A migráció fogalma és folyamata igen összetett. Mint a fogalmak meghatározásakor és a fajták és modellek felsorolásakor láthattuk, hogy a migráció nem tekinthető egy egyszerűen meghatározható folyamatnak, ahogy okai sem vizsgálhatók egymástól elkülönülten. A migráció fogalma véleményem szerint, egy olyan folyamat, amely adott ország lakosságának térbeli mozgását írja le, s amely a történelem során folyamatosan jelen volt és napjainkban is jelen van.
Lehet egyéni és csoportos döntés eredménye, szólhat rövid, illetve hosszú távra, de akár örökre is. A migráció továbbá lehet egy egyszeri, de ismétlődő cselekvés eredménye is. Nemzetközi migrációról pedig akkor beszélhetünk, amikor az egyén egy adott országban lévő állandó tartózkodási helyét egy másik országban lévő tartózkodási helyre cseréli le hosszabb távra, minimum egy évre. Okait vizsgálva megállapítható, hogy nem lehet a migráció oka csupán egyetlen jelenség. Okai között megjelennek a küldő országban fellépő gazdasági, társadalmi, szociális, és akár háborús problémák is, míg a befogadó ország részéről a migrációra kiható vonzó tényezők is, mint a munkalehetőség, jobb élet reménye, biztonságosabb életkörülmények.
A modellek mindegyike a migrációt a piac makro vagy mikro szintű változásával kapcsolja össze. Mindegyik vizsgált elmélet szerint a tőke, a termelés és a munkaerő áramlása között kapcsolat található. A klasszikus modell szerint az egyén abba az irányba vándorol el, ahol a tőke található, míg a duális modell szerint a munkaerő mindenhol korlátlanul áll rendelkezésre, és az egyén mozgását a termelés szerkezeti és kereseti eltérései motiválják.
Az emberiségre történelme során a folyamatos népességmozgás volt a jellemző.
Magyarország lakossága is a történelem során folyamatosan vándorolt, hol az országon belül, hol más országokba vagy más kontinensekre. A technika fejlődésének, jobbágyi röghöz kötés megszűnésének és népesség 19. századbeli robbanásszerű növekedésének hatására egész Európán belül hatalmas mozgás indult be, melynek iránya elsősorban az Amerikai kontinens volt. A népességmozgás a 20. században sem szűnt meg, bár ekkor a mozgás okai nem gazdasági sokkal inkább háborús kényszertényezők voltak. Magyarországon a többi közép- és kelet-közép európai országhoz hasonlóan a szocialista időszakban a külföldre való utazást korlátozták1989 után a külföldre irányuló migrációs hajlandóság a magyar lakosság körében egészen 2008-ig nem növekedett meg jelentősen. A 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozás, a munkavállalási korlátok folyamatos megszűnése és a 2008-as gazdasági világválság azonban a kivándorlás jelentős felerősödését okozta.
Kutatásomat azzal a céllal készítettem el három korcsoportban is, hogy meghatározzam a jövőben várható külföldre irányuló migráció mértékét és annak oktatási költségvonzatát. Mind a három korosztálynál magas az emigrációs szándék, a külföldre irányuló migráció oka pedig a kinti jobb bér- és életszínvonal. A kivándorlás fő célországai az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és Németország. A kivándorlásnak ugyanakkor jelentős hatása van a hazai gazdaságra. Kutatásom egyik célja volt az oktatáson keresztül a külföldre irányuló migráció költségének a bemutatása. A végleges kivándorlás során az államnak a fiatalokba befektetett oktatási költségei minden más költsége mellett nem térülnek meg, ha az egyén külföldre megy dolgozni és nem tér haza. Annak céljából, hogy meghatározzam, hogy a fiatalok kivándorlása mennyi időtől tekinthető veszteségesnek az oktatási költségek számítása során több módszert is
124
felhasználtam. Természetesen az állam az oktatáson kívül egyéb költségeket is invesztál egy gyermek felnevelésébe, mint a családi pótlék, adókedvezmények stb. emiatt a megtérülési számítás csupán alulbecslés, hiszen csak az oktatási kiadásokat veszi figyelembe. A kérdőívet kitöltők válaszai alapján magas a külföldi munkát tervezők aránya, de alacsony azok aránya, akik már most végleg ki kívánnak külföldre menni, ugyanakkor magas azok aránya, akik még bizonytalanok abban, hogy hazatérnek e majd. Megállapítható, hogy az emigrációnak pozitív és negatív hatásai egyaránt vannak hazánkra nézve, akár gazdasági, munkaerő-piaci, szociológia vagy egyéb hatásokat vizsgálunk. Az is megállapítható, hogy amíg a rövid távú, vagy csupán pár évre szóló emigrációnak több pozitív hatásai is vannak, addig a végleges emigrációnak elsősorban hosszú távon jelentősebb negatív hatásai lehetnek Magyarországra nézve.
Dolgozatom elején az alábbi öt hipotézist állítottam fel:
Hipotézis1: A kivándorlás fő okai mind a három vizsgált korosztályban elsősorban gazdasági természetűek.
Hipotézis2: A külföldi munkavállalási szándék mind a három vizsgált korosztályban magas, de vélhetőleg a felsőoktatásban tanulók körében a legmagasabb.
Hipotézis3: A fiatalok kivándorlása az oktatási költségek és kieső jövedelmek miatt jelentős anyagi veszteséget jelent Magyarország számára.
Hipotézis4: A legnagyobb megtérüléssel a számítások alapján az egyetemi iskolai végzettségek rendelkeznek.
Hipotézis5: A magas migrációs szándék továbbá a magas oktatási költség miatt az egyetemmel és főiskolával rendelkezők tartós vagy hosszú időre szóló kivándorlása okozza a fontos befolyásoló tényező volt a gazdasági okok mellett a nyelvtanulási szándék is.
A második hipotézisnél, azt vártam a kutatás elején, hogy a felsőoktatásban tanulóknál lesz a legmagasabb a kivándorlási szándék, mivel ők magas iskolai végzettséggel rendelkeznek, ugyanakkor mivel még nincs saját családjuk, mint a dolgozóknak kevésbé kötöttek a család részéről, tehát önállóbbak. A kutatások alapján a felsőoktatásban tanulóknál volt a legalacsonyabb a külföldi munkavállalást tervezők aránya, de magasabb a középiskolásokhoz képest a külföldi tanulmányokat tervezők aránya.
A harmadik hipotézisnél azt feltételeztem, hogy a fiatalok kivándorlása az oktatási költségek és kieső jövedelmek miatt jelentős anyagi veszteséget jelent Magyarország számára.
Ezen hipotézist az empirikus kutatás és a számítások teljes mértékben alátámasztják, bár az is tény, hogy a kieső jövedelmek miatt a dolgozók kivándorlása is anyagi veszteséget okoz.
A negyedik hipotézist a kutatások részben támasztják alá. Az egyetemi és a főiskolai végzettséggel rendelkezők körében volt a legmagasabb a megtérülési ráta. Az nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az egyetemi iskolai végzettség rendelkezik a legnagyobb megtérüléssel, de az igen, hogy a felsőfokú oktatás megtérülése a legjelentősebb.
Az empirikus kutatás és a számítások teljes mértékben alátámasztották az ötödik hipotézist, hiszen az egyetemistáknak és főiskolásoknak a legnagyobb az oktatási költsége, és ők
125
rendelkeznek majd vélhetően a legnagyobb jövedelemmel, így az ő távozásuk jelentős veszteséggel járna hazánk számára.
A jövőben Magyarország számára az lenne a fontos, hogy a kivándorlók hazatérjenek és a kint megszerzett többlettudással a magyar gazdaságot és társadalmat gazdagítsák, továbbá tekintettel arra, hogy Magyarország társadalma öregedő társadalom, fontos lenne, hogy a kivándorlóknak itthon szülessen gyermeke vagy majd a jövőben családjukkal együtt hazatérjenek és itthon dolgozzanak, itthon fizessenek adót és járulékokat, és gyermekeik is itthon maradjanak.
A jövőben a kivándorlásra jelentős befolyásoló tényezőként hathat a brexit. A kivándorlók elsődleges célországának számító Egyesült Királyság a brexit után várhatóan szabályozást vezet be a szigetországba bevándorlókra vonatkozóan, mely hatással lehet a magyarországi kivándorlókra, hiszen már nem lesz olyan könnyű a munkavállalás ott, mint az Európai Unióban volt. A kérdés az, hogy a brexit csökkenti-e a magyar kivándorlók számát, vagy csupán a desztinációban várható átalakulás.
126