Legmagasabb iskolai végzettség fő
doktori 4
egyetem 51
főiskola 47
gimnázium 17
Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések (OKJ)
33
szakközépiskola 11
szakmunkásképző 8
technikus 4
Összesen 175
Forrás: 2015 évi felmérés
A felmérésben résztvevők elsősorban az angol nyelvet beszélik, nyelvtudásukat középszintűnek ítélik meg. A második helyen a német nyelv ismerete áll, amit alapfokon többen beszélnek, mint az angol nyelvet. A felsőfokú nyelvtudás aránya igen alacsony, a legtöbben pedig angol nyelven beszélnek felsőfokon. A dolgozók körében a harmadik helyen az egyéb nyelv használata áll közép- és alapszinten is. Ez az egyéb nyelv az orosz, melynek oka meglátásom szerint, hogy a rendszerváltásig az angol helyett ez volt a kötelezően oktatandó nyelv. 57 fő idősebb 40 évnél, ők középiskolába még a szocialista időszakban jártak, amikor az orosz volt a kötelező nyelv. Mint a későbbiekben látni fogjuk a válaszadók körében igen magas a külföldi munkavállalási szándék. Ugyanakkor igen alacsony azok aránya, akik felsőfokon vagy anyanyelvi szinten beszélik bármelyik idegen nyelvet (26. ábra).
26. ábra: A dolgozók idegen nyelv és nyelvtudás mértéke szerint, 2015
Forrás: 2015 évi felmérés
87
A válaszadók közül 24 fő dolgozott már külföldön, közülük 4 fő ingázóként járt ki külföldre dolgozni. Közülük 5 fő 1-3 év között, 2 fő 4-6 év között, 17 fő pedig kevesebb, mint 1 évig dolgozott kint külföldön. Azok közül, akik ingázóként dolgoztak külföldön 2 fő Budapesten, míg 1-1 fő Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében lakott.
Azok közül, akik kint vállaltak munkát 10 fő Budapesten lakik, míg további 2 fő Pest megyében. 1-1 fő lakik Bács-Kiskun, Baranya, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megyében. 4 fő pedig Fejér megyében lakik. Ezen adatokból az látszik, hogy akik külföldön vállaltak munkát vagy ingázóként dolgoztak kint Budapesten, vagy az ország valamelyik nyugati megyéjében laknak, 1 fő kivételével.
Az ingázók közül 1 fő egyetemi, 1 fő gimnáziumi végzettséggel rendelkezett, míg 2 főnek okj-s képesítése van. Azok, akik már dolgoztak külföldön 16 fő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik, míg 1 főnek doktori fokozata van. 1 fő gimnáziumi, 1 fő szakközépiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik, és 2 főnek van okj-s bizonyítványa. A válaszadók közül külföldi munkát a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők vállaltak.
Jelenleg a válaszadók 73%-a tervez külföldi munkavállalást a jövőben. Az iskolai végzettség és a külföldi munkavállaláson gondolkodók kereszttáblája azt mutatja, hogy jelentős azon főiskolai, egyetemi végzettségűek aránya, akik külföldi munkavállaláson gondolkodnak, ugyanakkor az okj-s végzettséggel rendelkezők és a szakközépiskolát végzettek körében is igen magas ez az arány. Azok közül, akik külföldre kívánnak menni 3 fő doktori, 16 fő egyetemi, 14 fő főiskolai, 8 fő gimnáziumi, 10 fő okj-s végzettséggel rendelkezik, 5 fő szakközépiskolát végzett és 3 fő szakmunkás vagy technikusi bizonyítvánnyal rendelkezik.
A dolgozók esetében a Cramer asszociációs vizsgálat és a szignifikancia szint alapján nem áll fenn kapcsolat a kivándorlási szándék és a nyelvtudás között, tehát a válaszadók a nyelvtudás szintjétől függetlenül kívánnak külföldön dolgozni (6. melléklet).
A már dolgozók körében 18 fő már konkrét lépéseket tett meg a kiutazásért, tehát ők már szinte biztos, hogy elhagyják hazánkat. További 42 fő már utána érdeklődött a külföldi munkavállalás lehetőségeinek, 70 főnek viszont még csak a gondolataiban merült fel a külföldi munkavállalás. Náluk, egyelőre csak gyenge migrációs szándékról beszélhetünk.
A már dolgozók körében a kivándorlásra a gazdasági-társadalmi alapú motiváció jellemző. A kiutazás oka a magasabb bérszínvonal és magasabb életszínvonal elérése.
Ugyanakkor a kivándorlást befolyásoló tényezőként sokan jelölték még meg az ország gazdasági helyzetét, a jelenlegi politikai helyzetet, a korrupciót és a bizonytalan álláshelyeket (27. ábra).
88
27. ábra: A kivándorlást teljesen befolyásoló tényezők a dolgozók körében, 2015
Forrás: 2015 évi felmérés
A már dolgozók külföldre távozási szándékát egyáltalán nem befolyásolja a környezeti okok vagy a családalapítási szándék. A kalandvágy, a fekete foglalkoztatás, az hogy a környezetükben már sokan mentek ki külföldre, vagy a munkahelyi légkör szintén egyáltalán nem befolyásolja sok válaszadó emigrációs szándékát (28. ábra)
28. ábra: A dolgozók külföldi munkavállalását egyáltalán nem befolyásoló tényezők, 2015
Forrás: 2015 évi felmérés
89
Ezen válaszok alapján a dolgozók körében – ellentétben a másik két korosztállyal – a külföldre irányuló migrációt csak is gazdasági tényezők motiválják. A kalandvágy vagy a nyelvtanulás egyáltalán nincs jelentős hatással az emigráció szándékukra.
A válaszadók 43%-a még nem tudja pontosan, hogy mennyi időre menne ki külföldre, míg 41%-uk csak meghatározott időre menne ki, addig 17%-a a válaszadóknak végleg ki kíván menni külföldre dolgozni.
A már dolgozó válaszadók körében kiemelkedően magas azoknak az aránya, akik családdal együtt kívánnak külföldre menni. Ez jelentősen eltér a másik két korosztály választási arányától. Ennek oka lehet, hogy a már dolgozó válaszadók ténylegesen saját családdal rendelkeznek, házastársuk, gyermekük/gyermekeik vannak, akiktől nem kívánnak elszakadni (29. ábra).
29. ábra: A dolgozók megoszlása aszerint, hogy kivel akarnak külföldre menni, 2015
Forrás: 2015 évi felmérés
A már dolgozóknál a kiutazási célországok között jelentős eltérés tapasztalható a másik két korosztályhoz képest. Az első helyen 51 fővel Németország áll, míg második helyen Ausztria következik. Nagy-Britannia a dolgozóknál csak a harmadik helyen található. Ennek oka lehet, hogy Németország és főleg Ausztria közelebb van Magyarországhoz, továbbá, hogy német nyelvtudással alap és a középszinten a dolgozók körében többen rendelkeznek, mint angol nyelvtudással. A már dolgozók esetében az Amerikai Egyesült Államokat leszámítva Európán kívüli célország nem igazán található a válaszok között (30. ábra).
90
30. ábra: A dolgozók körében a munkavállalási szándékú kiutazás célországai, 2015
Forrás: 2015 évi felmérés
Az utolsó kérdésre, hogy miért pont az előbb felsorolt célországokba mennének ki a válaszadók szintén több választ is bejelölhettek. A megkérdezettek többsége a jobb életkörülmények miatt választaná az adott célországot. A választás okaként második helyen a munkalehetőségek, harmadik helyen a nyelvismeret áll (31. ábra).
31. ábra: A dolgozóknál a célország választásának oka, 2015
Forrás: 2015 évi felmérés
91
6.5. A kivándorláshoz kapcsolódó oktatási költség meghatározása, a kivándorlás humán erőforrásra gyakorolt hatása
Egy gyermek felnevelése mind a társadalom, mind pedig a család számára többletkiadásokkal jár. A gyermek ezen kiadásokat munkavállalása során fizeti vissza a család és a társadalom számára a befizetett adók és járulékok képében, a család számára pedig támogatás formájában. A jövedelmek újraelosztásával a társadalom a korábban a gyermek nevelésébe, oktatásába, egészségügyi ellátásába fektetett jövedelmét visszakapja, amikor a gyermek munkavállalóvá válik, jövedelme után adót fizet, amiből a korábbi nemzedék nyugdíját fizetik, illetve a teljes társadalom egészségügyi, szociális és egyéb kiadásait finanszírozza az állam. A gyermek felnevelésének és oktatásának természetesen a társadalom irányába egyéb externális hozadékai is vannak. Amennyiben egy gyermek középiskolai vagy felsőfokú tanulmányai után külföldre megy és nem tér haza akkor a társadalom számára nem fizeti vissza a befektetett tőkét.
Ugyanakkor, ha hazatér a társadalom számára hasznos többlettudással is visszatérhet, ezzel növelve a társadalom számára hasznos externáliákat.
Vizsgálatom során az állam oktatásba befektetett tőkéjét vizsgálom, amikor az oktatási költséget kívánom meghatározni. Kutatásom során nem vizsgálom az államnak az egyénre fordított egyéb kiadásait, és a családnak nyújtott, a gyermek után járó támogatásait sem. A számítások során a családnak az egyénre fordított kiadásai tisztán az iskolával kapcsolatos kiadásokat tartalmazzák, mint az utazási költségek, kollégiumi és egyéb lakhatási költségek, különfoglalkozások árai. Kutatásom nem vizsgálja a felneveléshez kapcsolódó fogyasztási kiadásokat, a szülők gyermeknevelés miatti humán tőke – jövedelem veszteségét, és az egyén gyermekneveléshez kapcsolódó kiadásokat. Bár ezen költségek és haszonáldozati árak sem kerülnek megtérülésre amennyiben a gyermek külföldre megy és nem tér haza, nehéz mérhetősége miatt nem tartalmazza a kutatás részét. Ezen adatokra vonatkozóan ugyanakkor a TÁRKI 2007-ben készített egy vizsgálatot, mely 2003-ban egy gyermek nevelésére fordított fogyasztási és háztartási munkából származó éves költségeket tartalmazta családtípusonként (25.
táblázat). Ezen kutatás a jövőre nézve alapul szolgálhat egy sokkal részletesebb költségvizsgálathoz is. Ezen táblázat adatai bár 13 év elteltével elévültek, de a költségek magas arányát igen jól mutatják.
92