Forrás: www.ksh.hu
Ezen összeg ugyanakkor nem tartalmazza a külföldről kapott tulajdonosi jövedelmeket, csak a tiszta munkajövedelem hazautalást takarja.
Ezen hazautalások vagy itthoni megtakarítási számlára kerülnek vagy a külföldön dolgozó itthon élő családja kapja, s ez utóbbi esetben ez a jövedelem a magyar gazdaságba forog vissza a vásárlások révén.
115
Érdekes ugyanakkor, hogy ha csak az aktuális adatokat nézzük, akkor a hazautalások mértéke 2015-ben a GDP 3%-át tettek ki, míg az oktatásra fordított kiadások 2013-ban 3,9%-ot.
Ez a két adat korábbi időszakokra vonatkozó adatok ismerete nélkül azt a feltételezést engedik sejtetni, hogy a külföldi munkavállalók hazautalásának mértéke lefedi közel a magyar állam teljes oktatási kiadását, de a két adat közötti viszony feltárásához szükséges az adatok hosszabb időtávon való vizsgálata is. Az oktatásra fordított kiadások a GDP százalékában mérve csak 2011-2013 között mozgott 4 % körül, előtte mindig 5 % körüli vagy azt meghaladó mértékű volt.
A hazautalások mértéke a GDP százalékában mérve a 2013-as évet megelőzően mindig 1-2 % között mozgott. (2014-ben a hazautalások mértéke már 2,88%, 2015-ben 3,05% volt). Bár a hazautalások mértéke 2011 és 2013 között növekedett, de nem éri el az államnak az oktatásra fordított kiadásainak GDP-hez viszonyított mértékét. Az állam a teljes lakosságra vetítve költötte el a GDP 3,9 %-át 2013-ban. A kivándorlók 3 %-os hazautalása a GDP százalékában ilyen szemszögből vizsgálva bőven lefedi az ő oktatásukra fordított kiadásokat. Ugyanakkor a 3 %-os hazautalásnak, ha az államnak a kivándorlás miatti veszteségeit nézzük, akkor a befizetett adó és járulék kieséseket is fedeznie kellene, továbbá a kivándorlásból fakadó többi negatív gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai hatás okozta károkat is. A kiesett jövedelem mértékének vizsgálata a kivándorlás szempontjából ugyanakkor nem képezte dolgozatom kutatásának tárgyát, így, azt hogy minden jelentősebb állami kiadást és bevétel kiesést lefednének-e a hazautalások nem állt módomban meghatározni, hiszen az maga külön kutatás tárgyát képezné.
Mindezek ellenére továbbra is nehéz megállapítani, hogy a három korosztály közül melyik kivándorlása okozná a legnagyobb veszteséget. Mind a három korosztály kivándorlásánál megvannak a sajátos, egyedi hatásai.
7.2. Új és újszerű eredmények
Dolgozatom több új és újszerű eredménnyel rendelkezik.
1. Dolgozatom újszerű abban, hogy az oktatás megtérülésére vonatkozó kutatások és a migrációs kutatások összekapcsolására törekszik. Az egyén és a társadalom oktatási kiadásokra fordított költségeinek megtérülését és a külföldre irányuló migráció várható jövőbeli alakulását is már többen vizsgálták, de a kettő együtt eddig kevés figyelmet kapott, amit a szakirodalom vizsgálata is alátámasztott.
2. A jelenlegi kutatások jelentős része a már kivándorolt személyekre koncentrál.
Dolgozatomban viszont a jövőre is fókuszálok, és részletesen vizsgálom a még jelenleg középiskolában, illetve felsőoktatásban tanulók és a jelenleg itthon dolgozók jövőre vonatkozó emigrációs szándékát, annak okát, desztinációját. A tanulók körében külön vizsgálom a tanulmányi szándékú és a munkavállalás motiválta migráció mértékét illetve annak okait.
3. Az állami oktatási kiadások adatai alapján különböző statisztikai és matematikai módszerek segítségével meghatároztam az állami oktatási kiadások megtérülésének idejét.
4. Az empirikus kutatás eredményei alapján nem csak az állami, de az egyéni és családi oktatási kiadások mértékének meghatározására is elvégeztem.
116
5. Az empirikus kutatás eredményei és a rendelkezésre álló kereseti adatok alapján kitekintést adtam a jövőre vonatkozóan az emigrációnak az állami költségvetésre gyakorolt hatásairól az adó- és járulékbevétel kiesés feltárásán keresztül.
6. Az oktatási kiadások eredményeinek és az empirikus kutatás migrációra vonatkozó eredményeinek összekapcsolásával igyekeztem a jövőre vonatkozóan a migráció várható demográfiai, társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci hatásait is feltárni az empirikus kutatás eredményei alapján feltételezve, hogy a kivándorlás mértéke nem csökken.
7.3. A kivándorlás várható hatásai
A fiatalok végleges kivándorlásával és a már dolgozók családdal együtt való végleges kivándorlásával épp úgy gazdasági, mint társadalmi veszteség keletkezik, a kieső jövedelmek, illetve a humán erőforrás veszteség révén. Rövid távú vagy csak pár évre vonatkozó emigráció ugyanakkor jelentős többlettudást és a hazautalások révén bevételt jelenthet hazánk számára.
Emiatt a hatások vizsgálatakor különbséget kell tenni az időszakos (1 évnél rövidebb vagy pár évre szóló emigráció), és a végleges emigráció hatásai között. A végleges emigrációnak sokkal több negatív hatása van egy adott országra, mint az időszakos emigrációnak. Ezt azért fontos külön kiemelni, mert a válaszadók között voltak olyanok, akik végleges emigrációt terveztek, míg mások csak bizonyos időre kívántak kimenni.
Az időszakos emigrációnál is fontos annak meghatározása, hogy milyen időtávtól válik az emigráció a végleges kivándorláshoz hasonlóan többszörösen veszteségessé a kibocsátó országra nézve. Biztos veszteségnek tekinthető, ha valaki az oktatási költségeit sem törleszti le a küldő országnak vagy csak nyugdíjas korában tér haza, tehát nem az adott országban fizetett adót és járulékot, de annak szociális ellátásait (pl.: egészségügyi) veszi igénybe. Akkor is jelentős veszteséget okoz, ha kint születtek gyermekei, akik kint tanultak, és bár ő hazatér, de a gyermekeik kint maradnak. Ez az ország számára demográfiai és társadalom-összetételi veszteséget generál. A következő táblázat során az 5 évnél rövidebb ideig tartó emigrációt tekintem időszakos emigrációnak (40. táblázat).
Az időszakos és a végleges emigrációnak egyaránt több negatív hatása van, mint pozitív, ugyanakkor a végleges emigrációnak az időszakos emigrációhoz képest is kiemelkedően több negatív hatása van. A negatív hatások elsősorban a társadalomra gyakorolnak számottevő hatást.
Az időszakos és a végleges emigrációnak a munkaerőpiacra és a gazdaságra gyakorolt hatásai nagyjából azonosak, míg a társadalomra gyakorolt hatásai hosszútávon eltérnek. A végleges kivándorlással a társadalomban népességcsökkenés következik be, ami kihat hosszútávon a gazdaságra is. A népesség csökkenése miatt csökkennek az állami bevételek, ami miatt csökken az állam jelenlegi fenntarthatósági rendszere, azaz a végleges kivándorlás hatással van a hazai szociális- és nyugdíjrendszerre is.
117
40. táblázat: Az időszakos és végleges emigráció hatásai a kibocsátó országra nézve
időszakos emigráció végleges emigráció
hatások pozitív negatív pozitív negatív
gazdasági kevesebb kifizetett
hazautalások hazautalások oktatási költség
nem térül meg
118
Az hogy hányan térnek haza egyelőre nehezen meghatározható, pontos adatok nincsenek (Gödri 2015). Az pedig, hogy ők kint milyen többlettudást szereztek, milyen jövedelemre tettek szert, amit majd esetleg itthon költenek el (pl.: lakásvásárlás stb.) még ismeretlen.
A migráció hatásának felmérésére szolgáló másik módszer lehet, ha nem időtávra, hanem egyes területekre vizsgáljuk meg a migráció hatásait. A kivándorlásnak és a visszatérésnek is elsősorban gazdasági, társadalmi és demográfiai, továbbá szociológiai hatásai vannak. A kivándorlás hatásai és az előbb felsorolt területek között ugyanakkor kapcsolat áll fenn, melyről nem szabad megfeledkezni. A következőkben ezen területekre és területi kapcsolódásokra gyakorolt hatásokat vizsgálom. Egy ilyen szoros, több területre is kiterjedő kapcsolatot mutat be a következő folyamatábra is (37. ábra).