Kitekintés néhány európai ország gyakorlatára

A nemzetközi összehasonlítás alkalmas arra, hogy összemérjük relatív helyzetünket a hozzánk hasonló helyzetű (újra)kezdő donor országokéval, illetve megnézzük a régi EU- és a DAC-tagországok gyakorlatát is, amely közép- és hosszú távú stratégiai kérdésekben lehet tanácsadó. A nemzetközi tapasztalatok segíthetnek továbbá néhány sztereotípia, sommás vélemény árnyalására is.

3.2.2.1. Intézményi és jogi keretek a visegrádi országokban és Szlovéniában

A visegrádi országok és Szlovénia nemzetközi fejlesztéspolitikája intézményi és jogi hátterének tanulmányozása alkalmas alapot jelent a különféle tapasztalatok tanulmányozására, tanulságok leszűrésére.⁶⁴ Az említett országokban a nemzetközi fejlesztéspolitika alakításának legfontosabb szempontjai a következőképpen foglalhatók össze:

- Cseh Köztársaság: NEFE törvény-tervezet már elkészült, mely a külügyminisztériumtól nagyrészt független ügynökséget tervez létrehozni, és fő céljuk a különböző minisztériumok által jelenleg folytatott NEFE-tevékenységek hatékony összefogása.

- Lengyelország: NEFE-törvény előkészítése folyamatban van, mely egy, a külügyminisztérium alá rendelt ügynökség modelljét vetíti előre. A törvény alakítaná ki a többéves kötelezettségvállalások, valamint ODA-célkitűzések megvalósításának jogi kereteit is.

- Szlovákia: először egy önálló fejlesztési ügynökség kialakítása mellet döntöttek (2007. január 1-jétől), míg a NEFE-törvény tárgyalása már parlamenti szakaszban van, várhatóan 2008. február 1-jétől lép hatályba. A rendszer érdekessége, hogy 2007-ben az új végrehajtó ügynökség mellett az eddig ezt a funkciót betöltő szervezetek is párhuzamosan fennálltak még.

- Szlovénia: rövid, tömör NEFE-kerettörvény került már elfogadásra, de emellett egy tárcaközi szakértői csoport dolgozik a NEFE-stratégia további pontosításán, többek között azon, hogy milyen intézményi keretek között folyjon a programok lebonyolítása.

64 A regionális összehasonlítást nagyban elősegítette a 2006 decemberében Pozsonyban, a MVRO civil szervezet és a szlovák Pénzügyminisztérium szervezésében megrendezett regionális konferencia a nemzetközi fejlesztéspolitika intézményi és jogi kereteiről.

- Magyarország: van végrehajtó ügynökség, mely háromévenkénti pályázás során kerül kiválasztásra. A jelenlegi jogi keretek megfelelnek a NEFE-feladatok ellátására, ugyanakkor amennyiben döntés születik önálló NEFE-törvény elfogadásáról, akkor az a civil szervezetek széleskörű bevonásával fog megvalósulni.

A szabályozás szükségességének és szintjének, valamint a döntéshozatal delegálási lehetőségeinek kérdéseire is érdemes figyelmet fordítani. Többek között a következő szempontokat érdemes mérlegelni:

1. Szabályozás szükségessége:

- alapelvek rögzítése, transzparencia, hatékonyság, elszámoltathatóság kérdéseinek tisztázása;

- nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való megfelelés prezentálása.

2. Rugalmasság, szabályozás szintje:

- a szabályozásnak kellően rugalmasnak kell lenni annak érdekében, hogy az előre nem látható lebonyolítási részletkérdésekre vagy az új kihívásokra reagálni tudjon a rendszer;

- magas szinten (kerettörvény) rögzíteni lehet: alapvető fejlesztéspolitikai célok, felelősség, átfogó koordinációs kérdések, kormányzati, civil és üzleti szereplők együttműködési formái;

- fontos a rugalmasság (alacsonyabb szintű jogszabály, stratégiai papírok szintje):

területi, szektorális prioritások, arányok, multi-, bilaterális finanszírozás arányai, ODA/GNI alakulása megfelelő időhorizonton.

3. Döntéshozatal delegálása: szubszidiaritás elvének figyelembe vételével célszerű kialakítani, ahol lehetséges és ahol fontos a gyors reagálás, ott az ODA-hatóság vagy egy formális bizottság (Steering Committee) szintjén. Legmagasabb szinten csak az elvi, politika-formáló döntéseket célszerű megtartani.

4. Szerződéskötés folyamata, közbeszerzés kérdései: a civil szektor általában felhívja a figyelmet a speciális ODA-tevékenységre szakosodott, bizonyos kivételeken alapuló szabályozás szükségességére.

A visegrádi országok és Szlovénia a nemzetközi tapasztalatoknak és elvárásoknak is megfelelően már kialakították NEFE rendszerüket, illetve folyamatosan fejlesztik azt. Ezek a törekvések sok szempontból megegyeznek (új struktúra, jogi háttér kialakításának

igénye), és a vizsgált országok hasonló problémákkal és nehézségekkel találkoznak rendszereik kialakítása során. Ettől függetlenül némileg eltérő megoldások születnek, vagy fognak létrejönni minden új EU-tagországban, saját érdekeiknek és a már kialakult intézmény-rendszereiknek figyelembe vétele mellett.

3.2.2.2. Az Európai Unió néhány tagországának példája a multilaterális szervezetek terén Az EU-15-ök által 2005-ben multilaterális ODA-kiadásokra fordított mintegy 17 milliárd USD-ből az EU-költségvetésbe fejlesztéspolitikai célra befizetett összeg után nagyságrendileg az Európai Fejlesztési Alaphoz (EDF) történő befizetések, majd a Világbank-csoporthoz (ennek döntő részét jelentik az IDA alapfeltöltései) történő befizetések következnek, s csak ezután következnek sorrendileg az ENSZ ügynökségei felé teljesített átutalások.

36. ábra

Multilaterális ODA-hozzájárulások szerkezete 10 EU-tagországban (2005)

50 100 150 200 250 300 350 400 450 500

Ausztria

Belgium

Dánia

Finnország

Görögország

írország

Luxemburg

Hollandia Portugá

lia

Svédország

millió USD

Világbank-csoport regionális fejlesztési bankok ENSZ ügynökségek EU költségvetés EDF IMF* egyéb

* IMF PRGF, PRGF-HIPC Trust Forrás: OECD (2007a)

37. ábra

A multilaterális kiadások megoszlása az EU-15-ben (2005)

EDF; 17,6%

Ha a részleteket megvizsgáljuk a 2005. évi adatok esetében, láthatjuk, hogy míg Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság az EU közös fejlesztéspolitikájának legnagyobb finanszírozói, addig Svédország, Hollandia, Dánia és Finnország inkább az ENSZ ügynökségeket részesítik előnyben.

29. táblázat

Válogatott európai összehasonlítás a hivatalos fejlesztési támogatások adatairól

Ország ODA a GNI

Forrás: Czech Ministry of Finance (2007), OECD (2007a)

65 2005. évi adat

Olaszország, az Egyesült Királyság, Belgium és Svédország esetében a Világbank-csoport az előkelő második helyen szerepel, míg a multilaterális kiadásokra kisebb összeget fordító országok, így Ausztria, Görögország és Portugália esetében az EU- és az EDF-befizetéseket a Világbank-csoporthoz történő átutalások követik.

3.3. NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK LEHETŐSÉGEI A