9.1. Magyar nyelvű tézispontok
A 3 éves PhD képzés során végzett kísérletek és vizsgálatok eredményei alapján a legfontosabbnak vélt új tudományos eredmények a következők:
1. 100 db virágzat maghozamát vizsgáltuk meg. A maghozam 0 és 466 db között változott, az átlagos magszám a vizsgált virágzatokban 155 db volt.
2. A mandulapalka magok március végén kezdtek el csírázni. A mandulapalka csírázásának maximuma júniusban, minimuma októberben van. Márciustól június végéig kiegyenlített, 47-64%-os csírázási átlagokat figyeltünk meg.
3. A mandulapalka hajtáskivonata a napraforgó és a cukorrépa, a föld alatti részekből készült kivonat a fehér mustár és a kukorica csírázását csökkentette szignifikánsan laboratóriumi körülmények között. A tesztnövények biomassza produkciójára a föld alatti részek voltak gátló hatással üvegházi körülmények között.
4/a 2007-ban végzett növekedésanalízis vizsgáltok eredményeiből megállapítottuk, hogy a levélterület arány (LAR) május 17. és június 7-e között adta a legnagyobb értékeket, 181-192 cm2/g között változott. A relatív levélterület növekedési arány (RLGR) maximuma május 10.-én volt, (0,32 cm2/cm2/nap). A levélterület index (LAI) maximuma augusztus 2-án volt (0,92 cm2/cm2). A specifikus levélterület legnagyobb értékét (310 cm2/g) május 17-én mértük. A hajtások relatív növekedési sebességének (RGR) maximum értékét július 26-án mértük, (0,32 g/g/nap), míg a föld alatti részekét augusztus 16-án (0,2 g/g/nap).
4/b 2008-ban végzett növekedésanalízis vizsgáltok eredményeiből megállapítottuk, hogy a levélterület-arány (LAR) május 16. és június 6. között adta a legnagyobb értéket 230,3-177,3 cm2/g. A relatív levélterület növekedési arány (RLGR) maximumát május 9-én és május 23-án mértük (0,24 cm2/cm2/nap). Az egységnyi tenyészterületre jutó levélterület maximum (LAI) értékét július 11-én mértük (0,86 cm2/cm2). A specifikus levélterület legnagyobb értékét (SLA) május 16-án mértük (392 cm2/g). A hajtások relatív növekedés sebességének (RGR) maximum értékét június 20-án (0,18 g/g/nap) mértük, míg a föld alatti részekét június 27-én (0,25 g/g/nap).
5/a A mandulapalka tápelem koncentrációjának vizsgálata során megállapítottuk, hogy a mandulapalka tápelem-koncentrációja minimális változásokat mutat a vizsgált
80 időtartamban. A N-koncentráció a hajtásokban 0,9 és 1,9%, a föld alatti részekben 1,0% és 0,7% között változott. A P-koncentráció a hajtásokban 0,07%- 0,05%, a föld alatti részekben 0,05% és 0,03% között változott. A K-koncentráció a hajtásokban 3,5% és 2,8%, a föld alatti részekben 2,1% és 0,9% között változott. A Ca-koncentráció a hajtásokban viszonylag állandó magas szinten volt, 0,8 és 1,1% között, míg a föld alatti részekben 0,6 és 0,4% között változott.
5/b A vizsgált tápanyagok közül a növények káliumot vettek fel a legnagyobb mennyiségben. A hajtások káliumfelvétele a teljes vizsgált időszakban magas szinten volt (20-27 mg). A hajtások nitrogén tartalma 4-11 mg között, a gyökerek nitrogén tartalma 0,8-3,8 mg között volt. A hajtások foszfortartalma 0,4-0,49 mg, a föld alatti részeké 0,1-0,18 mg között változott. A hajtások kalcium tartalma 2,1-9,2 mg, a föld alatti részeké 0,5-2,2 mg között változott.
6. Korai kompetíciós vizsgálatban megállapítottuk, hogy a mandulapalka nem verseng sikeresen a vizsgált egyedsűrűség mellett a napraforgóval és a kukoricával fejlődésük korai szakaszában. A gyomnövény kezdeti lassú növekedési üteme miatt a kezdeti versengésben nem volt jelentős hatás kimutatható.
7. Néztük a kukorica és a mandulapalka hajtások és a gyökerek közötti tápanyagokért folytatott versengést. Megállapítottuk, hogy a kukorica tápanyag felvételét nem befolyásolta negatívan a gyomnövény jelenléte ezen tápanyag ellátottság mellett.
81 9.2 Angol nyelvű tézispontok
1. We have investigated the seed production of yellow nutsedge in case of 100 inflorescences. In the average the seed production was 155 seed per inflorence, with a range of 0 – 466.
2. The seeds of yellow nutsedge started to germinate at the end of March. The maxima of germination rate was in June, the minima was in October. The germination was from March to June continuous and equal in rate, with average rates between 47 to 64 %.
3. The sprout extract of yellow nutsedge decreased the germination rate of sunflower and sugar beet seeds, while the extract of underground parts of yellow nutsedge decreased the germination of white mustard and corn (maize) seeds in laboratory tests. Under glashouse tests the extracts of underground parts of yellow nutsedge showed an inhibition effect on the biomass of the test plants.
4/a. In 2007 our growing analysing test on yellow nutsedge showed that the leaf area rate (LAR) was the highest between 17th May and 7th June, with a range of 181 to 192 177,3) occurred between 16th May and 6th of June. The maxima of RLGR has been measured on the 9th of May and 23rd of May (0,24 cm2/cm2/day). The highest value of LAI was measured on 11th of July, (0,86 cm2/cm2). The highest value of specific leaf area (392 cm2/g) was measured on the 16th of May. The maxima of the relative growing rate of the sprouts (0,18 g/g/day) was measured on the 20th of June, while that of the underground parts of yellow nutsedge on the 27th of June (0,25 g/g/day).
5/a. During the investigations on nutrient concentration of yellow nutsedge we have found, that the nutrient concentration shows just a very low changes during the growing season. The N-concentration of the sprouts changed between 0,9 to 1,9 %, while that of the underground parts between 1,0 and 0,7 %. The P-concentration of the sprouts was 0,07 to 0,05 %, while that of the underground parts 0,05 and 0,03 %. The
-82 concentration of the sprouts changed between 3,5 and 2,8 %, and of underground parts between 2,1 and 0,9 %. The Ca-concentration was in the sprouts relatively high, between 0,8 and 1,1 %, while that of underground parts between 0,6 and 0,4 %.
5/b. Among the tested nutrients K was taken up in the highest amount. The K-absorption of the sprouts was on a high level during the whole growing season (20 to 27 mg). The N-content of the sprouts changed between 4 and 11 mg, of the roots changed between 0,8 to 3,8 mg. The P-content of the sprouts changed between 0,4 to 0,49 mg, of the underground parts 0,1 to 0,18 mg. The Ca-content of the sprouts changed between 2,1 to 9,2 mg, of the underground parts between 0,5 to 2,2 mg.
6. In our earlier tests for competition of yellow nutsedge and of sunflower and corn (maize) we have found, that the yellow nutsedge can not successfully compete with our cultivated plants in its young stage in the case of usual plant densities. The yellow nutsedge has a low growing rate after its germination, therefore can not well compete with our cultivated plants mentioned.
7. We have investigated the competition between yellow nutsedge roots and corn roots for nutrition. We have found, that the presence of the weed did not influence the rate of nutrient uptake of corn in case of the usual manuring level.