A migráció hatása: okok és következmények

A nemzetközi és a hazai szakirodalom a migráció meghatározásakor nem csak annak definícióját, hanem annak okát is külön-külön definiálja. Amikor a migrációs folyamatokat és okokat vizsgáljuk napjainkban a globalizáció kiváltotta hatásokról sem szabad elfeledkeznünk.

Napjaink globális gazdaságában a fejlődő világ lakói a jobb élet reményében, az etnikai, vallási és egyéb okokból folyó háborúk, a klíma változása, éhínség, járványok, és a nyomor miatt a fejlett országokba mennek a lehetőségek, a munka és a jobb élet reményében. A fejlett országoknak pedig bármennyire is nehezükre esik beismerni szükségük van a fejlődő országokból jövő szakképzett munkaerőre. Tehát amikor a migráció okait vizsgáljuk akkor nem csak a küldő, de a befogadó országokat is meg kell vizsgálnunk. A fejlett országok keresik és motiválják is a fejlődő világból a hozzájuk érkező szakképzettséggel rendelkezők migrációját.

A külföldi szakirodalom helyettesítő migrációnak (replacement migration) nevezi azt a folyamatot, amikor az elöregedő nyugati társadalom okozta gazdasági hatásokat, mint a munkaképes korú népesség csökkenése, és az ennek következtében megjelenő gazdasági és szociális problémákat az adott ország az oda érkező, tudatosan generált bevándorlási folyamatokkal kívánja ellensúlyozni (Bijak-D. Kupiszewska- M. Kupiszewski 2008).

A munkaerő migráció egyik fő célja, hogy a szegényebb országokból a gazdagabb országokba való kivándorlással és munkavállalással, a külföldön dolgozó személy jövedelme egy részének hazautalásával támogassa az otthon maradottakat, segítse megélhetésüket (Semyonov-Gorodzeisky 2008).

A migrációs döntést mikro-, mezo- és makroszintű hatások is befolyásolják. Egyéni szinten az egyéni célok, preferenciák, valamint a vélt külső lehetőségek és korlátok összeségeként alakul ki a migrációs szándék. Megvalósítására azonban az egyéni erőforrások és

„költség-haszon számítások” mellett a családi megfontolások, a kapcsolatok, a gazdasági, társadalmi és politikai körülmények, illetve a munkaerő-piaci lehetőségek is hatással vannak (Blaskó-Gödri 2014).

A migráció jelentős hatást gyakorol a népesség összetételére és minőségére is. A brain drain egy olyan folyamat ahol a magasan képzett munkaerő a fejlődő országokból a fejlett

16

országokba áramlik (Lien-Wang 2005 és Croix-Docquier 2011). A brain drain a nemzetközi migrációnak azon szegmense, amikor az egyén saját döntése alapján szaktudását, és képességét egy másik ország munkaerőpiacára vagy egy nemzetközi nagyvállalathoz viszi át. Egyes vélemények szerint az ilyen személyek magasabb teljesítőképességgel rendelkeznek nem migráns társaikhoz képest (Carr-Inkson-Thorn 2005).

Egyes kutatók véleménye alapján a brain drain folyamatra jellemző, hogy a gazdasági növekedés hiánya miatt, a szegénység elől a magasan képzett munkaerőnek nagyobb az esélye külföldre menni és ott munkát vállalni, mint az alacsonyabb végzettségűeknek. A folyamat ugyanakkor kihat a kibocsátó ország politikai stabilitására, gazdasági életére is. Ugyanakkor a küldő ország számára akár pozitív hatásai is lehetnek, mint az oktatás fejlesztésének motiváltsága, a munkabérek emelkedése (Croix-Docquier 2011). A brain drain folyamata során a magasan képzett szakemberek a fejlett OECD országokba vándorolnak a szegényebb országokból (Artur-Docquier-Özden-Parsons 2015). Fan és Yakita írásában kitér arra, hogy több kutató szerint a képzett munkaerő kivándorlása (brain drain) a fejlődő országokból káros lehet a gazdaság számára, ugyanakkor visszatérésükkel (brain gain) növelhetik országuk átlagos termelékenységét (Fan-Yakita 2011). Lien és Wang szerint a brain drain, mint folyamat elsősorban a fejlődő országokra, míg a brain gain a fejlett országokra jellemző. A brain drain folyamata növelheti a kibocsátó ország oktatási színvonalát és az ország bevételeit is (Lien-Wang 2005).

A brain gain egy összetett folyamat. Egyik része az, hogy egyik ország a kivándorlás miatt elveszíti szakképzett munkaereje egy részét, míg a befogadó ország a bevándorlás hatására új szakképzett munkaerőt nyer. A folyamat másik része, hogy a külföldön munkát vállaló személy hazatérésekor magával hozza a kint megszerzett tudást, technológiai ismeretet (Carr-Inkson-Thorn 2005).

A tudás áramlás (talent flow) nem egyszerűen a brain drain és a brain gain fogalmának együttes használata. A talent flow inkább a tudásnak az országokba való be-, át- és kiáramlása.

Az emberek képességeire és tudására pedig folyamatosan hatást gyakorol a környezet, amellyel érintkezik (Carr-Inkson-Thorn 2005).

A brain waste egy olyan állapot, amikor a fogadó ország kihasználatlanul hagyja a bevándorló tudását (Carr-Inkson-Thorn 2005).

A brain circular avagy a circular migráció egy olyan folyamat ahol az adott személy elhagyja szülőhazáját, és egy másik országban vállal munkát, majd ahonnan többlettudással és anyagi tőkével tér vissza származási országába (Fei Qin 2015) (1. ábra).

1. ábra: Brain circular

brain drain: képzett munkaerő és tudás

hazautalt támogatások

17 Forrás: Saját szerkesztés

A brain drain fogalmát vizsgálva minden szerző egyetért abban, hogy ezen folyamat során a tudás a fejlődő országokból a fejlett országokba áramlik át. Egyes szerzők szerint ezen áramlás akár pozitív irányú változásokat is előidézhet a kibocsátó országban. A brain gain folyamat során a befogadó országból az egyének visszatérnek a kibocsátó országba és magukkal hozzák az ott megszerzett tudást, ami a származási ország számára többlettudást jelenthet és szintén pozitív irányú változásokat idézhet elő, mind politikai, társadalmi és gazdasági téren is (2. táblázat).

2. táblázat: A brain drain hatása a befogadó és a kibocsátó országra

Megnevezés Hatás a kibocsátó országra Hatás a befogadó országra demográfiai hatás aktív korú népesség csökkenés aktív korú népesség növekedés

szülőképes korúak számának

szellemi potenciál csökkenése kulturális és etnikai sokszínűség nő

A csoportosítás egy további módszere a „push-pull” faktorok vizsgálata. A szakirodalom

„push” faktornak azokat a tényezőket tekinti, amelyek hatására az egyén elhagyja a szülőföldjét, míg a „pull” faktorok azok a tényezők, ami miatt az egyén az adott célországot választja.

Természetesen a valóságban ez a két tényező egyszerre fejti ki hatását és együtt eredményezik a migráció folyamatát.

Pull faktor lehet a magas jövedelem, az alacsony adók, a jobb életkörülmények, a politikai stabilitás, a jobb időjárási feltételek, a jobb egészségügyi és oktatási lehetőségek, a vallási tolerancia mértéke és családi okok is. A push faktorok lehetnek a háborús és egyéb konfliktusok, a szegénység, a politikai korrupció, a vallási fundamentalizmus és a vallási

18

intolerancia, a munkanélküliség továbbá a természeti problémák (Ciarniene-Kumpikaite 2011) (3. táblázat).

3. táblázat: A brain drain és brain gain okai a push és pull faktorok függvényében

push faktorok pull faktorok

háborús konfliktusok vonzó munkalehetőségek

az ország elmaradottsága magasabb jövedelem

szegénység alacsonyabb adók

munkanélküliség jobb életkörülmény

korrupció, bizonytalan politikai helyzet politikai stabilitás

természeti problémák jobb életkörülmények (egészségügy, oktatás stb.)

vallási fanatikusok és vallási intolerancia vallási tolerancia nem megfelelő foglalkoztatási- és

oktatáspolitika

munkahely választás, karrier lehetősége, modern oktatási rendszer

Forrás: Saját szerkesztés

A migrációs okokat csoportosíthatjuk továbbá gazdasági és nem gazdasági okokra is visszavezetve (4. táblázat):

4. táblázat: Az egyéni migrációs döntés meghozatalát befolyásoló tényezők

Megnevezés Az egyéni migrációs döntés meghozatalát befolyásoló tényezők Vonzó tényezők Forrás: Póczik – Dunavölgyi (2008) alapján saját szerkesztés

19

A migrációnak a különböző országokra nézve eltérő hatásai lehetnek. Az eltérő hatások oka az adott országok gazdasági és társadalmi-demográfiai és munkaerő-piaci jellemzői. Az alábbi táblázat a migráció pozitív és negatív hatásait mutatja be Magyarországon (5. táblázat).

5. táblázat: A migráció pozitív és negatív hatásai Magyarországon

Megnevezés Pozitív hatások Negatív hatások

demográfiai és társadalmi

több munkalehetőség aktív korú népesség elvándorlása Forrás: Bodnár és Szabó 2014, Kaczmarczyk és Tyrowicz 2007, Klos 2006 alapján