz képest. Szignifikáns eltérés nem volt.

A mandulapalka föld alatti rész- kivonattal öntözött növényeknél csökkent a frisstömeg a kontrollhoz képest. A kukoricánál és a napraforgónál 25%-kal, a parlagfűnél 30%-kal mértünk kisebb frisstömeget, az eltérések szignifikánsak voltak (21. ábra).

SzD5%= 3,69 SzD5%= 2,87 SzD5%= 8,46 SzD5%= 2,16 SzD5%= 6,86

39 21. ábra: A mandulapalka hajtás- és föld alatti részek kivonatának hatása a tesztnövények frisstömegére, üvegházi tenyészedényes vizsgálatban

Száraztömeg

A mandulapalka- hajtáskivonattal permetezett növényeknél a kontrollnál kisebb száraztömegeket mértünk. Napraforgó esetén 40%-kal, míg a cukorrépánál 30%-kal mértünk kisebb száraztömeget, mint a kontrollérték, mindkét eltérés szignifikáns volt.

A mandulapalka föld alatti rész- kivonattal permetezett növényeknél szintén kisebb száraztömegeket mértünk a kontrollhoz képest. Szignifikáns eltérést egy esetben, a napraforgónál mértünk, száraztömege 30%-kal volt kisebb a kontrollhoz képest.

A mandulapalka- hajtáskivonattal öntözött kukoricánál, napraforgónál és fehér mustárnál a kontrollnál nagyobb száraztömeget mértünk. A többi tesztnövénynél a kontrollt megközelítő értékeket mértünk. Az eltérések nem voltak szignifikánsak.

A mandulapalka föld alatti rész- kivonattal öntözött növényeknél csökkent a száraztömeg a kontrollhoz képest. Szignifikáns volt a csökkenés a kukoricánál, a napraforgónál és cukorrépánál 20%-kal (22. ábra).

SzD5%=1,17 SzD5%=0,44 SzD5%=0,12 SzD5%=0,22 SzD5%=0,14

40 22. ábra: A mandulapalka hajtás- és föld alatti részek kivonatának hatása a tesztnövények száraztömegére, üvegházi tenyészedényes vizsgálatban

Kelési %

A mandulapalka hajtás- és föld alatti rész- kivonattal történt öntözés csak kismértékben befolyásolta a tesztnövények csírázását. Szignifikáns eltérés nem volt (23. ábra).

23. ábra: A mandulapalka hajtás- és föld alatti részek kivonatának hatása a tesztnövények kelésére, üvegházi tenyészedényes vizsgálatban

SzD5%=0,17 SzD5%=0,09 SzD5%=0,03 SzD5%=0,03 SzD5%=0,02

SzD5%= 4,94 SzD5%=11,58 SzD5%=9,65 SzD5%=5,82 SzD5%=8,15

41 Az üvegházi allelopátiás kísérleteket értékelve összességében megállapítható, hogy a tesztnövények kelését a mandulapalka- hajtást és föld alatti részt tartalmazó tápközeg, valamint a hajtás- és föld alatti rész- kivonatok beöntözése nem befolyásolták szignifikánsan.

Hasonló eredményről számol be Kazinczi és mtsai. (2009), a Convolvulus arvensis hajtás- és gyökérmaradvány kismértékben befolyásolta a kukorica és a napraforgó csírázását vizsgálataik során.

A biomasszaprodukciót vizsgálva megállapítható, hogy a mandulapalka- növénykivonatokkal történt permetezés szignifikánsan csökkentette a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa biomassza- produkcióját.

A föld alatti rész- kivonatok beöntözése gátló hatású volt, szignifikánsan csökkent a kukorica és a napraforgó biomasszatömege.

A föld alatti rész- maradványokat tartalmazó tápközegben nevelt kukorica, napraforgó és fehér mustár biomasszatömege szintén szignifikáns csökkenést mutatott a kontrollhoz képest.

A hajtáskivonatok beöntözése serkentette a kukorica és a napraforgó biomassza- produkcióját, az eltérés nem volt szignifikáns.

A hajtásmaradványt tartalmazó tápközegben nevelt kukorica, napraforgó és parlagfű biomasszatömege szignifikánsan növekedett a kontrollhoz képest. Hasonló allelopátiás hatásról számol be Dirk et al. (1980). Míg Kazinczi és mtsai. (2009) a Convolvulus arvensis hajtásmaradványok gátló hatását írja le kukorica és napraforgó friss tömegére.

Összességében elmondható, hogy a mandulapalka hajtásai serkentő, a föld alatti részei pedig gátló hatással voltak a tesztnövények fejlődésére.